Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

199t. július *!., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 ítéletet hozott a szegedi katonai bíróság Medve János és csoportja bűnügyében Szombaton, július 20-án reggel hozott ítéletet a szegedi katonai bíróság Medve Jánosék bűnügyében. Mint a 19-i számunkban megírtuk, az ügyész, népi demokrácia ellenes bűntettel vádolta Med­ve Jánost és négy társát. Miután a bíróság meghallgatta a tanúkat, és a vád beigazoló­dott, az elnök kihirdette az ítéletet. Bűnösnek mondta ki az első négy vádlottat, népi demokratikus államrend megdöntésére irányu­ló szervezkedésbe i való tevékeny részvétel bűntettében. Ezért Med­ve Jánost 12 évi börtönre, 5 évi j >gvesztésre, és fele vagyonának elkobzására; Nagy Sándort 15 évi börtönre, 5 évi jogvesztésre, fele vagyonának elkobzására; Dohányos Rudolfot 5 évi börtönre, 3 évi jogvesztésre, vagyona egynegyedének elkobzására; ifj. Szom­bati Andrást 8 évi börtönre, 4 évi jogvesztésre és vagyona egyne­gyedének elkobzására ítélte. Bűnösnek mondta ki a bíróság Király Mihályt is, akit három évi börtönre és 3 évi jogvesztésre ítélte a szegedi katonai bíróság. A három katonaszemélyt, Medve Jánost, Nagy Sándort és Király Mihályt a bíróság lefokozta. E csoport bűnügyének tárgyalása foly­tán bűnperi vád alá eső Szántai ellen a bíróság elrendelte az ügyé­szi eljárást. Akiket bíróság elé állítanak Felelnek tetteikért a tolvajok A gyomai járásbíróság július 24—27-ig tárgyalja a gyomai köz­ségi tanács nagytermében Oláh Imre és 21 társa bűnügyét. Oláh Imre a múlt év novemberében a nagylaposi vasútállomáson vesz­teglő 6 vagon cukorból és az egy Í agon Bolgár textiláruból — tár­aival együtt — több mint 80 000 orintot meghaladó értéket lopott el. A lopott áruféleségeket maguk között szétosztották. Sáli József, a földművesszövetkezet üzemág-ve- zetője amikor a fent említett nagy mennyiségű árut a gyomai földművesszövetkezet áruraktárá­ba szállíttatta, az árunak a va­gonból való kirakásakor a gép­kocsivezetőknek nem adott kísé­rőjegyzéket s így nem lehetett ellenőrizni, hogy a vagonokból a gépkocskira rakott árumennyiség a raktárba hiánytalanul beszállí­tást nyert-e vagy sem. drága lesz a spekuláció álljunk meg egy szóra! A hibajeles (Tudósítónktól). Gyáriparunk fejlődését az üzle­tekbe forgalomba kerülő szép és jó minőségű anyagok is mutatják. Természetesen a legyártott áruk között van egész kis szövési vagy festési, sokszor alig észerevehető hiba is. Ezt a minőségvizsgálók a méteráruk szélébe színes cérná­val jelzik. Mivel az ilyen áru nem teljes értékű, eladásnál enged­mény jár utánna, gyapjúszövetek­nél amennyiben I. és II. osztályú áruba fehér hibajel van: 10 cm, pamutárunál » fehér hibajel után 5 cm, a sárga és piros hi­bajel után 10 cm. Tudott dolog .hogy a kereskedel­mi felügyelőség ellenőrei a fo­gyasztók érdekeit képviselve, leg­többször vásárlóként jelennek meg az üzletekbe. Ilyenkor különböző árukat vesznek meg, hogy a pon­tos mérésről a számolás helyessé­géről meggyőződjenek. Ez történt nemrég Csamádapácán is, ahol a helyi földművesszövetkezeti áru­házba 1.10 m cordiál szövetet vet­tek meg. Kiderült az árak ellenőr- zésénél, hogy az anyag szélébe lé­vő hibajel után a 10 százalék en-i gedményt nem adta meg az eladó\ így 35.75 Ft-al a vásárlót károsí­tották meg. A hibajeleket előszeretettel nem veszik észre az árusítók, így Oros­házán, Nagyszénáson és még több helyen kellett a „figyelmetlen" dolgozókat erre figyelmeztetni. Mezőhegyesen szántén a földmű­vesszövetkezet áruházába Oláh István ruházati osztályvezető két hibajeles szövetet adott el, az en­gedményt nem adta meg, sőt, mi­re a vevő a pénztártól az áruért visszajött, még a hibajelet is eltá­volította. Előzékenységből, — miu­tán 35.90 Ft-al becsapta a fogyasz­tót — az árut a hibajeltől is meg­szabadította. Szerencsére a „vevő­nek” is jó szeme volt és bemutat­kozás után „előzékenységéért1’ a mulasztót felelősségre vonta. • A kereskedelmi dolgozók nagt többsége nem tesz ilyet, a fogyasz­tókat lelkiismeretesen, pontosan szolgálja ki. Fordítsanak a keres-* kedelmi eladók nagy gondot a hi­bajeles áruk árainak betartására, mert ne feledjék, a vásárlók is fi­gyelemmel kísérik a kiszolgálás helyességét. HÍREK A Békéscsabai Kötöttárugyár 43 fiatalja ma, vasárnap délelőtt 6— 12-ig VIT műszakot rendezett. A fiatalok a műszak munkabérét a VIT-alapra ajánlották fel. • A Táncsics Kiadó új sorozatot indít a Filmbarátok Kiskönyvtára címmel. A sok képpel ellátott, fő­leg filmtörténeti jellegű sorozat első száma nemsokára megjelenik, s a francia film történetét tár­gyalja a Lumiére testvérektől napjainkig. • Orosházán, 1957 szeptember 3- án leplezik le Táncsics Mihály életnagyságú szobrát a Táncsics Mihály Gimnázium előtti téren. A szobor talpazata a napokban már elkészült. * — Értesítjük fogyasztóinkat, hogy f. hó 24-én és 25-én 07 órá­tól 16 óráig Békéscsaba, V. kér. (Erzsébethely) területén a nagyfe- szütlségű vezeték karbantartása mi-.tt áramszünetet tartunk. Ve­zetékeink, illetve berendezéseink az áramszünet ideje alatt is fe­szültség alatt állónak tekintendő. Délmagyarországi Áramszolgálta­tó Vállalat. A gyulai járásbíróság július 19- in délután fél 3 órakor a sarkadi községi tanács épületében tár­gyalta Szokai Ferenc bűnügyét. Szokai Ferenc kötegyáni lakos ez !v márciusában és májusában Kötegyán községben 12 borjút vá­sárolt fel. A felvásárolt borjúkat levágta; majd Vonaton elszállítot­ta Budapestre, ahol kilogrammon­ként 16 forintos áron eladta. így több mint 6000 forint nyereség­hez jutott. Nemzetközi fotóművészeti hetet rendeznek Budapesten A Magyar Fotóművészek Szö­vetsége ez év őszén, október 12—< 19 között a nemzetközi fénykép­kiállítás idején fotóművészeti he: tét rendez Budapesten. Az ünnepi ikéten e művészeti ág neves kül­földi és hazai képviselői tartanak előadásokat a Művészeti Szövetsé­Művelődési otthonok épülnek országszerte társadalmi munkával Csanádapáca 11:1' Egy korszerű áruháza van Csa- nád apácának, mely kisáruház névre „hallgat“. Délelőttönként a nagy munkák ellenére igen for­galmas az áruház. Leginkább az asszonyok keresik fel, akik több­nyire ruhaanyagot vásárolnak, mely nagy választékiban van az üzletiben. De megtalálható itt minden, mert áruban a boltban nincs hiány. A kiszolgálók udvari­asak, figyelmesek. A falu határában házakat építe­nek. Aaért mondtuk azt, hogy há­zakat építenek, mert a Puszta- földvár leié menő országút mellett valóságos új lakónegyed épül. A házépítésekkel egyidőben szerelik a villanyt is. ül Pusztaföldvár |||'|| Bementünk a községi tanácshoz, hogy megkérdezzük miként állnak • községben a betakarítással. Ke­restük a községi agromómust. — Szabadságon van — volt a rövid rákász. — Ki tudna akkor felvilágosí­tást adni? gek házában. Az előadók közt szerepel majd Widmann professzor a lipcsei grafikai főiskola fototan- székének vezetője, Plicka profesz- szor, a nagyhírű csehszlovák fo­tóművész, a magyarok közül pe­dig Dobrányi Géza, Hevesy Iván és Vadas Ernő. j&W&ülapoU — Menjen az elnökhelyetteshez. — Menjen az elnökhöz — így az elnökhelyettes. — Miért nem más tájékoztatja az elvtársat — mondta az elnök. De ha már itt van (és elmondott néhány dolgot az aratásról)... Iliül Sarkad |||||| Még a tavasszal foglalkoztunk a Népújság hasábjain azzal a sarka­di problémával, hogy kultúrház, vagy ifjúsági ház legyen az a he­lyiség, amit kultúnháznak nevez­tek ki akkor. A probléma megol­dódott. Ifjúsági ház lett, mert kul- túrotthonnak kicsi volt. Szánalmasan nézett ki ez a he­lyiség, amikor a fiatalok megkap­ták. A falakon a festés már több helyen lekopott, az ablaküvegek, az ajtók mocskosak voltak, s a padlót vastagon lepte a kosz. A fi­ataloknak az volt az első tevé­kenységük, hogy kitakarították az épületet, s vele együtt az előző, az úgynevezett „forradalmi ifjúsági szövetség” rossz szellemét is. Ma Az ország több községében ösz- szefogtak a dolgozók, hogy a párt, a tanács és a tömegszervezetek támogatásával saját erejükből művelődési otthont építsenek. Bonyhádon nagyszerű kezde­ményezés született: a járási párt- bizottság és a tanácsszervek, va­lamint a művelődési otthon elké­szítette egy új színház terveit, mert a mostani művelődési ott­hon nézőterén viszonylag kevés érdeklődő fér el. Nyolcszáz sze­mélyes lesz a színház.. A hozzá­tartozó parkban szabadtéri szín­már csinos és szép az épület, s va­lóban olyan mint egy ifjúsági ház. | III Sarkadkeresztúr |||Ü Néha megszomjazik az ember. Mi is megszomjaztunk, s betér­tünk Sarkadkeresztúron a földmű­vesszövetkezet Italboltjába azzal a szándékkal, hogy megiszunk egy pohár sört. — Sör nincs — volt a rövid vá­lasz. — Bor van? — Az sincs. Elfogyott az egész. Sőt mi több, megittuk az egész havi keretet... — Akkor málnát kérünk. A meggondolatlan kérést már visszaszívtam volna, de késő volt, Miért? Azért, mert a szörpmérő poharat — nem mondok sokat — milliónyi légy lepte el. A másik: az a pohár, amibe a málnát adták, a szó szoros érteiméiben koszos volt. így nem ittunk semmit sem hanem kifizettük a málnát — mi­vel azt már a csapos .úriszerelte”/ — s felfordult gyomorral elhagy­tuk a földművesszövetkezet ital­boltját... » mond | padot is állítanak fel. A bonyhá- , di tanács máris telket és bontás- j bői származó anyagokat ajánlott fel a színház építéséhez. A járási szövetkezetek bejelentették: hat­vanezer forinttal járulnak hozzá az akcióhoz, a BELSPED húsz fuvart vállalt, az iskolás gyer­mekek pedig a bontási munkák­nál segédkeznek. A járás 28 köz­sége megígérte, hogy a községfej­lesztési alapból 10 000—10 000 fo­rinttal segíti a járás színházi lét­rehozását. így az építkezést szep­temberben megkezdhetik. Az új színház jövő év őszén nyitja meg kapuit. Nyírcsászáriban társadalmi munkával romos épületet alakíta­nak át művelődési otthonná. Na­ponta tizenöt-húszán dolgoznak az építkezésen, munkájukat 8—10 fogatos segíti. A község lakosai­val előre közük, mikor kerül rá­juk sor és valamennyien szívesen teljesitik korábbi vállalásukat. A községfejlesztési alapból így csu­pán a legszükségesebb szakmun­kákra költenek. Néhány nap múl­va készek a falak, s augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén ün­nepélyesen felavatják a művelő­dési otthont. A Fejér megyei Vértesbogláron a községi tanács kezdeményezésé­re ugyancsak társadalmi munká­val építenek művelődési otthont a falu lakosai. Az építőanyagot ro­mos épületből nyerik. A munká­ban különösen kitűnnek a község fiataljai, élükön a KlSZ-tagok- kal. A tervek szerint októberre felépítik és berendezik a művelő­dési otthont. Tatabányán az Újvárosban, a- hol eddig nagyon kevés volt a szórakozási lehetőség, a pártszer­vezet kezdeményezésére társadal­mi munkában hétszáz személyes szabadtéri színpadot építettek. Az új színpadot — amely a város leg­nagyobb szabadtéri színpada, ün­nepélyesen avatták fel. Olasz János, a Dévaványai Gép­állomás dolgozója aratógépével 200 holdról, Kónya György kom- béjrtög 128 hóidról takarította be a kalászosokat. • Az örménykúti Állami Gazda­ságban az őszi árpa tarlójába 50 holdon áttelelelő dugványnak va­ló répát vetnek. • A kötegyáni Kossuth Tsz-ben pénteken délig a zab kivételével befejezték az aratást. Jó közepes termésre számítanak. • Mezőhegyesen július 27-én, a VI. VIT megnyitásának előesté- lyén karnevált rendeznek. • Kötegyánban 283 ezer forintos befektetéssel 1800 méter hossaú makadámutat építenek. • * — Felhívás! A Földművelés- ügyi Minisztérium Kollégiumá­nak határozata értelmében a FM. Szakoktatási Főigazgatósága a Jánoshalmi (Bács m), Biai (Pest m) és Ádánd (Somogy m) Mező- gazdasági Gépesítési Szakiskolán szeptember 1-én kétéves időtarta­lommal mezőgazdasági gépész képzést indít. Felvételi követel­mények: Korhatár 17-től 28-ig, legalább kétéves gyakorlat, 8 ál­talános iskolai végzettség. Válla­lattól vagy más állami szektor­tól bejövöknek igazgatói ajánlás szükséges, hivatalos bélyegzővel ellátva. Magánszemélyek részére hallgatók az iskolán teljes ellá­tást és havonta ösztöndíjat kap­nak, tanulmányi eredményüktől függően. A hallgatók alapvető la­katos ismeretekkel, mezőgazdasá­gi traktorok és munkagépek ke­zelését, szerelését sajátítják el, valamint a vontatóvezetői jogo­sítványt is megszerezhetik. Je­lentkezni lehet 1957 augusztus 15-ig levélben vagy személyesen a fenti szakiskolán, ahol részlete­sebb tájékoztatást adunké

Next

/
Oldalképek
Tartalom