Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-14 / 137. szám

19S7. június 14., péntek

BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG

5

Nemcsak Jogok, hanem kötelesség

és becsület is van a világon

Van a Sarkadi Kendergyárban egy úgynevezett kivetö-brigád. Onnan az elnevezés, hogy a brigád tagjai az áztatómedencéből kivetik (kiszedik) az áztatott kendert.

Sok gondot, fejtörést és bosszúságot okoz ez a brigád a gyár vezetőinek. Sosem lehet rájuk — néhány becsületes tag kivételével — számítani. Ha úgy tetszik dolgoznak, ha nem, hát akkor tájára sem mennek a gyárnak. Kedden a harminc munkásból mindössze kilenc dolgozott. Hogy hol van a többi? Jó idő volt, éppen ezért sokan úgy gondolták, előbbre való a kapálás. Ezt is tették. Réti György gyárvezető, Oláh Lajos főművezető, és mester pedig törjék csak a fejüket, hogy mitévők legyenek.

A brigád tagjai élnek az idényszerződés adta jogokkal. Annál kevésbé tisztelik azonban a kötelességeket. A megál- ■apodás után az a munkájuk, hogy a medencéből kiszedjék a kendert. Ezt szívesen meg is teszik, mert egy-egy munkás öt óra alatt 60 forintot is képes megkeresni. De van a szerződésnek olyan pontja is, miszerint — ha történetesen nincsen hely hová rakni az ázott kendert, — akkor a gyár más természetű munkát is felajánlhat. Például a szárított kendernek kévébe kötését, a szárítóterület

letisztítását, ami egyben ahhoz is hozzájárul, hogy legyen hová kiszedni az áztatott kendert. Csakhogy ezeknél a munkáknál nem lehet olyan jól keresni. Ezért inkább nem vállalták. Bezzeg olyankor, amikor esőre fordul az idő, akkor mind a harmincán megjelennek munkahelyükön. Munkát kérnek, mert ha már kapálni nem lehet, akkor legalább keressenek valamit kárpótlásul a gyárban. Olyankor nincs kifogás, hogy ezt a munkát nem csináljuk>

És hogy ilyen fegyelmezetlenség lett úrrá ebben a brigádban, abban elsősorban a vezetője, Tóth János a ludas. Mert, ha ő azt mondja, hogy ezt a munkát nem fogadjuk el, akkor az majdcsak

mindig szentirás a többi előtt. Kissé furcsa viselkedés ez, és mondjuk meg őszintén, nem is éppen a legbecsületesebb.

Emlékezzünk csak. A felszabadulás •előtt idényszerződés ide vagy oda, de az ilyen munka- fegyelem ellen vétőket — akik se szó, se beszéd mint kedden is történt, amikor huszonegyen be sem mentek a brigádból, maga a vezetője sem munkahelyükre — úgy kirúgták volna a gyárból, hogy a lábuk sem érte volna a földet. Erre számtalan esetben volt példa. Ma nem ezt teszik. De hát van határa a türelemnek is. A végtelenségig a gyárban sem tűrhetik, hogy egyesek a maguk feje után azt tegyék, ami éppen nekik tetszik. Aztán meg van becsület is a világon — munkásbecsület, amit sok gyári, üzemi dolgozó semmivel sem cserélne fel. Arra is emlékezni kellene, hogy a felszabadulás előtt, az 1920-as évek táján egy korszerűtlen kis kendergyár volt Sarkadon. Nem sokáig dolgozhattak ebben sem helybeliek, mivel a tőkés konkurencia csakhamar csődbe juttatta a gyárat. A népi demokrácia 26 millió forintot költött arra, hogy Sarkadon modern kendergyár é- püljön, melyben 1953 óta több százan keresik kenyerüket. A sarkadi- aknak épült ez a gyár, hogy helyben munkaalkalomhoz jussanak a- zok, akik dolgozni akartak. Tóth János nagyon megfeledkezik erről, pedig mint brigádvezetőnek éppen az lenne a köielessége, hogy brigádját becsületes munkára szoktassa, s a munkafegyelem betartására bírja. De hogyan tegye ezt, amikor éppen ő a kezdeményezője a munkafegyelem lazításának. Amilyen a brigádvezető, olyan a brigádja is. Igaza van a közmondásnak, hogy a fejétől büdösödig a hal. Sajnos, így van, pedig másként kellene lennie, és kell is hogy legyen. A kivetőbrigádnak is be kell tartania a munkafegyelmet, még akkor is, ha ez nem igen tetszik a brigádvezetőnek.

(—a ~r)

imiiuiHiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimuiimmiiiiimniiiiiiiiiiiiiiiHiii iiiiiiiimmiiiiiimiiiiMiittiimiiiimiuiiHimiiiiitiiuuuiiuiiitiiiuiiiiiiiiiiiti

Felesleges leher nélkül

iiiiHHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiMHiiiimiiiHMHiiiimnimiiimHiiHmniiwiwuiiHiiiiiiiiimiaiHíiiHwimiwmmfiHmHi

akar élni Csorpák János tehenész

WMICTIIIIWIfailllllBIWMW—WMMWWW—WMWIBIllllllllllllllllWMMIWIIIIilliW——M

Csendesen szemerkélő eső mossa az orosházi Dózsa Tsz határát. Néhány tag az irodába igyekszik, az amúgyis „ráérős“ időben jól esik egy kicsit elbeszélgetni a szövetkezet sorsáról, jövőjéről.

— Annyit mondhatok, hogy gyönyörű a búzánk, — magyarázza

Mogos büszkeséggel Holecska Mi- Phály, növénytermelési brigádvezető. — Ha valami elemi csapás nem jön, szerintem meg lesz a 12 mázsás átlagtermés, némelyik tábláról pedig 16-ot is aratunk.

— Ami azt illeti, minden növényünk szép, jó termést ígér — veszi át a szót Horváth Mihály tsz- elnök — magas bevételre számíthatunk növénytermelésből, de az ossz-jövedelemnek csaknem 70 százalékát az állattenyésztés adja év végéra

Érdeklődésünkre részletesen el- tnondja,hogy összesen 105 szarvas- marhát és 480 sertést hizlalnak, a tejtermelés és a baromfitenyésztés is szép összeget hoz a konyhára. Előreláthatólag az állattenyésztésből másfél millió forint bevételre számíthatnak.

— Nem is tudnánk máskép minden hónapban munkaegységenként tíz forint előleget osztani, — szól közbe Csorpák János tehenész,

— Te mondod ezt ilyen örömmel, — incselkedik vele a szomszédja —, aki nem is vetted fel az április havi előleget?

I

A tehenész alig észrevehetően | kihúzza magát s szerényen bár, de némi büszkeséggel a hangjában válaszol;

— A feleségemmel együtt 120 munkaegységet szereztünk áprilisban. Miért vettük volna fel az 1200 forintot, ha nincs rá szükségünk. Jó lesz az ősszel is. Elvégre 1949 óta vagyok szövetkezeti; nész véleményét támogatja, hogy

tag, évről-évre többet keresek. Régen elszoktam már a megélhető- ségi gondoktól. Hisz a múlt héten másfél mázsa cukrot adtam el egyszerre s csaknem 1400 forintot vittem haza. A lisztet meg sem esszük újig, pedig 20 mázsa búzát eladtam. Két hízót vágtunk, ruhaneműt is jócskán vásároltunk)

e- Előleget minden hónapban osztunk, f— szól közbe ismét az elnök —, de aki nem akarja igénybevenni, az ősszel többet kap.

— Huncutúl mosolyogva kacsint a tehenészre s azt modnja: — nem győzöl hazatakarítani ősszel komám, hisz sokat terem a háztáji is, igaz?

Csorpák egyik lábáról a másikra áll, mint, akinek kényelmetlen kérdésre kell válaszolnia. Kérges tenyerével többször megsímítja napbarnított homlokát s kicsit | késve felel:

" Annyit mondhatok, hogy nagy nyűg a nyakamon az a háztáji. Én egy gond nélkül élő szövetkezeti tag vagyok, csak bosz- szankodom, hogy a drága vasárnapomat és a szabadidőmet a 2400 négyszögöl háztáji kukoricaföldön kell eltöltenem, pedig én jobb szeretnék ekkor pihenni, szórakozni.

Szerintem ez is a demokráciához tartozik és mi meg is engedhetjük magunknak ezt a kényelmet.

I Arról nem is beszélve, hogy sok! kai több kukoricát kapnánk a kö- j arra gondol: mennyivel más „gon- j zösből, ha nem lenne háztáji és i dok-bajok” ezek, mint tizenkét év- j nem kellene külön bajlódni vele. j vei ezelőtt, amikor örömmel ka1 pált volna vasárnap is valaki,

A jelenlévők most már egymást csakhogy kenyeret adhasson a I túlkiabálva, igyekeznek megma- 1 családnak. Valljuk be őszintén, gyarázni, hogy módosították u- jó gondok ezek, a még szebb, még

felesleges teher a vállukon a háztáji föld. Eltörölni persze még nem tudják, mert egy részük ragaszkodik hozzá. Most azért tartják igazságosabbnak, mert ki, hogy dolgozik, úgy részesül háztájiban. Tavaly még az is megkapta az egy hold földet, aki esetleg 5—6 munkaegységet szerzett.- Az idén pedig csak az kap egy holdat, akinek tavaly 400 munkaegysége volt. Jövőre, az idei teljesítmény után mérik a háztájit, de tagonként egy holdnál több nem jár,

■— A múlt évben kiszámoltuk, — magyarázza az elnök hogyha nem lett volna háztáji föld, 9,70 kiló kukoricát oszthattunk volna egy munkaegységre, így pedig adtunk kettő és felet. Aki keresett 600 munkaegységet, az kapott tizentöt mázsát és a háztájin termett 25-tel együtt a góréjába hordhatott negyvenet, ha pedig nincs háztáji, felhordhat csaknem hatvanak

— Ezért mondom én, hogy inkább ne legyen háztáji, hangsúlyozza mégegyszer Csorpák. =- Előre borsózik a hátam, ha rágon- dolog, hogy mi bőven megszerezzük a feleségemmel a 800 munkaegységet és mi lesz, ha két hold kukoricát kell megművelni jövőre.

Aki hallgatja a Dózsa Tsz tagjainak a vitáját, ön kénytelenül is

Ez már mégis csak sok 1

gyan a háztáji földről szóló szabályt, igazságosabb szerintük, mint volt, de a tagok jó része a tehejobb módú élet gondjai.

Daubner Katalin és Lakó Makár ügye

Lakó Makárt, a Népújságban megjelent egyik cikk nagyon megcsiklandozta. Elővette hát az írógépet, papírt bele és írt:

, „Megyei Művelődési. Osztály Vezetőjének!

A Békés megyei Népújság 1957. május 24., pénteki számában a 6. oldalon „Tények, Daubner Katalin felszólalása mögöttt” címmel egy cikk jelent meg Varga Tibor aláírással (nagyon precíz), melyben többek között a reám vonatkozó sorok a következők: „...Sőt, Lakó Makár, aki egyenesen elkergette Daubnert, most Gyomén számadó igazgatói beosztásban van..."

Daubner Katalin vezető óvónőt a forr. tanács 1956. október végén váltotta le az óvoda vezetéséről. Engem a járási tanács VB-je 1956. december 1-én bízott meg a járási oktatási osztály vezetésével, tehát egy hónappal később az óvónő leváltása után.

A cikk szerint... egyenesen én kergettem el.. Kérdem', honnan kergették el, mikor a mai napig ott működik, és én hogyan kergethettem el, amikor abban az időben nem intéztem személyi ügyeket?

Én Daubner Katalin óvónőnek sem azelőtt, sem a kérdéses időben, sem azután nem ártottam... így teljesen tisztának és ártatlannak érzem magam, a rágalmat vissza kell utasítanom...

A cikk elolvasása után kérem a megyei oktatási osztály vezetőjét, hogy szíveskedjék ezt az ügyet kivizsgálni, mert ez tisztán rágalom.

LAKÓ MAKÁR számadó tg*

Tehát, — kérem az olvasót, hogy ezt jegyezze meg — Lakó Makár valóban nem volt ebben az időben olyan beosztásban, mely jogot biztosított volna neki Daubner Katalin leváltására.

A levél kézbevétele után a megyei művelődési osztály vezetője intézkedett. Az ügy kivizsgálását Szuromi József járási tanulmányi felügyelő végezte. Kivizsgálás után ő is elküldte jelentését, mely többek között így hangzik:

„Lakó Makár beadványával kapcsolatban a következőket jelentem:

Lakó Makár, Daubner Katalin hivatalból történő áthelyezésével kívánta megoldani a problémát, s helyébe helyezni Gallai Mátyásnét. E célból megbeszélést folytatott Daubner Katalinal, aki nem is.,vállalta az ajánlatot. Dxub- ner Katalin és Lakó Makár között vita alakult ki. A vita során Lakó’Makár — a töbin között — ilyen megjegyzéseket tett: „Magának nincs joga Endrődön tanítani...” „Áthelyezem Ecsegfalvára” és a vita végén: „Nem tárgyalok tovább.”

Daubner Katalin mindezt elmondta az újságíró előtt. Az „elkergetett” kifejezést nem használta. Az újságíró valószínű a „Nem tárgyalok"-nak adott nagyobb nyométkot.

SZUROMI JÓZSEF

Rögtön van két megjegyzésem ehhez: nem a „Nem tárgyalok” mondatnak adtam nagyobb nyomatékot, hímem ennek: „Magának nincs joga Endrődön tanítani” és „Áthelyezem Ecsegfalvára“. A másik megjegyzésem: Daubner Katalin valóban nem használta az i,elkergetett” szót, ezt én használtam, annak alapján, hogy Lakó Makár ezeket a kijelentéseket tette, s utána Daubnert le is váltották! Hogy nem Lakó aláírásával küldték el? Ez lehet, de hogy Lakó — a nem egészen szerény kijelentéséből ítélve — intézte el az óvónő leváltását, erre talán még mérget is lehetne venni.

Lakó a bűnét azzal akarja eltussolni, hogy „Daubner a mai napig is a régi beosztásában van.” E» igaz, de ez nem Lakó érdeme, hanem a kommunistáké, akik visszahelyeztették a jogtalanul elbo- csájtott nevelőnőt.

És; azt írja Lakó, hogy a nevezett nevelőnő leváltásakor nem volt olyan beosztásban, amely jogot adott volna személyi ügyek intézésére. Akkor milyen jogon tette e kijelentést: „Áthelyezem Ecsegfalvára“?

Még nagyobb a bűn, ha ezt, ráadásul jogtalanul tette!

Nem tudom, s nem értem mi a rágalom ezek után. Azt sem tudom mi ellen tiltakozik Lakó Makár. A tények ellen? Ez bizony nehéz!

A munkás és paraszt pedagógusoknak van joguk tiltakozni, akiket jogtalanul le akartak, és ahol tudtak, le is váltottak! De annak, aki hazugsággal vádolja azt az újságírót, aki megírta Lakó Makár bűnét,— nincs.

Varga Tibor

HIRDETESFELVETEL

Békés megyei Lapkiadó Vállalat Békéscsaba, SzL István-tér 3. Telefon: 10—21

Apróhirdetés díja hétköznap szavanként 1 Ft., vasárnap 2 Ft. Legkisebb hirdetés 10 szó

Vidéki hirdetések diját postautalványon a szöveggel együtt kérjük beküldeni

Ary Róza