Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-19 / 141. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Mai számunkból: 4 MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. JÜNIUS 19., SZERDA Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM Us&zük ........................................................................................................................................................................................................ Az ember veleszületett tulajdonsága, hogy szereti a versengést, aminek eredménye mindig jóleső érzéssel tölti el. A cipész örül, ha szebb, tetszetősebb cipőt formáz a másik mesternél, a szabó, ha csinosabb ruhát készít, s rendelői elégedettek munkájával. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy nincsen szépre, nemesre és többre ösztönző ereje a versengésnek. De mennyire, hogy van .hiszen a történelmi példák sokasága a tanúja mindazzal, amit az emberek vetélkedésükkel megalkottak. A múltban a hajcsárok hada, a munkanélküliség kísértő réme kényszerítette a munkásokat, hogy vért izzadva, pohosra hizlalják a tőkést, szaporítsák jövedelmét. S mi haszna lett annak, aki dolgozott, küszködött? Szűkös megélhetési lehetőség, kizsákmányoltság, s az örökös rettegés ,hogy mi lesz holnap, ha' az utcára kerül, ha nem lesz munka. A mi társadalmi rendünkben lett csak teljes részese a dolgozó mindannak, amit alkot, amit szorgalmával előállít. Nálunk is van versengés, bár az ellenforradalmárok szerették volna megfojtani, mivel jól tudták: a munkaverseny, a szocialista munkaverseny a népi demokrácia hadállásait erősíti, az életszínvonal emelését segíti elő, s jobb körülményeket teremt a népnek. A versenymozgalom nem halt el, ha lassan is, de biztatóan erősödik. Vajon miért, kiért versenyeznek egymással például a Gyulai Harisrwagyár fiataljai? Azért, mert a versenyben résztvevő 75 ifjúmunkás serkentő erőt lát benne Május 2-án, a VIT tiszteletére szervezett verseny eredménye a termelésen is megmutatkozik, mert azóta három-négy százalékkal emelkedett. Ha pedig emelkedett a termelés, az természetesen az ő hasznukat is jelenti. Elsősorban az övékét, hiszen többet keresnek. Még rossz akaratból sem lehet azt állítani, hogy a szocialista munkaverseny öncélúság csupán. Egyáltalán nem az! Mert, ha a harisnyagyári fiatalok többet termeltek, keresetük is növekedett. Tehát önmagukért folyamodtak a versengéshez. Ha pedig nekik hasznuk van a versenyből, haszna van abból az egész gyárnak is, meg a népnek is. A Békéscsabai Vasútállomás dolgozói szocialista munkaversenyre keltek a szegedi vasutasokkal. Kinek lesz az jó, ha pontosan indítják, és közlekednek a vonatok , ha nem vesztegetjük a drága időt az úton? Nekünk lesz jó, mindannyiunknak. Kinek lesz az jó, hogy Békéscsaba vasútállomás vontatási dolgozói 12 százalékkal csökken-* tik a szénfelhasználást? Nekünk, mindannyiunknak, mert több jut majd télen a családi otthonok fűtésére, az erőművekbe az energia előállításához a megtakarított szénből. Szükség van-e szocialista munkaversenyre? Igen. Sok még a fájó seb, s ezeket csak akkor gyógyíthatjuk be gyorsabban, ha élünk a szocialista munkaverseny adta lehetőségekkel, ha többet és olcsóbban termelünk, takarékoskodunk az anyaggal, jó minőségű terméket készítünk. Az idei népgazdasági terv reális, megalapozót! terv. Megvalósítása mégsem könnvű feladat. Teljesítését könnyebbé teszi a verseny, mely lüktető erejével a nagyobb tettek kovácsolója. Nem tőkések zsebét dagasztjuk, ha több és jobb minőségű árút állítunk elő, hanem saját magunk életét tesszük szebbé, gondtalanabbá. önmagunkért tesszük, hiszen miénk a gyár, a föld, de miénk a gond is! A látogatók is segítsenek megőrizni a Szarvasi Arborétum szépségeit Az Európaszerte híres szarvasi Arborétumot egyre több természetkedvelő keresi fel. Június kilencedikén például, — a megyei ifjúsági találkozó napján, — több mint másfélezren látogatták meg a természetvédelmi területté nyílvánított kertet és pihentek a hatalmas fák hűvös árnyat adó lombjai alatt. Az Arborétum vezetője és minden dolgozója talpon volt, hogy útbaigazithassák a vendégeket és őrködjenek az értékes nö< vények felett. Bármennyire furcsán hangzik, az őrködés nagyon hasznos, mert sajnos, a természet lágy ölén sokan megfeledkeznek magukról és mint a kalitkából kiszabadult madár, túlságosan sokat „engednek meg maguknak”, nemcsak gyönyörködnek, de pusztítanak is. A jó érzésű embernek szinte fáj a szíve, ha látja, hogy tépik a ritka fa, cserje, vagy dísznövény levelét, virágát csak azért, hogy néhány lépéssel arrább eldobálják Szinte szánalmas látványt nyújt a „rongyos” kérgű, hatalmas Mammut fenyő — de még szánalmasabbak azok, akik rongyossá tették az élő fa kérgét — akik e fa törzsén előszeretettel mutatják be „boxolói" tehetségüket. Az utóbbi időben már kétszeres szögesdrót kerítéssel vették körül a „védtelen° fát, de a különös sportrajongók előtt ez egyáltalán nem alcadály. Nem gondolnak arra, hogy az összetépázott kérgű fa érzékenyebb a hidegre s ezért időnap előtt tönkremehet a magyar éghajlati- és talajviszonyok között oly ritka és értékes fa. A természetvédelmi kert dolgozói nagy erőfeszítéssel, lelkiismeretes munkával igyekszenek a legértékesebb fák, növények és díszcserjék életét megmenteni. Munkájuk azonban csak akkor lesz eredményes, ha a látogatók tanulni, gyönyörködni és nem pusz títani érkeznek a természetvédelmi, festőién szép kertbe. Napi ezer liter többlet tejet hozott *5® a Mezőhegyest Állami Gazdaság tehenészeinek versenye A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság tehenészei jó munkájának, kimagasló eredményeinek a híre többször eljutott már az ország minden részébe. Szinte megszokottá vált már Mezőhegyesen a tehenészek versenye. Május elsejére, az alkotmány ünnepére, november 7-re, vagy más alkalomra felajánlásokat gyűjtöttek tőlük, hogy ki, milyen magas tejhozamot ér el. Azt sokszor figyelembe sem vették, hogy egyik-másik istállóban mások az előfeltételek: esetleg több tehén szárazon áll, vagy nem a legjobban tejelő teheneket gondozza az illető tehenész. A gyengébbeknek így minden kedvük elment a versenytől. Néhány héttel ezelőtt, a friss zöldetetést megelőző napokban, egy szakszervezeti taggyűlésen, maguk a tehenészek javasoltak versenyt, még pedig új formában. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a kritikus hetekben, a zöldetetés első napjaiban, — amikor még keményítőben és fehérjében szegény az egyébként dús növény — csökken a tejhozam. Már pedig Mezőhegyesen, ha csak egy decivel ad kevesebbet fgy tehén, akkor is 100 liter lesz a veszteség. A mostani verseny lényege' az volt, hogy az akkori legmagasabb szintet, aki megtartja az átállás heteiben, az 150 forint jutalomban részesül, .aki pedig ekkor is emeli a hozamot, decinkint 200 forintot kap. A versenyben még a leggyengébb standok gondozói is résztvettek. Eredmény: egy istállóban sem csökkent még egy napra sem a tejhozam, sőt legtöbb helyen emelkedett s néhány hét alatt napi ezer liter lett az ossz emelkedés. A gazdaság 24 ezer forint jutalmat osztott ki a tehenészek között. A jó eredmények láttán a tehenészek ismét megszervezték a versenyt s ősszel azt jutalmazzák, aki a jelenlegi -zintet legmagasabbra emeli. A dobozi fiatalok éberen vigyáznak a KISZ tisztaságára Viták, nézeteltérések a vésztői Vörös Csillag TSZ-ben Totó útmutató BESZÉLGETÉS WWW tTWttvWttTvYWWvWvW Szentiványi Sándor elvtárssal, a megyei tanács elnökhelyettesével A napokban megkértük Szent-1 iványi Sándor elvtársat, a megyei tanács elnökhelyettesét, hogy nyi- ■ latkozzon lapunknak megyénkben az időszerű mezőgazdasági feladatokról, s a mezőgazdasági munkák jelenlegi állásáról. Hány mázsa termés várható kát. holdanként? Megyénk dolgozói — kezdte nyilatkozatát Szentiványi elvtárs — 74 ezer kát. holddal kevesebb kenyérgabona területet vetettek be az ősszel a tervezettnél, az ellenforradalom okozta, zűrzavaros helyzetben. őszi kalászos területünk (kenyérgabona) 211 142 kát. hold — ebből ezer kát. hold tavaszi búza. Annak ellenére, hogy az őszi zavaró körülmények késleltették a munkát, a vetések állapota, folyóméterszám agrotechnikai szempontból jónak mondható. Különösen a közös kollektívák lelkes, odaadó, jó munkájának köszönhető ez. Az előzetes becslések szerint, az aratás előtt három—négy héttel 9—9.5 mázsa átlagtermés várható kát. holdanként. Kivétel nélkül szépek a búzatáblák a megyében, még a sziken -is, s még- inkább a javított területeken. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz kétéves javított szikes területein j 11—12 mázsa átlagtermés várható, és ha az időjárás kedvező lesz — minden bizonnyal nem csalódnak tagjai. Mi a véleménye megyénkben a mezőgazdasági termelés belterjességéről? Sajnos, a belterjesség szó az utóbbi időben szinte sémává vált j az emberek körében. Talán egyet- : len egy előadást sem hallottam, a- ' melyben nem lett volna szó a j belterjességről. No. ez helyes. De ; pusztán csak arról, hogy belterjesség. Véleményem — hangsúlyozta az elnökhelyettes — gyakorlatban kellene megmagyarázni magát a belterjes szó fogalmát, több konkrétummal, gyakorlati példával. Az ellenforradalom mennyiben sújtotta a nagyüzemi gazdaságok állattenyésztését? Nagyon sokban. Hivatalos becslések szerint öt-hat millió forintra értékelhető a kár, amely a tsz- eket és az állami gazdaságokat közvetve, vagy közvetlenül sújtotta. No, mégis fejlődnünk kell — és a további elgondolásunk, a- mely a jövőt szolgálja, a következő. célunk, hogy nagyobb segítséget kérünk a szakemberektől, s ezzel egyetemben visszaállítani’ a megfelelő agronómusi hálózatot. A közelmúltban megkaptuk a szakminisztériumtól 25 ezer darab marhára a selejtezést. Mi ezt az összeget 3990 darabbal csökkentettük. Hogy mégis a kellő mázsamennyiség meglegyen, az átlag- súlyt 279 kilogrammról 359 kilogrammra kívánjuk emelni, s ezzel népgazdaságunknak is remélhetőleg hasznot hozunk. Sok kívánnivaló van a szeghalmi járásban az állatsűrűséggel. Minőségben viszont a sarkadi járás a gyenge; A jövőben ezekre a területekre nagyobb súlyt fektetünk. Sikerült-e megtisztítani a megyében dolgozó közigazgatási szerveket az ellenforradalmi elemektől, s azok pártolóitól? Természetes. Mindenesetre továbbra is ellenőrző próbákat teszünk, annál is inkább, mivel az új rendelkezés folytán létszámunk is emelkedett. ' Megemlíthető, hogy amióta Kávási Ferenc munkaviszonya megszűnt, a megvet tanácsnál sok előrehaladást tettünk, és ez meg is mutatkozik a gyakorlatban, a mindennapi munkában — fejezte be nyilatkozatát Szentiványi Sándor elvtárs. Szín Béla »♦♦♦*w**><*««4«<****tt**H«««w<*WH»iiiiiiU|lll|iuiiiiiii|||Miiiniiiiiiiiiniiiiiiinuiiiiiiiiii»m Háromszáztizenkilenc holdon 15000 forintos többlet termést terveznek A sarkadkeresztúri Kossuth Tsz-ben rendezetlen területi viszo- nyok között dolgozik a szövetkezet 38 tagja. Gazdaságuk területe 319 hold, mely hét különböző, egymástól hat—tíz km távolságra terül el. A földek minősége is gyenge. Minden évben jelentős vízkárt szenved a növényzet. Ennek ellenére a múlt években mégis magasabb volt az átlagtermésük, mint az egyénileg gazdálkodóké. Mivel éveken keresztül a lehullott csapadékot a föld csak las- san nyelte el, a víz heteken keresztül a vetéseken poshadt, és ezzel veszélyeztette a vetést. A tsz tagsága határozatot hozott: a víz- állásos helyekre vízlevezető árkokat építenek. A Gyulai Vízügyi Igazgatósággal még nem tárgyaltak — mivel tudják, nincs beruházási lehetőség— így a saját erejükből építik meg a csatornákat. A Vízügyi Igazgatóságtól csupán mérnöki munkát igényelnek a vízlevezetőárkok kitűzésére. A technikai kivitelezést a Nagygyantéi Gépállomással végeztetik. A költségek fedezéséhez a községi tanács is hozzájárul. A csatorna-rendszer elkészítésével évi 15 000 Ft-ra becsülik a várható terméstöbbletet a szövetkezeti gazdaságban.
