Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-11 / 134. szám

1957. június 11., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG VITÁZZUNK! Mi a helyes a belterjes gazdálkodás kialakításáról A z utóbbi hónapokban a sajtó és rádió sokat foglalkozik a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, a belterjes mezőgazdaság kialakításá­val. Egyesek jogosan mondják: a bel­terjes szó kezd köznapivá, elcsépelté válni. A múlt évek helytelen mezőgazda­sági politikáját most fürdetjük, tisztá­ra akarjuk mosni, s ha arra gondo­lunk, hogy ezt a belterjesség szavá­val, szólamokkal el tudjuk végezni, akkor tévedünk. A belterjesség szó mögé nem rejfc- hetjük el gazdálkodásunk eddigi hi­báit, de ném is tetőzhetünk hibát-hi- bára, s nem hivatkozhatunk arra sem, hogy ezt, vagy azt, a belterjes gazdál­kodás igényli, követeli, mert még nincs alapunk e kijelentések tételére. Szaklapokban már addig jutottak a szerzők, hogy egy-egy növény belter­jes termesztésével foglalkozzanak, s ugyanakkor nem mutatták még be a belterjesen üzemeltetett gazdaságo­kat. A belterjesség fogalmát helyesen csak akkor értelmezhetjük, ha azt egy üzem teljességére vonatkoztatjuk. Üze­men belül, a rossz, vagy a jó mun­kaszervezésekről beszélhetünk, melyek eredménye a kisebb, vagy nagyobb hozam. A területegységre jutó átlagtermés évenkénti növekedése azt mu­tatja, hogy az előző években lépéseket tettünk a gazdálkodás jobb szervezé­sére. A múlt években hazánkban járt a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttsége. Megilletődve beszéltek föl­dünk jó minőségéről, s állították, ha hazájukban ilyen - földek lennének, csodálatba ejtenék a világot termés- eredményükkel. Ezen az egy példán kívül, ha összehasonlítást teszünk a hazai és külföldi mezőgazdasági ered­mények között, meg kell látnunk: adottságaink (terület, éghajlat) jobbak, gépesítésünk — munkagépekből — gyengébb (csak az utóbbi években kezd korszerűbbé válni), álattenyész- Ttésünk serrr fejlett, mezőgazdaságunk összességében hem- állja a versenyt a yező álfanwkkal. ^7" alamikör úgy vélték: élég fej- * lett hazánk mezőgazdasága, mert elegendő búzát és kukoricát ter­melünk. A Hortobágyon is elegendő marha- és juhállományt tartanak. Ez a szólás-mondás mindjobban a múlté. A magyar paraszt felismerte a föld fokozott ágénybevételének jelentősé­gét, szántott, vetett, de sok esetben a talajerő visszapótlásáról megfeledke­zett, vagy jobbik esetben szakszerűt- j lenül kebelt trágyával próbálta a táp­anyag visszapótlás kérdését megolda­ni. Az eddig folytatott mezőgazdasági gyakorlaton minőségi irányban vál­toztatni szükséges, ha nem akarunk lemaradni a belső szükséglet fedezésé­ben, vagy a világpiacon. |A/f i a teendő? Joggal kérdezheti bárki, hogy megvédj ük terme 1- vényeink hírnevét, s ugyanakkor töb­bet is termeljünk. Egyesek úgy akarják gazdaságúkat fejleszteni, hogy a növénytermeléssel, az ipar által termesztett fontos növét- nyékét részesítik előnyben, búzából és kukoricából pedig csak a család szük­ségletét termelik meg. Lényegében ez az út nem más, mint a múlt évek­ben folytatott gazdálkodás továbbvi­tele. Hova jutnak az így gondolkodók? A terméseredmények sorozatos csökke­néséhez, a talajerő hiányos visszapót­lása eredményeként a föld ,,sovány- nyá”, terméketlenné válásához. lyf ások gazdálkodásukat úgy szer- vezik, hogy az ipari növények termesztésére kijelölt terület jelentős többségén takarmányféléket termel­nek, s az állattenyésztést, mint fő üzemágat kezelik. Ezzel a módszerrel együtt jár a bőséges talajerő vissza­pótlás lehetősége, a hozamok növelé­se, de ugyanakkor az ipari és keres­kedelmi növények termesztésére ki­sebb terület jut, már pedig ez is fon­tos, a mezőgazdasági iparágak, vagy a kereskedelem anyagellátása végett. A gazdálkdás belterjes kialakítását szolgálja az üzem okszerű gépesítése is. Sajnos, legtöbb fiatal termelőszö­vetkezetünkben ezt öncélúnak tekin­tik, s még akkor is gépesítenek, ha az állattenyésztést a költségek fedezésére egy időre fel kell számolni Lehet-e okszerűnek nevezni az ilyen gazdál­kodást? Nem, akkor belterjesnek még úgy sem. A mezőgazdaság gépesítése fel- tétlen szükséges. A gépesítés tőségét parasztságunk felismerte, t vásárol gépeket, hogy munká- ímegkönnyítse, s a felszabadult ké- *őf 40edig*<aa iparid és kereskedelmi növények termesztésére, az állatte­nyésztés fejlesztésére fordítsa. Mit és hogyan termeljünk, melyik állatfajta tenyésztésével foglalkoz­zunk? E kérdés tisztásázához lényegesen fontos a körülmények, adottságok megfelelő mérlegelése. Súlyos mulasz­tást követnénk el, ha szorgalmaznánk például a mezőkovácsházi járásban új legelőterületek létesítését, vagy Szeg­halom környékén a földimogyoró ter­mesztését, vagy az orosházi járásban a rizs termesztését. Ezek az ésszerűt­len termelés szervezések, gazdálkodá­sunkat katasztrófák elé sodornák. Mi akkor a helyes? Véleményünk szerint a helyi adottságok figyelembe­vételével olyan növényeket termelni, vagy állatokat tenyészteni, melyek ho­zama a legtöbb jövedelmet biztosítja. fT,ekintettel arra, hogy megyénk- ben a gabona, az aprómag és takarmányfélék termesztésének kedve­ző feltételei vannak, legfontosabb fel­adatunknak tekinthetjük ezek ter­mesztését. Ugyanakkor az állatte­nyésztés fejlesztésére, az állomány számszerű és minőségi növeléséről sem feledkezhetünk meg. Különösen a törzstenyészetek kialakítása a leg- I fontosabb, mert ez adja alapját az ál­lattenyésztés gyors fellendítésének. I Legtöbb gondot jelent az üzemágak fejlesztésének helyes arányát biztosí- j tani, Ez nem kis gond még akkor sem, ha figyelembe vesszük azokat az irányszámokat, melyek rögzítik a szá- ! mosállat és a kát. holdak számának helyes arányát. I A növénytermesztés és állattenyész­tés adottságai megyénkben szinte já- , rásonként változnak. Ezért nem lehet egy sémát alapul venni és azt gé­piesen lemásolni. A hhoz, hogy megyénkben a belter­jes gazdálkodást eredménye­sebben tudjuk kialakítani, lapunkban vitát indítunk a helyi lehetőségek, vé­lemények, tapasztalatok felkutatására. Olvasóink a saját területükről vett pél- ' dákkal bekapcsolódhatnak e vitába, s ezzel is elősegítik a gazdálkodás jobb szervezését, a belterjes gazdálkodás kialakítását; DUPSI KAROLY APRÓHIRDETÉSEK Azonnali belépéssel több éves gyakor­lattal rendelkező férfi szakácsot — aki esetleg cukrászathoz is ért — fel­veszünk: Muronyi Állami Gazdaság. hídmérleg, eladó. Megte- Gyulal Tej porgyárban, anyától származó hasäsko- elitrekord kannal fedeztet- ugyanott tenyészérett éves Szűcs Gábor, Kamut, IX., Egy tonnás kinthető a Elitrekord ea berksir ve eladó, kan eladó. 590. sz. A füzesgyarmati Aranykalász Mtsz jó szaktudású juhászt keres felvételre. Jelentkezni személyesen lehet, egy helyen való hosszabb idei szolgálat és megbízhatóság igazolásával’. Utazási költséget megtérítjük A nemzetközi geofizikai év magyarországi programjából A június 1-én kezdődő nemzet­közi geofizikai év előkészületei nálunk is teljes apparátussal folynak. A geofizikai évre 13 pontban állapították meg a tudo­mányos területek programját. Ma­gyarország a nagyszabású prog­ram szakterületeinek hét csoport­jában vállalt feladatokat: a mete­orológia, a földmágnességi, az io­noszféra, a naptevékenység, a kozmikus sugárzás, a szizmológia és gravitációs vizsgálatokban. A geofizikai év érdekes ma­gyarországi részlete lesz a mes­terséges holdak pályájának meg­figyelése, amelybe bekapcsolód­nak a hazai amatőrcsillagászok is. A mesterséges holdakat mintegy négyszáz kilométer magasságra a Szovjetunióból és Amerikából bo­csátják majd fel; Közlemény. Az Építők Trefort utcai Munkácsy Mihály kultúrotthona ez úton kéri kedves közönségének elné­zését, hogy sajnálatos félreértés foly­tán az 1957 június 8-án fél 4-ig hirde­tett össztáncot 2 óráig tartotta. Ezért 1957 Június 15-én a szokásos szombat esti rendezvényét fél 4-ig tartja a ren des 5 forintos belépődíj mellett. Gyulaiak figyelem! A Békés megyei Lapkiadó Vállalat KÖNYV-ANTIKVÁR BOLTJA folyó hó 10-én, hétfőn Erdei Rezsőné töltőtolljavító üzletében HASZNÁLT (antikvár) könyveket vásárol, délelőtt 9-től délután 3-ig. Nagyobb mennyiség esetén házhoz is megyünk Szakamailag jól képzett, hosz- szabb gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt állandó munkára keres a DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT gyulai üzemvezetősége. Kedd, június 11 Kossuth Rádió 8.10 Falusi együttesek műsorából. 8.40 Indulók és dalok. 9.00 A Német­völgyi úti általános iskola énekkara énekel. 9.20 Iskolások mikrofonja. 9.40 A Fővárosi Zeneiskola tanulóinak műsora. 10.10 Lányok, asszonyok... 10.20 Szimfonikus táncok. 11.00 Har­matos Rózsa. Móricz Zsigmond regé­nye folytatásokban. 1120 Ajándékmű­sor. 12.10 Könnyű zene az üdülőknek. 13.00 Szergej Jeszenyin verseiből. 13.10 Olasz operarészletek. 14.00 Láto­gatás Chopin szülőházában. 14.40 A Gyermekrádió műsora. 15.00 Fiatalok sakkiskolája. 15.10 Magyar nóták. 16.10 Mikszáth, a kisdiák. 16.50 A Kairói Rádió ajándéklemezeibol. 17.15 A kis­ipari termelőszövetkeztek életéből. 17.30 Szív küldi... 18.10 Edit Piai éne­kel. 19.22 A Magyar Rádió tánczene­2 Rádióműsor jkara játszik. 20.27 Közvetítés a Magyar | Néphadsereg Színházából Földindulás; j 22.50 Tánczene. 23.10 A mikrofon előtt: Eszenyi Irma. 23.40 Zenekari hangver­seny. Petőfi Rádió 14.20 Vidám melódiák. 14.50 Bach or­gonaművei. 15.25 Közvetítés a SZOT „Egressy Gábor Művészeti Klubja’* szavalóversenyének döntőjéről. 15.50 Nemzetközi kérdések. 16.00 Népszerű operettek. 16.50 Katiból ember lett; 17.05 Mit tetté la szívemmel? Hang­lemezek. 17.30 Rádióegyetem. 18.00 Fú­vószenekaraink műsorából. 18.30 Da­lok. 19.05 Az Ifjúsági Rádió nyelvtan- ' folyama. 19.15 Népi zene. 19.45 Saját elhatározásainkból. Riportműsor. 20 30 ! Kamarakórusok. 20.20 Csodák a tudo­mány fényénél. Előadás. 20.40 Pest- Buda énekelte. 21.05 Tánczene. 22.00 Részletek Csajkovszkij operáiból^ 22.30 Népi zene. SPORT NB III. oszt. Tótkomlósi MIK—Szarvasi Hunyadi 3:1 (0:0) Tótkomlós, 800 néző, vezette: Geréb. TMTK: Karasz — Lachata, Gyivi- osán, Srankó — Kanka I., Lopusnyi — Pipis, Nagy, Kiss, Nyíregyházky II., Kanka II. Edző: Kollár József. Hunyadi: Kondács — Medvegy, Cser- nus, Csonki — Kerekes II., Sznagyik — Paál, Bodnár, Sebő, Papp, Burázs. Edző: Probst Elemér. Az első félidőben váltakozó és ki­egyensúlyozott volt a játék. Mindkét oldalon óvatosan játszottak. Egyik csa­pat sem akar gólt kapni. Ez volt elő­ször a céljuk, azért a támadások a sokszor önfeláldozóan játszó védőkön elakadtak. Szünet után hatalmas lelkesedéssel kezdett a hazai együttes. Gyors és ve­szélyes támadásait nem bírta sokáig feltartóztatni a Hunyadi védelme. : Nagyszerű akciókat indított a TMTK és támadáait szép gólokkal fejezte be. I Győzelme megérdemelt. A játékveze- í tő kiválóan vezette az iramos mérkő­zést. Góllövők: Kiss, Nagy, Kanka II.. il­letve Bodnár. Jók: Lachata, Kánka I., Nagy, illet-* ve Csernus. Mezőkovácsházi Petőfi—Szeghalmi Hunyadi 5:1 (1:0) „Éva“ a Nők Lapja divatmagazinja még kapható a HAJNAL könyv-antikvár és képző- művészeti boltban, Békéscsaba, Szt. István tér 3 LOTTÓZÓK FIGYELEM! FONTOS! Lottó sorsolás csütörtök helyett péntek! A szelvények beérkezésének végső határideje azonban továbbra is CSÜTÖRTÖK DÉLI 12 ÓRA. Fenti határidő után beérkező szelvények a sor­solásban nem vesznek részt. VÁSÁROLJA MEG MIELŐBB LOTTÖ-SZELVÉNYÉT! Nyári Vásárunkat meghosszabbítjuk jú­nius hó 20-ig. Keresse fel vásárlásaival a Xeletbékésmegyei Népből) árudáit: Gyula, Sarkad, Békés, Mezőberény, Gyoma, Szeghalom-ban. Mezőkovácsháza, 800 néző, vezette: Sipos. Petőfi: Fülöp — Szokoí, Gyuris, Lu­kács ül. Pozsár, Herjeczky — Tóth, kertmegi, BánJyík,v7' Kálmán, ‘ ‘Zárlak. Edző: Tóth Zoltán. Hunyadi: Varga — Halász, Stefanik, Turbucz — Vígh I., Vékony Talpa, Csiszár, Vígh II., Papp, Csiga. Edző: Sipos András. Nagy lendülettel kezdett a Petőfi, de támadásait a főleg -védekező taktikát ' folytató Hunyadi sorra visszaverte; : Csak, n£b£zen tudott gólt rúgni a ha­zai csatársor az I. félidőben. . í Fcgg^iM^^tán fokozta a Pe.tpfi gz ‘ iramot. Ezt nem sokáig bírták a ven­dégek és a félidő második felében ösz- szeroppantak, ekkor egymásután lőtte a Petőfi a gólokat. Góllövők: Bányik, Tóth, Kertmegi; illetve Csiga. .Jók: Tóth, Kálmán, Zsilák, illetve Varga, Turbucz, Vígh 11; Gyulavári Hunyadi—Mezöhegyesi Kinizsi 2:2 (1:0) Mezőhegyes, 800 néző, vezette: Csá­ki. Gyulavári: Kovács — Somogyi, Kla- vács, P. Nagy — Soós, Kubicza — Bi- riczi, Arató, Kurta, Pálinkás, Szokoly. Edző: Freiberger István; Mezőhegyes: Juhász — Miskolcsik, Ottrok, Erős — Mészáros, Kovács — Dull, Sajti, Kemény, Mezei, Csizmadia. Edző: Szabó László. Nagy irammal kezdett a gyulavári együttes és negyedóra előtt elért öt szöglet is mutatta a mezőnyfölényü­ket. A lendületes támadások után Ku­bicza 20 méterről lőtt váratlan góljá­val vezetéshez jutott a Hunyadi. Szünet után ismét a vendégek kez­deményeztek többet és Arató szépen helyezett lövése a hálóba kötött ki; 2:0. Lassan magára talált a Kinizsi és a 72. percben, majd a 74. percben Sajti kettős góljával megszerezte a döntetlen eredményt. Hunyadi lelkesen játszott és meg­érdemelte volna a győzelmet a lany­hán, lélek nélkül játszó Kinizsivel szemben. Jók: Somogyi, Kubicza, illetve Sajti; Orosházi MÁV—Békéscsabai MÁV Bocskai 0:0 Orosháza, 500 néző, vezette: Horváth. Kovács, Mezei. Orosháza: Hegedűs — Oravecz, Sza­bó III., Csonka — Kiss, Kohut — Misz- lai, íjCovács, Horváth, Szabó II.; Ugró. Edző: Maczkó István. Békéscsaba: Vandlik — Gyócsi, So­vány, Simon — Szarvas, Marik — Ko­vács, Békészky, Virág, Csontos. Bovki; Edző: Szilassy Vilmos. Váltakozó játék folyt, mindkét olda­lon sokat pepecseltek a csatárok. Szünet után a hazai együttes többet kezdeményezett, de a vendégek vé­delme mindent hárított. Jók: Orovecz, Szabó III., Kiss, illet­ve Vandlik, Sovány, Békészki, Sarkadi Kinizsi-Orosházi MTK 1:0 (1:0) Sarkad, 1000 néző, vezette: Rezsány. I Sarkad: Nagy -• Kiss I., Kiss II., Bu-! rázs — Pólyák, Szabó, — Tóth, Puskás,! Mózes II., Mózes I.. Mózes III. Orosháza: Landi — Ádász, Basch,! Bodzsár — Szabó, Komóczi — Kollár, An- j tali, Perjési, Kunos, Szökő. Heves irammal kezdődik a mérkőzés, s hazaiak már az 5. percben vezetéshez jutnak, Tóth szabadrúgásból a 16-os ol­dalvonala fájáról ritkán látott gólt lőtt a felső sarokba. A gól után a Kinizsi to- vábrra is veszélyes támadásokat vezet, de fokozatosan a hosszú labdákkal széles­re játszó OMTK veszi át a játék irányí­tást. A nagy lelkesedéssel játszó hazai védők azonban jól tömörülnek és az j OMTK nem tudja fö’ényét gólokra vál­tani. A félidő utolsó negyedórájában Ismét a| Kinizsi kerekedik felül, csatárai több vé szélyes helyzetet teremtenek az orosházi kapu előtt, de a kínálkozó legjobb hely* zetekben is hibáznak. Szünet után a Kinizsi támad, Puskás beadását Mózes III. tiszta helyzetben ka­pu fölé fejeli, majd Tóth fejesét iiti szög­letre Landi. A 12. percben Kunos betart Pólyáknak, az utóbbi megsérül és néhány percre kiáll. A félidő közepe táján az OMTK erősít és leszorítja ellenfelét, egymásután öt szögletet ér el, melyeket a Kinizsi védelem Naggyal az élen bizto­san hárít. Egy orosházi támadás során Perjési leteríti Burázst, amiért a kiállí­tás sorsára jut. Az utolsó tíz percben a Kinizsi kerül fölénybe és végeredmény­ben megérdemlétén nyeri a fontos mér­kőzést. Jók: Nagy, Kiss I., Pólyák, Tóth, Pus­kás, illetve Basch, Szabó, Antali.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom