Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-06 / 130. szám

1957. jünuis 6.. csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Az Országgyűlés szerdai ülésén folytatta az 1957. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az idei népgazdasága terv együttes tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg.. A szerdai vitában először Hos- nyanszki János országgyűlési kép- nem lehet elaprózni, azokat a leg­viselő szólt a földművelési tárca fontosabb és a leggazdaságosab költségvetéséhez. j ban kihasználható területekre Mészöly Gyula országgyűlési, kell irányítani, képviselő az országgyűlés mező­részletezését 8.6 százalék he- [ dek a mielőbbi javítás és tataro- j tételekkel kell a lakáshelyzeten Iyett körülbelül 10 százalék- | zás, mert ezeknek a munkáknak javítani. ban hagyja jóvá j az elhúzódása tovább fokozza a A jó kivitelezés egyik előfelté­— mondotta, majd részletesen in- lakásproblémát és minél később tele> hogy az építőipar kellő idő­dokolta a javaslatot. i kerül rá a sor, annál többe ke- ben és jó minőségben kapja meg A berházások koncentrálására ' rül majd Mwd a ^0^ fe]. a műszaki terveket Ahhoz azon­- foltyatta - a jövőben nagyobb adatok mkld a lakásh:ájly ^ük- baT1’ho^ tervezőinktől }0 terve­t.^71 m—j.'x—• a ’ ; két követelhessünk, kellő időben j ^gesse teszi, hogy mielőbb fel- ^ jjellő részletességgel kell meg­mérjük az ország teljes lakáshely- , a tervezési megbízásokat, zetét ! Majd megállapította, hogy a bü- Ezzel párhuzamosan, behatóan rokrácia következtében a tervezé- meg kell vizsgálni, hogy milyen sí költségek igen magasak. Ezt az gondot kell fordítani. A hiteleket í gazdasági állandó bizottságának megbízásából szólt a földművelési költségvetés néhány fontosabb j országgyűlési Boros Gergely képviseld (Békés kérdéséhez. Az 1957. évre előirányzott nép- gazdasági beruházások összege az ellenforradalmi cselekmények, il­letve az okozott károk miatt lé­nyegesen kevesebb, mint az el­múlt évben. Ezért természetesen megye) a közlekedés- és postaügyi tárca költségvetéséhez szólt hoz­zá. Részletesen foglalkozott a vasút feladataival. Beszélt a távolsági autóbuszközlekedésről is és meg­állapította, hogy az autóbuszállo­lehetőségek vannak a lakásépít­_____________ állapotot hamarosan és gyökere , - 7 f i sen fel fogjuk számolni. A köz­kezes további fokozására, mert „ ponti tervező vállalatok szerveze­tének egyszerűsítésével egyidejű­ken arról is, míg az utóbbi időben évente mintegy negyven-ötvenezer új jeg gondoskodni lakás épült, a jövőben százezres hogy a mezőgazdaság részesedése is ke- j mány nem tart lépést a megnőve vesebb — mondotta. A mezógaz-. | kedett igényekkel. Hiányok van- dasági bizottságnak alapos mérle­gelése után az a véleménye, hogy ez az összeg a mezőgazdasági ter­melés volumenéhez, illetve a kö­zel negyven százalékos nemzeti jövedelmet biztosító termelési produktumhoz mérve kevés. minden megyének saját tervező irodája legyen Ezt az építkezések tervezésének j tartalmazó építésügyi törvényter- decentralizálásán kívül, a község- j veztet. nak a vidéki városok taxiközleke- j és városrendezési tervek kidolgo- J Az építésügyi miniszter befeje- désénél is. Tökéletesítenünk kell a zásának elősegítése is indokolja. \ zésül a tanácsok építési feladatai- gépkocsijavító üzemek munkáját1 Ahhoz, hogy a tervezők megfele- j val foglalkozott, s megállapította, is. I lően tervezhessenek, szükség van j mielőbb ki kell alakítani a taná­A magyar hajózásról szólva el-' egységes építési szabályzatokra, csők szakszerű építési hatósági mondotta: helyes volna, 'ha hajó- j Szükség van továbbá új tervpá- szervezetét, parkunk megfelelő növelésével \ lyázati szabályzatra. A beruházási keret bizonyos jobban kivennénk részünket a; Az építőipar műszaki fejleszté- mértékű emelését az évek nemzetközi hajózási szállításból. ! se körül is igen sok a tennivaló, óta elhanyagolt belvízkárok Beszéde további részében arra Kétségtelen, hogy bizonyos ipari . országgyűlési képviselő a belke- elleni védekezés, valamint figyelmeztetett, hogy a következő és energetikai építkezések műsza- reskedelmi tárca költségvetéséhez IZSÁK JÚLIA években nagyobb gondot kell for- ki megoldása: a nagyelemű hely- J szólt hozzá. Ismeretes, hogy az dítani úthálózatunk karbantartá- : színi előregyártés Európa-szerte ; idei terv a tavalyinál jóval na- sára és tökéletesítésére. j feltűnést keltett. A lakóházépítke- | gyobb forgalmat irányoz elő, je­A közlekedési tárca költségveté- j zés műszaki fejlesztése terén a- lemtősen emelkedik a kereskedé­sével kapcsolatban szeretnék még zonban messze az európai színvo- lem nyereségbefizetése is. egy kényes kérdést felvetni — nal alatt maradtunk. Szólott az - évi ! folytatta felszólalását. —Ez pedig építőanyagipar helyzetéről. Aj most készülő három éves tervben az építőanyagipart hazai adottsá- j , gaink és teherbíróképességük a- ; dolga. Ahogy én tudom, a föld-1 Mindent összegezve és ismerve j iapján elsősorban műszakilag ki- ' exportlehetőségeink kibővi tésének költségei is indokol­ják. Ezért kérem az ország- gyűlést, hogy a mezőgazda- sági bizottság javaslatát fo­gadja el, vagyis a mezőgazda- sági beruházások 1957. a földalatti vasiit alatti vasúiban csaknem egy mil- liárdunk fekszik. Az az előirány­zat ,amely elsősorban az állam­megóvást szolgálja,annak csak több-kevesebb tényleges megóvá­sára elegendő. A földalattit tehát évről-évre óvjuk, építését nem folytatjuk, pedig nyolcvan milliq forint értékű dübbinganyag is ren­delkezésünkre áll. Miután az ál­R ammegóvás időről-időre visszaté- •ő feladat és kiadás, anélkül, hogy hasznot hozna, úgy gondolom, itt volna az ideje annak, hogy kor­mányunk állást foglaljon atekin- tetben, mi történjék a földalatti vasúttal. Véleményem szerint, ha an­nak építését anyagi erőnkhöz mért ütemben folytatnánk, még mindig jobban járnánk, mivel a már beépített milli­árdos beruházás lassankint A lakosság az első negyedévben 29 százalékkal több ruhaneműt és tizenhárom százalékkal több iparcikket vásárolt, mint ta­valy. A kiskerekedelem az év elejétől május 15-ig 11,1 száza­lékkal forgalmazott többet, mint az előző év* azonos ‘Időszakában, kell venni exportlehetőségeink ki- szocialista kereskedelmünk az el­használását is, elsősorban világ- j nehéz hónapokban ismét szerte ismert üveg- és porcelán- bizonyította, hogy fölényben van a kapitalista kereskedelemmel szemben, mert a nehézségek elle­vánjuk fejleszteni. Az építőanyag­ipar fejlesztése során figyelembe miniszter a kö­tényleges gazdasági helyzetünket, •a magam részéről a költségvetést e^o Eladom. Trautman Rezső | iparunkban. építésügyi miniszter: j Az építésügy A két törvénytervezetben le- \ vetkezőkben az építésügyi igazga- ; nére szilárd, változatlan árakon fektetett célok elérése nagy fel- tás általános problémáival fog- j bonyolította le a múlt évinél jóval adatot ró az Építésügyi Miiniszté- 1 lalkozctt. Bejelentette, hogy a le- j nagyobb forgalmát. Elismeréssel, rium, az építőipari és az építő- j hetőség szerint már az országgyű- j megbecsüléssel kell tehát szól­nunk a kereskedelmi dolgozók nagy többségéről, akik becsülettel megállták helyüket. anyagipar minden dolgozójára is. lés legközelebbi ülésszaka elé kí- Az építőipari alapvető feladata a | vánja terjeszteni az építésügy át- többi népgazdasági ágazat építési fogó elvi jelentőségű szabályait igényeinek kielégítése, így fel­adatkörét és nagyságrendjét lé­nyegében a többi szakágazat terv- mert sok bosszúságot okoz a dol- szei-ű fejlesztésének irányvonala ! gozóknak, ha valamilyen cikkeket határozza meg. A jövő terveit re- ; az egyik üzletben nem kapnak, ális határok között kell kialakíta- j ugyanakkor a másik üzletben jel- ni, el kell kerülni a gyakori vál- -cntős készleteket halmoztak fel. toztatásokat és azt, hogy az építési Sajnos gyakori jelenség még a lel­•favítani kell az áruelosztást, értékét veszíti, semmivé vá-| megépítés évében j kiismeretlen, rossz kiszolgálás is. lik. T ... , . , , , , . narai-nzzRK mev iA? iparnak a meglévő lehetőségek Latjuk azt tf, hogy a felszíni í naiarozzax meg. I figyelembevételével jobban kell közlekedés túlzsúfoltságát csak a- Egyes kisebb építőipari felada- segítenie a kereskedelmet illetve lig-alig tudjuk enyhíteni. Mindn j tok ellátásába műszaki felkészült- jobban kell figyelnie a lakosság ennek figyelembevételével tehát j ségének arányában továbbra is be igényeit, bármilyen kényes is a földalatti1 kell vonnunk a kisipart. Ügyel­és egyre növekszik bizalmuk a párt és a kormány politikája iránt. Fenntartottuk az országosan egységes árak rendszerét és a lakosság a rendkívüli helyzet el­lenére változatlan árakon tud­ta szükségleteit beszerezni. Olyan szervezettel rendelkeztünk, amely a demokratikus centraliz­mus elvei alapján áll. A központi; irányítás és a kereskedelmi dol­gozóik áldozatvállalása tette lehe­ni kell azzal, hogy a paraszti vá­sárlás nagyobb ütemben fog emel­kedni, s ez nagy feladatot ró a földművesszövetkezeti kereskede­lemre. Különösen nagy gondot kívá­nunk fordítani 1957-ben a meg­növekedett termelési kedvnek megfelelően a mezőgazdasági termelési célokat szolgáló áruk előállítására. A mezőgazdasági gépek és szer- | áruk értékesítésének nagymérvű | növekedése, mezőgazdasági ren­deltetésű cikkek forgalmának nö­vekedése egyrészt jelzi dolgozó parasztságunk megnövekedett vá­sárlási kedvét és bizalmát, más­részt figyelmeztet bennünket a mezőgazdasági rendeltetésű áruk termelésének fokozására és a készleteknek az eddigieknél gon­dosabb elosztására. Őszintén meg j kell mondani — folytatta —, hogy ! a termelés ellenére is lesz­nek gondjaink az árualap egyensúlya mellett — rész­leteiben a kereslet és a kí­nálat több cikkben nem fog min­dig megegyezni. Egyes cikkekben még mennyiségi hiányokkal, más­sokban pedig választéki hiányos­ságokkal kell számolnunk, illet­ve küzdenünk kell, hogy ezeket minél szűkebb térre szorítsuk. A kereskedelemnek komoly ' erőfeszítéseket kell tennie abban az irányban is, hogy az iparhoz állandóan tolmácsolja a lakosság igényeit, megrendeléseinél vegye figyelembe a megváltozott fo­gyasztói keresletet. A vállalati önállóság fokozódásának a lakos­ság jobb ellátását kell eredmé­nyeznie, és nem nyugodhatunk bele abba, hogy egyes iparválla­latok helyi,,ápyagi érdekeiket a közérdek,, faló..helyezzék. Fokozott követelményeket kell állítanunk az áruk minősége te­kintetében is az ipar elé. Meg­engedhetetlen, hogy különböző okok miatt számos cikkben a minőség ma rosszabb, mint az elmúlt években volt. Beszélt még a kereskedelmi há­lózat fejlesztéséről, korszerűsíté­séről, majd az egészségvédelmi e- lőírások betartásáról. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium, a belkereskedelmi dolgozók min­dent megtesznek az idei terv- és költségvetési feladatok maradék­talan teljesítéséért, népünk anya­gi és kulturális szükségleteinek mind magasabb színvonalú kielé­gítéséért. i Szükség lenne arra is, hogy a tővé, hogy a nagykereskedelem vasút kérdése, előbb, vagy utóbb | nünk kell azonban arra, hogy ne- minisztérium felülvizsgálja az űz- folyamatosan ellássa a boltokat | foglalkozni kell vele, meg kell ta-,, hogy emiatt kivitelező nélkül ma­lálnunk a helyes megoldást, amely j radjon az egyre nagyobb arányok- nemcsak a közvéleményünket ban jelentkező magánépítési nyugtatná meg, de az amúgy is igény. Ezenkívül közszállítási sza- nehézkes közlekedésünk megjaví- ! bályzatot kell alkotnunk, amely fását szolgálná. 1 intézkedik arról, hogy a kisiparosok állami feladattal történő megbízá­sát versenytárgyaláshoz kössék. Bejelentette a miniszter, hogy áruval, a boltok pedig nyitvatart- sanak. Ha abban az időben szo­cialista kereskedelem helyett sok tízezer magánkereskedő kezében lett volna az áruellátás, azonnal, a kivitelezőt, hogy ne lépjen túl az engedélyezett költségvetési ösz­szeget, hanem arra is, hogy ter- j bér—decemberi időszakban a ke- egyes építkezéseken — egyelőre | ven felüli megtakarítást érjen el, reskedelem elsősorban arra töre- csak kísérletképpen — már idén , annak minden előnyével együtt, j kedett, hogy biztosítsa a lakosság A továbbiakban a lakasépítke- élelmiszerellátását, küzdjön a fe- zés problémáival foglalkozott. j nyegető éhinség veszélye ellen. Annak ellenére - mondotta, ; Ezt a feladatot főképpen a Szov- h°8y_ a kormány az elmúlt évek- j jet;UlmP és a többi baráti ország j kedett feladatait is. Ismeretes, ben és az idén is, nagy erőfeszíté- segítségével oldotta meg: j hogy a kereskedelemnek közel tíz seket tett a lakásépítés ütemének fokozására. rátérünk az úgynevezett rögzített áras szerződéskötésekre. Ennek az a lényege, hogy a kivitelező az építkezés befejezésekor csak a költségvetésben megállpított vég­összeget kaphatja meg. Ez a meg­oldás nemcsak arra ösztönzi majd letek nyitvatartási idejét. TAUSZ JÁNOS belkereskedelmi miniszter ismer­tette a belkereskedelemnek az el- felütötte volna fejét a spekuláció, j lenforradalom óta kifejtett mun- ! Elrejtették volna a készleteket, j káját, a várható áruellátási hely- j Az árak rohamosan emelkedtek zetet, valamint kereskedelempoli- volna és rövid néhány hét alatt1 tikad elgondolásainkat. Az októ- infláció és szenvedés honolt volna ! országunkban. Azóta a dolgozók még szélesebb töme­geinek hite erősödött meg a szo­cialista gazdasági rendszerben. Ismertette a miniszter a belke­reskedelmi szervek idei megnöve­Az október óta eltelt hat hónap ! százalékkal magasabb forgalmat forgalma ékes bizonyítéka a párt j kell lebonyolítania az idén. és a kormány messzemenő gon- | Elsősorban az iparcikkek forgal- doskodásának a dolgozókról. Az ! ma fog emelkedni, ezenbelül is a áruforgalom alakulása ugyanak- j vegyesiparcikkeké. Ez komoly fi- meglévő lakások állapota az el- nyék következtében, tovább rom- kor azt »megmutatja, hogy a dől- gyelmeztetés az ipar és a kereske- múlt négy év alatt különösen az ; lőtt. Elsőrendű népgazdasági ér- gőzök értékelik az eredményeket j delem számára egyaránt. Számol­a lakásépítés nem tart lépést a szükséglettel. A i októberi ellenforradalmi esemé­Karácsonyi Béla a művelődésügyi tárca költségve­téséhez szólt. Bevezetőben elmon­dotta, hogy a kulturális szükség­letek kielégítésére a tavalyinál százhetvenkét millió forinttal többet, összesen négy milliárd hatvanhét millió forintot fordí­tunk. Az idén tizenkétezer forin­tot költünk minden egyes főis­kolásra, a középiskolai tanulók oktatására ötszázhatvankét millió forintot fordítunk. A tudományok művelésére, fejlesztésére 885,6 milliós előirányzat szolgál, hat­vanhárom millióval több, mint tavaly. Egyáltalán nem közömbös azon­ban — folytatta —, hogy a burzsoá tudományt, a marxista, szólamokkal álcázott áltudo­mányt, a polgári művészetet, a nacianalista szellemű, idealista fertőzéssel terhes oktatást, tehát a kettős kultúra fenntartását támogatjuk-e intézményesen to­vábbra is — mint ez nem egy­szer történt a múltban — v-vgy pedig biztosítjuk a marxista szólamokkal álcázott valóságos hegemóniáját. (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom