Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-29 / 150. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Mai számunkból: MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951, JÚNIUS 29., SZOMBAT Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM $ \ Kupi 200—300 párral több harisnya Polgár „polgártárs“ a rács mögött Békés megyei Népújság lottójának | 5. napja I Bizalomteljes viszonyt teremtsünk a Párt sorain kívül Marosán György beszéde Csütörtökön délután került sor a pirtértekezlet második napirendi pontjára, a szervezeti szabályzatra vonatkozó javaslat beterjesztésére. Előadó: Marosán György elvtárs volt. Az alábbiakban röviden ismertetjük a beszámolót. — Szervezeti szabályzatunknak — kezdte beszédét Marosán elv- társ — úgy kell meghatároznia a párt működésének szabályait, hogy megtartásuk biztosítsa a pártban az akarat és cselekvés egységét; tükrözze a párt életében beállt változásokat. Az MSZMP örököse a Magyar Kommunista Párt és Magyar Dolgozók Pártja forradalmi tetteinek, a Kommunista Párt megalakulása előtti munkásmozgalom hag.yományainak, ö- rököse a munkásegységnek, amely az MDP megalakulásával az egységes pártban öltött testet. — Nagy gondot kell tehát fordítanunk arra, hogy bizalomteljes viszonyt teremtsünk a párt sorain kjvül maradt, összes becsületes, volt MDP tagokkal, beleértve a volt szociáldemokrata elvtársakat is. — A Központi Bizottság javasolja, hogy pártunkat, Magyar Szocialista Munkáspártnak nevezzük, mert ez az elnevezés alkalmas annak kifejezésére, hogy az MSZMP ugyanazt a munkásegységet testesítse meg, amelyet az MDP megteremtett. — Az MDP feloszlatása, a párt erőinek a legkritikusabb időpontban való dezorgani- zálását, végső fokon a munkásosztály forradalmi pártjának likvidálását jelentette. Sajnos azok az erők — mert voltak ilyenek — amelyek a feloszlatás ellen küzdöttek, nem tudták azt megakadályozni , — A Központi Bizottság világosan látja a régi vezetés által elkövetett szektás, dogmatikus hibákat, s azok következményeit és harcol azok ellen, de elismeri az MDP 12 esztendős munkájának nagy eredményeit, megvédi azt a szocializmus ellenségeivel, rágalmazóival szemben. Marosán elvtárs ezután a párt vezetéséről beszélt. Rámutatott, hogy a párt vezetőszerepét sokhelyütt rosszul értelmezték, a gyakorlatban eltorzították. — Háttérbe szorult — mondotta — az a helyes elv, hogy a párt vezetőszerepét, eszmei-politikai irányítását állami-gazdasági és társadalmi szervekben dolgozó kommunisták útján kell érvényesíteni. Sokszor leszűkítették ezt utasítgatásokra, parancsolgatásokra, s ez sokat ártott a párt tekintélyének, gyengítette a tömegek bizalmát a párt iránt. — A szervezeti szabályzat-tervezet a párt meghatározásáról szólva kimondja: a Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály élcsapata. A dolgozó nép pártja; Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A Kommunista Párt és az MDP a munkásosztály élcsapatának szerepét töltötte be. Ha az MDP októberben mégis válságba került, ennek oka az volt, hogy ingadozó, bizonytalan, elvtelen elemek, karrieristák és ellenséges elemek is bejuthattak a párt tagjai sorába. Az MSZMP tanult ezekből a hibákból. Taglétszámunk nem lesz olyan nagy, mint az MDP-é volt. De csak számszerűségében lesz kisebb a párt, osztályjellegében világosabb és egységesebb lesz. Marosán elvtárs ezután a pártegység megteremtésének és megA pártban nincs külön csopo vagyis frakciónak. A pártegység egyik legfontosabb követelménye a pártvezetés egysége, szilárdsága. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellenség nem a párt tekintélyének lejáratásával kezdi romboló munkáját, hanem először a pártvezetők tekintélyét igyekszik lejáratni. Marosán elvtárs ezután a vezetők kötelességeiről szólott. — A párt egységének kérdése szorosan összefügg a demokratikus centralizmus érvényesítésével. Saját tapasztalataink bizonyítják, hogy meg lehet sérteni a demokráciát, de meg lehet sérteni a centralizmust is. Különösen romboló hatással volt a demokratikus centralizmus revizionista értelmezése, mert aláásta a Központi Vezetőség, a vezetőség, a párt határozatainak tekintélyét. A pártszervezetekben eluralkodott a fecsegés, általánossá vált a pártfegyelem és a határozatok megsértése. Ma is vannak karrierista elemek, akik az ellenforradalom után kivárták a hatalom megvédésének és megszilárdításának idejét és most „íróasztal harcokat” folytatnak. Szégyenükre legyen mondva, hogy intrikájuknak olyan 1 szilárdításának fontosságáról beszélt; A párt — mondotta — csak úgy vívhatja sikeresen harcát, ha sorait elvi-politikai és szervezeti egység kovácsolja egybe. Az egység azonban semmiképpen sem lehet elvtelen. Nagyon drága árat fizettünk azért, mert eltűrtük, hogy a párton belül revizionisták szállást csinálhassanak az ellenforradalomnak, a polgári restaurációnak, a fasizmusnak. Az októberi események minden párttagtól megkövetelik, nemcsak a kötelező éberséget, hanem harcos, aktív tevékenységet az ellenség leleplezésére. A párt csak akkor- teljesítheti feladatát, őrizheti meg egységét és szilárdságát — mondja a szervezeti szabályzat-tervezet —, ha engesztelhetetlen harcot folytat mindenféle elhajlás ellen, a revi- zionizmussal és a dogmatizmus- sal, a szektás baloldali elhajlással szemben. lielye semmiféle rtosulásnak, elvtársak estek áldozatul, akik november 4-e óta ingadozás nélkül harcoltak az ellenforradalom ellen. Bizony szép számmal vannak olyanok, akik saját ingadozásukat a derekasan kiállt elvtársak elleni intrikával akarják „jóvátenni.” Határozottan fel kell lépni ezekkel szemben. — A demokratikus centralizmus pártunk lenini szervezeti a- lapelve. Két lényeges részből áll. Az egyik a tagság jogainak teljes tiszteletben tartása. A másik, hogy a felső szervek döntéseit az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Jelenleg — a demokratikus vonások megőrzése mellett — a centralizmust kell erősíteni. A Központi Bizottság inkább oszlasson fel egyes pártszervezeteket, mintsem még egyszer megismétlődhessék, hogy belülről bomlasszák a párt egységét. — Az MDP szervezeti szabályzatával szemben a párttag jogait bővítettük azzal, hogy ha a hatá- j rozattal nem ért egyet, fenntart- hatja külön véleményét és azzal felsőbb pártszervezethez fordulhat. A döntésig azonban legjobb képességei szerint végre kell hajtania a kifogásolt határozatokat. szervezetekben és a KISZ-ben, valamint a dolgozó nők között végzendő kommunista felvilágosító munkával foglalkozott, ezután a párt ideológiai feladataira tért át. — A párt ideológiai munkáját — mondotta — szorosan kapcsoljuk össze a szocialista építés gyakorlatával. Az ideológiai munkának az eddiginél sokkal jobban meg kell tanítani a kommunistákat önálló gondolkodásra, — A demokratizmussal összefügg, hogy kollektív módszerrel kell dolgozni. Következetesen érvényesíteni kell a lenini elvet: e- gyüttesen megvitatni, személyesen felelni. Marosán elvtárs ezután a pár- tonkívüliek között végzett munka fontosságáról szólott, majd a szaka tények marxista elemezésére, fel kell, hogy fegyverezze őket azzal a képességgel, hogy időben felismerhessék a helytelen nézeteket és érveikkel hatékonyan és gyorsan meg tudják cáfolni azokat. — A szervezeti szabályzat tervezetben kimundjuk, hogy a párt önkéntes, harci szövetség. A jövőben ennek az elvnek nemcsak úgy akarunk érvényt szerezni, hogy a pártba csak önkéntes jelentkezés alapján veszünk fel tagjelölteket, hanem úgyis, hogy megadjuk a párttagnak, a tagjelöltnek azt a jogát, hogy önként kiléphet a pártból. A szervezeti szabályzat-tervezet kimondja azt is, hogy a Központi Bizottság, valamint a pártbizottságok egyes határozataik kidolgozásába és megvitatásába pár- tonkívüli szakértőket is bevonhatnak. Ez nagyobb biztosítékot nyújt a pártnak arra, hogy politikája híven fejezze ki a dolgozó tömegek érdekeit. Előadói b -zéde befejező részében Marosán elvtárs a revizioniz- mus elleni következetes eszmei harc szükségességét hangsúlyozta. *■* A szervezeti szabályzatunk a proletárinternacionalizmus szellemét sugározza. Ügy véljük, megfelel a jelenlegi körülményeknek és jelentős mértékben járul hozzá az előttünk álló nagy feladatok sikeres végrehajtásához olyan időszakban, amikor a párt tevékenységét, az ellenforradalom megvert, de még meg nem semmisített erői elleni következetes harc szükségessége határozza meg. A csütörtök délutáni ülésen a két referátum feletti eevüttes vitában elsőnek Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei Intéző Bizottság elnöke szólalt fel. Beszédében foglalkozott azzal, hogy Csongrád megyében a kommunisták munkája nyomán egészségesen fejlődik a párt és a tömegek kapcsolata és növekszik a bizalom a kormány politikája iránt. Említette azonban, hogy * egyes pártszervezetekben az elégedettség és az elzárkózás szelleme tapasztalható. A következő felszólaló Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ szá- gos’ Szervező Bizottságának elnö- ke a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának néhány kérdéseiről szólt. Elmondotta, hogy a KISZ fejlődése kielégítő. Alig negyedév után minden jelentős üzemben van szervezés, s a négyezer KISZ-szervezetben 120 ezer tag tömörül. *— Pártunk Központi Bizottsága a KISZ létrehozásával abból indult ki — hangsúlyozta —, hogy a Szocializmus építés^, az elért eredmények lehetőve és szükségessé teszik az ifjúság teljes eszmei, szervezeti és politikai egységét. Kizsákmányoló társadalomban az uralkodó osztályok érdeke, hogy az ifjúság ereje meg legyen osztva. A szocializmust építő társadalomban a munkásosztály érdeke, hogy az ifjúság egysége# legyen. Végezetül a VI. Világifjúsági Találkozó jelentőségéről szólt s hangsúlyozta, hogy a magyar fiatalok delegációja mindent el fog követni, hogy becsülettel megállja helyét azon a i olitikai vizsgán, amelyet a világifjúsági találkozó a magyar küldöttség számár jelent. A következő felszólaló Kh.ukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei küldöttség nevében teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság beszámo’ójával, majd ismertette a pártépítés megyei sikereit és hangsúlyozta, hogy a Viharsarok kommunistái ideológiailag, szervezetileg megerősödve, szilárd egységben sorakoznak fel a Központi Bizottság köré. Kreszán Lajos elvtárs, a Ganz Vagon- és Gépgyár Intéző Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy rendkívül súlyos kezdeti nehézségek után, hogyan erősödött meg a gyár pártszervezete. Ezután Mesterházi Lajos író szólalt fel. Részletesen foglalkozott (Folytatás a 2. oldalon.)
