Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-27 / 148. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. június 27., csütörtök L Partéiét II pártegység erősítése, a fegyelem szilárdítása a legfontosabb feladata a csorvási kommunistáknak Mz egész országban helyre állt a rend és a nyugalom. Csor- váson is. Azonban ez korántsem azt jelenti, hogy az ellenforrada­lom erői belenyugodtak veresé­gükbe. Ádáz harcuk alattomosabb, mint valaha. Most nem a község hangoshíradóján, röpcédulákkal, gyűléseken és plakátjaikon har­colnak, hanem csendes, suttogó, — kommunistákat „fűrészelő” po­litikával. Most köpönyeget vál­tottak, úgy viselkednek, mintha a pártot féltenék és rágalomhadjá­ratot indítottak becsületes kom­munisták ellen. Egyik vezető elv­társról azt elhíresztelték, hogy az egyik városban a fő. ellenforradal­már volt. Ezt a „jólértesült“ for­rásból merített hírt suttogással adják száj ró!-szájra. És mily ha­zugok és szemérmetlenek, mert ugyanakkor meggyőződtek ők ar­ról is, hogy ez az elvtárs bátor, elvhű kommunista, ki már no­vemberben, a legnehezebb napok­ban hozzáfogott a kommunisták pártjának szervezéséhez és jelen­leg is aktív pártmunkásnak bizo­nyul. Egy másik vezető elvtársról azt híresztelíék, hogy különböző módon összejátszott az ellenforra­dalmárokkal. Ennek bizonyításá­ra még eseteket is mondtak, sőt azt is tudták, hogy már nemsoká­ra elmozdítják vezető helyéről. Ki hiszi ezt el egy olyan elvtársról, aki a legnehezebb napokban is hűséges volt pártjához, falujának dolgozóihoz. Ez az elvtárs a leg­nehezebb feladatok megoldását is vállalta és ezeket sikeresen is oldotta meg, mert hűséges volt adott szavához. Azonban nemcsak a vezetőket éri támadás Csorváson, mert van arra is példa, hogy egyik elvtársat a másik előtt feketítik be és illetik alaptalan rágalmak­A másik gondola , amely fegy-1 adatokat jól el tudja látni úgy, verünk kell, hogy legyen az, hogy ; hogy nem jelenik meg a taggyű­1M/ it akarnak ezzel elérni a szét- vert el len forradalm árok ? Először is a párt szilárdságát, egy­ségét akarják megbontani. El akarják hinteni a bizalmai- magvái a kommunisták Szeretnék, ha megren­dülne a kommunistáknak, veze­tőikbe és egymásba vetett bi­zalma. Szeretnék azt is elérni, ba a párt kipróbált, bátor, har­cos vezetőinek ambíciója csök­kenne. Tudják, hogy milyen jelentősége van ennek — a harcnak abban, a stádiumában, melyben most élünk. El szeretnék érni azt is, hogy a megrágalmazott elvtársak ne párt­munkájukkal — az ellenforradal­márok elleni harcukkal — legye­nek elfoglalva, hanem önmaguk tisztázásával. Ezekután önként adódik a kérdés: Mi a teendője a párttagságnak? — Ez fontos kér­dés, mert az eHenforradalmánok támadása most folytatódik és egy határozott és egységes ellentáma­dással még csírájában lehet és kell e támadást meggátolni. J kérdésre a választ abban lá- tóm, hogy először is nézzük meg mindig azt, aki mondja a rágalmat. Ne tűrjek, hogy far­kas módjára rabolják el elvtár­saink becsületét. Nyomban lendüljünk ellentáma­dásba és találjuk meg azt a helyes hangot, érvelést, mellyel eredmé­nyesen megmagyarázhatjuk a rágalom alaptalanságát. párttagok ne segítsenek az ellen- forradalmároknak ebben a harc­ban. Sajnos, egy-két elvtárssal megtörtént, hogy maguk is segí­tették a rágalom terjedését. Ellentámadásunk sikerét segíti a pártbizottságnak az a határoza­ta, amely szerint a szervezet minden tagjára kötelező, hogy szervezetünket és minden tag­ját az alaptalan rágalmakkal, intrikával szemben megvédje. Azok a párttagok pedig, akik az elkövetkezendő időben alaptala­nul, kellő meggyőződés nélkül, il­letéktelen helyeken szervezetünk bármelyik tagjára rágalmazó ki­jelentést tesznek, vagy ilyen híre­ket terjesztenek, a pártbizottság felelősségre vonja. Párícso portér- tekezleteken — ahol e határozatot megbeszélte — igen lelkesen fo­gadták ezt az elvtázsak. A pártfegyelem további szilár- dítása érdekében foglalko­zott a pártbizottság a pártmunka végzésével és a taggyűlések láto­gatásával, mint politikai munkánk egyik fontos mozzanatával. Az ellenforradalmárokkal szem­ben a fegyver a pártmunka pon­tos elvégzése. A csorvási kom­munistákat erősen foglalkoztat­ja ez a gondolat is. A pártmunka végzése közben a kommunista nemcsak az ellenség ellen veßzi fel a harcot, nemcsak a pártot erősíti, hanem saját jel­lemét is formálja. A pártmunka az elvi szilárdságot és a párthoz való hűséget erősíti. A pártmunka nevel határozottságra, harcosság­ra. Éppen ezért a pártbizottság a megalakulásától kezdve ellátta pártmunkával a szervezet tagjait. Ezek között a megbízatások kö­zött különböző feladatok vannak. Van ■‘'yan jellegű pártmegbiza- tás is, amely a taggyűlés határo­zataként minden kommunista í di­adalévá teszi, hogy mindenhol, a- hol mód van rá, beszéljenek az októberi eseményekről és mutas­sanak rá az eseményeket irányító személyek céljaira. léseken, ahol erőt meríthet továb­bi munkájához minden kommu­nista. Az alapszervezetek taggyű­lésein sokszor foglalkoznak a párt belső ügyeivel és sokszor szemé­lyek magatartása is napirendre kerül. A'apszervezeteinkben a bizottság határozata párt- nyo­mán foglalkoztak a pártmunka végzésével, általában a pártfegye­lem erősítésével Ennek eredményeképpen pél­dául a Csorvási Gépállomás pártalapszervezetének tagjai igen élesen bírálták azokat a párttagokat, akik a pártmegbi- zatásukat nem végűk el becsü­letesen, sőt a taggyűléseket sem látogatják rendszeresem Kimondták, hogy nem képzelhető el az, hogy valaki a rábízott fel­A taggyűlésen sokszor in gulatú hozzászólásban rántják le a leplet egyik-másik ellen­forradalmárról, vagy mondanak bírálatot egyes kommunisták munkájáról. Egy-egy ilyen taggyűlés után a tapasztalat az, hogy egy bizonyos idő múlva az elvtársak az utcán különböző módon vitatják a tag­gyűlésen elhangzottakat. Miért történhet ez meg? — mert vannak fecsegő párttagjaink. Olyan elv- társak ezek, akik még nem értik eléggé, hogy a vita helye a párt­ban van és ott kell elmondani a véleményt, mielőtt egy-egy kér­désben határozatot hoznak és utá­na egységesen kell azokat magu­kénak vallani és magyarázni. Gya­kori esst: 1—1 elvtárs a jói érte- sültet adva, a párttitkokat is el­árulja s ez nem más, akarva-aka- ratlan az ellenség kiszolgálása. Párttagságunk most olyan hatá­rozatot hozott, hogy fegyelmileg vonja felelősségre azokat a párt­tagokat, akik a párttitkot elbeszé­lik. A pártbizottságnak ezt a ha­tározatát a pártcsoport megbeszé­léseken a párttagság osztatlan örömmel fogadta. M párt fegyelmének és egysé- gének megóvásában nagy szerepe van a határozatnak, de e- zek csak akkor érik el a céljaikat, ha a pártcsoportok vezetői a hatá­rozat szellemében nevelik a gond­jaikra bízott elv társakat. Az «fel­adatuk, hogy úgy foglalkozzanak azokkal a tagokkal, akik a leírt hibákban vesztegelnek, hogy azok magatartásában változás álljon be. j} efejezésül szükségesnek tar- ® torn megmenteni, hogy a leírt jelentségek igen szórványo­sak, kezdeti stádiumban varrnak, de ellenük már most igen határo­zottan lép fel a pártbizottság, a tagsággal karöltve. Célunk, hogy egy olyan erős, egységes szerveze­tet teremtsünk meg, melynek min­den tagja megalkuvás nélkül kész bármilyen feladat megoldására. A felbukkanó, a pórt fegyelmét sér­tő Jelenségekkel szemben már most a leghatározottabban kivá- nun’ fellépni, nehogy teret hódít­sanak ezek a hibák a szerveze­tünkben, mert ekkor már jelen­tős erőt fog lekötni a hibák ellen folytatott harc. Lovász János, Csorvási Gáláét Benito: Zaragoza ostroma 1JÄ Benito Pérez Galdósnak, a spanyol irodalom klasszikusának a század ele­jén nálunk is megjelent néhány regé­nye, s egy színdarabját is játszották. Fűmüve egy 40 kötetből álló regény­ciklus, melyben a napóleoni háborúk korszakáról fest Igen plasztikus ké­pet. E ciklus legizgalmasabb része a „Zaragoza ostroma’“ című kötet. Za­ragoza városáért folytak 1#08—1809-beit a iegelkeseredetlebb harcok. Ezeket ábrázolja Pérez Galdós, átszőve egy- egy romantikus szerelem történetével. szöknek édesanyjuktól, hogy megke­ressék azt az országot, ahol nem kell dolgozni. Céljukat természetesen nem érik el, sok szenvedésen mennek át; míg rájönnek, hogy a legnagyobb kincs a szeretet, s az anyai szívvel a világ minden aranya sem ér fel. Ereckmann: Therése kisasszony Makuszynsky: ' Kük mm a toldat Illusztráció Erckmann: Therése kisasszony elinti könyvéből A két múltszázadi francia író regé-^ nye a „therése kisasszony” első ízoeifl jelenik meg most magyar nyelven* Kis elszászi faluban játszódik 1793-* ban, amikor a forradalmi seregek győzelmesen harcoltak Ausztria és Po* roszország ellen. Therése kisasszony; a francia hadsereg markotányosnője* súlyosan megsebesül, s míg a falu doktorának házában visszanyeri egészségét, meggyőzi a forradalom eszméinek igazságáról a doktort és egész környezetét. Goethe: EGMONT Illusztráció Mákoszym>.v Akik ellopták a holdat című ifjúsági regényéből Goethe arckép. Most jelent meg „Egmont” című drámája Goethe 1774-ben írta az Egmont-otj JA tűrhetetlen közállapotok ellen in-* jdult rohamra a szabadságért küzdő, a ! zsarnokság ellen lázadó gondolat e Qyurka és Hurka — mint a cím ma- j költői fegyverével. Egmont alakja az itatja — még attól sem riad vissza, J elnyomott kis népek szabadságszere-* hogy ellopja a holdat az égrőL Meg- < tétének szimbólumává nőtt. Diákfesztivált rendeznek a Moszkvai VIT-en Neveljünk művelt ifjúságot! A Békéscsabai Téglagyár KISZ alapszervezete felhívja az ország valamennyi KISZ-szervezetét, hogy keltsék újra életre a József Attila olvasómozgalmat. Indítson haeot a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség a fiatalok kulturális neveléséért. Kérjük a KISZ Központi Bizottságát, hogy támogassa ezt a mozgalmat, és készítsenek új jelvényeket a mozgalom­ban résztvevőknek. Alapszerveztünk megragadja mindjárt az alkalmat, és versenyre hívja ki a megye alapszervezteit az olvasómozga­lom megszervezésére. A Békéscsabai Téglagyári KISZ intéző bizottsága. A Moszkvai Világifjúsági Ta- j ták, filmbemutatók számára a lálkozó előkészítő bizottsága kö- j fesztivál idejére Moszkvában zölte, hogy a VTT keretében di­ákfesztivált is rendeznek; Sok ezer diákvendéget várnak ugyan­is a Föld valamennyi országából Moszkvába. A VIT során nemzet­közi diáktalálkozókat szerveznek, nemzetközi diákklubot hoznak létre. A klubban az érdeklődők számára szakszemináriumokat rendeznek. A szemináriumok résztvevőit megismertetik a szov­jet ipar, tudomány, mezőgazdaság hogy a fiatal értelmiségiek a ba- gyakorlati eredményeivel is, töb- rátság, a kölcsönös megértés je- j bek között bemutatják nekik a gyében megismerkedjenek egy- mezőgazdasági és ipari kiállítást, mással. több atomenergia-kutató intéze­Jetenleg már hatvan országból tét, a kibernetikai intézetet, vala- érkeztek hírek a diákság élőké- mint több gyárat és kolhozt. A szüléiéiről. Angliában például azt; VIT-programban szerepel az jelentették, hogy az oxfordi és a ENSZ alapokmány megvitatása, Cambridge! egyetem kultúrcso- ’ valamint egy vitasorozat „A há- portjai, sportegyesületei már ! ború és az ifjúság“’ címmel. A di- megkezdték az előkészületeket a ákfesztivál csúcspontja a Lenin- fesztiválra. hegyen megrendezésre kerülő jel­Diáktalálkozókon tartandó vl- 1 mezes diák-karnevál lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom