Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-25 / 146. szám

2 BÉKÉS MÉGYÉ1 NÉPÚJSÁG 1957. június 2ÜL, kedd Tettekben, eredményekben mntatknzik az összetartozás ereje ....................................................................................................................... A S zarvasi Vas- Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet min­dig a megye legjobb ktsz-ei közé tartozott. A múlt évi ellenforra­dalmi viharban is akár a vas, olyan szilárdan állta a támadást. Az összetartozást még az ellen- forradalom sem tudta megbonta­ni. Teltek, múltak a hónapok, s ezek alatt a szövetkezetiek újabb­nál újabb eredményekkel ruk­koltak ki. Idén az első negyedév­ben a tavalyi hasonló időszakhoz képes, ugyanazzal a létszámmal dolgozva 42 százalékkal emelték a termelést. Mindebben a meg­tartott teljesítménybérezés ösz­tönző hatása is fellelhető. Mind­ezzel elérték azt is, hogy az első negyedév lezárásakor 117 ezer fo­rint nyereséget számlálhattak össze. S amint számolgatják az első félévi összes nyereség meg­közelíti majd a 280 ezer forintot. Munkához látott a pártcsoport a ktss-ben Az MSZMP-tagok eddig is fél- I ták, hogy türelmesen ,szép szóval tőén ügyeltek a szövetkezetre, s nevelik azt a néhány fiatalt, akik arra törekedtek, hogy minden néha-néha a munkafegyelem el­len vétenek. De arra is töreksze­olyan akadályt elhárítsanak, ami a termelést gátolja. Javaslatukra a szövetkezeti tagság kizárta a ktsz-ből Körmöczi János segéd­munkást, aki a múlt évben sztrájkra, rendbontásra uszított. Hogy a munka még eredménye­sebb legyen, ezért mintegy más- 1 sen kisebb súrlódásokat szül. Ezt fél hete — a tíz párttag — akarják elkerülni, ezért is figyel- pártcsoportot alakított. Elhatároz- ] tek fel a jelenségre. Dolgoznak rendületlenül ... nek, hogy a munkaszervezéshez is segítséget adjanak, ugyanis nem minden esetben kielégítő még az egyes részlegek közötti e- gyüttműködés, ami természete­A szövetkezetben készül — most már egyedül az országban — a „Fürge" asztali kukoricada­ráló. Nagy a kereslet a kis dará­lók iránt országszerte, hiszen ol­csó is, s a parasztság előszeretet­tel vásárolja. Épp ezért nem is sokat váratnak a megrendelés tel­jesítésével: az egész évi 8 ezer­ből már június 8-ig 6300-at ké­szítettek el, s küldtek el Buda- vetkezetben állítanak elő; Elkészült a „KONYHA DÍSZE“ tűzhely két mintapéldánya pestre a MEZŐSZÖV-höz. S ha netalán még utólagos rendelést kapnának, akkor még annak is eleget tehetnek; Az itt készült csempetűzhelyek és kályhák mindenfelé öregbítik a szövetkezet jó hírét. Ma már ott tartanak, hogy a csempe kivé­telével minden alkatrészt a szö­vetkezet szabadabb kezet kapott ügyei intézéséhez, nem kell mind­untalan, minden apró-cseprő do­loghoz engedélyt kérni, mert ed­dig a sok meigkötöttség anyagi kárral is járt. Tavaly a szövetke­zet egy víztárolót akart beszerez­ni. Meg is kapták volna 350 fo­rintért, de magánostól. Engedélyt azonban ehhez nem kaptak. S mi történt? A víztároló végül emiatt 1500 forintba került. Ha akkor lé­tezik az autonómia, ez nem tör­tént volna meg. Vagy a másik. Kerékpáralkatrészeket csak csekkre szerezhettek be. De gyak­ran hiába lótottak-futottak, alig sikerült valamit előteremteni. Most, hogy az utonómia adta le­hetőséggel élve készpénzért is vásárolhatnak alkatrészeket, há­romszorosára nőtt a forgalom. És ez — mármint az autonómia — nemcsak nekik szövetkezetieknek jó, de jó a rendelőknek is. Jó azért is, mert a kisipari szövet­kezeti tagságnak még nagyobb le­hetőséget ad a közös munka megszervezéséhez, a közös célok valóraváltásához..; (a r) A mezőgazdasági dolgozók érdekvédelméért A Mező- és Erdőgazdasági Dol­gozók Országos Szabad Szakszer­(1884-1917) „Boldog, ki itt jársz, teérted is Megszenvedett, ki lent nyugszik, * holt; Véres harcok verték fel hírét, De csak a béke katonája volt.” (Krasznojarsik, 1S17 június 14.) Az első imperialista világháború véres harcainak költőjeként ismertté vált Gyóni ezzel a ,,Sírveis’‘-ével nyilvánította ki való benső énjét, amikor a világháború véres hangulatát költeményei fölött—amelyek által tudott oak országos hírű költővé lenni — szíve mélységéből, a rá való igaz emlékeztetőül a „béke” katoná­ját állította elénk. És méltán. Mert hogy 6 valóban a béke kato­nája volt, ez már 1909-ben is megnyilvátnul nála, amikor Bosz­nia amnexiója során mint katonát ide vezényelték. Ebben a bosz­niai „kőtörő á-llati” sorsiban — ahogyan költőnk szíve szerint jellemezte az imperialista szolgálatot — rabszolgáinak érezte m.- gát. S már ekkor megfogamzott lelkében az 1912-ben végleges formába öntött „Cézár- én nem megyek!” tiltakozó költeménye a „k. u. k. (azaz császári és királyi zsarnokság” ellen, amely a vi­lágháború előszele, a balkáni háború sorát ismét Boszniába szó Irtotta. „A koronádat Cézár,, védd meg magad”! dacos kiáltása elszánt tiltakozás volt a „halál-dáridóra” hívó császári parancs ellen. E halálaratás ugyan még elmaradt, de az egyre féktele­nebb imperialista törtetés által előállott feszültség 1914. nyarán végül is a világháború kirobbantásához vezetett. A Przsmysl hírhedt erdőjében közkatonaként szolgáló Gyó­ni eleinte a bajtársi étel és a hazaálmodozás keresett melegségé­vel igyekszik enyhíteni magában az oktalan és célUJan szenvedé­seket, de az öldöklő háború rémes valósága mind követőbben le- hántja leikéről a csak erőltetett enyelgő könnyedséget, s alig egy negyedév után vészesen zendül fel ajkán az első világháború legmegremegtetőbb és vádoló harsonája: „Csak egy éjszakára küldjétek el őket...!” A halálgép szörnyű muzsikája mellett nem tellett már többé enyelgő versekre! Hanem jött, dorombolt a há­borús mámor minden szédületéből való rideg felocsúdás. S jött a vád a „halál-dáridóba” hajszolok ellen. A világháború kezdeti hazúg, soviniszta, szociálsowinista lobo­gója mindinkább szertemálott, az első hetek beteg háborús láza lefagyott, s — mint minden háborút szenvedőben — a mi köl­tőnkben is előrohamozott a fojtó „miért“-ek. Ezek kísérték öt a hadifogság vigasztalan országútján krasznojarszki végállomásáig. De azok az ugyancsak vigasztalan képek is, amelyeket a cári Oroszország elsenyvedett muzsikjainak meglátott és a gondolat Temesvári Jenő, a tűzhelyrész­leg vezetője és munkatársai két különleges zománcozott tűzhely mintapéldányát készítették el. Ezek valóban a konyha díszei lesznek. A tűzhely kályhalába­kon nyugszik, s elől a zománco­zott rész majdnem a földig ér le. Kevés tüzelővel (fával vagy szén­nel) jól főz, süt. Nagyméretű sü­tővel látták el, alul pedig szárító fiókot helyeztek el, melyet több­féleképpen lehet hasznosítani: al­kalmazható a konyha melegítésé­re, prézli, fa szárítására stb. A használatra, kiprólbálásra kiadott két mintapéldány jól bevált, s előreláthatólag az idén meg is kezdik ezek készítését, hogy ez­zel is növeljék a választékot, s a háziasszonyoknak is meglepetést szerezzenek; vezetének ..Elnöksége bizottságot alakított a gépállomási és állami gazdasági dolgozók szociális és munkásvédelmi ellátottságának felülvizsgálására; Az országos bizottság felhívta a MEDOSZ megyei bizottságait, hogy megyénkint alakítsanak ha­sonló feladatokkal bizottságokat, s vizsgálják meg a körzetükhöz tar­tozó gépállomásokat, állami gaz­daságokat. Jó dolog az autonómia Doroszlay Ervin főkönyvelő sze- I a kormány a szövetkezeteknek rint jó dolog az autonómia, amit biztosított. Jó azért, mert a szö­yTrfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTWfTftTTyTTTTTTTtTTTfStTTyTTTTTSTS Csabaesűdőn is segítenek a növényápolásban a Muronyi Állami Gazdaság dolgozói Láttuk — icMcttuk ...hogy a békéscsabai vasútállo­másra érkező és innen vidékre fel­adott darabáruk mennyisége má­jus hónapban már megközelítette nz 1956. évi május havi szintet. ...hogy az orosházi járási műve­lődési otthonban június 30-án es­te fél 7 és 9 órai kezdettel a Bu­dapesti Nemzeti Színház a „Ve­szélyes forduló” című 3 felvonó-, sós drámával szerepel. A drámá­ban Básti Lajos, Lukács Margit, Ungvári László, Gobbi Hilda és több neves művész szerepel. ...hogy Békés megyében a taka­rékbetétállomány az októberi el­lenforradalom óta közel 9 millió forinttal emelkedett. Igen sok az új betét, melyek közül örvendetes a parasztság betétállományának nagymérvű emelkedése. ...hogy a békéscsabai vasútállo­máson kicserélik az elhasznált régi vágányokat. Ezzel egyidőben korszerűsítik a vasúti pályát is. ...hogy a vetésterület összeírásá­ban résztvevő összeírási biztosok munkájuk után járó díjat június 25—30 között vehetik át az össze­írási megbízottaknál (Békéicabán a Klaren <t 1. alatt.) A Muronyi Állami Gazdaság­ban a gépek fokozottabb igénybe­vételével sikerült az esős idő előtt minden növényápolási munkát el­végezni. A cukorrépa, kukorica Békéscsabán szerepel június 30-án az Állami Operaház 126 tagú együttese. Előadják Puccini: Pillangókisasszony című operáját Orosz Júlia felléptével, a Széche­nyi ligeti Szabadtéri Színpadon. A rendkívüli operaelőadás al­kalmából a MÁV Gyuláról és Bé­késről kedvezményes utazást en­gedélyezett Békéscsabára. A jú­nius 30-án Békésről és Gyuláról Békéscsabára váltott menettérti jegyekkel az operaelőadás befeje­zése után különvonaton lehet ha­zautazni. és más kapásnövény földje gyom­mentes, s így módjukban állt, hogy a hét végén 30 dolgozót küldjenek a Csabacsüdi Állami Gazdaságba, a növényápolási munkák végzésére. Az operaelőadásra jegyek elő­vételben már kaphatók 12—20 fo­rintos árban a békéscsabai, gyulai és békési városi, járási művelő­dési otthonokban. A vidékről beutazók számára külön élményt jelent a Békéscsa­bai Munkácsy Mihály Múzeum népművészeti kiállítása, Kína mű­vészete kiállítása és Munkácsy Mihály emlékszobrának megte­kintése. A látogatók részére dél­előtt 11 és délután 5 órakor tár­latvezetés lesz. Ötméteres óriás maradványai Manilából jelentik, hogy Luzon szigetének északkeleti hegyvi­dékén a vadászok megtalálták egy több mint öt méter magas „óri­ás” csontvázának maradványait. A maradványok között van néhány hatalmas méretű csont, valamint az óriás több metszőfoga, ame­lyeknek hosszúsága hét és fél, szélességgjik*- pedig, öt centiméter. 'tUakádi kedvekménty Békésről és Gyuláról, egésznapos szórakozás mártírjainak ismert gyászos sorsa karcolt a „Bilincsek országút­ján” szívébe, — és Puskin, Tolsztoly, Turgenyev népének közeli bosszúját jövendölt már hiég a vádoló éneke, az „Omszki em­lék”. És a „márciusi akarat”-ot zenditi fel, amelynek diadala a „bűn ragadozás tébolyából” az emberséges, és boldog világba vi­szi majd az embert, amikor is: „Füstölgő romján régi dómnak Szebb, jobb világ épül tovább.’^ 1917. márciusában már a vérszagú világon végigtáncoló for­radalmat üdvözli a költő, amely által „az úri herék sok rab cse­lédje” elorzott trónjára visszatér. De haza is gondol ő, a „távoli bús nép keserű fia”, akiben rab népe sok fájdalma jajgat, mert még várnia kell a forradalomra. A „Fogoly honvéd testamentu- ma“-ként írott költeményében jogot követel népe számára azon az alapon, hogy a hazáért való harc címén vitték a vérözönbe őket, amely szolgálatukkal: „Kik életükben csak másnak aratták, Vérrel váltottak jogot a flaknak!” S minden fenntartás nélkül vágja a gazdagok, grófnők sze­mébe, hogy minden vagyonukat, ékességeiket, a dolgozók terem­tették elő, s ők taszították a dolgozó milliókat a világháború pusztí­tó viharába. De a népeket elnyomó, öldöklésbe folytó uralkodók fölött is meghúzza a vészharangot, megfenyegetve őket azzal a forradalmi, felszabadulást teremtő akarattal, amelyre az orosz nép adta meg a példát a világ rabszolgáinak, proletárjainak: „Visszacsap a mélyből Babszolgák haragja; S palota-toronyban Ti is kerültük még Porkoláb-lakatra.” Sőt az imperializmus még világháborús tébolyában már azt is megjövendölte a miatta egyre gyötrelmesebben szenvedő költő, hogy nincs messze az idő — s még Angliát, az imperializmus ak­kori főhatalmasságát is megrázza majd az elnyomott népek visz- sza nem verhető szabadságakarata, mert: „Jön Óra és láncát lehányja A Nílus és a Himalája...’! De a népfeiszabadítás forradalmáért lázasan hevülő szívet még a népfelszabadulés kezdeti folyamatában elragadta a kö­nyörtelen halál s ezzel 1917 június 25-én örökre elnémult a sza­badságért, békéért felajzott drága lant. Költőnk halálának negyvenedik évfordulóján ím meghajtjuk a kegyelete« megemlékezés zászlaját Gyóni (Áchim) Géza, mint az első imperialista világháború áldozata előtt, egyben melegség­gel gondolva arra. is, hogy a nép ügyét szívén viselő költőnk me­gyénk középiskoláinak, a szarvasi és a békéscsabai gimnázium­nak volt jeles tanulója — s az immár szabad orosz nép ha 'ájában levő távoli sírjához szeretettel küldjük virágcsokrunk szimbóluma­ként a szovjet nép vére árán ugyancsak szabad békés megyei nép e szerény megemlékezését. Szakmáry Gyula a TTIT tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom