Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

RßKßS MfiGYKI NfiPÜfSÄG ISST, j A .«Békési Üzenetei” olvasom Az „októberi vihar" alaposan megrázta országunkat, dühöngött, tombolt — igaz, hogy csak egy darabig —, de elegendő ixofct ah­hoz, hogy tévestől cvmmrja ki azokat a fákat, amelyek gyöke­rükkel nem kapaszkodtak elég mélyen a talajba, amelyek nem voltak elég életképesek. Azután elmúlt « vihar, kisü­tött a nap életeié sugara, áj rü­gyek, áj bimbók fakadtak a fém, s tovább éltek azok a gyümöl­csök, amelyek átélték a vad Gom­bolást. Átélték, mert nem voltok férgesek, mert tápanyagukat « Jegtáplálóbb nedűből, a népből és a pártból szívták magukba. S ma jobban virulnak, piro­sodnak, mint valóba, kíméljék édes gyümölcsük minden zama­tét vissza annak, akitől a tápér- téloet szedték, — a népnek. Az együk ilyen gyümölcs itt fekszik a kezemben. Tetszetős külsejével kínálja ma­gát a könyvárusok polcain. Címe: „Békési üzenet” Irodalmi és művészeti antoló­gia. (Bár az antológia meghatá­rozást ez esetben nem tartom sze­rencsésnek, inkább folyóirat, de ez a tartalmi tényen miit sem vál­toztat.) A Békés megyei írók munka­közösségének összegyűjtött írásáé­it foglalja magában, s mindezen túlmenően legfőbb érdeme ennek a könyvecskének, hogy október óta az első ilyen, vidéken megje­lenő kiadás. Olvasva a könyv lapjait, tehet­ségek egész sora bontakozik ki előttünk. Cserei Pál, Csurka Pé­ter, Sass Ervin, Rocskár János, Üj Rezső, Varga Tibor és a töb­biek is egy-egy darabot adnak az életből, ki versben, ki novellá­ban, ki elbeszélésben. De... \ “ ...igen, ez a de az, amely ma­gába foglalja a könyvecske pozi­tívumait és negatívumait. A sok érdekes ét ízes írás mellett végére érve mégis maradt bennem egy kis hiányérzet. Mi adja ezt? Az októberi események után egy kicsit mást vártam. A „Béké­si üzenet” olvasása után úgy ér­zem, mintha időközben ebben az országban a világon semmi sem történt volna. Inkább a múltba fordul, a múltról beszél, ami nem lenne nagy baj, ha azt is meg­mutatná, hogy a magyar nép új­ra talpra állt, s hogy a kommu­nista párt ismét vezet, kiállta a nagy erőpróbát, s magasra tart­va az ötágú vörös csillagot, vilá­gítja az utat, a szocializmus felé. De mégis, valami halvány fény dereng egyik-másik íráson. S elsőként szeretném kiemelni Sass Ervin: Új tavaszi dal c. ver­sét. Őszinte tiszta hangja, sorai­nak lírai csengése belopja magát a szívbe. Kicsit költői hitvallás ás, mert megmutatja a fiatal költő állás- foglalását, de utat is mutat. Mélyen vésődtek belém befeje­ző sorai: ...Tiszta Március, Szárjuk a szélbe a rossz gondokat, akarat, erő itt ma összeforr! Tekintetem suhog a tág mezőm, — szép hazám, és te távol nagyvilág ezernyi népe kovácsold erőm: hogy dalolni tudjak, most igazánl Cserei Pál: Szakítás c. elbeszé­lése az egyetlen, amely a füzet­ben mai életünk problémájával foglalkozik, s ez külön érdeme az írásnak. Korodi Imre problémája nem egytelen kiragadott eset, hanem — mondjuk meg őszintén — saj­nos, társadalmi életünk gyakori jelensége. A családi élet, a csa­ládi tűzhely felbomlása, s az ez­zel járó következmények hány és hány ember életét teszik tönk­re, és ez a ki* elbeszélés örök fi­gyelmeztető minden, ember szá­mára. A Gare du Lion pályaudvarén, az Avenue des Chempa-Elymes-n járok Üj Rezső írását olvasva. M- ményszerűen gazdag, tömör irás-t még azzal is megismerteti mz\ 1937-es Franciaországot, /különö­sen a jSzajm.men.ti metropolist” Párizst, aki soha sem járt ott. Ve Franciaország azóta, sem válto­zott. A munkások ma is éppen úgy nyomorognak és húzzák a kapitalizmus jármát, mint akkor, t c Metró lépcsője, vagy a Szaj­na hídja ma is ad a hazáját elha­gyott, becsapott, megcsalt, meg­szédült magyaroknak éjszakai szállást. Hisszük és tudjuk, mint akikor Üj Rezsőt is, ma is hazahozza az emberek ezreit az a bűvös valami, amit „honvágynak” nevezünk. Könnyes lett a szemem Csűr- ka Péter: „János öcsém”-jét ol­vasva. Mennyi érzés, emberi fáj­dalom a szegény ember sorsának egy darabkája. Varga Tibor ,Jdvst’-jét talán az teszi időszerűvé, hogy megint csak a szovjet katona jött a ma­gyar népnek a segítségére, mint ómnak idején, 1945-ben. Bájos szín a könyvben Zolya Márta: Kúlnál c. verse, Szabó József: Az öreg Bökönyi c. elbe­szélése s egy pillanatra időzni szeretnék Rocskár János: A kol­dus c. írásánál. Az a februárnapi történet, amit a bárók, gyárosok, nagybirtokosok Magyarországá­ból kiemel, a 3 millió koldus Ma­gyarországáról, csak az egyetlen koldus személyében is figyelmez­tet bennünket, megmutatja, hogy ismét ezt a sorsot szánták ne­künk. ösztönös és egészséges Urai hang vonul végig Dér Endre: A :szobor neve c. elbeszélésében. Különösen a hangulati képek le­írásánál mutat gazdag képzelőte­hetséget. Helyes út az, hogy a szerkesz­tő bizottság helyet ad a megyét érintő haladó hagyományoknak, így pl.: Pesti Éva írásának, aki­től egy hosszabb tanulmányból közöl részletet, amely éppen Jó­zsef Attila mezőhegyest tartózko­dásáról ír. Sajnálatos dolog, hogy ez az érdekesnek ígérkező írás csak egész kis töredékben kapott helyet. Bár BáUabás S. László széljegy­zeteit dr. Maday Pál lí35-ös bé- készentandrási parasztfelkelésről irt tanulmányát elég érdekfeszí­tő módon, de szívesen látnánk részleteket a következő számban magából a tanulmányból. ” A könyvecskében néhány sze­melvényt is olvashattunk nemze­tiségeink irodalmából. Helyes tö- : rekvés, hiszen a terület nemzeti­ségi terület, de úgy tértik, hogy ez az irodalom több helyet érde­melt volna. A „Figyelő” rovat anyaga ér­dekes és helyes lenne a jövőben is továbbfejlesztem. Mindent egybevetve örömmel üdvözöljük a „Békési üzenet” megjelenését íróinak és szerkesz­tőinek lelkes törekvését és tehet­ségét. 'Bezárom a könyvecskét, jóleső érzéssel fektetem a könyvespol­comra és mindig szívesen veszem kézbe az októberi vihar utáni idők eme zsenge hajtását, amely az élnhtkarást, a vidéki magyar írók feltörekvő, néphezszóló, ne- velniakaró példáját mutatja. Tehetségesek ezek az emberek, érdemes lenne őket jobban segí­teni, hogy ne kelljen a jövőben ezt az ízléses kis kiadványt per pusztán gazdasági okokból az utolsó oldalakon hirdetések töm­kelegével elcsúfítani. (Csaba — Ludván.) Előzetes jelentés A **■ I L M G Y A R B Ó L liefe — a Kellemetlenkedők című nagysikerű francia film rendező­je közreműködésé veL A for­gatókönyvet Szász Péter írta. Francia társa René Wheeler, a Királylány * feleségem című nagysikerű francia film írója. A film zenéjét a Franciaországban félő világhíré magyar zeneszerző, Kozma József komponálja. A nagyszabású és érdekesnek ígérkező film Rigó Jancsinak, a századvégi híres cigányprímás­nak és Chinay hercegnőnek, a brüsszeli és párizsi udvar ünne­pelt szép asszonyának romatikus szerelméről szól. A film női főszereplője — Ni­cole Courcel — már a „Papa, mama, ő meg én” című nagysike- I rű filmben alakításával meghó- jdította annak idején a magyar közönséget. Rigó Jancsit a Sem- |zeti Színház fiatal művésze: Buss Gyula személyesíti meg. Az ed­digi tervek szerint Urai Tivadar, Ungvári László, G ábor Miklós, Mányai Lajos, Makai Margit, Szabó Ernő és Somló István ját­szik még a filmben. Közreműkö­dik majd az Állami Népi Együt­tes is. A táncok koreográfiáit Bá- bai Miklós tervezi.- k. j. — Határozat: Gsala Ilona valóban bűnös A Népújság június 26-i számában köxöliük M. V. nagy tévéiét, melyben arról árt, hagy a nMnskováesháol jár gógus egyeztető bizottság Csata linóit felmentette, mert sem ta­lálta bűnösnek. Az egyeztető bizottság újra tárgyalta az ügyet, s a következő határozatot hozta: (Budapesti tudósítónktól.) Új tervek, új készülő filmek előkészítő munkája folyik a film­gyárban. Foly nak már a DANI című fűm felvételei. A Szemes-házas­pár új játékfilmjében a nevelő­anya szerepét Tolnai Klári, Dani szerepét pedig Weisser Gyuri (A Szakadék és a Szánkó című fil­mek kisfiúja) játszó. Kállai Fe- renc és Páger Antal és játszik a filmben. Július első napjaiban ‘ /kezdik meg a NEHÉZ KESZTYŰK című film forgatásait. A film érdekes­sége, hogy a főszerepet — saját magát — Papp László, háromszo­ros olimpiai bajnokunk alakítja. A filmet Varasát Dezső rendezi. A BakarvJhában című nagysike­rű filmünk rendezője — Fehér Imre — új film előkészületein fá­radozik. Móricz Zeig mond ÉGI MADÁR” című novellájából — amely a harmincas években 'ját­szódó falusi történet egy súlyos válságot átélő, szenvedélyes nagy szerelemről — a forgatókönyvet Cseres Tibor írta. A tervek sze­rint a filmet már a jövő hónap elején elkezdik forgatni E hónap végén — a közeli na­pokban — kezdődnek meg a .Já­ték a szerelemmel” cím« film víg­játék munkálatai is. A forgató­könyvet Gyárfás Miklós írta és a filmét Apa Mii Imre rendezi Mai tárgyú történet elevenedik meg majd a vásznon: egy házasság de­rűs-vidám története. Augusztus elején kezdik meg ez első magyar és francia szintes, szélesvásznú, koprodukciót film forgatását.. A FEKETE SZEM ÉJ­SZAKÁJA című fűm a Hunnia Filmstúdió és a párizsi Cocinor Filmgyár közös pmdukoiiója lesz. A filmet Keleti Márton rende­zi Dmville francia filmrendező Nézzék meg a vezetők, hogy kit enaednek az ea in ternre 1 A Mezőkovácsházi járás Peda­gógus Egyeztető Bizottság Csala llama kewermesi nevelő panaszá­nak a Megyei Művelődési Osztály ellem indított fellebbezési vitájá­ban 1957. június hó 18-án tartott rendkívüli ülésén a következő ha­tározatot hozta: 1957. június hó 17-én, reggeli órákban az EB ügykezelőjénél megjelent Csala Ilona és kérte az ügyében hozott határozatra a jog­erős záradék rávezetését. Ezen idő alatt megjelent a nendőnaég és Csala Honát letartóztatta. Ez a tény indokolttá lesi, hogy az EB. újra foglalkozzon ügyével Az EB. a véghatánozattal kap­csolatban három javaslatot vetett fel. Szavazással a második javasla­tot fogadta él 3:l-es arányban, mely szerint az EB. a megyei mű­velődési osztály fegyelmi határo­zatát helyesnek tartja é; Csala Ilona fellebbezését elutasítja. Indokolás: Az első tárgyaláson megjelent tanuk vallomása nem támasztot­ta alá kellően a fegyelmi zat-ot. Az EB. attól a gondolattól vezetve, hogy a népi demokraták^ rendszerrel szembenálló nevelő ne működhessen iskoláinkban, hozta meg határozatát, függetlenül attól, hogy a letartóztatás eredménye­ként a bíróság ítélete mi lesz. Armőralky József soros «elnök Illyés üsitvám j egy zőkönyv vezető A ■wiMirlI „Népszabadság” csütörtöki számában egy cikk ragadta meg a figyelmemet.A cikk a beiskolázás, illetve továbbtanulással foglalkozva, megállapítja, hogy: „Több munkás «és paraszt fia­talt a fooaépiskioiákba'’ Megyéinkben csak a Békéscsabai Gimnázium érettségiző tanulóival kapcsodban vannak — mint érdekelt szülőnek — értesüléseim. Nézzük meg, kiket és miért javasolnak, mint a „legkiválóbbakat" továbbtanulásra, kitüntetésre. Xoór Lajos, a IV. h. jdesreradű tanulója, a Kereskedelmi Kar Külkereskedelmi Gazdasági Tamsaétoére kérte felvételét Az iskola javasolta. Hogy miért? Koórlajos az eMenforradatotn alatt ón­ként jétonthejuptt fegyveres szolgálatra, az iskola „Forradalmi Tanácsának” tagja volt és az él len for­radalom alatt, mint a „szabadság rádió” munkatársa, hírszerzője működött. Tehát az iskola „leg- kiválóbbjai” közé tartózik. Ribat István, IV. b. tanuló, az ellenforradalom alatt könyvégetéssel fogüalkoaott, a rádiónál taU jesátett szolgálatot, és leghűségesebb csatlósa volt Schlett Istvánnak, a félrevezetett gimna»s'ják „ve­zérkari főnökének’. Álljunk meg egy percre Schlett István és Ribai Istvánnál’ Mindketten, mint kitűnő tanulók az Iskola javaslatára kitüntetést kapnak tanévzáráskor. Básonyána meg is érdemelték, hásaem mindent megtettek azzal kapcsolatiban, hogy, azt a rendszert, amely most kitünteti őket aláássák. Tudom, ltom helyes a szerencsétlen, megáévesztet fiatalokat a botlásért önökre eäitelmi, ame­lyet néhány jiimjniún'* felnőttnek köszönhetnek. Hisz Schlett Istvánról is köztudomású, hogy szoros kapcsolatba volt a színházi eUenforradalmár Kaskötő és PállfyvaL kiknek utasításait igyeke­zett mindig hűségesen végrehajtani. Ne zárjuk he előttük az egyetem kapuit, de előbb bizonyítsák be egy-toét évi jó mrankával, he­lyes viselkedéssel, hogy méltóak arra, hogy a nép állama költségein szakembereket neveljünk belő­lük a népidemokrácia javára. Lehet, hagy vannak, akik azt mondják, túlságosan kemény kézzel bánunk ezekkel a megtévesz­tett fiatalokkal, de De felejtsük el, hogyha Magyarországon győz az ellenforradalom, akkor a mi munkás-paraszt fiataljaink nemhogy az egyetemre nem jutottak volna, hanem amilyen „szépen’- ha­ladtak a dolgok, kérdés, hogy életben Jemmének-e még? Legjobb esetben is koncentrációs táborokba* ban biztosították volna a rabszolgasághoz való jogukat. Ennek a levélnek a megírására többek között az is indított, amit hallottam ginrnamstaktöL, hogy Dénes László IV. b. ©mmáziumi tanuló azzal dicsekedett, hogy neki nincs problémája a továbbta­nulással kapcsolatban, ment őt már állítólag felvették ,a Szán- és Filmművészeti Főiskola’ operatőri szálkáira. Hogy mennyit tanult ez az ellen forradalmár fiatalember Kaskötő István ■volt smmfeázi dra­maturgtól taktikai téren — és természetesen őszinteség és igazmondás terén is — arra „kedves*- példa begy saját bevallása szerint pesti ismerőseitől kölcsönkapott jó felvételekkel bizonyította rátermett­ségét az operotőri szakra, a felvétele alkalmával Szeretném, — és azt hiszem velem együtt sok szülő szeretné, — ha az illetékesek foglalkozná­nak az itt leírt dolgokkal. ElvtSrsi üdvözlettel: Szűcs Pnl né Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom