Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-23 / 145. szám
RßKßS MfiGYKI NfiPÜfSÄG ISST, j A .«Békési Üzenetei” olvasom Az „októberi vihar" alaposan megrázta országunkat, dühöngött, tombolt — igaz, hogy csak egy darabig —, de elegendő ixofct ahhoz, hogy tévestől cvmmrja ki azokat a fákat, amelyek gyökerükkel nem kapaszkodtak elég mélyen a talajba, amelyek nem voltak elég életképesek. Azután elmúlt « vihar, kisütött a nap életeié sugara, áj rügyek, áj bimbók fakadtak a fém, s tovább éltek azok a gyümölcsök, amelyek átélték a vad Gombolást. Átélték, mert nem voltok férgesek, mert tápanyagukat « Jegtáplálóbb nedűből, a népből és a pártból szívták magukba. S ma jobban virulnak, pirosodnak, mint valóba, kíméljék édes gyümölcsük minden zamatét vissza annak, akitől a tápér- téloet szedték, — a népnek. Az együk ilyen gyümölcs itt fekszik a kezemben. Tetszetős külsejével kínálja magát a könyvárusok polcain. Címe: „Békési üzenet” Irodalmi és művészeti antológia. (Bár az antológia meghatározást ez esetben nem tartom szerencsésnek, inkább folyóirat, de ez a tartalmi tényen miit sem változtat.) A Békés megyei írók munkaközösségének összegyűjtött írásáéit foglalja magában, s mindezen túlmenően legfőbb érdeme ennek a könyvecskének, hogy október óta az első ilyen, vidéken megjelenő kiadás. Olvasva a könyv lapjait, tehetségek egész sora bontakozik ki előttünk. Cserei Pál, Csurka Péter, Sass Ervin, Rocskár János, Üj Rezső, Varga Tibor és a többiek is egy-egy darabot adnak az életből, ki versben, ki novellában, ki elbeszélésben. De... \ “ ...igen, ez a de az, amely magába foglalja a könyvecske pozitívumait és negatívumait. A sok érdekes ét ízes írás mellett végére érve mégis maradt bennem egy kis hiányérzet. Mi adja ezt? Az októberi események után egy kicsit mást vártam. A „Békési üzenet” olvasása után úgy érzem, mintha időközben ebben az országban a világon semmi sem történt volna. Inkább a múltba fordul, a múltról beszél, ami nem lenne nagy baj, ha azt is megmutatná, hogy a magyar nép újra talpra állt, s hogy a kommunista párt ismét vezet, kiállta a nagy erőpróbát, s magasra tartva az ötágú vörös csillagot, világítja az utat, a szocializmus felé. De mégis, valami halvány fény dereng egyik-másik íráson. S elsőként szeretném kiemelni Sass Ervin: Új tavaszi dal c. versét. Őszinte tiszta hangja, sorainak lírai csengése belopja magát a szívbe. Kicsit költői hitvallás ás, mert megmutatja a fiatal költő állás- foglalását, de utat is mutat. Mélyen vésődtek belém befejező sorai: ...Tiszta Március, Szárjuk a szélbe a rossz gondokat, akarat, erő itt ma összeforr! Tekintetem suhog a tág mezőm, — szép hazám, és te távol nagyvilág ezernyi népe kovácsold erőm: hogy dalolni tudjak, most igazánl Cserei Pál: Szakítás c. elbeszélése az egyetlen, amely a füzetben mai életünk problémájával foglalkozik, s ez külön érdeme az írásnak. Korodi Imre problémája nem egytelen kiragadott eset, hanem — mondjuk meg őszintén — sajnos, társadalmi életünk gyakori jelensége. A családi élet, a családi tűzhely felbomlása, s az ezzel járó következmények hány és hány ember életét teszik tönkre, és ez a ki* elbeszélés örök figyelmeztető minden, ember számára. A Gare du Lion pályaudvarén, az Avenue des Chempa-Elymes-n járok Üj Rezső írását olvasva. M- ményszerűen gazdag, tömör irás-t még azzal is megismerteti mz\ 1937-es Franciaországot, /különösen a jSzajm.men.ti metropolist” Párizst, aki soha sem járt ott. Ve Franciaország azóta, sem változott. A munkások ma is éppen úgy nyomorognak és húzzák a kapitalizmus jármát, mint akkor, t c Metró lépcsője, vagy a Szajna hídja ma is ad a hazáját elhagyott, becsapott, megcsalt, megszédült magyaroknak éjszakai szállást. Hisszük és tudjuk, mint akikor Üj Rezsőt is, ma is hazahozza az emberek ezreit az a bűvös valami, amit „honvágynak” nevezünk. Könnyes lett a szemem Csűr- ka Péter: „János öcsém”-jét olvasva. Mennyi érzés, emberi fájdalom a szegény ember sorsának egy darabkája. Varga Tibor ,Jdvst’-jét talán az teszi időszerűvé, hogy megint csak a szovjet katona jött a magyar népnek a segítségére, mint ómnak idején, 1945-ben. Bájos szín a könyvben Zolya Márta: Kúlnál c. verse, Szabó József: Az öreg Bökönyi c. elbeszélése s egy pillanatra időzni szeretnék Rocskár János: A koldus c. írásánál. Az a februárnapi történet, amit a bárók, gyárosok, nagybirtokosok Magyarországából kiemel, a 3 millió koldus Magyarországáról, csak az egyetlen koldus személyében is figyelmeztet bennünket, megmutatja, hogy ismét ezt a sorsot szánták nekünk. ösztönös és egészséges Urai hang vonul végig Dér Endre: A :szobor neve c. elbeszélésében. Különösen a hangulati képek leírásánál mutat gazdag képzelőtehetséget. Helyes út az, hogy a szerkesztő bizottság helyet ad a megyét érintő haladó hagyományoknak, így pl.: Pesti Éva írásának, akitől egy hosszabb tanulmányból közöl részletet, amely éppen József Attila mezőhegyest tartózkodásáról ír. Sajnálatos dolog, hogy ez az érdekesnek ígérkező írás csak egész kis töredékben kapott helyet. Bár BáUabás S. László széljegyzeteit dr. Maday Pál lí35-ös bé- készentandrási parasztfelkelésről irt tanulmányát elég érdekfeszítő módon, de szívesen látnánk részleteket a következő számban magából a tanulmányból. ” A könyvecskében néhány szemelvényt is olvashattunk nemzetiségeink irodalmából. Helyes tö- : rekvés, hiszen a terület nemzetiségi terület, de úgy tértik, hogy ez az irodalom több helyet érdemelt volna. A „Figyelő” rovat anyaga érdekes és helyes lenne a jövőben is továbbfejlesztem. Mindent egybevetve örömmel üdvözöljük a „Békési üzenet” megjelenését íróinak és szerkesztőinek lelkes törekvését és tehetségét. 'Bezárom a könyvecskét, jóleső érzéssel fektetem a könyvespolcomra és mindig szívesen veszem kézbe az októberi vihar utáni idők eme zsenge hajtását, amely az élnhtkarást, a vidéki magyar írók feltörekvő, néphezszóló, ne- velniakaró példáját mutatja. Tehetségesek ezek az emberek, érdemes lenne őket jobban segíteni, hogy ne kelljen a jövőben ezt az ízléses kis kiadványt per pusztán gazdasági okokból az utolsó oldalakon hirdetések tömkelegével elcsúfítani. (Csaba — Ludván.) Előzetes jelentés A **■ I L M G Y A R B Ó L liefe — a Kellemetlenkedők című nagysikerű francia film rendezője közreműködésé veL A forgatókönyvet Szász Péter írta. Francia társa René Wheeler, a Királylány * feleségem című nagysikerű francia film írója. A film zenéjét a Franciaországban félő világhíré magyar zeneszerző, Kozma József komponálja. A nagyszabású és érdekesnek ígérkező film Rigó Jancsinak, a századvégi híres cigányprímásnak és Chinay hercegnőnek, a brüsszeli és párizsi udvar ünnepelt szép asszonyának romatikus szerelméről szól. A film női főszereplője — Nicole Courcel — már a „Papa, mama, ő meg én” című nagysike- I rű filmben alakításával meghó- jdította annak idején a magyar közönséget. Rigó Jancsit a Sem- |zeti Színház fiatal művésze: Buss Gyula személyesíti meg. Az eddigi tervek szerint Urai Tivadar, Ungvári László, G ábor Miklós, Mányai Lajos, Makai Margit, Szabó Ernő és Somló István játszik még a filmben. Közreműködik majd az Állami Népi Együttes is. A táncok koreográfiáit Bá- bai Miklós tervezi.- k. j. — Határozat: Gsala Ilona valóban bűnös A Népújság június 26-i számában köxöliük M. V. nagy tévéiét, melyben arról árt, hagy a nMnskováesháol jár gógus egyeztető bizottság Csata linóit felmentette, mert sem találta bűnösnek. Az egyeztető bizottság újra tárgyalta az ügyet, s a következő határozatot hozta: (Budapesti tudósítónktól.) Új tervek, új készülő filmek előkészítő munkája folyik a filmgyárban. Foly nak már a DANI című fűm felvételei. A Szemes-házaspár új játékfilmjében a nevelőanya szerepét Tolnai Klári, Dani szerepét pedig Weisser Gyuri (A Szakadék és a Szánkó című filmek kisfiúja) játszó. Kállai Fe- renc és Páger Antal és játszik a filmben. Július első napjaiban ‘ /kezdik meg a NEHÉZ KESZTYŰK című film forgatásait. A film érdekessége, hogy a főszerepet — saját magát — Papp László, háromszoros olimpiai bajnokunk alakítja. A filmet Varasát Dezső rendezi. A BakarvJhában című nagysikerű filmünk rendezője — Fehér Imre — új film előkészületein fáradozik. Móricz Zeig mond ÉGI MADÁR” című novellájából — amely a harmincas években 'játszódó falusi történet egy súlyos válságot átélő, szenvedélyes nagy szerelemről — a forgatókönyvet Cseres Tibor írta. A tervek szerint a filmet már a jövő hónap elején elkezdik forgatni E hónap végén — a közeli napokban — kezdődnek meg a .Játék a szerelemmel” cím« film vígjáték munkálatai is. A forgatókönyvet Gyárfás Miklós írta és a filmét Apa Mii Imre rendezi Mai tárgyú történet elevenedik meg majd a vásznon: egy házasság derűs-vidám története. Augusztus elején kezdik meg ez első magyar és francia szintes, szélesvásznú, koprodukciót film forgatását.. A FEKETE SZEM ÉJSZAKÁJA című fűm a Hunnia Filmstúdió és a párizsi Cocinor Filmgyár közös pmdukoiiója lesz. A filmet Keleti Márton rendezi Dmville francia filmrendező Nézzék meg a vezetők, hogy kit enaednek az ea in ternre 1 A Mezőkovácsházi járás Pedagógus Egyeztető Bizottság Csala llama kewermesi nevelő panaszának a Megyei Művelődési Osztály ellem indított fellebbezési vitájában 1957. június hó 18-án tartott rendkívüli ülésén a következő határozatot hozta: 1957. június hó 17-én, reggeli órákban az EB ügykezelőjénél megjelent Csala Ilona és kérte az ügyében hozott határozatra a jogerős záradék rávezetését. Ezen idő alatt megjelent a nendőnaég és Csala Honát letartóztatta. Ez a tény indokolttá lesi, hogy az EB. újra foglalkozzon ügyével Az EB. a véghatánozattal kapcsolatban három javaslatot vetett fel. Szavazással a második javaslatot fogadta él 3:l-es arányban, mely szerint az EB. a megyei művelődési osztály fegyelmi határozatát helyesnek tartja é; Csala Ilona fellebbezését elutasítja. Indokolás: Az első tárgyaláson megjelent tanuk vallomása nem támasztotta alá kellően a fegyelmi zat-ot. Az EB. attól a gondolattól vezetve, hogy a népi demokraták^ rendszerrel szembenálló nevelő ne működhessen iskoláinkban, hozta meg határozatát, függetlenül attól, hogy a letartóztatás eredményeként a bíróság ítélete mi lesz. Armőralky József soros «elnök Illyés üsitvám j egy zőkönyv vezető A ■wiMirlI „Népszabadság” csütörtöki számában egy cikk ragadta meg a figyelmemet.A cikk a beiskolázás, illetve továbbtanulással foglalkozva, megállapítja, hogy: „Több munkás «és paraszt fiatalt a fooaépiskioiákba'’ Megyéinkben csak a Békéscsabai Gimnázium érettségiző tanulóival kapcsodban vannak — mint érdekelt szülőnek — értesüléseim. Nézzük meg, kiket és miért javasolnak, mint a „legkiválóbbakat" továbbtanulásra, kitüntetésre. Xoór Lajos, a IV. h. jdesreradű tanulója, a Kereskedelmi Kar Külkereskedelmi Gazdasági Tamsaétoére kérte felvételét Az iskola javasolta. Hogy miért? Koórlajos az eMenforradatotn alatt ónként jétonthejuptt fegyveres szolgálatra, az iskola „Forradalmi Tanácsának” tagja volt és az él len forradalom alatt, mint a „szabadság rádió” munkatársa, hírszerzője működött. Tehát az iskola „leg- kiválóbbjai” közé tartózik. Ribat István, IV. b. tanuló, az ellenforradalom alatt könyvégetéssel fogüalkoaott, a rádiónál taU jesátett szolgálatot, és leghűségesebb csatlósa volt Schlett Istvánnak, a félrevezetett gimna»s'ják „vezérkari főnökének’. Álljunk meg egy percre Schlett István és Ribai Istvánnál’ Mindketten, mint kitűnő tanulók az Iskola javaslatára kitüntetést kapnak tanévzáráskor. Básonyána meg is érdemelték, hásaem mindent megtettek azzal kapcsolatiban, hogy, azt a rendszert, amely most kitünteti őket aláássák. Tudom, ltom helyes a szerencsétlen, megáévesztet fiatalokat a botlásért önökre eäitelmi, amelyet néhány jiimjniún'* felnőttnek köszönhetnek. Hisz Schlett Istvánról is köztudomású, hogy szoros kapcsolatba volt a színházi eUenforradalmár Kaskötő és PállfyvaL kiknek utasításait igyekezett mindig hűségesen végrehajtani. Ne zárjuk he előttük az egyetem kapuit, de előbb bizonyítsák be egy-toét évi jó mrankával, helyes viselkedéssel, hogy méltóak arra, hogy a nép állama költségein szakembereket neveljünk belőlük a népidemokrácia javára. Lehet, hagy vannak, akik azt mondják, túlságosan kemény kézzel bánunk ezekkel a megtévesztett fiatalokkal, de De felejtsük el, hogyha Magyarországon győz az ellenforradalom, akkor a mi munkás-paraszt fiataljaink nemhogy az egyetemre nem jutottak volna, hanem amilyen „szépen’- haladtak a dolgok, kérdés, hogy életben Jemmének-e még? Legjobb esetben is koncentrációs táborokba* ban biztosították volna a rabszolgasághoz való jogukat. Ennek a levélnek a megírására többek között az is indított, amit hallottam ginrnamstaktöL, hogy Dénes László IV. b. ©mmáziumi tanuló azzal dicsekedett, hogy neki nincs problémája a továbbtanulással kapcsolatban, ment őt már állítólag felvették ,a Szán- és Filmművészeti Főiskola’ operatőri szálkáira. Hogy mennyit tanult ez az ellen forradalmár fiatalember Kaskötő István ■volt smmfeázi dramaturgtól taktikai téren — és természetesen őszinteség és igazmondás terén is — arra „kedves*- példa begy saját bevallása szerint pesti ismerőseitől kölcsönkapott jó felvételekkel bizonyította rátermettségét az operotőri szakra, a felvétele alkalmával Szeretném, — és azt hiszem velem együtt sok szülő szeretné, — ha az illetékesek foglalkoznának az itt leírt dolgokkal. ElvtSrsi üdvözlettel: Szűcs Pnl né Békéscsaba
