Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

BÉKÉS MEGYE! NÉPÚJSÁG 1957. június 23., vasárnap Újra Lenin útján járnak g sarkadi Lenin Tsz tagjai A napokban egy fürge mozgású fiatal ember hatalmas csomaggal állított be a sarkadi Lenin Tsz irodájába. A szétszakadozott pa­pírgöngyölegből kikandikált a tar­talma. Munkaegység-könyvet ho­zott. Letette az asztalra, s az ebéd utáni pihenőt élvező embe­rek egyből lecsaptak rá, mint héja a csirkére. Lapozták, belekóstoltak itt is, ott is mohó kíváncsisággal. Mi csak ámulva néztük, hisz úgy tudtuk: a Leninben eltörölték a munkaegységet és a jövedelem el­osztás más formáját választották. Akkor mire fél ez a cécó, minek a munkaegység könyvek? De elég a töprengésből. Lássuk, mi a helyzet a Leninben. Kíváncsiságunk szóraját Forgács István, a tsz. el­nöke oszlatta el. Hogy mi a hely­zet? Kurta, de velős a válasz! Munkaegység szerint számolnak újra a Lenin Tsz-ben. És arra a kérdésre, hogy miért? — hason­lóan rövid a válasz. Az élet meg­tanította őket. És most lapozzunk vissza né­hány hónapot, nézzük meg, mi is játszódott le az ellenforradalom óta a tsz életében. Kezdjük ott, hogy megszűnt egy ideig a léte. Széthurcollak mindent, ami csak megmozdítható volt, nem maradt más, csak a kopasz falak, üres is­tállók. Oda lett egyesapásra tizen­két közös esztendő minden gyümöl­cse. De talpra ugrottak hamar és most számbelileg ugyan megcsap­panva, de 159 család újra a közös utat választotta. Csak, hogy ez a közös út kezdetben teli volt buk­tatóval. Az emberek többségének a munkaegység szerinti jövede­lemelosztás hallattára borsózott a -háta., Hallani sem al^tá^./Ólá,1 mert a régi engedékeny, vezetés miatt ebből származott a íegtoobl hiba. A szántóföldi munkás pél­dául nagy veríték árán gürcölt össze 250—300 munkaegységet a tehenészetben, viszont egy-egy műszak emberei 700 munkaegysé­get is teljesítettek. Ez a hiba meg­bosszulta magát és hiábavalónak bizonyult Gyöngyösi Sándor, Bar- ta Péter, és a többi kommunista érvéré a munkaegység szerinti gazdá’kodás mellett. A tagok nagy többsévé a részesművelési válasz­totta a munka és az elosztás fő formáiénak. Vagy van szövetke­zeti demokrácia, vagy nincs — hangoztatták többen is. Dolgozzon ki a vezetőség új alapszabályt a részesművelés hogyanjára. És megkezdődött a fejtörés. Álmatlan éjszakák, spekulálás, hogy, s mint lenne jobban. Végül megszületett az elgondolás és határozat. A ta­gok maguk határozták meg, hogy hány hold föld művelésére vállal­koznak. de ez nyolc holdnál több nem lehet, ök tervezték el azt is, hogy miből, mennyit vetnek 6 a termés 30 százaléka szövetkezeti alapba, 70 százaléka pedig a tagok tulajdonába megy. Ez később mó­dosult 40 és 60 százalék arányá­ban. Ez is meg volt. Cédulát a ka­lapba, jöjjön a szerencse. Kiosz­tották a földeket. És a baj csak azután jelentkezett. Aki gyengébb földet kapott, szerencse ide, sze­rencse oda, reklamált unos-unta- lan. Ungor Mihályné. Szabó Imre és többen egyre-másra követelőz­tek. Az egyik rosszabb földet ka­pott, s ha megszakad, akkor sem tud annyi jövedelmet előkotorni, mint kevés erővel a másik. Volt itt vízkár panasztól kezdve min­den. A fogatosok pedig órabéres embereknek csaptak fel. Oda se neki, csak meg ne álljon a nap, s bizony a lazsálás miatt csorbát szenvedett a tavaszi munka. És mennyi méreg, mennyi gond. A szétparcellázott lucernaföldről 159 családnak kel’ett másfél-két má­zsa lucernát egyenként hazafuva­rozni. A sarjadó kukorica pedig áhította az ekekapát, amíg a sze- kérderéknyi lucernát mindenkinek hazaszállították. Ezernyi gond szakadt itt a veze­tőségre, a kommunistákra, mert a részes művelés nem a közös, ha­nem az egyéni érdek hajhászása felé vitte az embereket, akarva- akaratlan. A közös művelésben maradt tábláknak az istenért sem akad gazdája. Barkó-fertőzést ka­pott a gyönyörű szerződött, első szaporításként vetett mák, árván maradt a cukorrépa-tábla. Min­denki oda ment, ahol többet ka­pott. Egyesek — ügyet sem vetve a közös vagyon szaporítására — lovat, szekeret vettek s szinte „maszek” alapon gazdálkodtak. Főtt a fejük a kommun ist áknak és látták, hogy rosszba visz az út. A „kaparj kurta neked is jut” elv érvényesül itt. Másokkal együtt különösen, akiknek gyengébb föld jutott — egyre jobban hangoztat­ták: miért a szerencse, s miért nem a szorgalom, vagy lustaság áldja vagy sújtja az embereket. Miért kell lutrira tenni az életet, a boldogulást. Hát hol itt a társas, a nagyüzemi gazdálkodás előnye. Mi lesz azzal a taggal, a- kinek termését a sok fáradság után, máról-holnapra semmisíthe­ti meg egy elemi csapás. Mi lesz vele? Szűköljön egy egész évet és ha más megoldás nincs, adakozza­nak. Holott néhány évvel ezelőtt a sok luba ellenire sem volt Ilyen gondja. Ezek a hangok egyre több em berhen találtak visszhangra és igazat adtak mindazoknak, akik a részesművelést nem tartják szo­cialista útnak. Elsősorban azok ítélték el ezt a formát, akik már ennek „áldásából" a kezdet kez­detén kaptak. A hibák helyes felismerése a kommunistáknál, a vezetőségnél és a tsz-tagoknál most egy ponton találkozott. Félre a kísérletezések, kel. Tegyük mérlegre az eddigi utat és döntsünk: hogyan és mer­re. A kommunisták a gazdaság veztőivel közös értekezleten von­ták le a tanulságokat és a minta- alapszabály szerinti gazdálkodás mellett döntöttek, s a jövedelem elosztásának egyetlen formáját pe­dig a munkaegység utáni részese­désben jelölték meg. így döntött a közgyűlés is és egyhangú hatá­rozattal mondotta ki, hogy a min- taalapszabály szerinti gazdálko­dásból többé nem engednek. Megújhódtak, s noha nehéz ta­nulságok árán újra egyet valla­nak. Visszavonták az elvi enged­ményeket és a Lenin tsz újra nevé­hez híven, a következetesen szo­cialista úton halad. Irtsa a gyo­mot újra közös akarattal a kapa. A kommunisták érveinek igazat adva. ne a plánéta, hanem a mun­ka döntse el újra, ki, hogyan ré­szesüljön a föld áldásából. Halad­janak egy akarattal ezen az úton, tanulmányozzák újra, a frissen hozott munkaegység-könyveket és dolgozzanak szorgalommal. Deák Gyula ★ Pártélet híreiből i* Jól sikerült szabad pártaapokat rendeztek a sarkadi járásban. Kö­rösnagyharsányban és Okányban mintegy kétszázan hallgatták meg a párt napi előadásokat, s ami kü­lönösen jó, nemcsak a párttagok, hanem sok pártonkívüli is részt- vett ezeken a rendezvényeken és elmondották véleményüket. Me- zőgyánban például elmondották, hogy rossz a falu közszükségleti cikkel való ellátása. A földműves­szövetkezet távol van a paraszt­ság igényeitől és olyan egyszerű dolog mint a lópatikóvas, csak szaküzletben kapható, ilyen üzlet pedig legközelebb csak Sarkadon van. Hangot adtak annak, hogy szívesei) adják el felesleges ter­ményeiket az államnak és cserébe jobb áruellátást várnak. — Békéscsabán az I. kerület párttaggyűlésén alaposan vitatták meg a párttagok felvételét. Ko- ciczki László felvételénél például élénk vita alakult ki. Az alapszerve­zet tagjai nem ismerték közelebb­ről Kociczki László tevékenysé­gét és ezért ügyének alaposabb ki­vizsgálása miatt a következő tag­gyűlésig elhalasztották a felvételi kérelmét. 'HtiadéT) Nemcsak férfiak, hanem nők is ... A megyei titkárság rendezésé- szép számmal nők is. A békéscsa­ben nagy érdeklődéssel veszi kez­detét Békéscsabán a személygép­kocsizó tanfolyam. Az első foglal­tjai Pamutszövő ben négy leány óhajtja megtanulni a gépkocsive­Július 14-én nagyszabású moto­ros verseny lesz Békéscsabán. Kü­lön érdekessége lesz a verseny­nek, hogy a legnehezebb közleke­dési szabályok lesznek a feltéte­lek. A verseny feltételeit az 700 vöröskeresztes aktíva nyújt elsősegélyt aratás ideién megyénkben A megye állami gazdaságaiban, kacsapatban beosztottak egyet- gépállomásokon és termelöszövet- egyet, akik a nyári mezőgazdasá- kezetekben, mintegy 700 vöröske- gi munkák idején helyszínen ré- re$ztes aktívát oktattak a körzeti j szesítik elsősegélyben a rászorul- oryosok. Minden brigádban, mun-1 lakat. sümegi gimnázium Fennállásának 100. évfordulójához ért el a Zala megyei Sümeg, Kisfaludy Sándorról elnevezett általános gimnáziuma. A jubileum alkalmával az intézet vezetősége nagyszabású ün­nepséget rendez június 29—30-án. Ennek keretében Sümeggel való kapcsolatai alapján irodalmi kiállítás nyílik Berzsenyi Dánielről és Dukai Tákách Juditról. Az ünnepélyen az öreg és a mai diákok, s a Művelődési Minisztérium kiküldötte köszönti a százéves gimná­ziumot; ....................................................................................................................................................» Ma gyar disszidáltak rablótámadása Bécsben Mezec István 19 éves és Blas- kovics József 20 éves disszidált magyar állampolgár hétfőn a bé­csi Gudrunstrassen lévő ékszer­üzletben rablótámadást kísérelt meg. Amikor az üzlet tulajdonos­nője a fiatalemberek kérésére több ékszertárgyat kivett a pán­célszekrényből, Mezec életveszé­lyes fenyegetésekkel sarokbaszo- rította őt s ezalatt Blaskovics több értékes órát és ékszert ma­gához vett. A megtámadott asz- szony segítségért kiáltozott. Erre a támadók, az ékszereket hátra­hagyva, menekülni próbáltak. A járókelők elfogták, alaposain meg­verték őket és átadták a rendőr­ségnek. Kihallgatásukkor azt is beis­merték, hogy a múlt héten betör­tek egy semmeringi traktorgyár­ba. Mindketten azt mondották: elviselhetetlen nyomoruk miatt szánták el magukat arra, hogy hogy bármi áron pénzhez jutnak; Mezecet és Blaskovicsot a bécsi államügyészség fogházába szállí­tották. kozás 25-én délután 6 órakor lesz, zetés fortélyait. Mind a négyen eddig huszonnégyen jelentkeztek, I tagjai az ifjúsági szövetségnek. KRESZ verseny less Békéscsabán MSZHSZ megyei titkársága és a megyei rendőrkapitányság köz­rendészeti osztálya közösen dol­gozza ki a gépjármű tulajdono­sokkal, Debrecenbe kéne menni Nemcsak óhaja, hanem számáé- j szervezete ugyanis kirándulást ka ez csaknem száz gyulai moto- szervez- A motorosok örömmel \ vettek ezt a kezdeményezést és rö- rosnak. Az MSZHSZ gyulai városi, édesen ellátogatnak Debrecenbe. Szövetkezeti napot rendeznek Kondoroson JüíiAíllH¥¥&$ termelőszövetkezetei június 30-án, Kondoro­son szövetkezeti napot rendeznek. Erre több egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot is meghívnak. A megye járásaiból küldöttségek érkezését várják. A szövetkezeti nap célja: a szövetkezeti munka megvitatása; a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítése az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében. A tavalyinál 30 százalékkal jobb a fácánszaporulat Békés megyében A Körösök ártereiben sok fá­cántojást elpusztított az árvíz, mégis a tavalyinál 30 százalék­kal magasabb a fácánszaporulata megyében. Igen sokat segítettek ebben a vadászok, akik a lucer­nakaszálás idején ezrével men­tették meg a fácántojásokat, amit kotlókkal és keltetőgépekkel kel­tettek ki. A kis fácáncsibék egy részét mesterségesen -nevelték fel, többségét azonban „örökbe ad­ták” a vadon élő csirkefalkával járó fácánkotlóknak. HlA/lQO Ültünk egymás mellett szótlanul. Ügyet sem vet­ve egymásra. A közös gondunk az volt, hogy a csabai kertmozi falánk szúnyogjait elhesegessük magunkról, amelyek egy­re vadabbul rohamoztak. Majd néztük a híradót, amely az országgyűlés munkájáról adott szá­mot. Hallgattuk, hogy nehéz lakásgondjaink vannak és évente mint­egy 100 ezer fiatal pár kél egybe és mindnek la­kás kellene. Nagy gond nehezedik tehát az ország vállára. A híradó után a „Párizs és tavasz“ című film kockái peregtek, s az első képen Párizs e- gyik utcáját láttuk, me­lyen autók özöne közle­kedett. A figyelemmel telt csendet ön örte meg. — Rövid megjegyzése volt így hangzott: Ez igen, itt minden embernek autó­ja van, ez nyugat! Én azt mondom, félreve­zették, nem igy van. ön mondhatja azt, hogy ez kommunista propaganda. Én azt, hogy igaz, mert ha kommunista propa ganda, akkor annak igaz-^F nak kell lennie, ön kér­heti, hogy állításom bizo­nyítsam. És én most ezt teszem. Segítségül hí­vom ebben a kai pvtalista propagandát a szemünk élőit per­getett filmet. Miről is volt szó? Igen! Egy becsüle­tes nyomdász szakmun­kás, rá ver•' sokat dolgo­zik. Nem autóról álmodo­zik, hanem kerékpárját szeretné felcserélni mo­tor biciklire. De a kapzsi szoknyavadász kereskedő autója dédelgetett bicikli­jét is tönkreteszi és va­jon mi lett volna, ha nem szúr szemet az undok ke-, reskedőnek munkásunk szép kis felesége? De ho- - gyan is élt az a munkás­házaspár. Emlékezzünk csak. Nem díszes lakás­ban és keveset ettek. Nem állt a soffőrje a ház elé, amikor munkába sietett, hanem a csúszó-mászá kereskedő „jóvoltából’’ kölcsönkér ékpáron hajrá­zott az üzembe. És ha jól megnézte a filmet, akkor azt is kihámozhatta, hogy kis részük motorra ka­pott, többségük bringára és taposták. Volt ebben a filmben jó sok igazság és bemu­tatta a nyugati munkás életét és én ezt haszná­lom fel propagandának. Megmutatta azt is. hogy, ha boldogulni akarsz, o- jánll .fel feleséged egy vén mocsoknak néhány éjszakára, s ha ezt nem teszed, vegyél sorsjegyet, s talán nyersz főnyere­ményt és *e1.jesül vágyad, lesz jobb lakás és futja, nem autóra, hanem csak motorkerékpárra. S ha már itt tartunk, engedje meg, hogy hozzátegyem: nálunk sem fenékig tejfel az élet, mégis sok mun.* káser,aliidnak van motor­kerékpárja és szép bú­tora, lakása, de nem a családi élet beszennyezé­se, hanem becsületes munkája, árán.- O. Cy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom