Békés Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-22 / 144. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. június 22., szombat--------------SZAKSZERVEZETI ELET---------------A Vésztői Gépállomás dolgosói megvonták a bizalmat az üzemi bizottság elnökétől A Vésztői Gépállomás dolgozói június 18-án, munka után szak- szervezeti taggyűlésre jöttek össze, hogy megtárgyalják a szakszervezet előtt álló feladatokat. A taggyűlés résztvevői .íz üzemi bizottság elnökének munkájával foglalkoztak. Többek között elmondották, hogy nem hajlandók tűrni, hogy olyan ember vezesse a gépállomás üzemi bizottságát, mint Csizmadia Sándor, aki az ellenforradalmi események elősegítésében tevékenyen résztvett. Elmondották a felszólalók, hogy Csizmadia Sándor volt az, aki aláírást szervezett a kommunista vezetők eltávolítására és olyan vezetőt akartak állítani a gépállomás élére, aki többször volt büntetve. A körlevelet olyan körmönfontan szerkesztették, hogy abban főleg a búzafejadag kiadása szerepelt, mivel tudták, hogy ezzel hatni tudnak a dolgozókra. Csizmadia kezdeményezően vett részt az ellenforradalmi „munkástanács’“ megalakításában, és ebben ő maga is megfelelő helyet kapott. A községi forradalmi bizottságban is tevőlegesen működött, sztrájkokat szervezett. Hűtlenül kezelte a szakszervezet pénzét, állandóan figyelmeztetni kellett, hogy a beosztott munkaterületen rendesen dolgozzon, munkaidejét becsületesen használja ki, a szakszervezeti munka vitelébe nem vonta be a választott vezetőket stb. Mint ÜB-elnöknek, neki kellett volna példát mutatni a dolgozók előtt a termelésben. Ezzel szemben nem mozgósított a lemaradások behozására, igaz, nem is hallgattak volna rá, mivel egy brigád sem akarta befogadni maga közé gyenge munkája miatt. Igen pozitív eredménye a taggyűlésnek az, hogy mindezeket a vádakat Csizmadia Sánd írnak a szemébe mondták, és a taggyűlés kb. 60 résztvevője egyhangúlag úgy döntött, hogy ilyen ember nemhogy ÜB-elnök nem lehet, de nem hajlandók vele együtt dolgozni sem. A taggyűlés tanulsága az, hogy sokkal gyorsabban és határozottabban kell sorainkat megtisztítani az oda nem való elemektől. A felsőbb szervek felelőssége is felvetődik: hogyan tűrhették el 8 hónapig, hogy ilyen ember vezesse a gépállomás szakszervezeti munkáját. Helyes lett volna, ha ezt a problémát a tagság elé tárták volna korábban, mert akkor bizonyára eredményesebb szakszervezeti élet bontakozhatott volna ki a gépállomáson, mint Csizmadia Sándor vezetése alatt. Az új vezetőség, ha jól akar dolgozni, akkor a szervezett dolgozókra támaszkodva, — és ne csak eev szűk klikkre, mint azt Csizmadiáék tették, — lássa el feladatát. Soha ne felejtse el azt, hogy nem a dolgozók vannak az üzemi bizottságért, hanem az üzemi bizottság van a dolgozókért, Tanácskozás a pedagógusok lakáshelyzetének enyhítéséről A pedagógus szakszervezet területi bizottsága e heti ülésén foglalkozott a pedagógusok lakáshelyzetével, ahol a következő határozatok születtek: 1. Javasoljuk az illetékes tanács VB-nak, Békéscsaba, Gyula város, hajtsa végre a Minisztertanács azon határozatát, amely szerint a pedagógus szolgálati lakások a pedagógusokat illetik meg. 2. Békéscsabán, Gyulán újra vizsgálják felül a hivatali helyiségeket, és az így felszabadult helyiségeket alakítsák át lakásokká 3. Addig, amíg a pedagógusok súlyos lakáshelyzete nem oldódik meg, minden ötödik felszabaduló lakást pedagógus családnak utaljanak ki. 4. Az épült és épülő új lakásokhoz építsenek óvodát, és iskolát, szolgálati lakással, tekintettel arra, hogy a békéscsabai új lakásokban körülbelül 200-ra tehető az óvodás és körülbelül ugyanennyire az iskolásgyermekek száma. 5. Javasoljuk a békéscsabai tanácsnak, tegyen lépéseket az óvódák fekvőhelyeinek növelésére a helyi lehetőségek kihasználásával. (Ezzel kapcsolatos konkrét javaslatokat is tettünk.) A területi bizottsági ülésen Muszka Katalin beszámolt az 2957. évi üdüléséről. Békés megye pedagógusai közül a különböző üdülési formákban 650-en vesznek részt, ebből gyermekekkel együtt kilencvenen külföldön. A beérkezett kérelmek elbírálása után a területi bizottság 5700 forint rendkívüli segélyt utalt ki. Nem, sajnos még nem arról van szó, hogy Békés megyében is látható a televízió adása. Csak annyi történt, hogy Tóth Imre, aki Szeghalom-Ujtelepen lakik, televíziós készüléket nyert a legutóbbi lottó-jutalomsorsoláson. — Csak az baj, hogy még nem tudom otthon használni a készüléket — mondja — a villanyt is csak most vezetik be UjtelepBékésben re. Rövidesen a mi házunkba is kigyúlnak majd a villanykörték s akkor, ha nem is televíziót, de rádiót jól tudunk használni Éppen ezért, ha mód van rá, szeretném eladni és átcserélni egy vi- láffvevő készülékre, de ha nemsikerül, megtartom, mert biztos, vagyok benne, hogy a televíziós hullámok rövidesen Szeghalomig is elérnek. Tizenhárom hónap az Antarktiszon Beszélgetés M. Szomovval, a Szovjetunió Hősével, az antarktiszi expedíció vezetőiével — Mikor vetődött fel az expedíció kiküldésének gondolata? — A Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1955-ben határozta el, hogy résztveszünk a nemzetközi geofizikai év munkájában. Ezzel kapcsolatban merült fel egy komplex antarktiszi expedíció terve. — Mikor kezdte meg munkáját az expedíció? — 1956. március 17 — örökké emlékezetes nap marad számomra. Ezen a napon hagyta el az antarktiszi partokat expedíciónk utolsó hajója. S a magas jéghegyek övezte „félelmetes“” pusztaságon 92 embert hagyott hátra. Hamarosan azonban több mint húsz lakóházat és laboratóriumot építettünk és így alakult ki a „Mirnij” tudományos állomás. — Milyen körülmények között kezdték kutatásaikat? — A rövid déli sarki ősz hamar elmúlt. A május ott már tipikus téli hónapoknak számít. Erős szél és hóviharok váltották egymást. Júniusban 5 méteres házainkat már teljesen befedte a hó. Ilyen körülmények között rendkívül veszélyes kutatásokat végeztünk. A legnagyobb segítséget bátor sarki repülőink adták, akik több mint másfélezer órát töltöttek a levegőben és több mint kétezer kilométeres partvidéki szemrevételezést tettek lehetővé. — Milyen váratlan eredményekre jutottak a kutatók? — Valóban, néhány meglepő dolog is akadt. A „Mirnij’ körzetében megmértük a jég vastagságát és kiderült, hogy ez mindössze 80 —200 méter. Rájöttünk, arra, hogy a jégpáncél alatt nem szárazföld van, hanem... tenger! Érdekes még az is, hogy a kontinens belsejében a jégterület állandóan növekszik. Méréseink igazolták azt' a feltevést, hogy a „Mirmij”-től mintegy száz kilométerre északra és 365 méter magasban fekvő Drigalszikij óriás-jégsziget nem más, mint egymásra torlódott jégtáblák „ku paca”. — S ami nem érte váratlanul a tudósokat...? — Ezek talán az éghajlat terén elért eredmények voltak. De csak azért, mert már indulás előtt elkészültünk a „legrosszabbra", illetve a „leghidegebbre”. A leghidegebb téli hónap, az augusztus, átlagos napi hőmérséklete mínusz 52 fok. A legmelegebb hónapban, decemberben pedig „csak” mínusz 22 fokot mértek. Augusztus 20-án mínusz 66,8 fokra süllyedt a hőmérséklet. A szél átlagos sebessége eléri a másodpercenként 9—12 métert. — Bizony nem lehetett könnyű tudományos munkát végezni a hatodik világrészben? — De nem ám! A kollektívánk azonban remekül egybeforrt. Tudósok és villanyszerelők, orvosok és rádiósok, traktorvezetők és szakácsok — mind-mind kiapadhatatlan energiával végezték munkájukat. {egyletek Kétnapos tanfolyamot szervezett az ÉDOSZ területi bizottsága Az ÉDOSZ területi bizottsága két napos tanfolyamon oktatta ki az üzemi bizottság-elnököket. Ez az oktatás elősegíti az üzemi bizottságokat feladataik jobb ellátásában. Nagyobb egy falunál, de kisebb egy városnál, így jellemezhetnénk Sarkadot — nagyságra nézve. S valóban így is van, hiszen a közel 15 ezer lakosú nagyközség állandóan épül, szépül, terebélyesedik. Van cukor- és kendergyára, gimnáziuma, több nagymúltú termelőszövetkezete és még ki tudná mind felsorolni. Néhány órát Sarkadon töltöttem és időmet arra használtam fel, hogy ismerkedjek a várossal, az emberekkel... © Az állomástól befelé menet gyönyörű nyárfasor kísér a Járda mellett. Tikkasztó a meleg s ilyenkor kellemes a hús árnyék. Meg kell adni, hogy okosan gondolkoztak a régi öregek — gondoltak a jövőre... a gyerekekre, akik most vígan játszadoznak, futkároznak a szellőjárta lombok védelmében. Feltűnik, hogy sok helyen építkeznek. Űj házak, épületek nőnek ki a földből, s arról tanúskodnak, hogy az emberek meleg otthonra vágynak és van miből építeni. © Meglátogattam a gyermekek birodalmát is, a Szalontai úton, Özv. Paál Gyuláné óvónő elmondja, hogy 60 kisfiú és kisleány jár naponta az óvodába a környékről, míg a szülök dolgoznak. Rend és tisztaság mindenütt. Apró asztalok, babaszékek és tengernyi sok játék. Bizony itt nincs hiány a „szórakozásban..." A falakon rajzok, ákom-bákom „művészet". — Nemrégiben 500 forint értékű játékot kaptunk a tanácstól, a gyermekek legnagyobb örömére — mondja elégedetten az óvónéni. Az óvoda előtt téglarakás Megtudjuk, hogy nemsokára átépítik, korszerűsítik, bővítik a gyermekek második otthonát. £ Egy szaporodó kisváros kenyérellátása nap-nap után komoly próbára teszi a pékekej. Elbeszélgettem velük, munkájukról. Ők voltak azok, akik október után is éjjel-nappal dolgoztak. Megérdemlik az emberek elismerését. A telepen négy kemencében sütnek, — kettőben olajfűtésse). — Azt tervezzük — mondja Ludvig Imre telepvezető —. hogy az összes kemencéket olajfűtésre állítjuk át, mert így sokkal gazdaságosabb. Naponta 50 mázsa f áss, ropogós kenyér hagyja el a kemencéket és ugyanennyi kerül a dolgozók asztalára. © Itt a nyár s hű kísérője: az új divat! Milyen a választék? Erre a kérdésre ad választ Juhász Imre a Ruházati Bolt vezetője: — Választékban nincs hiányunk, sőt nagyobb a kínálat mint a kereslet. Raktárainkban mintegy kétmillió forint értékű áru vár eladásra... Juhász elvtárs azon sajnálkozik, hogy a MÉSZÖV olyan árucikkekkel is „meglepte’’ őket, ami ezen a vidéken nem örvend nagy „népszerűségnek”. Vajon ki vásárol itt halinacsizmát??? Ellenben a gyermekruhákból több is elkelne—ha volna... m Fekete, mint az ördög, forró,mint a pokol, tiszta, mint az angyal és édes, mint a szerelem... igen, ez valódi kávé! És méghozzá a sarkadi cukrászdában szolgálják fel... Régi álom valósult meg ezzel. Ma már két presszó is van. S a forgalom? Nagyon nagy, mert hát kinek ne szottyanna kedve ilyen hőségben fagylaltozni, vagy pompás tortaszeleteket ízlelni? Különösen akkor, ha olyan csinos kiszolgálónők kínálják, mint itt..! S . Szabó Imre tanácselnökkel a község fejlődéséről beszélgetőik. Elmondja, hogy sok minden épül a jövőben, többek között fürdő* melyet júliusban már meg is szeretnének nyitni, aztán új kultúr ^4 ház, villanyhálózat, lakóházak... és ki tudná még elsorolni, hogy mi^P minden. — A községfejlesztésre 654 570 forintunk van — mondja, majd hozzáteszi: — úgy gondolom, hogy abból sok mindenre telik. © Épül, fejlődik Sarkad. Az emberek szorgalmasan dolgoznak, hogy még szebb legyen. Pallag János Milyen esetben ingyenes a tarlóhántás? Az alapvető agrotechnikai munkák megjavítása érdekében nemrég jelent meg a Földművelésügyi Minisztérium utasítása, mely szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a tarlóhántás ingyenes, ha azt a termelőszövetkezet tárcsával végezteti és arra a területre szerződést köt a gépállomással a vetőszántás, vagy az őszi mélyszántás elvégzésére. Ez az intézkedés hozzáértően, alapjaiban igyekszik előbbre lendíteni a mezőgazdasági termelés ügyét. A korábbi években is sok szó esett a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Sok intézkedés is történt, de ezek főleg a fejlettebb termelési módszerek bevezetését erőltették, s ugyanakkor az alapvető agrotechnikai munkákat elhanyagoltuk. Sok helyen nem végezték el a tarlóhántást, az őszi mélyszántást és egyéb egyszerű, de fontos munkákat, amelyek nélkül nem nagy eredménnyel járt az egyéb termelési módszerek alkalmazása sem. A gazdasági év munkája a tarlóhántással kezdődik. Ennek a munkának az elvégzése a következő év terméseredményeiben többszörösen visszatérül. Sajnos, termelőszövetkezeteinkben is eléggé általánosan elterjedt az a nézet, hogy ráérünk a tarlóhántással, mert így az elhullott szemet a jószág feleheti. Ez azonban nagyon drága takarmány. Az állatokkal való tapostatás elrontja a talaj szerkezetét, kiszárad, elgyomosodik a föld, a következő évben kétszeres munkát jelent a gyomirtás, nem marad elegendő nedvesség a talajban, s a terméseredmény lecsökken. Termelőszövetkezeteink vegyék hát igénybe ezt a kedvezményt minél nagyobb mértékben, s mindjárt az aratással egyidőben végeztessék el a tarlóhántást, vessék meg a jövő évi jó termés alapját!
