Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

1951. május 21., kedd

BfiKfiS MEGYEI NÉPÜJSAG

Magyarok, románok, németek és szlovákok

___TESTVÉREK _

— M

eglátogattuk Elek községet, ahol igaz lelkesedéssel szervezik a júniusi nemzetiségi fesztivált —

Amikor benyitottunk Nyisztor nekara járja körül az eleki utcá- honban, alig kezdtünk el beszél- Gvörgy elvtárshoz, az eleki kul- kát!) délelőtt nagygyűlést rendez- getni, máris Oláh Antalt, aszín- túrház igazgatójához, éppen arról nek, délután pedig a szabadtéri játszók vezetőjét üdvözölhettük, tárgyalt Moldován Illéssel, a Ma- színpadon és a Hösök-kertjében Érdeklődni jött, hogy a fesztivál gyarországi Románok Kultürszö- vidám kultúrműsor és játékok (a előtti „főpróba-szereplések” idő- vetségének képviselőjével és Ja- köcsögveréstől a zsákbanfutásig) pontját meghatározta-e már a necskó János iskolaigazgatóval, kezdődnek. Este a kultúrházban kultúrotthon vezetősége? hogy miként készülnek fel a jú- a legjobb méhkeréki, kétegyházi,

mus 16-i nagy nemzetiségi feszti- gyulai és eleki kultúrcsoportok I avolabbl tervein.

válra? ' parádés bemutatóján, majd térne- — Két előadást rendezünk már

Elöljáróban annyit el kell mon- mulatságon szórakozhat a feszti- a jövő héten: Gyulaváriban és dánunk* hogy megyénkben Elek vál közönsége. Medgyesegyházán — és Nyisztor

az a község, ahol minden nemzetiség megtalálható. A magyarokkal együtt németek, szlovákok, románok élnek és évek óta mindig nagyobb megértésben. Ez nagy szó Eleken, hiszen az átkos

Minden kinek szívügye .elvtárs még arról is beszél, hogy a nemzetiségi fesztivál a fesztivál után nagy terveik sikere i vannak a színjátszókkal. Regi elI képzelésüket valósítják meg, —

Elek sem volt kivétel.

Megértik egymást

Mondanunk sem kell, gondol- három egyfelvonásost tanulnak,

, hatja az olvasó, hogy az eletkiek egy magyar, egy német és egy ro- horthysta-mult elnyomó rendsze- mUyen le]kes€n (ez valóban így mán darabot.

rének egyik „mesterfogása a van,j készülnek erre a napra, j — Egy egész estét kitöltő műnemzetiségek megbontása egy- Nyisztor elvtársék már komolyan sor lesz ez — mondja —, és Oláh más ellen ugiatása volt, a a.ii terveznekj a nemzetiségi együttes Antal is helyesli a tervet: EŰ5^éS.l~!!.,ntéSe _éS pedig próbál, próbál és újra pró-| — Nem könnyű, de sikerül! Mi

bál. Az énekkar Tihanyi János már a Volponét is játszottuk, és I karnagy vezetésével magyar, ro- micsoda sikerrel! Saját erejükből !mán, szlovák és német kórusszá- kitűnő díszleteket és jelmezeket

— Az emberek, magyarok, né- mokkái készül, de munkájában készítettek, sőt a szereplők saját

metek, szlovákok és románok ma nincs egyedül, mert Janecskó Já-, költségükön utaztak fel Buda- már jól megértik egymást, köze- nos igazgató, a szlovák Köröndi pestre, hogy ott megnézzék a Kalebb kerültek egymáshoz a mun- Endre, a gyulai román iskola ta- tona József Színház „Volpone”

kában, a termelőszövetkezetek- nára pedig a román nyelvű da- előadását, és tanuljanak, ellesse- ben és a kultúrházban is — fo- lók nyelvi tisztaságán őrködik, nek néhány színészi, rendezői öt- galmazza meg röviden a jelen- segíti a szöveg pontos és kifogás- letet..

légi helyzetet Nyisztor elvtárs. tálán megtanulását és a szavak I Kiket dícsér ez a sokszor ön- Amit mond, azt könnyűszerrel kiejtését. A tánccsoportot a hí- zetlen, és eredményes munka? A bizonyítja is. res-neves békéscsabai Balassi színjátszók legjobbjait: Tiba Má— Évek óta működik a nemze- táncegyüttes koreográfusa, Born riát, Spisják Erzsébetet, Csíki tiségi együttesünk. Tánccsoport, Miklós oktatja, készíti fel a fesz- Lászlót, Csáki Sándort, Zempléni énekkar, színjátszók és nemcsak tiválra. A népi táncosok magyar, Lászlót és a többieket, akiknek a Eleken ismerik és szeretik őket, szlovák, német és román táncok, nemzetiségi fesztiválon is szíve- hanem a környék nemzetiségi táncjátékok mellett még délszláv sen tapsol majd az eleki közönközségeiben is: Méhkeréken, Két-^éóí táhcökat is bemutatnak jú- ség.

egyházán, Boros-pusztán, de tá- nius 16-án. így fejlődik, erősödik Eleken a

volabb is. j Afföl, hogy1’a méhkeréki, két- nemzetiségek kapcsolata; egymás

Később, amikor megnézzük a egyházi és a gyulai nemeztiségi megbecsülése. A kultúra már kulturház szép színháztermét, új- kultúrcsoportok milyen műsor- minden múltbeli átkos marad- ból a nagy júniusi nemzetiségi számokkal szerepelnek majd a ványt elsodort az útból és a kö- fesztivólról beszélgetünk. Felje- fesztivál napján — még Nyisztor zeledés, egy másra találás, a közös gyezhettük azt, hogy a fesztivál elvtárs sem tud, de azt mindhár- sors mór számtalan megnyilvá- napján Eleken egésznapos ünnep- man hallották már és tudják is. nulásban bizonyítja, hogy az ség lesz, amely a kora reggeli hogy nagy vetélkedés lesz! egyszerű emberek, a magyar, roérákban zenés ébresztővel kezdő- i Még a délelőtti órákban is so- mán, német és szlovák dolgozók «11

r

«tik (a helyi Rákóczi Tsz fúvósze- kan megfordulnak a kultúrott- 1 — testvérek.

Sas* Ervin

Ezt is vásárolhat

a Budapesti Ipari Vásáron

A Magyar Optikai Művek újdonságai

A május 31. és június 10-e közt nyitva álló B1V — Budapesti Ipari Vásár — látogatói többek között oly különleges iparcikkekkel is találkozni fognak, amelyek általában csak egész ritkán szoktak szerepelni az egyes vásárokon. All ez például a MOM — Magyar Optikai Müvek ~ készítményeire, amelyek közül ezúttal első Ízben állítják ki a gyár nagy újdonságának számitó, s a fotósokat igen érdeklő, nagyteljesítményű magas kalegó* riájű, tükörreflexes és cserélhető objek* tl\-sorozattal bíró fotografáló gépeket. Ezeknek egyik értékes újítása, illetve találmánya megszünteti a filmek oly gyakran előforduló összekarcolódását. Fzt a kiváló új típust jóval olcsóbban hozzák forgalomba, mint a hasonló jellegű külföldi készítményeket.

Olcsó, újszerű fotókészülék a dolgozók számúra

A kispénzű tömegek fotókedvének ösztönzésére egy másik újdonságot is tali lünk a MOM kollekciójában, és pedig egy igen mérsékelt áru, 3,5 fényerővel működő, redönyzáras, precziós, kisfilmes géptípust. A különféle geodéziai műszerek, optika) és finommechanikai cikkek, teodolitok, modern méi óasztalok, üvegkörös szintezők, újtipusú különleges szemüveglencsék, elsőrendű ébresztőórák, precíziós ipari mérőeszközök, mikrométerek és tolómérők gazdag változatai mellett a MOM igen érdekes és tanulságos példákon be fogja mutatni, — laikusok számára is érthetően —. hogy mily magas műszaki fokot ért ej e* a magyar Iparág.

Ingyenes fotókészülék-vizsgálat

A MOM vásári kirendeltsége bárki számára díjmentesen elvégzi az OFOTÉRT- nál vagy egyebütt vásárolt redönyzáras fotókészülékek zársebességének precíziós ellenőrzését. A legújabb típusú geodéziai

műszereit pedig az érdeklődő szakemberek mérőállásban tekinthetik meg, illetve végezhetnek velük megfelelő próbaméréseket.

Móricz Zsigmondról

nevezik el Szeghalmon

a járási művelődésházai

Szeghalmon Móricz Zsigmondról nevezik el a járási művelődési házat. A május végére tervezelt ünnepségre meghívják Móricz Virág írónőt is, hogy személyes emlékeiből tartson előadást édesapjáról, a nagy íróról. Erre az alkalomra a művelődési ház színját- szócsoportja több egy felvonást)« Móricz vígjátékkal készül, fellépj nek a zeneiskolások is — közöttük a 9 éves Jermendi György és a 14 I éves Ravasz Borbála kivételt* ze- I nei tehetségű gyermekek — Bar- j tők művek tolmácsolásával. Bemutatkozik a 32 tagú úttörő furui lyazenekar is, a népi zenekar u j dig a Losonc -véromlása című I nei .költeményt aCja i

Megjelent a Nagyvilág

A Nagyvilág című világirodalmi folyóirat 1957-es évfolyamának második száma megjelent. A folyóiratban többek között Mao Ce-tung. Peter Huchel német, Pierre Beverdy francia és Tudor Arghezt román költő tollából versek jelentek meg. elbeszélést közöl Solohovtól, Huxleytól és Karel Cápáktól. Ezenkívül több tanulmány teszi változatossá a Nagyvilág legújabb számát.

írnrrTrrfrrnrTTTTrnrTTTrrTTtTTTTTTTTTTTTTrnnrTrrri

(Folytatás)

A falun mentek végig. Minden ház ismerős, hiszen többet járnak a határőrök az ilyen határszéli kis faluban, mint a lakosok: Mert a paraszt esetleg vasárnap megy végig a falun, máskor nem igen. De a határőr az, van úgy, hogy napjában kétszer is. Ha kifelé megy, nem mindig, de ha visszafeléjön, legtöbbször. És jó is végigmenni a falun — Börcsök legalább is úgy gondolta. — Miért ne, hiszen legalábbis bekukkant Rótfoék kerítésén. Egy kicsit elűzi a kesernyést ízt a szájából; Mostanában ide járogat, ha szabadja van. Hogy a határőr miért jár lányos házihoz? Azt errefele mindenki tudja és a falusi legények is beletörődtek már, hiszen van vagy öt esztendeje, hogy az utolsó verekedés volt. Eltűrik, hogy a határőrök is szórakoztat gat.iák a lányokat. Hát ezért. Róthéknál két lány is van: Teri, ő az idősebb, Szalai őrmester menyasz- szonya és Ilonka, a kisebbik, ő meg, ha egyszer majd Börcsök elválna, tán hozzá menne feleségül. Ha nem így lenm.e nem adta volna ki az útját Müller Adámnak, a falu egyik nősülendő legényének.

Kiértek a faluból. Itt hegynek föl visz az út, ki a határra. Most

nem tölödnek úgy a határőrök az erdő csendjével, mint néhány hónappal ezelőtt. Hisz most „átjáróház” a határ — így szokták mondani. Kimennek, hogy visz- sza terel jenek egy csomó embert. Ehhez nem kell az erdő csendjére vigyázni, most sok ember akad, aki felveri azt. — így okoskodnak, így van ezzel Börcsök is. — Kényelmetlen szolgálat ez. Nem azért, mert fárad az ember, hisz azt megszokta már, megszokhatta a határőr évek alatt, hanem mert annyi szitkot, annyi durvaságot kell elviselni, hogy máskor a negyedéért ölre, bírókra menne. De most ilyen a szolgálat. — Ez forog a fejében, amikor az erdei nagy úthoz érnek. — Integet egymásnak a két járőr, mert, hogy nagy a forgalom, állandóan van járőr. Itt ritkább a köd. Amikor az ott lévők észreveszik, hogy jön a váltás, elindulnak kerülővel, másik irányból hazafelé. Az integetés azt jelenti, hogy semmi különös nem történt. Ezen mosolyogni kell, mert hogy semmi különösebb nem történt, ez azt jelentheti, hogy ma csak ötven embert küldtünk vissza. — Börcsökék elfoglalják helyüket. Dél elmúlt. A köddel lassan már megbirkózik a nap, tisztul a látóhatár. Belátni itt-ott az erdőbe is. Látni az új irtást, s a 'közeli osztrák falut is.

— Ma hányán lesznek vajon?

©YY^rv'irrvY'innr'irír®

L H. Szabó József: ®

l Kisértés i

©JUUUhJUlJUULAJUUUlO

— kérdezi a járőrtárs. Úgy hangsúlytalanul, mint aki csak azért teszi, hogy mondjon valamit. Börcsök mordul egyet rá, majd egy-két perc múlva megszólal.

— Jönnek már. Megszámolhatod őket. <— A fiatal harcos fülel egy kicsit, s aztán 6 is meghallja a csörtetést, a kövek csikorgását az úton. Látni még nem látni senkit. De egyszer- csak kibukkannak a kanyarból: Jó sokan vannak. Bőröndökkel, hátizsákokkal, gyerekekkel. Kérdőn néz Börcsökre. Az csak int, hogy megállítani őket, figyeli a jövevényeket. Egy darabig számolja, aztán, hogy ösz- sze-visszajönnek, hát nem törődik vele. ’

A jövevények beszélgetnek, hangoskodnak, sőt nevetgélnek. Egy nő nevet valamin. Ez üti meg a fülét Béreseknek, összeszorítja a fogát és önkénytelenül szorosabban fogja gépisztolyát.

— Mit nevethet? Ez motoszkál a fejében, de már olyan közel vannak, hogy int társának. Az kicsit feljebb húzódik az árokpartra és keményen rájuk kiált.

— Állj! — Egy pillanat, dermedt csend, aztán néhány férfi meglódul és határozottan a fiú fele lépnek. Az mosolyog, de egy kicsit talán fél is. Amikor közel érnek hozzá, Börcsök egy rövid sorozatot lő a levegőbe; Erre megtorpannak. Most már kilépnek a bokor mögül, mert a lövésre nem volt válasz. Úgy gondolja Börcsök, fegyvertelenek, s nem kerül harcra sor.

*— Menjenek vissza — mondja keményen. De senki se mozdul szavára.

«— Menjenek vissza! — kiáltja most már és néhány lépést tesz feléjük. Eme meghálálnak. Egy nő, talán az, aki kacagott, megszólal.

<— Magyar ember maga? — A határőr elvörösödik. Alig bír mutatóujjának parancsolni. Az szinte önkénytelenül görcsösen az elsütő billentyűre fonódik» Legszívesebben így válaszolna:

— Miért, tán nem tetszik? —* kérdezi. A nő tovább nyelvel.

— Pribékek! Kádár-leventék! Nem tudnak egyebet, mint lövöldözni.

— Mondtam már, hogy menjenek vissza. Mit akarnak magük külföldön? Ha van maguk között volt burzsúj, azt átengedem. — De nem lép elő senki: Kis szünet után újra megszólal: — Menjenek vissza. Aludjanak rá egy párat, vagy sírva akarnak visszajönni odaátról?

Mert az lesz a vége.

A csoport látva, hogy nincs szabad út, megbomlik.- Néhá- nyan már visszafordulnak. Egykét gyermek sír, most már kitört belőlük a sírás. A lövés után egy darabig csak saepeg- tek, féltek. Néhány férfi s a nagyszájú nő, meg még egy- kettő nem tágít. Beszélve*.-Könyörögne*, követelőznek, aztán előlép a nő s egészen más hangon, mint az előbb, odafordul a katonához.

— Visszamegyünk a kiserdőig, menjenek maguk el innen és majd akkor mi szépen átmegyünk. — Szavai mellé, hogy nyomatéka is legyen egy karkötő félét nyújt a harcos felé;

— A kutyaistenit! — tör fel a határőrből. Egy lépést előre tesz, szikrázó szemmel mered a nőre. Az meghátrál, de egy másik előrébb lép. Az meg magát kínálja. Erre' végképp elborul még az agya is a harcosnak. Nagyot nyel, szólni nem tudott, felemelte géppisztolyát és szántani kezdte az eget hosszú sorozatokkal. A társaság fútva szaladt vissza az erdei úton. Meg-meg- csúsznak a köveken. A nö. aki a karkötőt kínálta, el is esik: Hömpölyögve teszi meg az utat az útszéli árokig, majd ott áll talpra újra. Ezen már mosolyogni kell. És elpárolog Börcsök dühei

.(Folyatjuk)