Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-17 / 113. szám

1957. május 17., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Több mint 2500 tagja van az MSZMP-sek Békéscsabán A múlt év december elején x ' még nem volt rózsás a hely­zet megyénk székhelyén, Békés­csabán. Az ellenforradalom máso­dik hulláma még erősen éreztette hatását. A város kommunistái a- zonban nem féltek összejönni. A hosszú hetekig tartó bizonytalan­ságot felváltotta a cselekvési vágy. Az MSZMP december 8-i határozata erőt, biztonságot adott * a város harcokban megedzett kommunistáinak. A megyebizott- ság nagytermében ismerős arco­kat látni. Fiatalokat és idősebbe­ket. Azokat, akik a múltban sem féltek harcba szállni a munkás- osztály ügyéért és mellettük azo­kat a fiatalabbakat, akik az idő­sebb harcosoktól tanulták meg, hogyan kell helytállni a kommu­nistáknak a legnehezebb időben is. A kommunista aktívának e- gyetlen napirendi pontja volt. Összefogva: rendezni a párt sorait, megteremteni a városban a munkásosztály szervezett élcsapa­tát a forradalmi pártot. Ebben az időben, még csak néhány helyen alakult meg az MSZMP szerveze­te. Az elvtársaik nem sokat vitat­koztak, úgy voltak vele vitatko­zásra még lesz idő, most cseleked- ni kell. És a párt leghűségesebb harco­sai megkezdték a szervező mun­kát, Fáradhatalanul járták az üzemeket, hivatalokat, mindenütt türelmes elvtársi hangon magya­rázták a párt igazságát. Egy-egy elvtárs naponta több helyen meg­fordult. Baukó Mihály elvtárs, mint fizikai dolgozó nappal mun­kahelyén, a Magasépítési Válla­latnál végezte felvilágosító mun­káját, este és éjszaka a fiatalok­kal plakátragasztással és mesze­léssel végezte a szervező munká­ban nélkülözhetetlen propaganda munkát. Kovács elvtárs, a Kötött­árugyár igazgatója, Dési elvtárs, a Vendéglátó Vállalat dolgozója, Kazamér elvtárs, az Autóközleke­dési Vállalat igazgatója és mind­mind az elvtársak éjjelt is nap­pallá téve végezték szervező mun- bájukat. l\ ^ z. odaadó munkának nem maradt el az eredménye. Na írói-napra alakultak az MSZMP alapszeo-vezetei üzemek­ben, hivatalokban és a termelő- szövetkezetekben. Ennek a mun­kának újabb lendületet adott az | MSZMP Központi Bizottságának február 26-i határozata. Márciusban a városi párt inté­ző bizottsága újabb aktívaértekez- I letre hívta a város kommunista aktíváit. Itt megbeszélték a párt- szervező munka eredményeit és a munkában megmutatkazó hiá­nyosságokat. Megállapította az aktívaülés, hogy az eredmények mellett, különösen az ipari üze­mekben gyengén halad a szerve­ző munka. Legfőbb feladat a párt­tagság összetételének javítása, el­sősorban a közvetlen termelő munkát végző elvtársak felvételé­vel. ^z aktívák újult erővel fogtak ismét a munkához. És az eredmény most sem maradt el. Április végén az elvtársak oda­adó munkáj ának eredményeként az MSZMP-nek a városban hetvennégy alapszervezete, több mint 2500 taggal működött. Április elseje és harmincad ika között a termelő üzemekben mu­tatkozik a legjobb eredmény. A Téglagyárban április 1-én még- I csak 70 tagja volt a pártnak. Ez- | zel szemben április 30-ra ez a szám 130-ra emelkedett. De ha­sonló eredmények születtek a j többi üzemekben is. Ezalatt az ' egy hónap alatt a Pamutszövőben í 27-ről 70-re, a Kötöttárugyárban j 22-ről közel 100-ra, a Ruhagyár- , ban 37-ről pont a duplájára, 74-re 1 növekedett a párttagok száma. ^ z MSZMP taglétszáma vá­rosi viszonylatban a volt MDP taglétszámának csak negy­ven százalékát teszi ki, de ha számszerűleg kissebb is a létszám, az J MSZMP vezető erejét és tömegbefolyásót tekintve azonban . mails' félulrfiültá a volt MDP-t. Ez megmutatkozott a nemzetkö­zi munkásmozgalom nagy ünne­pén, amikor a rossz időjárás elle­nére is közel húszezres tömeg me­netelt a párt vörös zászlaja alatt a szocializmus ügyébe vetett biza­kodással. Békéscsaba város kommunista j aktívái jó munkát végeztek, de j nem pihenhetünk egy percre sem. 1 Sok még a tennivaló. Továbbbi j nehéz harcok várnak ránk az el- j lenforradalom még megbúvó erői­vel szemben és a dolgozók széles : rétegeinek felvilágosításában, ne­j velé'éV'on V. S. A Békés megyei népművészeti hét A Békés megyei népművészeti hét programjának teljes kialakí­tása rövidesen befejezéshez köze­ledik. A gazdag program különö­sen kiemelkedő eseménye lesz több kulturális fesztivál, amelyet a megye különböző helyein ren­deznek meg. Az első fesztivál Eleken lesz, június 16-án, amikor nemzetiségi nap keretében több község nem­zetiségi kultúrcsoportjai mutat­propra m fából J koznak be. Június 22-én Gyopá- rosfürdőn az ének- és zenekarok fesztiválja, június 23-án Békéscsa- ! bán szlovák ifjúsági juniálís a I kultúrotthon és a szlovák iskola rendezésében, június 29-én sza­badtéren a népi tánccsoportok mu- j tatkoznak be, szintén Békéscsa- | bán, majd 30-án a Balassi-együt- ! tes fellépésével ünnepli 10 éves ! fennállását. A népművészeti hét ! gazdag programjának ismertetésé- : re még több esetben visszatérünk. A plakátragasztó Marikát valahogyan kurtán- furcsán fogadták az iskolában. Szervusztok lányok köszönté­sére alig hallhatóan egy-kettő válaszolt. Mi lehet megint itt? Miért haragusznak a lányok7 — keresett, kutatott gondolatá­ban, de sehogyan sem jutott eszébe olyan dolog, amellyel megsértett volna valakit... Talán a Magda haragudna, az ügyvéd lánya, amiért tegnap nem mutattam meg, hogyan ol­dottam meg az otthoni példá­kat? De akkor miért haragsza­nak a többiek? Nem sok ideje volt gondol­kodni, mert belépett a matema­tikai tanár. Marika mindig sze­rette ezt az őszhajú, idős em­bert, haragudott, amikor a há­ta mögött gúnyolták. Egész órán nem tudott figyelni, egy­re csak az járt gondolatában, hogy kit bántott meg, miért ha­ragszanak a lányok. Észre sem vette, hogy eltelt az óra. Csak a csengetésre rez­zent fel. A lányok valamennyien fel­ugrottak helyükről és körülfog­ták Magdát, meg a barátnőjét, Erikát, akit mindig olyan irigy­kedve néztek, mert naponta szebbnél szebb ruhában jött és mindig azon sírt, hogy neki nem jut semmire, mert az édes­apja most csak elárusító az egyik üzletben. De azelőtt pár évvel, jó forgalmú texiilüzle- tük volt. A lányok tudták már a gyengéjét, ilyenkor mindig dicsérni szokták a finom ruháit és ő kurtán-furcsán válaszolt. — Ugyan, nektek még ez is szép. Anyukától kaptam, az ö ruháiból alakítottuk. És akkor sorra-végre sorolta, hogy még a nagymamától, a nagynénitől mit kapott, amit még el sem hoztak a varrónőtől. A szünetben Marika ülve maradt és táskájában kutatott. j Magda és Erika kiváltak az I őket körülvevő körből és oda- I álltak Marika elé. — Mondd, ugye te ragasztot- j tad. a falra azt — és a tábla melletti falra mutat., ahol egy plakát volt, és a plakáton egy KISZ- jelvény? Marika odanézett, s ekkor villant át agyán a gondolat, hogy megvan már, miért hara­gusznak rá a lányok, mert azt hiszik... Végig sem ért gondo­latával. a kényes Erika folytat­ta. — Mit tagadod, úgy is tud­juk és tudja az egész osztály, hogy te ragasztottad ki, a sze­relmeddel, Lacival, mert egy- húron pendültök vele. Az is in­kább azzal törődne, hogyan érettségizik le. De nagyon sze­relmeskedtetek, mert nagyon ferdén ragasztottátok — gú­nyolta tovább. Vagy talán na­gyon siettetek? Kár volt, úgy is tudja mindenki, hogy Szabó Mária meg Nagy Laci tette. Megismertünk benneteket még akkor. Emlékezhetsz, amikor mi felvonultunk, vagy egyéb elfoglaltságunk volt, te mindig azt mondtad, hogy beteg vagy és láttuk, hogy Nagy Lacival paktálsz. Meg azt is láttunk... — Nem láttatok ti semmit, csak a szátok jár — vágott köz­be kissé felindultam — Vegyé­tek tudomásul, hogy Nagy La­cival csak egyszer beszéltem novemberben, amikor a meg­maradt DlSZ-bélyegeket adtam át neki. De ezután ... meggon­dolta és nem mondta tovább. Egy órakor, ahogyan vége lett az órának, sietett elsőnek kijönni a kapun, hátha jönnek a negyedikesek, gondolta. Ép­pen szerencséje volt. Nagy La­ci és még két barátja akkor fordult be a sarkon. Kicsit las­sította lépteit, és a három fiú utolérte. — Szervusz Marika, régen lát­talak — szólt Laci. — Laci egy pillanatra, ha nem haragudnál. Laci odalépett Marika mellé, s csak úgy odaszólt a fiúknak: bocsássatok meg, de nem me­gyek tovább veletek. Mi újság nálatok, Mhri: ka? — Nincs semmi különös. De hogy is mondjam. — Na csak kivele, látom már van valami. — Képzeld, ma azt mondták nekem a lányok, hogy azt a KISZ-jelvény es plakátot én és te, szóval mi ketten ragasztot­tuk a tanterem falára. —Talán az bűn volna, ha mi csináltuk volna? De én nem tettem, értsd meg. — Marika talán szégyenlenéd. hogy ha te tetted volna? — Nem, nem erről van szó. tudod a lányok. — Sajnos, a ti osztályotokban vanak ilyen lányok... Marika, ha déhitán ráérsz gyere el a kerületbe, gyűlés lesz. — Én nem mehetek — én nem vagyok tag. — Nem taggyűlés lesz, csak ilyen összejövetel. Tudod má­jus 1-re készülünk és megbeszé­lés lesz. — Ha időm engedi, elmegyek de biztosat nem Ígérek. Marika igyekezett a ’másnapi feladottal gyorsan elkészülni öt óra felé már ott sóiéit az Ifjúsági Ház előtt. Előbb gon­dolkodott bemenjen, vagy mit csináljon. Mit mondanak neki hiszen ismeretlenek valameny- nyien. Az egyik ablakból vala­ki a nevén szállítja. Félve oda­pillantott és megismerte Ben- ■csik Janit, a szerelői, aki édes­apjával egy üzemben dolgozik. Ügy gondolta, hogy most már be keU mennie, hiszen mit gon­dolhat Jani róla, mit ólálkodik itt. Bement. Már Laci is ott volt éppen egy ping-pong meccsbe izzadt. Szétnézett, gyorsan felta­lálta magát, hiszen sok ismerős volt ott. Igaz, nem az ő iskolá­jukból, de a kerületből és vol­tak ott üzemi fiatalok, akiket I már ismert. Nem sok idő múlva a KISZ titkár szólt, hogy megkezdhetik a megbeszélést, ha már vala­mennyien itt vannak. Egy szóra valamennyien az egyik kis he­lyiségbe vonultak és ott tárgyal­ták meg az előkészületeket. Sok a munka és kevesen va­gyunk, osszuk el a munkát, ren­delkezett a titkár. Ki mit fog csinálni. Ki vállalja a plakátké­szítést? Kik fognak az utcán dekorálni7 Mindé tiki jelentke­zett, valahová. H ■'LóQtö:i'>ae*JÍ,$a Marika csak. ült és nem nyúj­totta kezét egyik helyre sem. Laci, aki mellette volt, csak annyit kérdezett: te nem jössz velünk, Marika? — De igen és felnyújtotta a kezét. — Kovács elvtárs, légyszwes Szabó Máriát a dekorálók közé jegyezd fel — szólt « titkárnak Laci. Pár nap máivá a* egyik szü­netben Nagy Laci felkereste Marikát az iskolában. Csak úgy félhangosan beszólt a terembe, Marika estére taggyűlés lesz hozd e belépési nyilatkozatodat Marika csak egy igent érkezett ■ válaszolni, mert Laci becsukta az ajtót. Masnap Marika boldog mo* soliyetl nyitott be az osztályba. A lányok szinte megváltoztak, vagy csak örömében látta így? Lehet. Ahogyan levetette a twed kulikabátját, a világoskék blúzán a szíve fölött ott díszlett a félrecsúszott plakát hasonmá­sa. o kis bádog KISZ-jelvény. — Cs. E. Országszerte kísérleti bemutatókat szervez a Ml NŐSZKR Gondosan egyeljük a cukorrépát A dolgozó parasztság körében egyre nagyobb mértékben terjed ei a műtrágyafélék és a növény­védőszerek alkalmazása. Az elter­jed'ség nem egyenletes az ország valamennyi részén, s ezért a Mű­trágya és Növényvédőszerértékesí- tő Szövetkezeti Vállalat szakem­berei elhatározták, hosy azokon i a helyeken, ahol a gazdáknak még nem volt módjuk teljes mér­tékben meggyőződni a műtrágyák és a növényvédőszerek hasznoseá- j gáról és megismerkedni gyakor- I lati alkalmazásukkal, —. összesen I mintegy háromszáz helyen — a 1 tavasszal bemutatókat rendeznek. A cukorrépatermelés legfonto­sabb növényápolási munkája az egyelés. A mi viszonyaink között legmegfelelőbb a 18 centiméteres növénytávolság. Akkor egyeljük 1 a répát, ha már 2—4 lombleveles korban van. Az egyelésmél a répabokrokat kibontjuk és kiválasztjuk a leg- j egészségesebb, legnagyobb, legfej­lettebb. eevenes növésű eevede­ket. Ha túl későn kezdik az egye- lést, a gyökerek összefonódnak és szétválasztáskor meghagyott nö­vény gyökerei megsérülnek. Az egyenletes ritkításra azért is vi­gyázni kell, hogy kát. holdanként 57 ezer növény megmaradjon. Az elmúlt napok csapadékos időjárása következtében a répák fejlődése meggyorsult, ezért tm­i előbb egyeljenek. Helyes a ned­vesebb talajokon a répasorok át­vágása úgy, hogy 18 centimétere« egyelés után kát. holdanként 30 —40 kilogramm pétisó fejtrágyá­zás, különösen most, a csapadékos idő után, igen jelentős mértékű termésmöve kedést eredményezhet; A pétisót a répa tövéhez szórjuk« A répa egyelőiével egyidóben a' í kstoáiáa is elvégezhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom