Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-17 / 113. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. május 17., péntek A Lenini Komsomol — a Kommunista Párt l*ií támasza I 920 októberében a Kamszo- mól harmadik kongressau- tón Vladimir lljics Lento e be­széd után választót a küldöttek írásban feltett kérdésiéire. Az egyik cédulán a következő állt: Milyen kölcsönös kapcsolatnak kell kialakulnia a Komszomol és a. kommunista párt között? Lenin azt válaszolta, hogy az ifjúsági szövetség csak akkor válhat való­ban kommunistává, ha magáévá teszi a kommunista párt általános irányelveit. S az irányelvek szel­lemében úgy kell megoldania fel­adatait, hogy a kommunista mun­kában példát mutasson a felnö­vekvő nemzedék számára... Ez emlékezetes kongresszus óta csaknem négy évtized telt el, de a lenini szavak még napjainkban is meghatározzák a Kommunista Ifjúsági Szövetség célkitűzéseit. A Komszomol története bővel­kedik hősi korszakokban. A Kom­tüntetést — a harmadszori Lenin Rendet — nemrégiben nyújtották át a Komszomolnak a szűzföldek meghódításéiban elért sikereiért. H árom évvel ezelőtt a párt- és a kormány ezt a feladatot tűzte a szovjet nép elé, hogy hó­dítsa meg Szibéria, Kazahsztán és a Volga-melléte hatalmas szűzte­rületeit. ország minden részéből háromszázötvenezer kom- szomolista utazott önként a szűz­földekre. Az ifjú „hódítóik” itt sok nehézséggel találkoztak. De az életerős, vidám fiatalok már az indulásnál is jól tudták, hogy elő­ször sátrakban kell élniök és tá­bortűz mellett melegedni, hogy sokszor nem lesz elegendő ivóvi­zük és perzselni fog a nap. De mindig hűek maradtak komszo- mtóista kötelességvállalásaikhoz. E nagyszerű munkát jutalmazta a szovjet kormány, amikor a szűz- szomol mindig reményteljes tá- földek meghódítóinaik megtisztelő masza és aktív segítője volt a j érdemérmeket, közülük sokaknak kommunista pártnak, az állami és j pedig a Szocialista Munka Hőse gazdasági építés minden területén, i büszke címét adományozta. Ezek- A kommunista párt nevelte és | ben az években 425 új szovhoz J ' neveli ma is a Komszomolt j alakult az újonnan meghódított és megnyitja előtte a szebb élet- j földeken és ezek egész kerületek hez vezető utat. A párt mór a i és területek gazdasági életét vál­munista párt irányítása marad. A szovjet ifjúság a pártban erős és reményteljes támaszt, olyan neve­lőt lát, amely a helyes utat mu­tatja, amely időben felfigyel hi­báira és újabb győzlemekre lelke­sít. A felnövekvő szovjet nemze­dék csakúgy, mint az egész szov­jet nép, bízik a kommunista párt­ban és benne korunk eszét, be­csületét és lelkiismeretét tiszteli. Jordániái helyzetről Jeruzsálem. Az AFP szerint a ] zik azokon az utakon, amelyek: a Jordániából és főleg Jeruzsálem palesztinai menekülflakta vidékek mellett vezetnek el. jordániai övezetéből érkező hírek arról szólnak, hogy hamarosan megszüntetik a kijárási tilalmat. A jordániai Iskoláikat ismét ; megnyitják, azonban a szülőket teszik felelőssé azért, ha gyerme­keik esetleg részt vesznek valami- j Tovább folyik a kommunisták üldözése és sok házkutatást haj­tottak végre Jeruzsálem óvárosá­ban. A város jordánia i és izraeli övezetének demarkációs vonalán lyen felforgató tevékenységben, azonban megkönnyítették az átha- A közlekedést Jordániában to- ! ladást a, vallási közösségek tagjai vábbra is nagymértékben ellenőr- i számára. I AZAMBA VÁGYOM... Oly tévői, messze van hazám Csak még egyszer láthatnám • Ott, ahol él anyám, Ott van az én hazám, Ott lennék boldog csupán... múltban is atyai szeretettel övez­te az ifjúsági szövetséget. Mun­káját pártkongreszusokon és kon­ferenciákon vitatták meg. A párt szembeszállt a trockisták ellensé­ges nézeteivel, akik hamisan érté­kelték az ifjúságot és a Komszo- molt szembe akarták állítani a párttal. A párt mindig segítségére sietett az ifjúságnak, ha munká­jában nehézségei támadtak. T elenleg néhány millió kom­“ szoimolista dolgozik a szov­jet gyárakban és - üzemekben. Nagy erőt jelent a Komszomol fa­lun is. A kolhozok elnökei,' bcrgád- vezetők, munkacsapatvezetők, között több mint 150 000 komszo­mol tagot találunk. Számos jelen­legi párt, állami és gazdasági ve­sető, tudós, irodalmár és művés2 a Komszomolban járta ki a poli­tikai nevelés iskoláját. 1949-től 1953-ig — nem teljes adatok alap­ján — mintegy 9000 komszomol- afetívát bíztak meg felelős párt-, tanácsi- és gazdasági funkcióval. A 18 milliós Komszomol örök zászlóján öt érdemjel ragyog. Mindegyik ez ifjú kommunisták munka és harci hőstetteiről szól. Az első érdemjelet — a Vörös Zászló Érdemérmet — a polgárháború viharában, a fiatal szovjet köztársaság védelmében szerezték a fiatalok. A másikat — a Munka Vörös Zászlórend-jét — az ország szocialista iparosításá­ban, a mezőgazdaság kollektivizá­láséban elért kimagasló munká­juk jutalmául kapták. A komszo- molieták munkájáról a dnyeperi vizierőmű, a magny itogorszki ko­hászati kombinát, a gorkiji autó­gyár, a sztálingrádi traktorgyár és még számos más gyár, üzem és bánya öreg falai mesélhetnének. Külföldön élő magyarok írják a „Szülőföldünk" szerkesztőségének: toztatták meg. 1956 őszéig 35 és félmillió hektárnyi új területen jelentek meg az első barázdák. A föld bőséges jutalmat adott az emberek munkájáért. A Szov­jetunióban még soha sem takarí­tottak be ennyi gabonát. Az OSZSZSZK kolhozaiban és szov- hozaiiban több mint kétmilliárd púd gabonát, vagyis annyit ter­meltek, mint 1953-ban az egész Szovjetunió területén. ^ szűzföldek meghódítása to­vább folytatódik, De nem; kevésbé hősiesen dolgoznak a kpmszomolista ifjak és leányok a j Szovjetunió más részein is. A i párt felhívására sok ezren utaztak j az Északi Sark- vidékére, Szibéria- I ba, és Távol-Keletre. Munkájuk j nyomán új városok, s bányák é- j pülnek. A Komszomol kiveszi részét a szovjet nép kommunista építő- munkájából és segíti alapvető gazdasági feladatának megoldásá­ban. A szovjet nép azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a történelmi­leg legrövidebb idő alatt eléri, sőt túlszárnyalja a kapitalista or­szágokat, az egy főre eső termelés fejesztésében. A fiatal hazafiak mindent megtesznek a hatodik ötéves terv határidőelőtti teljesí­téséért, a termelékenység további emeléséért, a minőség javításáért, az önköltség csökkentéséért, és azért, hogy a szovjet föld gazdag tartailékiaié mind eredményeseb­ben használják fel. A kamszomo- listák most azért harcolnak, hogy a nyersanyagmegtakarítás és a se­lejt csökkentés, valamint a techno­lógiai eljárások tökéletesítése út­ján kétmilliárd rubelt takarítsa­nak meg. Ez valóban méltó aján­dék lesz a szovjet állam fennáilá­Tönkretettük életünk boldogságát, gyermekünk meleg fészkét Norvégiából írja egy családanya: ...„Talán ott kezdem, hogy no­vember 28-án disszidáltunk férjemmel és négy kicsiny gyerme­künkkel együtt. Ausztriai tartózkodásunk után ide Norvégiába jöt­tünk. Itt egy hónapi lágerélet után férjem kapott munkát és hoz­zá lakást. Beköltöztünk tehát az új otthonba. Megkezdődött az új élet. Két kis berendezett szoba és konyhából áll a lakásunk. Egyébként olyan tanyaféle hely ez, ahol embereket csak ritkán láthatunk. Magyarok csak mi vagyunk, senkivel nincs kapcsola­tunk. Vajon csakugyan új életnek nevezhetem ezt? Számomra és családomnak nagycm-nagyon új. És, hogy otthonunkká vált-e va­lóban az új lakás? Erre már azt kell válaszolnom, hogy nem. Mint­ha életem legboldogabb csúcsáról pottyantam volna le. Itt vagyunk, az egész család, talán azt lehet rólunk gondolni, hogy milyen boldogok is vagyunk, hiszen együtt van a család, a legszükségesebbek is megvannak, szabad országnak mondott or­szágban élünk, hát már csak boldogok lehetünk? Én erre őszinte szívvél Válaszolóm, á „nem"-et. Hogy miért? Sok volna leírni. "Úgy érzem, hogy nem vagyok szabad, hanem az idegen ország gélbe 'Zuhantam és mégazbk tartanak fogva bennünket. Beismer­jük nagyfokú könnyelműségünket, amellyel tönkretettük életünk szabadságát, boldogságát, kicsiny gyermekeink meleg fészkét... Hiszen, ha mégegyszer otthon lehetnénk, nem tudna talán boldo­gabb lenni nálunk senki. Újra mosolyra derülne állandóan szomorú, arcunk. Vidáman dolgoznánk, gyermekeink is biztosan újjonganá- nak az örömtől, akiket olyan nagyon megszomorítoltunk. Csák még egyszer kezdhetnénk ott, ahol abbahagytuk. Hiszen mindenünk meg volt, csak egy hiányzott, a hazánk és otthonunk iránt való hű­ség. Most már megtanultuk, hogy kell szeretni azt a drága magyar hazát, mely szabadságunkat, otthonunkat és boldogságunkat bizto­sította. Nem is tudnám leírni, hogy mit vesztettünk el könnyelmű­ségünk folytán. Vádolom maga mamat szüntelen, sóhajtozom, gyöt­rődöm. Már beteggé gyötörtem magam. Haza. vágyom otthonomba, kiskertembe, ismerőseim közé. Három hónapja munkanélhiil vagyok Belgiumból írja egy fiatal: „Minden vasárnap délután én is összeszorult torokkal és fájp szív­vel hallgatom a távolban a Rádió rövid, magyar „Szív küldi a tá­volból” című műsorát. Szeretnék én is üzenni édesanyámnak, de ezt megtenni nincs módomban, mert olyan gondjaim vannak, hogy lesz-e a jövő héten mit en­nem. Már idestova három hó­napja munka nélkül vagyok. Mos­tani anyagi helyzetem a legna­gyobb erőfeszítés ellenére sem en­gedi meg, hogy pénzt tudjak kül­deni. Egy szerencsétlen körülmé­nyek között külföldre távozott fia­talember kéri a magyar Rádió, szerkesztőségét, hogy a megálla­pított díj elküldése néffikül kéné“ sének legyenek olyan kedvesek és tegyenek eleget. Az üzenet a kö­vetkező lenne: Kedves édesanyám, nagyon sokszor gondolok haza és csak az tartja bennem a reményt, hogy mindig arra gondolok, és az lebeg előttem, hogy micsoda bol­dogság lesz az mindkettőnk szá­mára, ha egyszer újból majd be­állítok és azt mondom, hogy itt vagyok Anyukám t* Még egyszer leérem, ha lehetőség vám rá, le­gyenek szívesek és közvetítsék az üzenetemet. Egy szerencsétlen fia­talember kéri önöket.’* Haza akarok fnenni és tanulni! Csak még egyszer haza kerüljünk Fiatalok írják Franciaország- landvágy, csak még egyszer ha­ból: „Szeretnénk bocsánatot zakerüljünk, többé soha nem kérni, és a Magyar Népköztár­A 30-as években építették fel az i sárnak 40. évfordulójára, ifjúság városát, az Amur-menti j ^ saovjet' ifjúság hálás népé- Komszomolszkot is. A harmadik I nek azért, mert szabad éle­érdemjelet, a Lenin Rendet a tét teremt számára, mert biztosit- Nagy Honvédő Háború éveiben 1 ja a munkához, a pihenéshez és a tanúsított hősiességéért nyerte el ( művelődéshez való jogát, mert a Komszomol. 1948-ban. fennállá-! megnyitja előtte a kibontakozás sárnak 30. évfordulója alkalmából! útját. A Komszomol harci prog- másodszor is Lenin Renddel tűn- ramját a kommunista párt politi- tették ki. Ezzel jutalmazták a fia- ki4- és útmutatásai alkotják, fal szovjet hazafiak megfeszített j Komszomol munkájában a munkáját a háború utáni károk ; múltban, most és a jövőben helyreállításában. Az ötödik ki-1 is a legfontosabb mindig a kom­A Balassi táncegyüttes bővíteni kívánja né- j vasárnap (május 19-én) délelőtt 9 Az USA-ból jött a következő le­vél: „Haza akarok menni! Kijöt­tem Amerikába, az USA-ba. mert azt mondták: tanulhatsz. Hát igen, saját káromon. Iskolába nem me- _____ „ „ _________________ he tek, mert nincs aki finanszíroz- . ’ .. ,.P akarunk külföldről balla­zon, ösztöndíjat nem kaipok, mert sasag ”eveben esküszöm, hogy nj Szenvedtünk mi már ele- nincs egy régi amerikai nagyba- soka főbbé nem fogom elhagy- ge(> szenvedejenek tovább a csitm, akinek szavára adott volna ni a drága, szép Magyarorszá- oa-/(»miu>r,»u fasiszták akik a « «**» - »«■*- :*... Men mert mír Un™,.™ L ol 1 Mindezt nem kaptam meg, mert és tapasztaltam, és itt külföl- nincs protekcióm, bár angolul ... , , ... ,1 , . . dón az embert félrevezetik, es majd olyan jól tudok, mint ma-; , ’ gyárul és oroszul. Mert nem fe-, e£y vacak, hideg terembe bete- lejtettem el. ! szik, és itt van a fiatalság mun­És mit kaptam? elsősorban: ka nélkül, eszünk is meg nem dolgozok napi 12 órát hat napon ig A fiata|ságnak csak kenyere keresztül és kapok 60 dollárt, fi- ! mert ők egyik sem akar dolgoz­ni, mint munkakerülők vannak Párizsban ezrével, és csavarog­nak az utcán munkanclkül, és a magyar félrevezetett ifjúsá­gon akarnak élősködni. Miraj­pitánc-csoporíját, ezért pepitán- ' órától less a kultúr»)thónban. A cos felvétet hirdet fiatal leányok csoportba jelenkezhet minden 16 és fiúk részére. A felvételi vizsga révét betöltött fiatal. , , , ,, . . . i van, és olyan kolbászt eszünk, zetek 20 dollar lakbért. 20 dollárt .... . kéczítp tunk ne élősködjön senki. Az étkezésre, 10 dollárt közlekedésre, ami* Bftar a kutyáknak keszite- . , ., ... . . a másik 10 dollár elmegy ide-oda. nek. Itt vagyunk már február lf|nsagnak a,<-gioba munkai. Mi a jövő? öregkor és koldusbot, óta munka nélkül, és a fiatal- *® ruhaneműt, se élelmet nem Nem akarok koldulni öregkorom- ság el van keseredve és azt aő°*k, és ha ruhát adnak, ra, haza akarokmenni és tanulni! mondják hog mind hazajön_ olyant, amit mára rongyász- tanulón! tanulni! — Nem hiszem * • . __* el, amit itt hireszteltek, hogy a nek veIem cS'>utt és a Prefek- nak akarnak adm nez’ hazamenőket internálják. Nem! túrán avval ijesztgetnek, hogy «eb ki a magyarok, mint az Az nem bűnös ember, aki haza- ha hazaniegyünk, el leszünk énekes koldusok — kijöttek és megy, mert megtalálja az igaz mind internálva. De ez csak mind hazafelé áll az útjuk. A utat és a két rendszer közül a ,:_w .----------—- küí. magyar f8id és a külföld között li nk duma, elegünk volt jobbikat választja. Hazamegyek, ........ hogy a fasiszták által feldúlt ha- toWW- haza akarunk menni, annyi a különbség, mint ég és zamat felépítsem!’* Mint fiatalokat kihozott a ka- föld között.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom