Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-11 / 108. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1957. május 11., szombat Újítással megkétszerezték az SZ 80-as traktor teljesítményét Muronyban A Muronvi Állami Gazdaság két szorgalmas traktorosát: Varga Istvánt és Csukás Jánost igen bántotta, hogy a gondjaikra bízott SZ 80-as traktorral csak úgy tudtak jelentős eredményt elérni, ha emelték a fordulatszámot, ami károsan hat a gépre. Egy újítással a P—5 Szt ötvasú ekét tizenkét vasúvá alakították át. A meghosszabbított gerendeíyre szerelt ekével tízórás műszak alatt 18—20 holdon forgatják meg a talajt az előbbi 8—9 hold helyett. A silókukoricavetésnél ismét újított a két traktoros: a régi — semmi célra nem használt — gyapotvető gépekről a vetőládákat az SZ 80-as traktor 12 ekevasa fölé szerelték vetőgéppel együtt, amit a traktor gardántengelyéről hajtatnak meg. Az újítás nagy előnye, hogy a gép egyszerre szánt és vet. Különösen nagyjelentőségű ez a szikes talajon, mert így a friss szántásban azonnal földbe kerül a mag, 1000 forint jutalmat kaptak az újítók. rTrrrií~rirvTT^^TTTrTTTTTTTrTTTTTrTTTnrTYTTrcTTTTrrrTTTnnnr7nnni A kukoricamolyról Az utóbbi években, különösen az állami tartalékföldeken szakszerűtlenül szervezett kukoricatermelés velejárójaként a kukoricamoly nagymértékben elszaporodott. Hernyója a kukoricaszárban, a cső nyelében, a cső és a takaró csuhéja között, a tejes szemeken rág. Nagy viharban az agyonfúr- kált szár megtörik, a nyelében megfúrkáH cső, súlyánál fogva letörik. A tejes szemeken rágó hernyó nyomán, rendszerint penészes fertőzés alakul ki, ami rontja a kukoricaszár takarmány értékét. Ellene a védekezést a törvény is előírja (1926. évi 36 089 FM rendelet alapján.) I. Ősszel a kukoricaszárat mélyen a föld színénél vágjuk le (minél kisebb csonkkal, mert a magasabb tőn a hernyó visszama, S. A levágott kukorica, vagy cirokszárat legkésőbb május 15-ig használják fel, hogy a benne telelő bábok elpusztuljanak. S. Aki május 15-én túlra kívánja elraktározni kórókészletét, vermelje el: vastagabb szalma és erre rakott földréteggel (a bábból keletkező pille bennreked, nem tud fertőzni). 4. Kerítésnek, vagy tetőfedésre csak egy évnél idősebb kórót használhatnak. Védjük kukorica vetéseinket, a termést, a kukoricamoly fertőzésétől. A termelők tartsák be, a védekezés előírásait. ÜLÉSEZETT a megyei tanács A megyei tanács ipari állandó bizottsága az ellenforradalmi események óta pénteken tartotta első ülését. Az állandó bizottság a tanácskozáson kidolgozta II. negyedévi tervéti mely szerint a jövőben főleg a közszükségleti cikket előállító, valamint a szolgáltató vállalatok munkáját, működését behatóan felülvizsgálják és ellenőrzik. ipari állandóbizoftsága Többek között azt is elhatározták, hogy a ksz-ek és a kisiparosok munkáját is ellenőrzik, s ezzel együtt arról is gondoskodnak, ahol szükséges, segítsenek, és orvosolják a sérelmeket. Az olyan panaszokat pedig, amelyeket az adott helyen nem tudják elintézni, azokat a megyei tanács ipari osztályához juttatják el orvoslás végett. Börtönre ítélték Kontra Imre igazgatót A napákban hirdetett ítéletet a gyulai városi-járási bíróság Kontra Imre és társai árdrágító és üzérkedést bűnügyében. Kontra Imre a Kelet-Békés megyei Nép- bolt Vállalat igazgatója volt és felelős beosztását üzérkedésre, könnyű pénzszerzésre használta fel. Egyik alkalommal kiutalás alapján nyolc darab motorkerékpárt vittek Gyulára értékesítés végett. Kontra Imre igazgató, társai segítségével úgy adott el motorkerékpárt, hogy a vevő a rendes vételáron felül előzőleg 2000 forintot adott át Kontrának és más esetekben is különböző összegeket kaptak hasonló módon. Kontra Imrét 1 év és 2 havi börtönre és 2500 forint vagyoni elégtételre. Asztalos Sándort 3000 forint pénzbüntetésre, mint főbüntetésre, Lehóczki Jánost 2000 forint pénzbüntetésre, Püspöki Gergelyt 1500 forintra, Szabados Jánost 800 forintra büntette a gyulai városi és járási bíróság. Caeli Szlovákiából jelen tik*.. Épül Csehszlovákia egyik legnagyobb hőerőműve Tisovo város mellett építik Csehszlovákia egyik legnagyobb hőerőművét. Az építkezés terjedelmére jellemző, hogy a hőerőmű komplett felépítése, illetve üzembehelyezése 40 hektár terület beépítését teszi szükségessé. Az építkezés során 10 ezer tonna vasat, 220 ezer köbméter homokot, 8 millió 200 ezer téglát és 32 ezer köbméter fát használnak fél, ami többek között azt jelenti, hogy a* hőerőmű építkezése tulajdonképpen egy egész erdőt „emészt fel”. A hatalmas hőerőmű első egységét 1959-ben adják át rendeltetésének, üzemeltetése napi 5700 tonna szenet és több mint 45 ezer liter vizet fog igényelni. A kulturális és sportmunka fellendítéséről és jobb együttműködéséről tanácskoztak a MEDOSZ népművelési felelősök békéscsabai ülésén gozók pihenését és szórakozását Békéscsabán a SZOT márciusi határozatának értelmében az állami mezőgazdasági üzemek, a falu kulturális és sportéletének fellendítéséről tanácskoztak csütörtökön Békés megye állami- és erdőgazdasági, gépálomási népművelési felelősei a MEDOSZ megyebizottság székilázában. Az értekezleten Medgyesi Mátyás, a MEDOSZ megyei kulturális felelőse számolt be az eredményekről és a hiányosságokról, valamint az ellenforradalom káros hatásáról. Élesen elítélték azt a múltbeli helytelen sport nevelési módszert, amely a sztárkultuszt szülte és mindent eltűrt a nép bizalmával visszaélő sportolóknak, A Felsőnyomási Állami Gazdaságban pl. még nemrégiben is eltűrték a labdarúgóknak, hogy a mérkőzés után kisajátítva a kulturális otthon más célt szolgáló könyvtár és olvasó szobáját, ott dorbézoljanak, kárt okozva a dolszolgáló berendezésben. — A sport és a kultúra munkásainak nem-ehhez hasonló, hanem példás együttműködésre van szükség — hangoztatták többen. A mezőhegyesiek sérelmezték azt, hogy a szafcszervezti társadalmi mozikat silány filmekkel látja el a MOKÉP. Mezőhegyesre pl. csak másfél-két év múlva jutnak el a várt, jó filmek. Az írókhoz is volt néhány szavuk: — Nincs elég, a közönséget érdeklő, mai jó színdarab, íróink írjanak szórakoztatva nevelő színműveket a falusi színjátszó csoportok számára! Kifogásolták azt is, hogy a szegedi Nemzeti Színház mezőhegyes! előadásai elé akadályokat gördítenek illetékes szervek. Az ülésen felszólalt Bútor elvtárs és Dénes elvtárs, a MEDOSZ központi sport, illetve kulturális osztályának képviselője is. 60 000 lélekszámú új város épül Cseh szlovák iában Ostrava, Csehszlovákia ipari központja a második ötéves terv ideje alatt hatalmas ütemben fejlődik tovább. 1957-től 1959-ig a többi között tovább szélesítik a Klement Gottwaldról elnevezett kohókombinátot, a vitkovicei vasgyárat és több más létesítményt. Ezek a hatalmas munkálatok szinte napról napra újabb munkaerőket igényelnek. Jelenleg csaknem 2500 új munkaerőre lenne szükség Ostravában. Legfontosabb feladat; gondoskodni az újonnan érkező dolgozók lakásigényeinek kielégítéséről. Ezt szolgálja az Ostrava-Poluba településen folyó nagyarányú építkezés. 1960-ig ezen a helyen 60 ezer lakosú várost kell felépíteni, tehát 35 000-rel több lakos számára kell biztosítani lakást, mint amennyi most' él itt. Jelenleg 4 ezer újonnan épülő lakás befejezésén dolgoznak, hogy röviddel ezután hozzáláthassanak további sok ezer új lakás építéséhez. . Néhány évvel ezelőtt A sivár talaj már toö termést ad Körösladány és Gyoma között a 86-os őrház környéke sovány, terméketlen terület volt. Gyómára haladva a kövesút baloldalán egy gondozatlan ócska tanya állt. A kötött, fekete földön szíkfoltok nyúltak. A talajszerkezet évről- \ évre romlott. 1949 őszén ezen a területen rizstermelő állami gazdaságot szerveztek. A föld tulajdonosai abban az időben azt mondták: „Mit a-1 karnak itt a kommunisták? Azt! hiszik, nekik jobban terem majd a föld?“ — idézte emlékeit Földi Sándor üzemegységvezető. A gazdaság földterülete évről-évre növekedett. Megkezdődött a munka. A régi, a maradiság felett győzelmet aratott az új. De ez nem ment egyszerűen és könnyen. Többen a régi tulajdonosok közül a gazdasághoz szerződtek állandó dolgozónak, Ezek között volt olyan ember, aki letagadta egy-két évvel | azelőtti foglalkozását. Az egyes munkagépek beállítását máról- holnapra a parasztok „elfelejtet- I ték“. De emellett voltak olyan ! dolgozók is, akik megértették az j állami gazdasáígok szervezésének j szükségességét, és dolgoztak. dön kétezer holdat öntözésre rendeztek be. A Sebes-Körös életetö vizével gazdag rizs- és szálasta- karmánytermést takarítanak be. A nagyüzemi növénytermesztésnek rövid múltja van ezen a környéken. A gazdaság szomszédságában lakó parasztok nem hiszik el a Körösi Állami Gazdaság nagyszerű eredményeit. A körösladányi parasztolt például így vélekednek: „Csalnak ott.“ Földi elvtársnak is a szemébe mondták többen: „Nem igaz az öcsém, hogy nálatok olyan jól teremjen a föld.“ A sok kételkedőt szeretnénk megnyugtatni, — mondta az üzemegységvezető, de senkisem vesz magának annyi fáradságot ,hogy eljöjjön ide személyesen meggyőződni. Feljegyzéseinket, a táblatörzskönyveket, a mérlegelési tömböket szívesen a kételkedők kezébe adnánk. Nézzék meg, hogyan dolgoztunk az elmúlt nyolc esztandőben.“ Az első évtől kezdve a gazdaság szántóterületét „jobb kosztra fogták“. Mész- iszaippal javították. Ezeket a földeket csak a madár trágyázta, — mondta Földi elvtáh£;: fhajff'-’így1 folytatta: „Még eddig minden évben vásároltunk ezer mázáás tételekben tőzeges-fekál trágyát, azután meg saját jószágaink is segítettek a talajerő visszapótlásában. Földjeink kövérek, bennük a vetések szépen fejlődnek. Ahol 1949-ig kiváló termésnek tartották az 5,5 mázsa buzahozamot, most ott 15—18 mázsa terem“. A gazdaság területét csatorna- rendszer szeli át. Ezek öntözőcsatornák, vagy ha szükséges a fölösleges vizet vezetik rajta le. A javított, színesedésre hajlamos fölA növénytermelés szép eredményei mellett az állattenyésztés sem maradt le. — Az állatok elhelyezése örökös gondunk volt eddig — mondta Pintér János állat- tenyésztő. A központi majorbi egy százférőhelyes tehén, egy szt zas keresztállásos növendékmarha, és egy negyvenes lóistállót építettek. A múlt héten vették át a 60 vagonos magtárt. Konyhájuk, kultúrhelyiségük modernül van megépítve és berendezve. Egy ikerlakást már laknak, négy lakást pedig most építenek. Jól berendezett a 60 ágyas munkásszállás is. A gazdaságot ez évben villannyal látják el. A központi major udvara fásított, az istálló környéke füvesített, egyszóval az ember szeme rendet lát. S: j|I A Körösi Állami Gazdaság dolgozói jól dolgoztak. A munkák szervezésében kimagasló teljesítményt értek el. Fáradozásukat a föld termésével, az állattenyésztés hozamával bo-^ ven hálálta. Dupsi Káróf. Nagyértékű nyeremények gazdag sora a Budapesti Ipari Vásár tágysorsjátékáaál A május 31- és június 10-e közötti időben tartó Budapesti Ipari Vásár (BIV) várhatóan rekordszámú látogatóinak körében bizonyára általános érdeklődéssel fog találkozni a vásár tárgysorsjátéka. A rendkívül értékes főnyeremények mellett, nagy mennyiségű kisebb-nagyobb nyeremény ke- I rül még kisorsolásra. Mik a főnyeremények? Az I. díj: egy remek, vadonatúj ,.Wartburg“ személyautó, II. díj: egy pompás, legmodernebb kivitelű rádióvevő zenegép, gramafón- és magnetofon-berendezéssel, III. díj: egy gyönyörű „Sirály“ motorcsónak, IV. díj: egy ;,K 55 Moszkva” jelzésű, 125 keines motorkerékpár, V. díj: egy tökéletes televíziós készülék, VI. díj: egy kiváló „ELEKTROVIT“ jelzésű, 60 literes jegelő-hűtőgép, VII. díj, egy rendkívüli vevőképességű „Beethoven” jélzésű rádiókészülék, VIII. díj: egy Szerver“ jelzésű, 45 literes jegelő-hűtőgép, IX. díj: egy sokoldalú működésű „Salon-Kabinet” jelzésű varrógép, X. díj: egy „Riga“ jelű elsőrendű mosógép, XI. díj: egy „Dongó” motoros kerékpár, XII. díj: egy nagykapacitású „Meiningen“ jelű rádiókészülék. Közel 10000 darab kisebb-nagyobb nyeremény kerül még ezen kívül lcisorsolásra, a- melyeknek értéke egyenként 25—150 forint között váltakozik. Figyelemreméltó, hogy e kisebb nyereményeket tetszés szerint, megfelelő értékű készpénzvásárlási utalványra is át lehet váltani. A sorsjegyek beszerezhetők Budapesten az üzemek és hivatalok közönségszervezőinél és az OTP fiókjainál, vidéken az Állami Biztosító, az IBUSZ és az OTP fiókjainál, továbbá minden megyei és járási székhelyen a postahivataloknál, végül május 31-től kezdődően a vásár területén is. A | sorsjegy ára 3 forint. A sorsjegyeket í 1957. június 10-én délután 4 órakor húzzák ki. hír Az MSZMP szarvasi, békési, sarkadi, gyulai intéző bizottsága 10-én tartotta a tömegpropaganda előadássorozat első előadását, az MSZMP járási bizottságának előadótermében.
