Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-11 / 108. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA ! 1957. MÁJUS 11., SZOMBAT Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 108. SZÄM AZ ORSZÁGGYŰLÉS PÉNTEKI ÜLÉSE Az országgyűlés pénteken délelőtt a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány elnökének beszámolója feletti vitával folytatta ülésezését. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, la Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, ICsergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Horváth Imre, Incze Jenő, {Kallat Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Vagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomácia páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve- etője és tagja. AZ ÜLÉST NÉHÁNY PERCCEL TÍZ ÓRA UTÁN RÓNAI SANDOR, AZ ORSZÁGGYŰLÉS SLNÖKE NYITOTTA MEG. A kormány elnökének beszámolója feletti vitában elsőnek Kiss Károly képviselő, az MSZMP intéző bizottságának tagja szólalt fel {vezetőben rámutatott arra, Kádár János részletes össze- [ílalójából is kitűnt, hogy a no- iber 4-e óta megtett út ered- lyes volt, sok nehézséget si- i-ült lektfcdeni, s mindez bizo- [tja a kormány alapjában he- politikáját. íz ellenforradalom elözmányei- lés első napjairól szólva hang- l'Qzta, hogy a munkás-hatalom támadó ellenségnek sikerült Ixnálycsítani az elmúlt tiaen- év nagy alkotásait, nényeit és a nép részével átmenetileg sikerült ftetni, hogy ez a tizenkét év hibából állt. Ezt nagyon hitette a párt sajtója is, de ősén a revizionista újságakik hátbatámadták a pára már aligha akad az országban ember, aki ne tudná, hogy óber 23-án a külföldi imperia- bus aktív támogatását élvező só és belső reakciós erők tör- a munkáshatalomra. A reakci- terők véres és romboló munká- előkészítették, segítették a ton belüli árulók, a Nagy Im- <*Losonczy-csoport tagjai. Íz Országgyűlés házában októ- utolsó napjaiban és november két napján lezajlott esemé- ekről szólva elmondotta, mint >tták-futottaik a parlament fosóin a grófok, bárók és kapi- sták. fékevesztett soviniszta, szov- sllenes megnyilatkozásban Lohatták milyen hazugság az, hogy a munkásság, a parasztság, az értelmiség, vagy általában az ifjúság támadt volna a nép hatalma zőj üktől, ezután könnyűszerrel le- igázhatod őket. Az ellenforradalomnak átmenetileg sikerült az ifjúság egy réVarga Imre és felesége „Büszkék vagyunk azokra a munkásokra, férfiakra és nőkre, a munkásmozgalom veterán harcosaira és a fiatalokra, akik önként jelentkeztek a munkásőrségbe és a termelőmunkában való részvétéi mellett fegyverrel is őrködnek népköztársaságunk vívmányai felett.“ (Kádár János elvtárs országgvülési beszámo'ójábó ellen. Igaz, egy részük nem látott; szét a nacionalizmus, a soviniz- azonnal tisztáin, s ezért nem is j műs mákonyával elhódítani. Még állt ki egy emberként saját hatal-: az 1848-as márciusi forradalom mának védelmére. Sckan inkább passzív magatartást tanúsítottak. Várták, hova fejlődnek az eseményeik. Kétségtelen az is, hogy a „szocialista“ és „demokratikus” jelszavakkal álcázott ellenforradalom igen ügyesen használta ki a párt régi vezetésének és a kormánynak súlyos hibái folytán jelentkező, gyakran jogos elégedetlenséget. A nép az ilyen nagy történelmi sorsfordulókon ismeri meg igazi vezetőit — mutatott rá a továbbiak során. Ma már nem lehet kétséges, Nagy Imre és társai a történelem szemétdombjára kerültek. Ezekben a napokban a magyar nép keserves tapasztalatokat szerzett arról, mit jelent az, ha a munkásosztály vezető pártjában nincsen egység, ha a külső ellenség belül is szövetségesekre talál. jelmezeit is magukra akarták ölteni. Ma már a fiatalok is látják, hogy az októberi ellenforradalom csúfosan levitézlett bajnokaira sehogyan sem illett a márciusi ifjak dolmánya. Hiszen Kossuth és Petőfi, Vasvári és társai a Habsburg zsarnokság ellen, a haladásért szálltak síkra, népüket a világszabadság lobogója alatt a haladás irányába vezették, — ezek meg a haladást akarták elgáncsolni. Novemberben, amikor az ellenforradalom kíméletlen leverésére határoztuk el magunkat a néphatalom megvédése érdekében, akkor nemcsak Lenin, de Kossuth Lajos útmutatásait is követ- läanyggät, és lehetővé tették tűk, aki azt tanácsolta: ha az ország-gazdasági vérkerin- megdobnak kővel, dobd visz- gésének megindulását. ,,S hadd sza mennykővel. Akik olyan tegyem mindjárt hozzá kom- szívesen élnek vissza a kos- munista büszkeséggel, hogy suthi eszmékkel, azok ne pa- mindebben nem kis része volt naszkodjanak, ha a nép ha- a kommunista bányászoknak, talma az igazi Kossuth szel- akik ezúttal is lelkesítői és ve- lemében sújt le rájuk. Az el- zetői voltak társaiknak, továb- lenforradalmárokkal szem- bá nem kis része volt ebben ben okvetlenül érvényesíteni annak a ténynek, hogy pár- kell a népköztársaságunk tunk leggyorsabban éppen a törvényeinek szigorát. _ í bányavidékeken szerveződött Ugyanakkor óvakodni kell minden túlkapástól. A szocialista törujja. Gazdasági téren elért eredvényességet minden módon bizto- j ményeinkben mind a bányák, sítani kell, nem feledve, hogy mi- j mind az üzemek terén, jelen- lyen súlyos károk származtak a tős része van értelmiségünk- pártra és a népi demokráciára a nek is- A bányászok nagyszerű múltban abból, hogy egyes régij példamutatását a budapesti, sa vezetők hibájából megsértették; többi iparvidék dolgozóinak hazánkban a szocialista törvényes- munkahőstettei követték.” séget. Nagy Imre, a régi párttagsággal rendelkező áruló, az ellenforradalom politikai vezéralakjává süly- lyedt. 1953. után egész tevékenysége pártellenes és egyben népél- lenes volt. Egyedül alkart uralkodni s az a tény, hogy egy kommunistának ismert ember ült a minisz- czy Géza járt elől. Itt már j terelnöki székben, amikor az útifűitek a kapitalizmus mellett, | cán gyilkolták a kommunistákat, gy — mondotta — nekem és ] s amihez ennek a miniszterelnök- ios más elvtársamnak az volt! nek egy szava sem volt, hallatlan íeményünk november 2-án es- j zavart okozott a munkásak, a dől- „ ■ • . hogy távoznunk kell innen és i gozók között. Ebben a helyzetben ‘ - pe a ioI kell segítséget, keresni. | majdnem elveszett a munkáshata- november 4-e után tértünk j lom. vissza a munkás-paraszt I Az ellenforradalom a párt, a ve- nnyal. A kapitalizmus ki- .- zető erő ellen támadt elsősorban, tetei akkorra már eltűntek a az államvédelmi szervek, az egyéb k akk0r U' fehéres erő, a munkáshataiom j és parasztságunk az imperialisták kezdődött hazánkban, a szó- -védőkarja ellen másodsorban. Ré-Jés a belső reakciós erők összees- - izmus epitesenek torteneteben. Lgj ári huncutság ez. A paraszthá-j kövesének. Segélyt kérő kiáltá- lZ°k az országgyűlési képvise- : borúktól kezdve, a későbbi bér- és sunk-ra cselekedett és megvédett akik azokban a tragikus he- ! politikai harcok idején is ez volt ■ bennünket a fasizmus felülkere- ben velem együtt itt éltek az a tőkés taktika: előbb foszd meg kedésének és a háború kirobbanásig ban, saját szemükkel lát-'őket a vezetőjüktől, és védelme-! sának veszélyétől, Fél évvel ezelőtt halálos veszélyben volt hazánkban a munkáshataiom De népünk és az egész háladó ] Beszéde további során Kiss emberiség szerencséjére akadt ha- j Károly szólott arról, hogy 1956 Vvíiül fii Víl.ü Aüa o lr/vmmn_ ____„1.__ti___ zá nkban olyan erő — a kommu- j novemberében, decemberében nistáké, a munkások, a parasztság | az ellenforradalom egyebek kö- és az értelmiség legjobbjai© — a- j zött azzal szédelgett, hogy a mely az újjászerveződő párt veze- i kommunisták állítólag nem tésévei megtalálta a kivezető utat az elkerülhetetlennek . látszó katasztrófából. Népünk szerencséjére erős szálak kötöttek össze bennünket a szocialista táborral. A- k-adt olyan szocialista nagyhatareménvsége, a szocializmust építők barátja és támasza, -a Szovjetunió, amely kérésünkre nem nézte tétlenül, miként esik áldozatul sokat szenvedett hazánk, jobb sorara érdemes munkásosztályunk Ezután arról szólott, hogy nagy feladatok állnak előttünk a kulturális életünkben mutatkozó rendellenességek megszüntetése terén is. A revizioniznius erősen megtépázott képviselői közül egyesek még e területen folytatnak utóvédharcot. Most azt mondják, hogy a kínai elvtársak példáját követve engedjük meg mi is, hogy nálunk is virágozhassák minden virág és dalolhasson minden madár. Pártunk helyesli, ha nálunk is dalol minden jóhangú énekesmadár, de hát éppen a harmónia kedvéért helyes, ha elhallgattatunk minden „jómadarat”. (Derültség, taps.) , Ezután annak szükségét han- párt maga köré gyűjtötte és g02tatta, hogy minden hazáját vezette az ország erőit a nem- szerető magyar ember, minden, a zet megmentéséi e és az ellen- népi demokráciához hű dolgozó forradalom által okozott károk most azon igyekezzék, hegy reitett helyreállítására. Köszönetét tartalékainak gyors feltárásával mondott hős bányászainknak és minél teljesebb mozgósításával azért a nagyszerű cselekedetű- elősegítse a termelékenység emekért, amellyel biztosították a közlekedés nélkülözhetetlen fű- (Folytatás a 2. oldalon.) mernek fegyvert adni a munkások kezébe. Mi azonban felfegyverezzük a munkásságot. Május elsején saját szemükkel láthatták munkásosztályunk büszkeségét, az új munkásőrséget. A párt újjászervezéséről szólva arról beszélt, hogy a
