Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-09 / 106. szám
1957. május 9., csütörtök' BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Reprezentatív, vagy gazdaságos legyen-e a mezőhegyes! Állami Gazdaság? Ezzel a kérdéssel foglalkoznak az utóbbi hetekben az ország egyik legnagyobb állami gazdaságában a gazdaság vezetői és a kommunisták Mezőhegyesen. Évek óta ugyanis a gazdaságtól kezdve a legfelsőbb vezetésig, az volt az általánosan elfogadott elv, hogy ia gazdaság idegenforgalmára és az ország különböző küldöttségének sűrű látogatására való tekintettel első a reprezentatív jelleg és ezt követheti majd a gazdaságosság. A gazdaság huszonnégyezer holdon gazdálkodik. Országos hírű tehenészete és törzsállattenyésze- te van. A gazdaságból kerülnek az ország különböző részébe a nemesített vetőmagok, a fajtatiszta szarvasmarhák és nemes vérű lovak. Mindezekre a gazdaság dolgozói büszkék lehetnek, de az már kevésbé felemelő dolog, hogy a gazdtóág minden szépsége mellett, évröl-évre komoly ráfizetéssel dolgozik. Az MSZMP peregpusztai üzemegységének taggyűlésén a kommunistáknak az volt ezzel kapcsolatban a véleményük: véget kell vetni az évek óta meghonosodott kirakatpolitikának és össze kell • fogni, hogy a gazdaság necsak ^zép legyen, hanem jövedelmező is. A gazdaság új igazgatójának, Majoros János elvtársnak és az MSZMP intéző bizottsága elnökének, Győri elvtáirsnak az a véleménye, hogy első a gazdaságosság, amely egyáltalán nem zárja ki, sőt emeli a gazdaság tekintélyét és jó hírnevét. Milyen intézkedéseket tettek eddig ennek elérése érdekében ? Elsősorban a gazdaság vezetői, a párt, a munkástanács és a szakszervezet vezetőivel közösen meg- i beszélték, hogy az éves tervnek, melyek azok a tételei, ahol megtakarítást lehet elérni, s ezzel növelni a jövedelmezőséget. Eredetileg az éves tervben négymillió forintos veszteséget terveztek a gazdaság régebbi vezetői. A terv újbóli átvizsgálása során az elvtársak rájöttek, hogy jobb munkaszervezéssel, nagyobb takaróit ossággal el lehet érni, nemcsak a veszteség elkerülését, hanem még egy-két milliós nyereséget is. Hol lehet megtakarítást elérni? Elsősorban az általános költségeknél. A tervezett huszonöt milliós általános költségből minden különösebb nehézség nélkül lehetséges kétmállló forintot megtakarítani. Ez a költségkeret különböző tételekből tevődik össze, melyek nagy részénél lehet csökkenteni. Hol lehet a jövedelmet növelni? Itt is tág lehetőségek vannak. A szarvasmarhahízlalásnál, ha nagyobb gondot fordítanak a dolgozók a minőségre, egymillió forinttal növelni lehet a termelési értéket. A növénytermelésnél, ha csak búzánál a betervezett 14 mázsával szemben 15 mázsás holdon- kénti termést ér el a gazdaság ez újabb egymilliót jelent. Ha a tehenészetnél a jelenlegi 9.7 literes fejési átlagot 13 literre tudják emelni, ez másfél millióval jelent többet, a gazdaságnak. Ezek csak a leglényegesebb területek. Ezenkívül még más termelési ágaknál is van lehetőség a jövedelem növelésére. Hotfj^an kívánják a jövedelem növelését elérni ? Természetesen a dolgozókkal közösen beszéljük meg, egy-egy munkaterületen a teendőket. Felújítjuk a szocialista munkversenyt és érdekelté tesszük a dolgozókat közvetlenül is a jobb eredmények elérésében. A munkaversenyt úgy kívánjuk felújítani, hogy mentes legyein a múlt káros, bürokratikus vonásoktól. Legutóbb a tehenészekkel beszélgettünk. Megállapodtunk abban, hogy azok a tehenészek, a- kik a napi 10 literes istálló átlagot egész május hónapban tartják 200 forint prémiumban részesülnek. Akik ennél magasabb szintet érnek ed további prémium illeti meg őket, A tehenészek ezeket elfogadták és máris megmutatkozik az eredmény, mert a gazdaság istálló átlaga már 10 liter felett van. Ilyen megbeszélést folytatunk a növénytermesztésben dolgozókkal is és biztosan jó eredmény fog születni — fejezték be nyilatkozatukat a gazdaság vezetői. A Mezőhegyes! Állami Gazdaság még csak ez első lépéseket tette meg a jövedelmezőség érdekében, de máris szépek az eredmények. N. S. Többszáz tonna babkávé érkezik \ Sokhelyütt elszaporodott a drótféreg Az elkövetkező három hónapban ! nuis közepére várható bors szál- a belkereskedelem illetékesei j íítmany, májusban mintegy ötszáz «érint gyarmatárukból hasonló citromot kapunk. Ezenkívül .e* az eHátás, mini az első i vásárolt a ^kedelem apróbb #yedévben. így például több száz _ nma babkávé érkezik — nagy- ffiszerfélékei is: gyömbért, szere- ■ll'cszc már a raktárakban van. Jó- 1 csendlót, vanaliat-, babéle vele t is. Gyümölcsösládák műanyagból A Miskolci Játékáru SzövetkeA BÉKÉSCSABAI KERTÉSZETI ÉS KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT stabil vizsgázott fűtőt azonnal felvesz. zetben PVC műanyagból gyümölcsládák készítését kezdték meg. Ezeket a faládáknál higié- nükusabb és tartósabb műanyagládákat elsősorban az exportra kerülő gyümölcs csomagolására használják. A gyümölcs és zöld- ségidény kezdetéig a Gyöngyösi Gyümölcsértékesítő Vállalatnak 15 ezer ilyen ládát készítenek. A Földművelésügyi Minisztérium Növény-termelési Főigazgatósága felhívja a termelők figyelmét, hogy az ország egyes részein drótféreg nagymérvű kártétele tapasztalható. Az Agrártudományi Egyetem rovartani tanszékének vizsgálatai során helyenkint 400 'kártevőt is találtak egy négyzet- méteren. A drótféreg minden vetésben, de különösen a kukoricásokban igen nagy károkat okozhat. Ezért ajánlatos ott, ahol a drótféreg kártétele mutatkozik, a kikelt kukoricavetéseket holdanként 30—35 kiló Agritox-szal beporozni és azt borom ál ás6al a talajba juttatni. A gyulavári Kossuth Tsz gazdálkodásáról A gyulavári Kossuth Tsz-ben Szabó Sándor könyvelő állítása szerint, belterjesen gazdálkodnak. Mint mondta: „Azt szeretnénk, ha a tagság elégedett lenne a jövedelem elosztásánál.” A gyakorlati élet azonban mást mutat. A kukoricát 150—200 évvel ezelőtti módszerrel, a „pörgetővel1’ vetették el. Miért nem négyzetesen, vagy legalább vetőgéppel vetettek? Erre azonnal, szinte gondolkodás nélkül a könyvelő ezt mondta: i,Ezeken a földeken nem lehet géppel verni, mert az a talaj szerkezetét elrontja.” Fekete, szurkos földjeik vannak, melyeken Szabó Sándor szerint nem kifizetődő a gyors és jó gépi munka. A vetőgéppel, vagy a négyzetesen vetett kukoricát a varjú, a fácán 15—20 méter hosszúságban is kiszedi, volt a véd a gépi vetés ellen. Az ekekapa után vetettet pedig nem találja meg. Ügy vélem, ezt az állítást, a csökönyös régihez való ragaszkodást, senki sem hiszi el. Manapság szokássá vált az új, a fejlettebb agrotechnikai módszerekre minden rosszat kiabálni Gyulaváriban is ezt tapasztaltam! Mindez miért? Szabó Sándor erre is választ adott. Véleménye szerint amit a tagok saját erejük- I bői el tudnak végezni, ahhoz külső segítséget nem igényelnek. A könyvelő elfelejtette ugyanakkor azt mondani, a gépek megkönnyítik a tsz-tagok munkáját, de minek vegyék igénybe, amikor az emberi munka véleményük szerint olcsóbb. A pillanatnyi pénzügyi nehézségeket a tagság igy akarja elkerülni Ennek a kerülgetésnek ősszel I drága ára lehet. Ha ténylegesen ! a gazdálkodás belterjes szervezé- J sére törekednek, akkor nagy tel- i jesítményű, az emberi munkaerőt j helyettesítő gépek segítségére van j szükség. Az emberi munkaerő a legdrágább. Ebben a szövetkezetben I többen nincsenek tudatában. A tsz-tagok munkaerejének a szervezéséből adódó szétforgácsolódá- sa a fontosabb, nagy jövedelmet biztosító aprómag (szerződéses) j termelés és állattenyésztés rovására mehet. A szövetkezet vezetőinek ala- | pos számításokat szükséges végezni arról: hol tud nagyobb jö- j védelmet biztosítani a szövetke- | zeti tag — ha lókapával veti a i kukoricát? •— Dupsi — ................................................................................................................. Na gyobb arányú zöldségszáiiitásra készülnek Békés megyében Békéscsabán, a megyei tanács közlekedési csoportja által rendezett tanácskozásán a szállítások fontos kérdéseiről tárgyaltak kedden a MÁV és a Békés megyei szállítók, valamint szállíttató vál- lalatdk képviselői. Az értekezlet több régóta vajúdó szállítási feladat megoldását eredményezte, többek közt megegyeznek abban, hogy a jövőben idejében értesítik a szállítókat, fi külön ősképpen ügyelnek a külföldi kocsikban érkező áruk mielőbbi kiürítésére, ami lényeges deviza megtakarítást jelent. Mivél nemsokára nagy méretekben megindul a körösvöl- gyi kertészetek export zöldségszállítása, úgy döntöttek, hogy a közeli napokban a szállító szerv és a MÁV külön, részletesen megtárgyalja a szükséges hűtőkocsik . rendszeres biztosításának módját. Réka István, a megyei tanács I szállítási előadója ismertette a gépkocsival való szállítás új ter- . vezési rendszerének bevezetését is, és nyilvánosságra hozta a megyében tartott, a közületi gépkocsik kihasználását vizsgáló egyik ellenőrzés egy napos eredményét, mely szerint a közutakon haladó 19 gépkocsinál az áruszállítási súly kihasználás alig haladta meg a húsz százalékot. Ennek meg- j szüntetéséért elhatározták, hogy a ; megyében — lehetőleg minden járási székhelyen — a tehergépkocsival rendelkező vállalatok szállí- ; tási dolgozóit hat-hat előadásból i álló ismeretterjesztő sorozaton oktatják ki a gazdaságosabb áruszál- I Irtásra. nap. Olyan egyszerű is volt. Olga legszebb ruháját vette magára, melyben még csinosabb és szebb volt. Gondolta — talán megtudja nyerni Bandit — és nem utazik el. Hiszen, ha elmegy, elveszti szerelmét, sokat hallott ő is a nagyvárosi lebú- jokról, a hírhedt Ilkovicsról. Búcsúzkodtak. Egy egész karaván kísérte Bandit a vonathoz, elől megöregedett, meggörnyedt apjával. Döcögve ért be a vonat az állomásra. Közvetlen a beszállás előtt búcsúzóul egy csokor gyöngyvirágot kapott Olgától. Megindult a vonat és másnap már a kormos pesti szél csapzotta göndör, fekete haját. Szokatlan volt a város — bámulták órákig a kirakatokat, hiszen nekik a sok üzlet újdonság volt. Egy építkezésnél kapott munkát. Kezdetben nehezen ment, de aztán megszokta. Megismerte lassan a várost, a nagy házak rejtélyét; Ahogy teltek a napok, annál jobban fájt a szíve a falujáért, szerelméért, a földért. Csak jobb volt otthon, a szép nyári esték ölén járt az eszében minduntalan. Ritkán járt haza, de amikor vissza kellett mennie, nehezen indult útnak. Keresett szépen, ezer—ezerkétszáz forintot. Csináltatott magának szép ruhát, vastagtalpú cipőt, sokszor hozott az itthoniaknak is szép a- jándékot. Jóban-rossában élteit négy esztendő. Megkomolyodofct ezidő alatt, megszokta a pesti ember gondolatait. Míg távol volt az otthontól, apja művelte a főidet, akinek sokszor bizony alig volt jártányi ereje, olyan beteg volt, de azért küszködött. Október kegyetlensége is Pesten érte. Ö is felvonult. Nem tudta, hogy miért, de mindenki ott volt az építéstől, hát ő sem maradhatott otthon. Amikor látta a rádiónál, hogy ez nem békés felvonulás, otthagyta a tömeget barátjával, Pistával, aki szintén falubeli gyerek volt. Felkavarta bensőjét az emberölés, a halottak. Látott párttagsági könyveket égetni, embereket ordítozni. Visszagondolt a nagy forgatagban csendes kis falujára. A zűr-zavarban felidézte szüleit és Olga képét. A szerelem tüze még mindig égett szívében. Egy napon levelet hozott a posta, nagy ákom-bákom betűkkel volt írva. Rövid, de tartalmas szöveggel: — „Gyere fiam haza, most már van értelme a paraszti munkának. Megszűnt a beadás, sok kedvezményt kapott a paraszt a kormánytól, azt vetünk, ami legtöbb pénzt hoz a házhoz.“ A levél olvavása közben, melyen háromszor-négyszer átfutott, homlokát kigyöngyözte az ölöm verejtéke, haja csapzott volt, de a szép hullámok megmaradtak. Belemart szívébe a vágy a falu után. Eszébe jutott öreg édesapja, aki bizonyára nagyon várja. S közben szinte észrevétlenül már tervezett is a jövőről, hogy mit fognak termelni. S amilyen hirtelen határozott, hogy Pestre megy dolgozni, olyan hirtelen döntött, hogy otthagyja a várost. Hazament..; Az állomásnál várták. Egy idős, meggyömyedt ember, egy őszhajú asszony, s egy kislány — ugyanaz a kislány, olyan üdén és fiatalon, mint, amikor utoljára 3átta. A kezében tartott egy májusi gyöngyvirágcsokrot, olyan VÄ a virág, mint amit búcsúkor kapott, de úgy tűnt neki, mintha most üdébb és dúzzadobb lenne. Szép kora tavaszi nap volt. A falu kellemesen tiszta levegője felüdítette. Nagyon sokat tanult négy esztendő alatt. Megtanulta azt, hogy mindenki csak ahhoz fogjon és olyan munkát végezzen, amit szíve diktál, amihez ért. S most már itt van falujában. A földjük közelében, melyről annyit gondolkodott, mely után annyit vágyódott. Mind az övé. A szerelem, a szülei, a föld, a boldogságban övé a világ. Ügy érezte, övé illatával minden virág. Akkor is május volt, most is. Csak most úgy látta, tisztábban ragyog minden... A meleg kézszorítás, a szerelmes csók, amit szerelmének a- dott — visszaemlékeztette a szép májusokra — amikor megismerkedtek, arra a sok táncos éjszakára Szín Béta f \
