Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

1957. május 9., csütörtök' BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Reprezentatív, vagy gazdaságos legyen-e a mezőhegyes! Állami Gazdaság? Ezzel a kérdéssel foglalkoznak az utóbbi hetekben az ország egyik legnagyobb állami gazdasá­gában a gazdaság vezetői és a kommunisták Mezőhegyesen. Évek óta ugyanis a gazdaságtól kezdve a legfelsőbb vezetésig, az volt az általánosan elfogadott elv, hogy ia gazdaság idegenforgalmára és az ország különböző küldöttsé­gének sűrű látogatására való te­kintettel első a reprezentatív jel­leg és ezt követheti majd a gazda­ságosság. A gazdaság huszonnégyezer hol­don gazdálkodik. Országos hírű tehenészete és törzsállattenyésze- te van. A gazdaságból kerülnek az ország különböző részébe a ne­mesített vetőmagok, a fajtatiszta szarvasmarhák és nemes vérű lo­vak. Mindezekre a gazdaság dol­gozói büszkék lehetnek, de az már kevésbé felemelő dolog, hogy a gazdtóág minden szépsége mel­lett, évröl-évre komoly ráfizetés­sel dolgozik. Az MSZMP peregpusztai üzem­egységének taggyűlésén a kom­munistáknak az volt ezzel kapcso­latban a véleményük: véget kell vetni az évek óta meghonosodott kirakatpolitikának és össze kell • fogni, hogy a gazdaság necsak ^zép legyen, hanem jövedelmező is. A gazdaság új igazgatójának, Majoros János elvtársnak és az MSZMP intéző bizottsága elnöké­nek, Győri elvtáirsnak az a véle­ménye, hogy első a gazdaságosság, amely egyáltalán nem zárja ki, sőt emeli a gazdaság tekintélyét és jó hírnevét. Milyen intézkedéseket tettek eddig ennek elérése érdekében ? Elsősorban a gazdaság vezetői, a párt, a munkástanács és a szak­szervezet vezetőivel közösen meg- i beszélték, hogy az éves tervnek, melyek azok a tételei, ahol meg­takarítást lehet elérni, s ezzel nö­velni a jövedelmezőséget. Eredetileg az éves tervben négymillió forintos veszteséget terveztek a gazdaság régebbi ve­zetői. A terv újbóli átvizsgálása során az elvtársak rájöttek, hogy jobb munkaszervezéssel, nagyobb takaróit ossággal el lehet érni, nemcsak a veszteség elkerülését, hanem még egy-két milliós nye­reséget is. Hol lehet megtakarítást elérni? Elsősorban az általános költsé­geknél. A tervezett huszonöt mil­liós általános költségből minden különösebb nehézség nélkül lehet­séges kétmállló forintot megtaka­rítani. Ez a költségkeret különbö­ző tételekből tevődik össze, me­lyek nagy részénél lehet csökken­teni. Hol lehet a jövedelmet növelni? Itt is tág lehetőségek vannak. A szarvasmarhahízlalásnál, ha na­gyobb gondot fordítanak a dolgo­zók a minőségre, egymillió forint­tal növelni lehet a termelési ér­téket. A növénytermelésnél, ha csak búzánál a betervezett 14 má­zsával szemben 15 mázsás holdon- kénti termést ér el a gazdaság ez újabb egymilliót jelent. Ha a tehenészetnél a jelenlegi 9.7 literes fejési átlagot 13 literre tudják emelni, ez másfél millió­val jelent többet, a gazdaságnak. Ezek csak a leglényegesebb terü­letek. Ezenkívül még más terme­lési ágaknál is van lehetőség a jö­vedelem növelésére. Hotfj^an kívánják a jövedelem növelését elérni ? Természetesen a dolgozókkal közösen beszéljük meg, egy-egy munkaterületen a teendőket. Fel­újítjuk a szocialista munkversenyt és érdekelté tesszük a dolgozókat közvetlenül is a jobb eredmények elérésében. A munkaversenyt úgy kívánjuk felújítani, hogy mentes legyein a múlt káros, bürokratikus voná­soktól. Legutóbb a tehenészekkel be­szélgettünk. Megállapodtunk ab­ban, hogy azok a tehenészek, a- kik a napi 10 literes istálló átla­got egész május hónapban tartják 200 forint prémiumban részesül­nek. Akik ennél magasabb szin­tet érnek ed további prémium il­leti meg őket, A tehenészek eze­ket elfogadták és máris megmu­tatkozik az eredmény, mert a gaz­daság istálló átlaga már 10 liter felett van. Ilyen megbeszélést folytatunk a növénytermesztésben dolgozókkal is és biztosan jó ered­mény fog születni — fejezték be nyilatkozatukat a gazdaság veze­tői. A Mezőhegyes! Állami Gazda­ság még csak ez első lépéseket tette meg a jövedelmezőség érde­kében, de máris szépek az ered­mények. N. S. Többszáz tonna babkávé érkezik \ Sokhelyütt elszaporodott a drótféreg Az elkövetkező három hónapban ! nuis közepére várható bors szál- a belkereskedelem illetékesei j íítmany, májusban mintegy ötszáz «érint gyarmatárukból hasonló citromot kapunk. Ezenkívül .e* az eHátás, mini az első i vásárolt a ^kedelem apróbb #yedévben. így például több száz _ nma babkávé érkezik — nagy- ffiszerfélékei is: gyömbért, szere- ■ll'cszc már a raktárakban van. Jó- 1 csendlót, vanaliat-, babéle vele t is. Gyümölcsösládák műanyagból A Miskolci Játékáru Szövetke­A BÉKÉSCSABAI KERTÉSZETI ÉS KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT stabil vizsgázott fűtőt azonnal felvesz. zetben PVC műanyagból gyü­mölcsládák készítését kezdték meg. Ezeket a faládáknál higié- nükusabb és tartósabb műanyag­ládákat elsősorban az exportra kerülő gyümölcs csomagolására használják. A gyümölcs és zöld- ségidény kezdetéig a Gyöngyösi Gyümölcsértékesítő Vállalatnak 15 ezer ilyen ládát készítenek. A Földművelésügyi Minisztéri­um Növény-termelési Főigazgató­sága felhívja a termelők figyel­mét, hogy az ország egyes részein drótféreg nagymérvű kártétele ta­pasztalható. Az Agrártudományi Egyetem rovartani tanszékének vizsgálatai során helyenkint 400 'kártevőt is találtak egy négyzet- méteren. A drótféreg minden ve­tésben, de különösen a kukoricá­sokban igen nagy károkat okoz­hat. Ezért ajánlatos ott, ahol a drótféreg kártétele mutatkozik, a kikelt kukoricavetéseket holdan­ként 30—35 kiló Agritox-szal be­porozni és azt borom ál ás6al a ta­lajba juttatni. A gyulavári Kossuth Tsz gazdálkodásáról A gyulavári Kossuth Tsz-ben Szabó Sándor könyvelő állítása szerint, belterjesen gazdálkodnak. Mint mondta: „Azt szeretnénk, ha a tagság elé­gedett lenne a jövedelem elosztásá­nál.” A gyakorlati élet azonban mást mutat. A kukoricát 150—200 évvel ezelőtti módszerrel, a „pörgetővel1’ vetették el. Miért nem négyzetesen, vagy legalább vetőgéppel vetettek? Erre azon­nal, szinte gondolkodás nélkül a könyvelő ezt mondta: i,Ezeken a földeken nem lehet gép­pel verni, mert az a talaj szerkeze­tét elrontja.” Fekete, szurkos földjeik van­nak, melyeken Szabó Sándor sze­rint nem kifizetődő a gyors és jó gépi munka. A vetőgéppel, vagy a négyzete­sen vetett kukoricát a varjú, a fácán 15—20 méter hosszúságban is kiszedi, volt a véd a gépi vetés ellen. Az ekekapa után vetettet pedig nem találja meg. Ügy vé­lem, ezt az állítást, a csökönyös régihez való ragaszkodást, senki sem hiszi el. Manapság szokássá vált az új, a fejlettebb agrotechni­kai módszerekre minden rosszat kiabálni Gyulaváriban is ezt tapasztaltam! Mindez miért? Szabó Sándor erre is választ adott. Véleménye szerint amit a tagok saját erejük- I bői el tudnak végezni, ahhoz kül­ső segítséget nem igényelnek. A könyvelő elfelejtette ugyan­akkor azt mondani, a gépek meg­könnyítik a tsz-tagok munkáját, de minek vegyék igénybe, ami­kor az emberi munka vélemé­nyük szerint olcsóbb. A pillanatnyi pénzügyi nehézségeket a tagság igy akarja elkerülni Ennek a kerülgetésnek ősszel I drága ára lehet. Ha ténylegesen ! a gazdálkodás belterjes szervezé- J sére törekednek, akkor nagy tel- i jesítményű, az emberi munkaerőt j helyettesítő gépek segítségére van j szükség. Az emberi munkaerő a legdrá­gább. Ebben a szövetkezetben I többen nincsenek tudatában. A tsz-tagok munkaerejének a szer­vezéséből adódó szétforgácsolódá- sa a fontosabb, nagy jövedelmet biztosító aprómag (szerződéses) j termelés és állattenyésztés rová­sára mehet. A szövetkezet vezetőinek ala- | pos számításokat szükséges vé­gezni arról: hol tud nagyobb jö- j védelmet biztosítani a szövetke- | zeti tag — ha lókapával veti a i kukoricát? •— Dupsi — ................................................................................................................. Na gyobb arányú zöldségszáiiitásra készülnek Békés megyében Békéscsabán, a megyei tanács közlekedési csoportja által ren­dezett tanácskozásán a szállítások fontos kérdéseiről tárgyaltak ked­den a MÁV és a Békés megyei szállítók, valamint szállíttató vál- lalatdk képviselői. Az értekezlet több régóta vajúdó szállítási fel­adat megoldását eredményezte, többek közt megegyeznek abban, hogy a jövőben idejében értesítik a szállítókat, fi külön ősképpen ügyelnek a külföldi kocsikban ér­kező áruk mielőbbi kiürítésére, ami lényeges deviza megtakarí­tást jelent. Mivél nemsokára nagy méretekben megindul a körösvöl- gyi kertészetek export zöldség­szállítása, úgy döntöttek, hogy a közeli napokban a szállító szerv és a MÁV külön, részletesen meg­tárgyalja a szükséges hűtőkocsik . rendszeres biztosításának módját. Réka István, a megyei tanács I szállítási előadója ismertette a gépkocsival való szállítás új ter- . vezési rendszerének bevezetését is, és nyilvánosságra hozta a megyé­ben tartott, a közületi gépkocsik kihasználását vizsgáló egyik el­lenőrzés egy napos eredményét, mely szerint a közutakon haladó 19 gépkocsinál az áruszállítási súly kihasználás alig haladta meg a húsz százalékot. Ennek meg- j szüntetéséért elhatározták, hogy a ; megyében — lehetőleg minden já­rási székhelyen — a tehergépko­csival rendelkező vállalatok szállí- ; tási dolgozóit hat-hat előadásból i álló ismeretterjesztő sorozaton ok­tatják ki a gazdaságosabb áruszál- I Irtásra. nap. Olyan egyszerű is volt. Ol­ga legszebb ruháját vette ma­gára, melyben még csinosabb és szebb volt. Gondolta — talán megtudja nyerni Bandit — és nem utazik el. Hiszen, ha el­megy, elveszti szerelmét, sokat hallott ő is a nagyvárosi lebú- jokról, a hírhedt Ilkovicsról. Búcsúzkodtak. Egy egész ka­raván kísérte Bandit a vonat­hoz, elől megöregedett, meggör­nyedt apjával. Döcögve ért be a vonat az állomásra. Közvetlen a beszállás előtt búcsúzóul egy csokor gyöngyvirágot kapott Olgától. Megindult a vonat és másnap már a kormos pesti szél csapzotta göndör, fekete haját. Szokatlan volt a város — bá­multák órákig a kirakatokat, hi­szen nekik a sok üzlet újdon­ság volt. Egy építkezésnél kapott mun­kát. Kezdetben nehezen ment, de aztán megszokta. Megismer­te lassan a várost, a nagy házak rejtélyét; Ahogy teltek a napok, annál jobban fájt a szíve a falujáért, szerelméért, a földért. Csak jobb volt otthon, a szép nyári esték ölén járt az eszében mindunta­lan. Ritkán járt haza, de amikor vissza kellett mennie, nehezen indult útnak. Keresett szépen, ezer—ezerkétszáz forintot. Csi­náltatott magának szép ruhát, vastagtalpú cipőt, sokszor ho­zott az itthoniaknak is szép a- jándékot. Jóban-rossában élteit négy esztendő. Megkomolyodofct ezidő alatt, megszokta a pesti ember gondolatait. Míg távol volt az otthontól, apja művelte a főidet, akinek sokszor bizony alig volt jártányi ereje, olyan beteg volt, de azért küszködött. Október kegyetlensége is Pesten érte. Ö is felvonult. Nem tudta, hogy miért, de mindenki ott volt az építéstől, hát ő sem maradhatott otthon. Amikor lát­ta a rádiónál, hogy ez nem bé­kés felvonulás, otthagyta a tö­meget barátjával, Pistával, aki szintén falubeli gyerek volt. Fel­kavarta bensőjét az emberölés, a halottak. Látott párttagsági könyveket égetni, embereket or­dítozni. Visszagondolt a nagy forgatagban csendes kis falujá­ra. A zűr-zavarban felidézte szü­leit és Olga képét. A szerelem tüze még mindig égett szívében. Egy napon levelet hozott a posta, nagy ákom-bákom be­tűkkel volt írva. Rövid, de tar­talmas szöveggel: — „Gyere fiam haza, most már van értelme a paraszti munkának. Megszűnt a beadás, sok kedvezményt kapott a pa­raszt a kormánytól, azt vetünk, ami legtöbb pénzt hoz a ház­hoz.“ A levél olvavása közben, me­lyen háromszor-négyszer átfu­tott, homlokát kigyöngyözte az ölöm verejtéke, haja csapzott volt, de a szép hullámok meg­maradtak. Belemart szívébe a vágy a falu után. Eszébe jutott öreg édesapja, aki bizonyára nagyon várja. S közben szinte észrevétlenül már tervezett is a jövőről, hogy mit fognak ter­melni. S amilyen hirtelen ha­tározott, hogy Pestre megy dol­gozni, olyan hirtelen döntött, hogy otthagyja a várost. Hazament..; Az állomásnál várták. Egy idős, meggyömyedt ember, egy őszhajú asszony, s egy kislány — ugyanaz a kislány, olyan üdén és fiatalon, mint, amikor utoljára 3átta. A kezében tartott egy májusi gyöngyvirágcsokrot, olyan VÄ a virág, mint amit búcsúkor kapott, de úgy tűnt neki, mintha most üdébb és dúzzadobb lenne. Szép kora tavaszi nap volt. A falu kellemesen tiszta levegője felüdítette. Nagyon sokat ta­nult négy esztendő alatt. Megta­nulta azt, hogy mindenki csak ahhoz fogjon és olyan munkát végezzen, amit szíve diktál, ami­hez ért. S most már itt van falujában. A földjük közelében, melyről annyit gondolkodott, mely után annyit vágyódott. Mind az övé. A szerelem, a szülei, a föld, a boldogságban övé a világ. Ügy érezte, övé illatával minden vi­rág. Akkor is május volt, most is. Csak most úgy látta, tisztáb­ban ragyog minden... A meleg kézszorítás, a szerel­mes csók, amit szerelmének a- dott — visszaemlékeztette a szép májusokra — amikor megismer­kedtek, arra a sok táncos éj­szakára Szín Béta f \

Next

/
Oldalképek
Tartalom