Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1S5.1. mája» vzecdj A külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlele Május 6-án Gyáros László rend- hazatérésével. Ezt bizonyítja az kívüli követ és meghatalmazott 1357. évi 24. Tvr. is, mely lehetővé miniszter, a Külügymmisztériufn teszi, hogy a fiatalkorúak az am- Bzóvivője sajtóértekezletet tartott nesztiarendelet lejárta után is a Magyarországon tartózkodó kitt- büntetlenül hazatérhessenek, földi tudósítók részére. Az érte- j Sajnos, a francia hatóságok ré- kezleten a szóvivő válaszolt a kül- szérűi nem tapasztalunk kellő földi tudósítók számos bel- és külpolitikai tárgyú kérdésére. megértést, különösképpen a fiatal­korúak kérdésében. Propegandá­A magyar és lengyel kormány val, a félrevezetés minden eszkö- kö^jtti látogatásról elhangzott ' 2ével, a kiutazást engedélyek •kérdésre a következőket mondot- : megtagadásával és más módon ta: próbálják gátolni a fiatalkorúak , . , . , ! hazatérését. A legkülönbözőbb fel­- 'T1ih.lw.ill.- téMete v:jbjA a hazMhit el4 szilárdításával külpolitikai kap- hrusitsák a fiatalkorúak hazatért­csapataink is vulnak. örvendetesen | sét. A francia hatóságok eleinte ez- Aezzel kapcsolatban a magyar | zel 42 indokolással törölték a ha- és a lengyel kormány közötti Iá- faterok listájáról a fiatalkorűa- togatást illeti, erre vonatkozólag ^at: „Meg kell vizsgálni, hogy a ma még nincs megállapodás. Mi a fiatalkorúak szülei nem élnek-e a magunk részéről örömmel üti-1 Franciaországban." Amikor ezzel vözölnénk egy lengyel kormány­küldöttség látogatását, mert lehe­tőség nyílnék arra, hogy a magyar tudták megakadályozni a ha­zatérést, a Magyarországon tar­tózkodó szülők írásbeli kérésének és a lengyel nép hagyományos ba- | bemutatását követeltek. De, ami- ráísáeát a látogatás még jobban j ® kétsegbeesett szülők leve- ■ elmélyítse. Ez a látogatás szá- | l^iuék és táviratainak özöne érke­munkra annál is inkább hasznos volna, mert közvetlenebbül is­merhetnénk meg azokat az intéz­kedéseket, melyeket a lengyel pórt és kormány Gomulka elvtárs vezetésével tesz, hogy Lengyelor­szágban megerősítsék a szocializ­mus alapjait, tovább fejlesszék a zett a francia hatóságokhoz, már ez sem volt elég. ..Atyai megha­talmazás' ‘-hoz kötötték a kiuta­zási engedély megadását. Ezt a meghatalmazást a budapesti fran­cia követség konzul* hitelesíti. A magyar szülők a francia követsé­gen a konzul előtt szóban és írás­fcrrnt összeget szedett be a gyer­mekeik hazatérésének engedélye­zését kérő szülőktől. Felháborító és egyben elszomo­rító, hagy a francia kormány legújabban már a saját konzul­jának hitelesítésével ellátott szülői kérelmeket sem fogadja el. hanem most már a Nemzet­közi Vöröskereszt képviselőit is be akarják vonni a hitelesítés­be. demokratikus vívmányokat, emel- j ^>an kérték gyermekeik hazatele' jék a lengyel dolgozó nép élet- j bitesének engedelyezését. Meg- ezínvonalát. Elsősorban a jelenlegi j jegyzendő, hogy a követség kérel- Jengyel párt- és kormányvezetők- ’ mekém 1400 franknaik megfelelő nek köszönhető, hogy a szocializ­mus építése során előfordult hiá­nyosságok felszámolása, a töme­gek aktív részvételével, sikeresen •halad előre. Nagyra értékeljük a Jengyei párt és a kormány harcát a nacionalista, opportunista el­hajlás ellen és mivel problémá­ink számos kérdésben azonosan merülnek fel, ebből a harcból ma­gunk számára is nagyon sok érté­kes tanulságot vonhatunk le. A szóvivő a sajtóértekezleten a Franciaországban tartózkodó ma­gyar disszidensek helyzetéről alábbi nyilatkozatot tette: A múlt évi ellenforradalmi ese­mények idején, valamint az azt követő időszakban külföldre szö­kött magyar állampolgárok közül mintegy nyolcezerötszáz személy, köztük igen nagy szántban fiatal­korú került Franciaországba. Többségük jelenleg is táborokban, laktanyákban tartózkodnak és csak kisebb részüknek sikerült eddig munkát találni. A Francia- országban tartózkodó magyarok közül eddig több mint ezer sze­mély jelentkezett hazatérésre, köztük igen sok fiatalkorú. Sokan tovább akarnak utazni tengeren­túli országokba. A francia kor­mány igyekszik elhárítani magá­ról a felelősséget, hogy a szöke­vény magyarok rossz körülmények között élnek Franciaországban. Ugyanakkor tény az, hogy Mire való ez a huza-vona? Mi- az j lyan céljaik vannak a francia ha­tóságoknak a fiatalkorú magya­rokkal? E kérdésre választ az alábbi tények adják: fiatalkorú magyarokat toboroznak az ameri­kai hadseregbe (francia terüle­ten!) és a francia idegenlégióba. Kcrni&kolákra viszik őket, hogy később felhasználhatók legyenek saját hazájuk, szüleik és testvé­reik ellen. Jellemző, hogy a magyar egye­temistáknak Párizsban havonta ötezer frank ösztöndíjat adnak, de egyes „kiemelt" iskolákban a famcia állaim havi 35 0ÖG frankot, a Szabad Európa Rádió pedig ösz­töndíjasainak havi huszonötezer márkát juttat. A tapasztalatlan fiatalok is egyre inkább felisme­rik, milyen célokra akarják őket felhasználni. Jellemző példa erre, hogy az egyik ilyen „kiemelt" is­kolából harminc magyar egyete­„ . , , . , , ..... mista közül hu&zonhatan Iemomd­franria toborzocsounrtoU jurták , .................. ... , ,, , . . , . , tak ketes értékű ösztöndíjaikról, az ausztriai menekült-táborokat _ . , , ... .... , , Franclaorszagbam a szokott es a mavvarok kifejezett kivan- ... ., ,, . . , , magyarok bere — amennyiben si­saga ellenere, egesz esonortokat rí , .. . . , J, Izom i T iviiin'lmr L’ n r\in : o lr rt'n v,.^», n Franciaországba telepítettek. E- zek a tények azt mutatták, ha«y a francia hatóságokat súlyos fe­lelősség terheli magyar állam- po’*árok Franciaországba való csábításáért. Ezt még súlyosbítja ! kerül munkát kapniuk — francia munkások bérének mindössze h at­van százalékát éri el. A fiatalko­rúak munkabére még ennél is ke­vesebb. Abban a pillanatban, a- ; mikor a francia hatóságok tudo- : mást szereznek a fiatalkorú ma- hogy a gyarok hazatérési szándékáról, azt francia kormány akadályozza, sőt a fiatalkorú magyar állampolgá­rok számára egyenesen lehetet­lenné teszi, hogy visszatérhesse­nek hazájukba. A magyar kor­mány mindent megtesz, hogy a hazatérni szándékozó magyarok igazolványaikra rávezetik, a tá­borokból kizárják őket és többé nem kaphatnak munkát Francia­országiban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hazatérést lehetet­lenné teszik, mivel az ehhez szük­séges útiköltséget nem tudják visszatérhessenek. A magyarkor- megszerezni. így akarják, ezeket silány ebben az ügyben már szá- ! a fiatalkorúakat a francia idegen- mos esetben közbejárt a francia • légióba és egyéb gyarmati hadse- ] hatóságoknál. Különös gonddal j regbe bekényszerít.eni. foglalkozik a magyar kormány a j A magyar kormány továbbra is ; fiatalkorú magyar menekültek 1 nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a 1 I külföldre szökött fiatalkorú ma­gyarok hazatérését elősegítse. Sze- [ retnénlk remélni, hogy a francia hatóságok felhagynak az emberi­esség semmibevevésével folytatott azon politikájukkal, hogy akadá­lyokat gördítenek a hazatérni aka­ró fiatalkorú magyarok elé és hozzájárulnak e kérdés kedvező rendezéséhez.“ Ezután Gyáros László a belpo­litikai élettel kapcsolatos kérdé­sekre válaszolt. A magyar kor­mány összetételével kapcsolatban ezeket mondta: Ha ez szükséges lesz, az országgyűlés hivatott ez­zel foglalkozni. Nem volna célsze­rű. már most találgatásokba bo­csátkozni a kormány későbbi ösz- szetételét illetően. Néphadseregünk újjászervezésé­ről kijelentette, hogy fegyveres erőink minden vonatkozásaiban elképzeléseinknek és terveinknek megfelelően fejlődnek. Az ellenforradalmi események­ben részivett, azokat szervező személyekkel kapcsolatban el­mondotta, hogy ax igazságügyi szerveink által őrizetbe vett írók és más személyek ügyében az eljárás folyik, nem volna helyes elébevágni azoknak a törvényes eljárásoknak, amelyeket igaz­ságügyi hatóságaink folyamatba vettek. Ami Mind&zenty bíboros ügyét illeti, ő még mindig a budapesti amerikai követségen tartózkodik. Személyével kapcsolatban koráb­ban hozott bütetöjogi rendel kézé-, sek változatlanul érvényben van­nak. Mindszenty azáltal, hogy az amerikai követség menedékjogát igénybe vette — bár ez a mene­dékjog nemzetközi jogi szempont­ból erősen vitatható — kivonta magát a magyar állam joghatósá­ga alól. Szólott a továbbiakban a ma­gyarországi helyzet stabilizálódá­sáról. A párt és a kormány nö­vekvő befolyását a tömegekre szá­mos jelenségen keresztül le lehet mérni, legutóbb azokon a hatal­ma* tömegdemonstrációkon, ame­lyeknek május elsején voltunk ta­núi. Természetesen népünk ellen­ségei ebbe a helyzetbe nem szíve­sen nyugosznak bele, továbbra is igyekeznek zavart kelteni. Nem beszélve a Szabad Európa és más külföldi rádió adásairól. A legutób­bi hetekben nagy számban érkez­tek postai úton röpcédulák, ellen- forradalmi csoportok által szer­kesztett újságok hazáink területé­re. Ezeknek a leveleknek igen •nagy százalékát a lakosság azon­nal átadja, belügyi hatóságaink­nak. Sajtónk igen sok jelentést közölt leleplezett szervezkedések­ről, fegyverrejtegetakről. Igazságügyi szerveink, mint a ■unitban, a jövőben is sajtó út­ján fognak tájékoztatást adni ár­talmatlanná tett ellenforradal- márok tevékenységéről. Ezután a magyar—szovjet kap­csolatokról, Hammarskjöld meg­hívására vonatkozó kérdésekre adott tájékoztatást, majd az or­szág gazdasági helyzetével kap­csolatban feltett kérdésekre vála­szolt Gyáros László. Befejezésül az ellenforradalmi események után külföldre szökött magyar állam,polgárok kai kapcso­latban felvetett kérdésre elmon­dotta, hogy hozzávetőlegesen 20 ezren felül tértek vissza Magyar- országra. Összehasonlíthatatlanul nagyobb lenne azonban a hazatér­tek száma, ha egyes nyugati or­szágok nem gátolnák a hazatérni kívánókat szándékuk megvalósí­tásában. A hazatérni akarók jogi helyzetét a kormány amnesztia rendelete pontosan meghatározza. Amikor a határt átlépik, nincse­nek sem hatósági, sem bürökra- ikus zaklatásoknak kitéve, ható­sági szerveink biztosítják, hogy a hazatérők minden további nélkül illetőségi helyükre mehessenek. Karinthy Ferenc: Ezer év éreztem és azt is, ahogyan láttam, a- hogyan hallottam és éreztem. Mert ez u ..ahogyan1’ a színészeken múlik, az, „ahogyan" tolmácsolni tudják, meg­formálni képesek mindazt, amit a dráma mond, amit elárul a peremvá­ros, rtt-stt még ma is jellemzi életé­ből, az ott élő emberek jelleméről, gondjáról, bajáról, küzdelméről, melyet néhányak számító hamissága sem ké­pes eltéríteni attól, hogy mindig — bár sok buktatóval — a jó, a jobb felé tartsam Egy lány szeretőire vágyakozik, tar­tozni akar valakihez és elbukik. Bu­kása olyan súlyos, hogy gyilkossággal, gyermeke meggyilkolásával is vádol­ják. Egyszerű történet. Az éjét sodródik tovább és a peremváros lakói közé Is egyre jobban belopó zik, betör az új élet, a megváltozott emberi felfogás, jóra való tanítás, nevelés. Mennyi bánatot, mennyi kiesi tragédiát, hány Szabó Annát menthettünk volna meg bukástól, ha né hányán nem úgy kő­jVf áf lassan egy hét telt el azóta, | daui, hogy — egyszer*. És ezért igaz, hogy az „Ezer év" bemutatóján ezért él olyan kitűnően ■enesikné min- a darab harmadik felvonása után le- den jelenetben. A második lelvonás- hullott a bársonyfüggöny és a néző- ban — amikor férjével találkozik a téren száz és száz tenyér csapódott össze régen hallott, őszinte tetszés- nyilvánítással és kérte a függöny elé a szereplőket, akik ezúttal olyat produ­káltak, melyre példa kevés van a Jó­kai Színház életének utolsó néhány hónapjából. A bemutató után órákig forgattam a fejemben, amit láttam, hallottam. helyszíni szemlén — alakit csúcsát éri el. Czitógyi Bt ■ mozdulatában, hangulati váltá­saiban, szerepmondásáhan kiváló. A II. felvonás néhány jelenetében szituén azt mondhatjuk róla: annyira igaz és emberi, hogy a néző szinte észre sem veszi, hogy mindazt, amit lát, színpa­don látja, nem a valóságban, valahol a város peremén.’ Mátyás Jolán (Szabó Anna). A pre­mieren is szépen felépítette alakítását, bár a második felvonásban kissé fi­nom, kissé légies az általa megformált Anna, azonban ez a további előadá­sok során eltűnt és sokkal élőbbé és hitelesebbé vált. Volt néhány jelenete — különösen Benesik Bélával való ta­lálkozásai, — amikor Anna — végered­ményben — jóra törekvő, igazi énjét világosan és szépen megmutatta. Szerencsi Hugó is egyszerű eszkö­zökkel formálta meg Benesik József mozdonyvezető alakját. A családi tra­gédiában vívódó férj, apa belső, el­fojtott forrongását szavak nélkül is jól érzékeltette. Ö te a második fel­vonásban érte el alakítása csúcsát, az emlékezetes (Benesikné—Benesik) je­lenetben. ü ózsa Elemért Almási .Albert, a színház tehetséges, fiatal tagi^^k alakította. Az első felvonásban telítenek hozzájuk, ahogyan tették jól oldotta meg nem könnyű (a darab éveken át. Ha elsősorban az embert egyik legnehezebb figurája Bözsa) fel­kerestük volna, és ismertük volna adatát, de a harmadikban nem tud- meg, nem valami mást, elvonatkozta- juh gyűlölni eléggé. Ez — remeliok tott magyarázkodást, mely külsőleg - kezdeti nehézség csupán és elfed ás- szép volt ugyan, de amit takart, az a ! ról-előadásra tökéletesebbé csiszolja kép elszomorít» volt — és mégsem lát- J íMypt Rózsa Elemér, az élvhajhász, a tűk. j könnyelmű és felszínes-életű, tip i ten­történet, a Sza- isaÄ Peremváros! „vén-vagány " alak­ját. sebt oldódott meg teljesen, még ma I Bicó József - *““» Béla ^«epé­sem biztes, hogy nem lehetnek ilyen ibett & »«Soldásokat keres, és többé­, kevésbé sikeresen oldja is meg aao­f^igyelmeztet® ez : bó Annák élete, sorsa még ma kicsi tragédiák, melyek azonban mégis kát. naggyá nőnek, mert emberekről, fia­talokról. öregekről, családokról és I Ökrös Zsigmondné — Ruttkay Mária gyermekekről van szó. borzongatóan embertelen — igen; így Aa élet, — úgy, ahogyan ezernyi pil- képzeljük el aa angyalcsináló, vén ianatban, helyzetben, és körülmények kuruzsló banyát, akinek nrifldegy: között elébimk áll, a tapintható élet zsebben a fiánk a. és kár «sz-ku rész, a- üröme, bánata — ez az, amit nem sza- hogy lesz, úgy lesz... bad és nem is lehet nem látni, és meg- Di\ Ludányi — Pagonyi Nándor. Az értését nem akarni. Mondhatnánk, hogy egyszerű és mégis bonyolult dolgok ezek — és ilyen a dráma is, az Ezer év. Ez a kü­lönös összetevődé* ró különösen ne­héz feladatokat a színészre, aki az író megírt alakjait életrekelti, megformál­ja, beszélteti és cselekedte«. Amint fentebb írtam: az Ezer év be­mutatója és minden eddigi előadása olyan produkció és élmény, melyre kevés példa volt eddig a színházban — ez való igazság, és úgy vélem, aki látta, csak ezt mondhatja. Viszont mindezt — nyilvánvalóan — csak azért mondhatjuk el. mert a darab az élet­ből merített és a szereplő művészek jót nyújtottak. Horváth Árpád rende­zése művészi munka volt, és így to­vább: — az egész kollektíva munkája benne él az előadás összbenyomásának pozitív voltában. ’VTégtelenül nehéz megkeresni a ~ legkiválóbb színészi munkákat, egész második felvonást kezében tart­ja, — a darab szerint is és a valőságfl ban Ls. Igazságkereso: ugyanakkor nern^ befolyásolható az 8 dev ILudányija és ezt nemcsak szavaival, de a bíró' alak­jába való jó beilleszkedéssel is ftí- tolmirti Marwitz Ilona (Simon Erika) az a típus, alá az emberséget, de az életet sem ismeri, mert erőszakolt lelki szem-ellenzője mindent eltakar. Ki­forrott alakítás és Simon Erikának van néhány szava, gesztusa, mely meg­döbbentően való szerű. "D ózsáné — Padur Teréz. Ezt az alakítást másként képzelnénk el. Véleményünk szerint Rózsáné men­teni akarja Annát szélcsap férjétől. — de ezt nehezen érezni úgy, ahogyan ő állítja elénk. Ezen változtatni lehet és kell is. Katona (Harasziit Tibor), dr. Deme­ter (Csaba Gyula) és a többi szerep­lők általában segítették az Ezer év a legigényesebb alakításokat, mert bemutatójának sikerét, most kivétel nélkül mindenki jót akart. Meg*«1***’ és külön, elismecés ilteti és kiadni mindent, amire színészUeg , Horváth .Árpádot, a rendezőt, akinek képes. I nem volt könnyű dolga az Ezer év A két Szabó lánnyal és a Benesik- sok-sok művészi igényt, elképzelést és házaspárral kell kezdenem. Négyük alkotó erőt igénylő bemutatásával. — közül elsősorban Olasz Erzsivel (Ben- és ami tehetségét aláhúzza — az „E»r csikné) és Szilágyi Etával (Szabó Jú- i év” rendezésével kitűnő munkát vé*- lia). Olasz Erzsi alakítása reális és em- | zett. bért, vagy talán úgy a legjobb mon- • SASS EB' in KÍNA MŰVÉSZETE44 kiállít»« a Békéscsabai Háxriimkan Békéscsabán a Munkácsy Mi­hály Múzeumban május 12-én déli 12 órakor „Kína művészete" cím­mel a Keletázsiai Művészeti Mú­zeum anyagából ismeretterjesztő kiállítás nyílik. A kiállítást Lin­ie, a budapesti kínai nagykövet­ség kultúrtanácsosa nyitja meg. A megnyitóin jelen lesz dr. Dobro­vits Aladár, az Iparművészeti Mú­zeum főigazgató ja is. A megnyitó napján délután őt órakor „Kína művészete" címmel dr. Horváth Tibor a Keletázsiai Művészeti Múzeum főigazgatójá­nak helyettese tart előadást é* bemutatja a kiállított anyagot. A kiállítás és az előadás lát/vra-tása díjtalan.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom