Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-31 / 125. szám
1WT május 31., fésltk BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Jó munka Jó termés MESTER újgazdánál IMRE Néhány évvel | ezelőtt még ezt a jelzőt használtuk a fölszabadulás után földet kapott emberekre: új gazdák, az úri birtok igazi tulajdonosai. Sok szó esett 5—6 évvel ezelőtt — különösen a kulákok részéről — nem tudnak az új birtokosok gazdálkodni. S mi volt e kijelentés mögött: a nagy halak fel a-j karfák falni az aprókat. A föld új birtokosad kiemelkedtek a; ceelédsorból, maguk gazdái lettek, j Többen valósággal menekültek a nyomasztó múlt épületeiből. 0j | családiházat építettek. Ilyen uj- | gazdánál jártunk Szabadkígyóson a vasúti közben. Mester Imre feleségével, s három gyermekével él a kövesút menti kis tanyában. | Amíg a tejet elosztották, a gazda' tenek évente, de sohasem elég. Az a lovak körül tett-vett. Itatás ember mindig többet akar. Most után körüljártuk a tanyát, busz- j lovat, kocsit, teheneket, sertésekén mutatta a szépen fejlett cu- • két vásároltak. Dolgoznak, termelkorrépáját, lucernáját, kukoricáját. Földje a tanya körül terül el. Négy hold a sajátja, 3,5 holdat pedig a községi tanácstól bérel, de azt is úgy gondozza, mintha övé lenne. az Tervezni. termelni, számolni az élet tanítja meg igazán az embert. Az ennivalóra, a ruházatra sok pénzt kőinek felszabadultan. Jó termést várnak. A több éven keresztül a nem trágyázott föld még mindig nem tudott betelni, pedig négy-öt éve minden évben kisseb-nagyobb mennyiségű i&tál- lótrágyát hordanak ki. Amióta így gazdálkodnak terméseredményük ugrásszerűen növekedett. Ebben az évben pedig még jobb termést várnak. Bupsi Károly Az épületen látszik, nemrégen építették. A tanyakörül 4—5 éves fák zöld lombja ugyanúgy várta a napsütést, mint a házigazda. Az udvar sáros, nem is csoda, mert az épületek U betű alakban veszik körül a szikkasztó tavaszi szél sem tud behatolni. Kutyájuk láncra kötve az udvaron. Nyolc-tíz méterről jelzi az idegen érkezését. A gyerekek is gyorsan beszaladtak, őrizetlenül hagyták a legelésző két lovat s két tehenet. A gazda a tanya mellett lévő buján fejlett őszi árpát kaszálta, felesége pe- drg, mint aratáskor, gyűjtötte a zöldtakarmányt. Tavasszal lucernát vétettek az árpakelésre, akkor j még silány, nem sokat ígérő volt, de az esős tavaszon jól bokrosodon. Széles levelei teljesen beárnyékolják a talajt, nem engednek levegőt, napfényt a lucernához. Friss, zöld takarmánnyal rakták meg a fűzfakosarat és az alig húsz méterre lévő istállóba vitték. Készültek az esti etetéshez, fejeshez. VkzsttHpCSzta mintaközséggé fejleszti Kétsopronyt az állattcnpésziá szakcsapa t Békés megye egyik leghíresebb állattenyésztő községében, Két- sopronyban csütörtökön harminc kiváló gazda, szarvasmarha- és sertéstenyésztő szakcsoportot alakított. A tagok többsége jól tejelő, törzskönyvezett tehénnel és törzskönyvezett anyakocával dicsekedhet. A szakcsoport elhatározta, hogy törzstenyésztő mintaközséggé fejleszti Kétsopronyt. Ezért úgy határozott, hogy anyagilag is segítik azokat, akik a selejtállományukat ki akarják cserélni, vagy a- kik eddig nem rendelkeztek állatállománnyal. A szakcsoport tagjai minden eladott törzskönyvezett állat árának egy bizonyos százalékát közös kasszába fizetik, amiből hitelt adnak az erre rászaruló tagoknak. v vmnnrirrns-v'irmrmrmrmrrmnrr i Látogatás a Békéscsabai Téglagyár —=-=^ 1. sz. telepén (Tudósítónktól) A Békéscsabai Téglagyár 1. sz. telepén hatalmas munka folyik. Összehasonlító adatok alapján megállapítható, hogy ma már a termelés színvonala viszonylag felülmúlja az ellenforadalmí eseményeket megelőző idők termelési értékét. Különösen jelentős az eredmény az önköltség és a selejt csökkentése terén, ami a gépek gazdaságosabb kihasználásával és több ésszerűsítéssel értek el. A fizikai és műszaki dolgozók tapasztalatai alapján az elmúlt évben működő öt téglaprés helyett ma már csak négy működik, de ezen a négy gépen is azonos mennyiségű téglát állítanak elő, mint tavaly. Az előállított mennyiség értékét azonban növeli, hogy jóval kevesebb a öe- lejt, mint az elmúlt évben volt, ezenkívül az is, hogy egy gép leállításával az üzemeltetési költségek nagymértékben csökken tek. Lássunk néhány adatot 1956. október 10—20-ig amikor átmenetileg 6 téglaprés működött 1, 487. 480 db téglát állítottak elő. Az idén május 1—10-ig 4 téglaprésből 1,284.980 db tégla került ki. Itt a teljesítményt csökkentette a május elejei esős időszak. A két gép leállítása lehetővé teszi, hagy a működő gépek kiesése, illetve üzemzavara esetén a műszak dolgozói azonnal a másik géppel folytathatják munkáll ÁZKÖRÜLI GONDOK Az ólak Az Állami Gazdaságok Értesítő- I jének május 3-i száma közli az j állami halgazdaságok dolgozóinak ( bérezéséről szóló miniszteri utasítást. Eszerint a halgazdaságokban foglalkoztatott halászati szakmunkások alapbérei a következők: A munkakönyv késedelmes kiadásának következménye mellett haladtunk el s láttuk a szoptatós kocát, hét kövér malacával. A zsírozó is megvan. E- gyedül unatkozik az ólban. Igaz, még csalk jó süldő, de ezt akarják meghízva, télire levágni. A hét malacból pedig egy év múlva pénzelnek csak. A tanyakörül A munkakönyv kiadásának a pusztán abból az okból j kötelezettsége a munkáltatót terheli, s ha e kötelezettséget meg- I szegi, kártérítésre köteles. A dolFőhalászmester, tóegység veze- i Sózó is köteles ugyan eljárni tésével megbízva, 10 év feletti munkakönyvének kiadása érdeké- szakmaá gyakorlattaä, vagy ötihó- I ben, vagyis nem nézheti tétlenül a napos halászmesteri szakmai gya- ! munkáltató szabálytalan eljárását, korlattal. 1100—1320 forint, főha-| lászmestar, tóegység vezetésével megbízva 1000—1200 forint, halászmester, öthónapos halászmes- teri szaktanfolyammal 960—1040 forint, halászmester 920—990 foazonban, hogy a dolgozó munkakönyvének kiadása érdekében nem tett meg mindent, kártérítési keresetét nem lehet elutasítani. (A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 433. számú állásfoglalása.) Szabadságidő megváltása felmondáskor Ha a dolgozó munkaviszonyát a száznál több csirke, ezek mégha-! rjnt> ha]ósz 820_920 forint, segéd-1 váUalat mondja fel* a dol«ozót a ladták az 50—60 dekagramimoe súlyt. Szépen tollasodtak, a háziasszony élelmességét mutatják — korán keltette őket. Az udvaron 32 növendékkacsa csoportosan járkál, mindenhová követik a házbelieket. Nyakukat üres begyük felé mozgatják és csak sápognak. Követelik az ennivalót. halász 760—830 forint. Időszaki dolgozók kenyérgabona ellátottságának időtartama | felmondási időre járó illetményen felül a szabadságidő készpénzbeli megváltása is megilleti. Ha a dolEbte van, a jóllakott tehenek, lovak egymásután hagyják ott a legelőt; ßietnek hón durkőlják a jászolba zbldtakarmányt, keresik az abrakot, közben nagyokat nyelnek, irigykedve nézik egymást. A háziasszony felkészült a fejesre. Tiszta kötényt kötött, fején is megigazította a kendőt, s a tehén mellé'ült. Néhány pillanat múlva a fejősajtár oldalához vágott a tej. sugár. A hétliteres fejőedény a frissen fejt, illatos, habos tejjel A gazdaság kenyérgabonajutta- i S(<zó mond fel és az igazgató mentést, mind az állandó, mind az a rnun'ka a,dT a dolgozót a évi! felmondási illetményen felül a időszaki dolgozók részére egy időtartamra adja. Eltérés a ke- j szabadságidő nyérgabonajuttatás kiadásánál j va!lása ^tén megület jelentkezik az állandó ás időszaki' r dolgozók között. Ennek következtében az időszaki dolgozók még a szerződéskötés évében megkapják az egy évre szóló kenvérgabona- juttatóM, mivel a gazdaságot a helyükre. A tehenek mcv | szerződésük^ lejártával ^agyjtlk. | V wndelet 3 paragrafusána.k (3) ■ kaljáte a jászolba rakott Ezzel szemben az allando dolgozók továbbra is a mezőgazdaság- ■ bekezdése szerint csak az Mt. 80. nál maradnak, kenyérgabonáju- paragrafusa alapján dolgozó mond fel, s az igazgató munka elvégzése alól nem mentesíti őt, akkor a dolgozó kérheti, hogy szabadságidejének tartamára mentesítsék a munka elvégzése ] alól. Ilyen esetben a felmondási illetményen felül a szabadságidő készpénzbeli meg- i készpénzben megváltását nem kö- Ha a j vetelheti. Előlegek levonása a felmondási járandóságból A Korm. 15 1956. (XII. 20.) szá-' szegeket a 3 1957. (I. 13.) MP számú rendelet 3. paragrafusában foglaltak figyelembe vételével kell ■kát negyedéve* ütemezésben kapják és a kiosztás a következő évre is áthúzódik. Ha az időszaki dolgozó a következő évre, mint állandó szerződött és március havában mint állandó dolgozó kenyérgabona-juttatasban részesült, erre az időre kétszeres ellátottság áll fenn és ezért a ki(pl. szülés, haláleset, műtét, költözködés címén) engedélyezett fizetési előlegek törölhetők. Az árubeszerzéssel (pl. jármű, élelem vásárlásával) kapcsolatban a munkáltató által hitelezett összegek nem tekinthetők az MT. 80. p* a felmondási járandóságból levonni. A felmondási járandóságból — a most idézett rendelet 3. paragra........ , „ I fusa szerint levonható összeg leteli tüzelői j s zámítása után — még fennmara- j dó hátralékot a dolgozó „MIL“ _ | lapján mint tartozásokat kell feleeakhamar megtelt. A gyerekek --------------„ — ------- —-------„ ... , , .. me redt szemekkel nézték anvju- adott mennyiséget a dolgozótól le ragrafusa alapján engedélyezett j tüntetni s goncosxo ni e iát, amikor a tej szűrését végezte.! kell vonni. 1 fizetési előlegnek. Ezeket az ősz- j tartozások rendezéséről. íjukat. A leállt gép javítása ideje alatt ilymódon a műszak dolgozóit sem éri anyagi károsodás. A selejt nagy-mérvű csökkentését megállapíthatjuk abból, hogy még tavaly egész évi selejt az összes előállított téglamennyiség 6 százaléka volt, ebben az évben eddig a selejt aránya 2,5 százalék. A fentiek alapján a dolgozók keresete is nagymértékben növekedett. Míg a múlt évben 10 órás műszak alatt egy téglaprésnél 40—45 GCO téglát állítottak elő, ebben az évben már 50—55 000 tégla kerül ki a téglaprésekböl — megközelítőleg azonos munkáslétszám mellett. Ily módon, a 10 órás műszakban dolgozók tavalyi keresete átlagosan havi 1600—1700 forint volt, most pedig a 2300—2400 forintot is eléri. Ez a néhány adat is azt igazolja, hogy a Békéscsabai Téglagyár dolgozói és vezetői megértik pártunk, kormányunk célkitűzéseit és jó munkájukkal lehetővé teszik számos bányász- és munkáslakás sokkal kevesebb önköltséggel való megépítését és ezzel együtt egész dolgozó népünk jólétének növelését. Amikor megkérdeztük Bohus Márton elvtárstól, a Téglagyár 1. sz. telepének művezetőjét, hogy melyik brigád emelkedik ki a termelésben legjobban, azt a választ adta, hogy nem tud különbséget tenni, fej-fej mellett haladnak. Ezt adatokkal is igazolta. Ezért nem is nevezhetünk meg kiemelkedő brigádot, vagy személyt, hanem nagyszerű teljesít- niöivótaz összes dolgozóknak köszoneter ‘mondunk és a további jó munkához erőt és egészséget kívánunk. Pásztor Béla Szabálytalan, de jó üzlet A felszabadulás után „Ókígyó- son’“, a mai Szabadkígyóson 600 négyszögöles házhelyeket osztottak. Az akkori vezetők kötelezően előírták: aki „portát“ kap, építsen is rá. Többen az új tulajdonosok közül e kötelezettségnek eleget is tettek. Voltak azonban olyan emberek is, akik a községi vezetők által meghatározott időn belül nem tudtak, vagy nem akartak építeni. Ezeknek többsége a környék községeiben jó lakással rendelkezik. Ezektől az emberektől a községi tanács elvette a házhelyeket és azt egy évi használatra bérbe adta a községbelieknek. Főleg azok jutottak 96 forintért 600 négyszögöl belsőséghez, akik rászorultak. Ilyen volt többek között id. No- vák János is, a legeltetési bizottság elnöke. „Csak“ 6 hold földön gazdálkodik, mégis kapott házhelyet, nyilván a tűzhöz közel ült, s jobban melegedett, mint egy havi bérből élő tangazdasági kocsis. Novak bácsinak nem nagy szüksége volt a házhelyre. Szerencsére lucernával bevetett telket kapott, melyből 200 négyszögölet nyomban sógorának 1000 forint évi bérért albérletbe adott. A fennmaradó 400 négyszögölnek is lett tulajdonosa. Nem rossz üzlet, még a rokonnal szemben sem. Csak az a baj, hogy az ilyen jó üzletek előtt a községi tanács VB behunyja a szemét. Jó lenne e tekintetben is nyitott szemmel járni Szabadkígyóson, s megakadályozni az állami tartalék földek, vagy házhelyek eladását. Dupsi
