Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-30 / 124. szám
IMI. május M, osAtárták BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG 3 JÖVEDELEM ELOSZTÁS A termelOszövktkezetekbem Termelőszövetkezeteinknél a végzett munka és a jövedelem részesedés mértékegysége a munkaegység. Annak helyességét és igazságát, hogy a megtermelt javakból a termelőszövetkezetek tagjai a végzett munka arányában munkaegység alapján részesednek, mi sem biznyítja jobban, mint az, hogy az ellenforradalom által megtépázott, vagy széjjelvert, de azóta újjászerveződött 200 termelőszövetkezet közül 187 a munkaegység alapján veszi számba a végzett munkát és ennek megfelelően osztja el a tagok közt a megtermelt javakat. Ez a 187 termelőszövetkezet kitartott a munkaegység mellett még akkor is, ha Jelenlegi formája nem minden esetben ösztönöz arra, hogy egy egységnyi területről minél nagyobb termést, minél több értéket kapjon a szövetkezet. A munkaegység elszámolás jelenlegi alkalmazása a növénytermelésben például arra ösztönzi a szövetkezeti tagot, hogy egy egységnyi idő alatt minél nagyobb területet műveljen meg, mert így több munkaegységet írnak be számára, a termés mennyiségétől függetlenül. Ebben az esetben tehát a munkaegységek száma nincsen arányban az egységnyi területen megtermelt termékek meny- nyiségével. Ez a helytelen a munkaegység elszámolás gyakorlati alkalmazásában. Ezért igyekszik minden szövetkezeti tag minél több munkaegységet elérni, s ez sok esetben az egy munkaegység értékét nagyon lecsökkenti. Erre azonban csak az év végén derül fény. Sokkal helyesebbnek bizonyul a munkaegység alkalmazásának az a módja, amely a munka végső célját, a terméshozamot veszi alapul, a terméshozam után igazodik. Ezt „eredményességi munkaegységnek“ nevezik. A munkaegység alkalmazásának ez a módja megyénkben is megtalálható egyes helyeken. A tótkomlós! Haladás Termelőszövetkezetben például már ebben a gazdasági évben nem a közbeeső munkafolyamatokért számolják el a munkaegységet, hanem a megtermelt termékek mennyisége után, és az így szerzett munkaegység alapján részesednek a tagok a jövedelemből. Az eredményességi munkaegység elszámolás a gyakorlatban a következőképpen valósul meg: Növénytermelésben: Az előző évek tapasztalatai szerint 1 kh. cukorrépa termelésére 73 munkaegységet fordítottak. Ezzé! érték el a 160 q kh.-kénti termést. Ez azt jelenti, hogy 1 mázsa cukorrépa előállítása 0,45 munkaegységbe került. Ebben az évben már ezt veszik alapul. A j termelőszövetkezeti tag, akinek kimérték a megművelésre vállalt cukorrépaterületet, minden m,í,>a megtermelt cukorrépa utá O.lí , százalék munkaegységet kap. A szövetkezet terveiben jóváhagyott mennyiség túlteljesítése esetén a | terven felüli minden mázsa után progresszíven emelkedik a mun- [ kaegység mértéke. Például 160 ] mázsás terv esetén 160—180 mázsáig minden mázsa után 0,6, 180 , mázsán felül pedig minden má- : zsa után 0,8 munkaegység illeti1 meg a szövetkezeti tagot. A tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezetben a terven felüli tér- , més esetén a termelőszövetkezeti tag nem a progresszív munkaegység alapján kapja a jutalmat, hanem közvetlenül kapja meg a tér- ' ven felül termelt termék értéké- ; nek egy részét. 160 mázsás terv esetén 180 mázsáig a terven felüli 20 mázsa értékének 20 százalékát, 200 mázsa esetén a 40 mázsának 30 százalékát, 200 mázsán felül pedig a 160 mázsán felüli mennyiségnek 40 százalékát. A tervben jóváhagyott termés eléréséhez különböző munkafolyamatokat kötelezően el kell végezni a termelőszövetkezeti tagnak. Ezért, és a munkaegységekre osztandó előlegek elszámolásának megkönnyítése érdekében helyes az egész évi termelést munkafolyamatokra bontani. A cukorrépa példájánál maradva, ez a következőképpen alakul: 1. sarabolás 2. egy elés 3. mélykapálás 4. aláhúzás 5. szedés, fejelés 6. szállítás 5 munkaegység 20 n 8 ?» 4 fi 30 n 6 ;i Az egyes munkafolyamatok elvégzését a termelőszövetkezeti tag a brigádvezetőnek bejelenti, (ebben az esetben ugyanis a munka- csapatvezetők feleslegessé váltak) aki miután meggyőződött a munka elvégzéséről, a termelőszövetkezeti tag kartonjára — amelyen minden növényféleség, amelyet művel rajta van — beírja a megfelelő munkaegységek számát. Ez csupán az előleg elosztás szempontjából fontos. Ezen elvek alapján 1 mázsa kukorica megtermeléséért — első kapálástól a góréba rakásig, a szár betakarításig minden munkát el- végezve, 1,25 munkaegység, 1 mázsa takarmányrépamagért 9,8 munkaegység, 1 mázsa kender betakarításáért. elszállításáért 0.8 munkaegység Illeti meg a szövetkezeti tagot. A munakegység alkalmazásának ez a formája a növénytermelésben eddig a kapásnövényeknél nyert legtökéletesebb alkalmazást. A kalászosok esetében még tökéletesíteni kell. flüalteiiyésztésbeti: a munkaegységek ilyen alkalmazása. Itt szintén a végtermék mennyiségétől függ az állattenyésztési dolgozó munkaegységeinek a száma. A tótkomlósi Haladás Tsz-ben pl. 1 liter tej urán 0,02 munkaegységet, vagyis 100 liter tejért 2 munkaegységet kap a tehenész. A leválasztott borjú minden kilogrammjáért 0,22, növendék nevelésnél minden kg súlygyarapodásért 0,09 munkaegység illeti meg a dolgozót. Ez az elv az állattenyésztés más ágaiban is érvényesül. A tejtermelés növelését sok esetben a takarmányszáilításban és előkészítésben beállott zavarok gátolták. Ez különösen akkor állhat fenn, ha a takarmányosck nincsenek érdekelve közvetlenül a tejtermelésben. Ennek megszüntetésére a Haladás Tsz-ben a két [ takarmányos, akik a takarmányt lekaszálják, behordják, előkészítik, minden 100 liter tej után 1.5 munkaegységet kapnak. A munkaegység alkalmazásának ez a legtökéletesebb formája termelőszövetkezeteink! tagjai és vezetői előtt még nagyrészben Ismeretlen. Azoknak a termelőszövetkezeteknek a példája, ahol ezt az elvet már bevezették azt mutatja, hogy az anyagi érdekeltségnek ez a helyes alkalmazása nagyban hozzájárult a munkafegyelem megszilárdításához, a munkatermelékenység növeléséhez, elősegítette a családtagok fokozottabb bevonását a közös munkába, jelentősen csökkentette az adminisztrációs munkát és nagymértékben csökkentette, vagy teljesen kiküszöbölte azokat a nézet- eltéréseket, amelyek eddig a végzett munka mindennapi számbavételének pontatlanságából adódtak. Az is sok termelőszövetkezeti tagnak megtetszett ebben a módszerben, hogy előre ki tudja számolni — legalább is hozzávetőlegesen —. ! hogy családjával együtt a rjmennyi munkaegységet érhet el egy év alatt. A cikkben felvetett gyakorlat j számok egyikét-másikát az élet ; változtatni fogja és ez már mos ! is változó, úgyszólván szövetkezetenként, de az elv helyes és kívá- 1 natos lenne, hogy minél több szövetkezeti vezető, szövetkezeti tag ■ elmondaná róla a véleményét és | ahol helyesnek tartják alkalmaz- ; zák is. Molnár István. az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja. Jól dolgozik GYŰTTSÜK I AZ OROSHÁZI ÁLLATKÓRHÍZ Orosházán 1955 őszén korszerű- j en berendezett állatkórház létesült. Az elmúlt évben — dr. Sándor László állatorvos vezetésével csaknem 2500 bentlakó és bejáró állatot gyógyítottak meg, közöt- . tűk 916 komoly műtétre szorult. A beteg állatok több mint 80 százalékát a járás állami gazdaságai és termelőszövetkezetei vitték j a kórházba, az egyénileg dolgozó parasztok idegenkedtek az új intézménytől. Az idén már gyöke-1 résén megváltozott a helyzet: január 1 óta 50 százalékkal több állatot gyógyítottak meg, mint az elmúlt év hasonló időszakában, s döntő többségét az egyéniek portájáról vitték. Naponta több gazda keresi fel a kórház orvosait szaktanácsokért. Az állattenyésztéséről híres orosházi járásban az állattenyésztés minőségi fejlesztéséhez komoly segítséget nyújtanak az állatkórház lelkiismeretes orvosai. Ne engedjük kipusxtítani növendék szarvasmarha állatállományunkat Hónapok óta érlelődik bennem a gondolat, hogy írjak a hentesiparok kiadásáról, arról, hogy meddig engedjük korlátlanul irtani növendék szarvasmavh a á 1 lornány unkát. Nyugtalanító jelenség az, amit e- gyik-másik községben az ellenforradalom óta a hentesiparral rendelkezők többsége véghez visz. Jól emlékszem. ; művesszövetkezet ügyvezető elnökével. Panaszkodtak és bcisszan- ' kondtak az elvtársak, méghozzá jogoson. Ugyanis a magánhentesek — mint például Szeghalmon Kocsis Sándor — állandóan friss j húst árul. A földművesszövetkezet I húsüzletében pedig csak néha van ' friss hús. Ugyanis a földmüvesszö- ! vetkezeteket nagyobb részt köz- | pontilag fagyasztott hússal látják I el. így aztán háttérbe szorul a szövetkezet a kisiparosok mellett. A kamillavirág fontos vadontermő gyógynövény, kellőképpen feldolgozva különböző betegségek gyógyítására használják. A magyar kamillavirág gyógyhatását külföldön ismerik és szívesen vá- ' súrolják, jelentős valutát, fontos ! nyersanyagot kapunk érte. A gyűjtött kamillavirágot a ! „Herbaria” Országos Gyógynövény és Salyemgubóforgalmi Szö- ] vetkezeti Központ megbízásából a : helyi föld mű vessző vetkezetek ve- • szik át a gyűjtőtől, nyersállapotban korlátlan mennyiségben. 1 kg nyersen rostált virágért 1 forintot fizet földművesszövetkezet. A kamillavirágot „kamilla-fésűvel” gyűjíilí. mely a földműves- szövetkezetnél^ igényelhető. A gyűjtés ideje afshideg időjárásra való tekintettel Eltolódott, a? idén május közepétől kb június végéig. A gyűjtőknek a. kamillagyűj- tés jó keresetet blzt ősit, kellő lelőhely felkutatása e**etén napi 80— 100 forintos jövedelem is elérhető. A kamilla gyűjtésében igen Jelentős számban rést^esznek az állami gazdaságok, tsacíí^ <10ll!iO* \ J zói, akik szabad idejükben gazdaságuk területén saját maguk vég- . zik a kamillavirág gyűjtését. Ugyancsak bekapcsolódnak az j egyéni gazdák, de főleg a fiatalok | brigádokat szerveznek a kamilla i gyűjtésére. fl vasárnapi gyermeknapon kiíró« tombola nyerőszámai | 37 K 50 B H B 62 B 3TK 24 KT 6TK 15 B 4/1. T 73 KT 24 77 B 10 91. T. 487, 88 T. T. 58/1. 33 K. 71 KT, 81. T. 10/KT 47/1. 67/8 I 90 KT 100 B 81, T. I A nyereményeket » nötanács irodá- ! Jában lehet átvenni 8-tól 12 óráig. Városi X&t&nÁcé, Békéscsaba. 1 — de rajiam kívül sokan mások is, — hogy az októberi eseményeket követően, mondhatni gomba- módira, szaporodtak a piacokon és üzlethelyiségekben árusító önálló hentes-iparosok. Volt hús bőven, égyik-másik helyen sokkal több, mint amennyi szükséges lett volna. Az iparjogosiVánvt vidáman lengető hentes kisiparosok nem egyszer halomszámra vagdalták le a tenyésztésre minden tekintetben alkalmas borjúkat. (Tudniillik a növendék volt a legkeresettebb, no meg ez hozott több pénzt a házhoz.) De ha már a hentes iparosok nem is gondoltak arra, hogy ezzel a népgazdaságot károsítják meg, legalább tanácsaink vezetői látták volna meg, hogy miként pusztul növendék szarvasmarha állományunk szemük láttára. II A megyei tanács j élelmiszeripari osztályán a; I mondták az elvtársak, hogy ö I nem adnak kiutalást a magánk« iparosoknak vágásra. Ez pers? nemi jelent semmit, hiszen a h I zaknál annyit vásárolhatnak fel hentesek, amennyit csak éppen í karnak. Sőt, több községben, ah< az Állatforgalmi Vállalat felvs sárlást végez az iparigazolvánny; rendelkezők az utcákon mega kúsznak az eladóval és felvására ják a vállalat megbízottja elől a állatállomány egy részét — perez minden kiutalás nélkül. Ez az! 1 nem egyszer hátráltatja a kö, ponti ellátást. A járási tanácsok A tanulság ipari osztályai korlátlanul adtak ki hentesiparengedélyeket. Sőt több helyen — mint Gádoroson is — a járás és a megyei tanács tudta nélkül a községi tanács ipar- engedély helyett működési engedélyt adott ki az egyik hentesnek — jogellenesen —, amit a mai napiig sem vont vissza. S csak természetes, hogy ezek a kisiparosok a szarvasmarha állomány legjavát vásárolják fel. Persze, nyugodtan tehetik, mert senki sem ellenőrzi őket. Ezért történhet meg olyan eset is Körösladányban, hogy Su- nyák László ipanigazolványával még másik két hentes is — akik ugyan iparral nem rendelkeznek — vág borjút és egyéb mást. De hasonló a helyzet Buesán is. Hogy mennyire nem nézték meg a járási tanácsok a hentesiparok kiadását, bizonyítja j a csabacsüdl eset. Csabacsüdön a i hentesnek ma sincs üzlete, a laka- j sán árusítja a levágott állatok hú- j át, mellőzve minden higéniát. I Ilyen körülmények között aztán ; valósággal virágzik a seftelés. A ; napokban beszéltem három föld-1 kedvéért érdemes megjegyezni, hogy Orosházán a Húsipari Válli- latnál húsvét hetében — azaz egy hét alatt — hat orosházi hentes 26 borjút, 12 szarvasmarhát. 6 ser-« test, 8 birkát vágott le. S az egy hét alatt levágott 28 borjú nagy- része továbbtenyésztésre alkalmas lett volna. Az orosházi példa a- zonban csak egy a sok közül. A megyei tanács élelmiszeripari osztályon arra hivatkoznak: nincs gépkocsi a hentesek „ellenőrzésére" és azt sem tudják, hogy a járási és községi tanácsok hol, kiknek adtak iparigazolványt, vagy működési engedélyt. Ezt aligha lehet elfogadni indoknak, s közben tovább pusztuljon szemünk láttára állatállományunk. Találják meg a módját e nyugtalanító jelenség mielőbbi megszüntetésére. Nem vagyok a magánhen lesek ellen, de érdemes lenne megnézni, hogy szükséges-e a megye különböző községeiben annyi magán hentes — mivel a legtöbb helyen van földművesszövetkezeti húsbolt. Persze, legyen hús a városokban, községekben, de ne engedjék széliében, hosszában pusztítani állatállományunkat csak azért, hogy állandóan tömve legyenek a ma gátihentesek üzletei. Bilkus lmi
