Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-26 / 121. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. május 26., vasárnap A Magyar Szocialista Munkáspárt a dolgozá nép szabadságának, az ország függetlenségének a pártja (Folytatás az 1. oldalról) melési szintjét. Ezért dicséret és köszönet illeti megyénk üzemi dolgozóit. Ez-. az eredmény méginkább lerántja a leplet azokról az ellenforradalmi rágalmazókról, akik azt hír észlelték, hogy az ellenforradalom tömegbázisa a munkásosztály volt. Erre a választ maguk a munkások adták meg, bizonyítva jó munkájukkal, hogy ók nem az ellenforradalom, hanem a munkásfiatalom mellett állnak és azt támogatják. E kedvező termelési alakulások egyben bizonyítják azt is,.. hogy munkásosztályunk bizalommal van a párt és a munkáshatalmunk iránt. Ma már mindjobban világosan látjuk, hogy ami üzemeinkben történt, azért nem a munkásosztályt terheli a felelősség. Üzemeinkben az első ötéves terv alatt sok olyan „munkás" (került be, akik felhígították a munkásosztály sorait. A hatalmukból kiszorított volt csendőrök, deklaszált elemek — hozzátehetjük ehhez még a mezőgazdaságból kiszorult kulákokat és ku- lákcsemetéket —, akik túlnyomó részben üzemekben, vállalatokban húzódtak meg és a kedvező alkalmat várták, hogy lecsapjanak demokratikus rendszerünkre. Ez a kategória volt az, amely aktív szerepet vállalt az ellenforradalom időszakban és komoly gazdasági károkat okozott a különböző sztrájkokkal, vagy a munkástanácsokba befurakodott ellenséges elemek a jogtalan bérkifizetésekkel. Megyénk területén az ebből adó- tuiaoí pmiui isi jazox J?>i 9P volt. Ebből az összegből kb. 18 békéscsabai Pamutszövő vállalatot lőhetne éptíeni, vagy 3017 lakást, vagy 6 vízmüvet. Amikor elismerésünket fejezzük ki. megyénk munkásainak síz élért eredményekért, ugyanakkor őszintén azt is meg kell mondani, a- mit eddig nem igen hangsúlyoztunk —, hogy komoly gazdasági nehézségeink vannak az üzemi termelés alakulásában és vannak komoly fogyatékosságok főleg a termelékenység, a béralap fejhasználás, a munkafegyelem, az önköltség és más termelési mutatók szempontjából egyaránt. Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy amíg a megye szocialista ipara teljes termelési tervét 98.2 százalékra teljesítette, addig béralapját 136.4 százalékra használta fel. Egyes üzemeink, mint a Gyulai Húsipari Vállalat 59,9 százalékos negyedévi tervteljesítés mellett béralapját 162,4 százalékra használta fel. Az említett béralap túllépés legfőbb oka, hogy egyes üzemeinkben a vezetők nem a legszerencsésebb módon igyekeztek megoldani a kormány által biztosított bérrendezést, mivel ezzel egy időben a legtöbb üzemünkben megszüntették a teljesítménybérezést. Mi már több esetben hangsúlyoztuk — s' ezt most is megtesszük —, hogy mi elvben nem voltunk és nem vagyunk ellene annak, hogy egyes helyeken, ahol indokoltak, csökkentették a munka intenzitását. Azzal azonban nem tudunk egyetérteni hogy egyes üzemi vezetők — a pillanatnyi helyzetet íigyelem- bevéve — lemondanak a szocailis- ta bérezés elvéről és az igazságtalan időbért szorgalmazzák, vagy valami ehhez hasonló, felemás, elvtelen megoldáson törik a fejüket. Mi azt javasoljuk ezeknek a gazdaságvezetőknek: próbáljanak gondolkodni és gondolkodás köz- i ben beszélgessenek az üzem szor- | galmas, becsületes dolgozóival és rájönnek arra, hogy a dolgozók az ; igazságosabb bérrendszer mellett j vannak, ez pedig a teljesítmény bérrendszer. Ezért ott, ahol minden kedvező feltételünk adva van, vezessük be újból a teljesítmény | bérrendszert, úgy ,hogy azt ne j adminisztratív, hanem megfelelő ; politikai felvilágosító munkával I értessük meg az összes üzemi dol- ! gozókkal, hogy ez a bérezés felel ! meg legjobban és ugyanakkor ' igazságosabb, mint más bérezési ! forma. I Ezek után világossá válik a í tényleges helyzet megyénk üzemeiben. hogy : • a termelékenység emelkedése, az ösztönző bérezési formák, valamint az egyes bérügyi intézkedések következtében az átlagbérek havonként mintegy 300 forinttal emelkedtek az 1956. i első negyedévéhez képest. Ugyanakkor 100 forint béralapra jutó teljes termelés 567 forinttal csök- | kent. Ha jobban akarunk élni — | mint ahogyan akarunk is — ak- j kor meg kell őszintén mondani 1 munkásosztályunknak, hogy ez így tovább nem mehet. A konmu- . nista igazgatóinknak a pártszervezetek segítségével ezen az állapoton sürgősen változtatni kell. Az ellenforradalom a falun is éreztette hatását A fasiszta erők komoly károkat ! Megyénk területén 1956 októ- okoztak mezőgazdaságunknak. Ki bér elsején 234 mezőgazdasagi ne-emlékszene arra, hogy falun is 1 termelőszövetkezetünk volt, 21 megmozdultak azok az erők, ame- ezer 555 család, 26 196 taggal, 199 lyek elérkezettnek látták az ő ide- ezer 254 kát. hold földdel. jüket, akik elővették a szekrényben porosodó kakastollas kalapokat, hogy a levitézlett szolgabírók újból foglalják el a helyüket, hogy a fasiszta, népellenes főjegyzők sétáljanak be újból a községházára s zavarják el a nép által demokratikusan, törvényesen megválasztott munkás, vagy paraszt tanácselnököt, sőt az egész végrehajtó bizottságot. Ezek az elemek, ha másként nem ment, akkor erőszakkal oszlatták fel termelőszövetkezeteinket, hurcolták széjjel a közös tulajdont. Ezek az igen tisztelt urak egyet azonban számításon kívül hagytak, még pedig azt, hogy a mi dolgozó parasztságunk, mindenekelőtt a szocialista szektorokba tömörült dolgozó parasztságunk látta, hogy az ellenforra- szövetkezetből kivitt dalom ismét rabszolgává, nyomor- ' maguk a tsz-tagok Az ellenforradalom hatására 138 szövetkezet feloszlott, decembertől kezdve a volt termelőszövetkezetek tagjai a teljes önkéntesség alapján újra kezdték szervezni szövetkezeteiket és jelenleg 199 mezőgazdasági termelőszövetkezetben. 11143 család, 13 494 taggal, 125 999 kát. hold földön gazdálkodik. Ezek az elért eredmények, melyek valóban a termelőszövetkezeti tagok önkéntes elhatározásán alakulnak, igazolják, hogy falun erős gyökeret vert a kollektív mezőgazdaság. Az újjáalakult termelőszövetkezeteink egy része nehéz gazdasági körülmények között van. Ennek oka többek között az, hogy a állatokat vitték nem kívánkozókkal szemben a jó viszony további fenntartása érdekében nem kell megkövetelni a jogtalanul elhurcolt vagyontárgyak visszavételét. Erre kormányhatározat van, amely egyformán kötelező a kilépett és a visszalépett tagokra is. A 199 mezőgazdasági termelő- szövetkezetünk közül 186 szövetkezet foglalt állást amellett, hogy a jövedelmet munkaegységek alapján osztják el. És ez a helyes. 13 olyan szövetkezet van, ahol a megtermelt termékek egy részét kapják meg a szövetkezeti tagok, ami ellenkezik az érvényben lévő mintaalapszabály alapelveivel. Legkirívóbb példája ennek a sar- kadi Lenin Tsz, ahol a növény- termelési dolgozók a megtermelt termékek 60 százalékát kapják meg, 40 százaléka pedig a közös kaidásokra megy. Az állattenyész- I tési dolgozók havi fizetést kapunak, 1150 Ft-ot. J Az egyénileg gazdálkodó parasztok helyzetével foglalkozva többek között a következőket mondta: | Vannak olyan tapasztalataink, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok eljárnak a termelőszövetkezetekbe különböző segítségért (darálás, gépkölcsön stb.) Az egyénileg gazdálkodó parasztok egy része, habár még nem szánta rá magát a termelőszövetkezetbe való belépésre, de erősen kö- zeldik affelé. Ilyen irányzatot mutat a különböző szakcsoportok alakulása is. Addig, amíg az ellenforradalmi események előtt a megyében 127 szakcsoport működött, jelenleg ezeknek a száma 153-ra szaporodott. Ami a gépállomásaink helyzetét i illeti, gépállomásaink április elsejével áttértek az önálló vállalati | elszámolás formájára. Gazdálko- i dúsunknak ez a rendszere helyes. | mert sokkal több lehetőség van a helyi adottságok kihasználására I és mindinkább arra vannak utal- j va, hogy saját erejükből oldják meg problémáikat. Ugyanakkor ' ! azt határozottan ki kell jelenteni,! ! hogy az önálló gazdálkodásra való I áttérés nem jelenti azt, amit több j gépállomási vezetőinknél, főleg az első időben tapasztaltunk, hogy \ 1 szem elől tévesztették a termelő- szövetkezetek segítését, csupán a forintok után futottak. Gépállomásainknak továbbra is elsőrendű feladatuk az, hogy időben, jó minőségi munkával i segítsék a termelőszövetkezeteink megerősödését. Állami gazdaságaink előtt a munkafegyelem megszilárdításán túl két fontos feladat eredményes | végrehajtását tartjuk szükségesnek. Az egyik, magas tenmelé- j kenyséigű tenyésztörzsek kialakí- ! tása, melynek alapját céltudatos ; tenyésztői munka kell, hogy ké- 1 pezze. S ezáltal kell elsősorban megyénk termelőszövetkezeteit megfelelő minőségi állatállománynyal ellátni. Továbbá a megter-1 melt termékek önköltségének nagyarányú csokekntése áll állami gazdaságaink előtt. Egyszóval | rentábilis gazdálkodás elvét meghonosítani. Legalább úgy, mint a- hogyan azt tette és teszi jelenleg is Mezőheevesi Állami Gazdasá-; ilyen elméletet határozottan visz- sza kell utasítani, emlékezzenek vissza dolgozó parasztjaink, hogy az MDP 1956. júniusi határozata már foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s később 1956. október hónapban nyilvánosság előtt a Szabad Népben is megjelent a begyűjtéssel és a termelőszövetkezetek szervezésével kapcsolatos határozat. A dolgozó parasztságunk száméra nyújtott kedvezmények tehát pártunk, a Magyar Szociai lista Munkáspárt és kormányunk í által nyújtott kedvezmények. Kedves Elvtársak! Szólni kell ezek után a párt belső életének j néhány fontos kérdéseiről. Meg- álapíthatjuk, hogy az MSZMP | megyénkben is — habár számá- | ban kisebb, mint az MDP volt — erősebb. Nagyobb tömegbeíolyás- sal rendelkezik, mint az MDP a legutóbbi évek során. Ez mindenek előbb azzal magyarázható, hogy pártszervezeteink tagjai egységesebbek, mint a legutóbbi években bármikor. A párt az eilen forradalom vihará-! sem a szektáns nézeteket, ame- ban egységesebbé, szilárdabbá ko- [ lyek leküzdésének hiánya kihat a vácsolódott ideológiailag, politi- j párt akarat és cselekvési egysé- kailag és szervezetileg egyaránt, gére, a pártfegyelemre. Ismeretes, hogy az MDP vezetőinek egy része a párttagság eszmei nevelésére fordított jelentős erőfeszítések ellenére lebecsülte s jórészt elhanyagolta az elméleti munkát. Ez jelentős mértékben Ezekután a pártépítés különböző kérdéseiről beszélt, majd taglalta az ifjúsági szervezetek munkáját. Az ellemforadalom legnagyobb kárt az ifjúság nevelésében okohozzájárult ahhoz, hogy a párt j zott. Ennek ellenére jelenleg me- eszmei-politikai egysége súlyos | gyénkben ötvenhárom KISZ-szer csorbát szenvedett. Súlyos következményei voltak a gazdaságpolitikai hibáknak is. Ezeknek következményeként meglazult a pártfegyelem, mely kezdetben tömeges passzivitásban, a későbbiek során frakeiózásban, suttogásban, fecsegésben, a párt szerű kritíkai-ön- kritikai légkör helyébe .az intrika, a személyeskedés lépett. Rendkívül komoly károkat okozott a magyar kommunista mozgalomnak és a nemzetközi munkásmozgalomnak is a Nagy Imre—Losonc/y - c söpört áruló, vezet működik, ezernégyszázötven taggal, de ez a szám állandóan növekszik. Külön meg kell említeni, hogy a KISZ tagoknak több mint V« része tagja az MSZMP- nek, ami igen helyes. A KISZ fiataljai az idős harcosokko együtt keményen helytálltak az ellenforradalom elleni harcban, különösen Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Békésen és Sarkai dón. Elmondhatjuk, hogy a kommunista ifjúsági mogzalom ilyen gyors kibontakozását pártunk egyik döntő sikerének kell te-kin- revizionisía, kártevő tekékeny- j t®ni és dicséret illeti ezért fiatal sége. A párttagság jelentős számát megfertőzték revizionista és idős elvtársainkat. A pártbizottságoknak, nézeteikkel, frakciós tevékenységükkel pedig a magyar népc- számára életbevágó időszakban, az ellenforradalom időszakában — megbénították, elárulták a pártot. Az ellenforradalom ideológiai, politikai, gazdasági és terror tevékenységének hatása igen komoly nehézségeket, akadályokat támasztott a párt újjászervezésének időszakában a kommunisták elé. Nemcsak november 4-e előtt, há- nem utána is igyekezett a kommunistákat, a párthoz hű erőket a megfélemlítés légkörével körülvenni s különböző jelszavakkal hatással lenni, távol tartani ókétj még jócskán tennivalóink és fel. a partelet megszervezesetol, be-; adataink_ E feladatokat csak úgy indításaitól. ^ [ 0idkatjuji meg eredményeden, ha Ismeretes, hogy december 6-án társadalmunk életének minden Békéscsabán, Gyulán, majd a területét a Magyar Szocialista minden pártszervezetnek és kommunistának teljes felelősséggel kell foglalkozni az ifjúsággal, a fiatalok nevelésével, a KISZ segítésével, hogy mielőbb a magyar ifjúság egységét megvalósító párt-ifjúsági tömegszervezetté nője ki magát. Ezután a párt tömegek között végzett politikai felvilágosító valamint az ideológiai munka fontosságáról beszélt, majd befejezésül a következőket mondotta: Politikai és gazdasági bajaink nehezén túljutottunk, de még koránt sem mondhatjuk, hogy most már minden rendben van. Vannak későbbi napokban Battonyán, Gyomán szervezett tömegfelvo- nulások is elsősorban azt a célt szolgálták, hogy a párt kibontakozó tevékenységét aláássák. A gyulai városi munkástanács felhívása, de hasonlóképpen a megyei munkástanács állásfoglalása félreért hetelenül bizonyította, hogy minden erőt kifejtenek azért, Munkáspárt vezeti és irányítja. Nem a régi módon, nem parancsszóval, hanem, mint megalakulásától kezdve tette, új vezető és irányító munkastílussal. Meg kell mindenkinek értenie ebben a megyében is, hogy a párt vezetése nélkül nincs proletárdiktatúra, nincs szocializmus. Pártunk és kormányunk a dolgozó nép huzalba akarták vinni megyéink dolgozó j vissza még mindenütt, és nem parasztságát. j követelték meg azoktól sem a Ezzel magyarázható az i6, hogy f visszavitelt, akik az újjászervezett megyénkben az elleníorraladmi ! csoportba nem léptek be. Ezzel fegyveres csapatok garázdálkodá- ■ kapcsolatosan elvtársak fel kell sa. ellenére is szilárdan álltak Iá- számolni azt a helytelen irányza- bukon, főleg az 1949-bem alakult tot, amely egyes helyeken abban tewaeJőszóvetkezetek. ■ nyilvánul meg, hogy a belépni gunk. Pártunk és kormányunk a beadás eltörlésével, a vetési kényszer megszüntetésével, a terme- szövetkezeteti mozgalmunkban lévő hibák, hiányosságok felszámolásával, a földügyek rendezésével stb. komoly kedvezményt adott dolgozó parasztságunknak. Egyes elemek mindezt a kedvezményt úgy próbálják feltüntetni, | hogy ez az „ellenforradalmi erők ’ által hozott kedvezmény’*. Az hogy a párt munkája, szervezése mát már sok tekintetben kivívta ne tudjon kibontakozni. Ennekj és további tevékenységével még érdekében tevékenykedett Békés- j jobban ki fogja vívni. Ma már csabán Fekete Pál, Kastkötő szí- j láthatják mindazok, akik az ellen- nész és mások, s a megye terüle- , forradalmi időszakban pártunkat tén hasonszőrű társai. Mindenné-1 akarták megsemmisíteni, hogy a mű nyomás, gátvetés ellenére me- mi pártunk, a kommunisták párt- gyénkben á kommunisták sorai I ia él és nap-nap után erősödik, rendeződtek, szerveződtek és de- j Vegyék egyszer és mindenkorra cémber elején már több mint öt | tudomásul, hogy hatalmas szocia- és félezer kommunista tömörült a i lista világrendszer alakult ki és a Magyar Szocialista Munkáspárt j kommunisták pártját sehol, soha, megyed szervezeteibe. senki nem tudja megszüntetni, Nem lennénk hívek az igazság-. mert ez a párt a munkások és a hoz, ha rögtön meg nem állapíta- dolgozó emberek pártja, mert ez nanák, hogy az elért eredmények a párt az igazság képviselőinek a mellett vannak fogyatékosságok a j pártja, mert ez a párt az ország párt belső életében és mindenek- j függetlenségének, a dolgozó nép előtt a párt egységének megszdlár- i szabadságának a pártja, dítása terén. Még nem küzdöttük i le teljesen párttagságunk egy jelentős részének gondolkodásában Az aktívaülés vitájáról lapunk a revizionista eszmei behatásokat j keddi számában számolunk be.
