Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPt'JSAG 1957. májas 24., péntek-* Eavesütt íllamsk |,ja||ava|(| erÖfeSZÍtéS8t kilugvmimszteriumtnak -----­Mo szkvában július 28. és au- '•gusztus 11. között rendezik meg a VI. Világifjúsági Találkozót. Már több mint 70 ország ifjúsága kap­csolódott be a fesztivál előkészí- ■ lésébe A fesztivál nemes eszméi a leg­különbözőbb országok közéleti és ■kulturális személyiségiének nagy támogatására találtaik. — Véleményem szerint a talál­kozó eszméje nagyszerű és azt *neg kell valósítani, — jelentette ki Keszker, India tájékoztatásügyi minisztere. — Azt hiszem, hogy a különböző országok fiataljainak tgye'kezniök kell megérteni egy­mást, mert csak így alakíthatjuk ki a béke légkörét, az együttélés és a kölcsönös megértés atmoszfé­ráját. A fesztivál gondolata azonban nem mindenütt tálált megértésre és támogatásra. Egyesek nem jó szemmel nézik a inemzetiközi találkozókat, a külön­böző országok fiataljainak köze­ledését. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nemrégen körlevelet küldött az Észak-atlan- tönmb országaiban lévő nagyköve­teinek, amelyben utasítást adott, hogy tegyenek meg mindent hogy a NATO tagállamok kormányai „akadályozzák meg az ifjúság el­utazását a moszkvai világifjúsági találkozóba.” Az Egyesült Államok kormá­nyának ez a lépése példátlan. Az amerikai kormány nyíltan beavat­kozik más államok belügyeábe. Ez a léfrés összeegyeztethetetlen a nemzetközi jog legelmibb követel­ményeivel. Az Egyesült Államok vezető kö­rei e lépésük igazolására arra W- v ^atkoznak, hogy fokpjz<pe}otj a nemzetköz feszültség, ezenkívül „kommunista jellegűnek” tekin­tik a fesztivált. Ezek az érvek azonban egyál­talán nem meggyőzőek. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy éppen a jelenlegi nemzetközi helyzetben Rendkívül fontosak a nemzetközi találkozók. A fesztivál jellegéről pedig be­széljenek a tények. A Világifjúsági Találkozón minden fiatal résztvehet, meggyő­ződésétől, nemzetiségétől és vallá­si hovatartozásától függetlenül — mondja a fesztivál nemzetközi előkészítő bizottságának nyilatko­zata. A fesztiválon egyetlen poli­tikai, filozófiai, vagy más irány-, zat sem lese uralkodó: a VIT-et a kölcsönös tisztelet és kölcsönös megértés, a fiatalok barátsága szellemében rendezik meg. Ismeretes, hogy a fesztivál ve­zető szerve a nemzetközi előkészítő bizottság, amely különböző politi­kai meggyőződésű* hitfelekezelű, társadalmi nézetű emberekből te­vődött össze. A bizottságnak sok olyan tagja van, akit semmikép­pen sem lehet azzal „vádolni”, hogy kommunista. Meg kell említenünk azt is hogy a Világifjúsági Találkozó előkészítésében különböző meggyőző­désű emberek vesznek részt az egyes országok­ban is. Angliában például olyan szervezetek is Tész tv esznek’ az előkészületekben, mint a presbite- riánus ifjúsági szövetség országos végrehajtó bzottsága, a „Quenn Mary” kollégium diákszövetsége, stb. Ugyanez a helyzet más euró­pai, ázsiai, afrikai, és amerikai or­szágokban iS, India egyik legnagyobb ifjúsági szövetsége, az indiai országos di- ákkongresszus határozatot hozott, hogy 250 indiai főiskolás diákot küld a VIT-re. A belga ifjúsági szervezetek 600 ifjút és lányt kül­denek Moszkvába A francia fiata­lokat 2000 ifjú és lány fogja kép- ! viselni. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban is készülnek a feszti- j válra. Most alakult meg ott elő­ször a fesztivál országos elő. rszí- | tő bizottsága. Egyes nyugati köröik, amelyek agresszív politikát folytatnak, nem kedvelik a béke és a népek kö­I zötti barátság megerősítését célzó ifjúsági találkozókat. Ezért min­den eszközzel meg akarják hiúsí­tani a moszkvai fesztivád sikerét. De ezeknek az uraknak nem sza-, bad hiú reményekkel áltatndók magukat. A fiatalok megrendezik a VI. Világifjúsági Találkozót, a- mely elő fogja segíteni a közele­dést és barátkozást. Készölnek a nagy találkozóra Csoportos beszélgetéseket tartanak a kommunisták Az MSZMP békéscsabai VI. ke­rületi alapszervezetében május 22-én, szerdán este összehívták a kerület agitátorait. Az összejöve­telen a politikai munka megjaví­tásáról volt vita. Több mint hú­szán megjelentek. Az összejött eí$&Vsaft'éffiá'tátó!&ík. Hogy a ke­rületben rendszeresen tartanak csoportos beszélgetéseket, ahol a párt politikáját ismertetik a dol­gozókkal. A dolgozók pedig el­mondják problémáikat, panaszai­kat. Elmondják azt is, hogy mi a helyes a párt politikájában, hol követtek el hibát. Ez a kapcso­lat szükséges és helyes is, hiszen a párt csak így tud igazán vezet­ni, ha véleményt kér a tömegek­től és a felvetett hibákon segíte­nek és orvosolják azokat. Az első ilyen csoportos beszél­getés május 28—30-án lesz. A ke­rület agitátorai úgy döntöttek, hogy mindig egy helyre járnak, így a dolgozók megismerik ésszá- monkérhetik az előző beszélgeté­seken felvetett problémákat. MÁJUST ÜNNEPELTÉK a vendéglátó doldozói Sokan, akik vasárnaponként vagy más munkaszüneti napokon leülnek egy kisvendéglőben, esz­presszóban vagy étteremben szó­rakozni, nem gondolnak arra, hogy azok a dolgozók, akik gon­doskodnak ezeken a napokon a szórakozásukról, szintén szeretné­nek szórakozni. Egy-egy nagyobb ünnepen, amikor mindenhol mun­kaszünet van, a vendéglátóipar dolgozói fokozottabb munkát vé­geznek. így volt ez május else­jén is. Míg mások szórakoztak, addig a felszolgálók, a kihelyezett sátrak dolgozói megfeszített mun­kát végeztek. Pedig a szórakozás­hoz ezeknek a dolgozóknak is jo­guk van. Ezért csak helyeselni le­het, hogy a Békéscsabai Vendég­látó Vállalat vezetősége az elmúlt napokban kis ünnepség kereté­ben lehetővé tette a dolgozóknak május 1 megünneplését a Csaba étteremben. Ezen az összejövetelen azok a dolgozók, akik egyfolytában öt éve a vállalatnál vannak, törzs- gárda-jelvényt is kaptak. A han­gulatos estét egy kis műsorral is színesítették. Mindenki jól érezte magát — igaz, egy kis zavaró körülmény is történt. Miközben a vállalat dol­gozói szórakoztak, az egyik dol- [gozó kihívta a Csaba étterem üz­letvezetőjét azzal, hogy valaki sze retne vele beszélni. Mint később kiderült, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium egyik kiküldötte volt, ! és felháborodva tiltakozott az el­len, hogy a vállalat dolgozói itt í szórakoztak. Igaz, hogy igazolvá- jnyába 1955-ben nyomtak utoljára bélyegzőt, de 6 mégis magabizto- ' san hadonászott az üzletvezető orra előtt. Azonban sem az üz- jletveztő, sem a dolgozók nem za- j vartatták magukat. — úgy gon- I dőljük helyesen — és mindvégig I vidám hangulatban töltötték az J estét. N. f. Albánia Az Albán Népköztársaságban országszerte lelkesen készül a fiatalság a moszkvai VIT-re és sportversenyekre. Az ország kü­lönböző vidékein már áprilisban megrendezték az első helyi szpar- takiádokat, amelyeket májusban és júniusban a városi és a területi szpartakiádok követnek. Július 7- e és 14-e között rendezik meg Ti­ranában az Ifjúsági és Főiskolai Szpartakiádot, amelyen több mint 8000 ifjú és leány vesz majd részt. Ezen a szpartakiádon dől el, hogy kik lesznek azok az ifjú sportolók, j akik az albán színeket Moszkvá- j ban képviselik. Eddig a helyi •szpartakiádokon mintegy 18 000 \ középiskolás és főiskolás vett részt/'”7-' ” Csehszlovákia A csehszlovák fiatalok nagy lel­kesedéssel készülnek a moszkvai világifjúsági találkozóra. Cseh- j Szlovákia színeit 280 tagú sport- j küldöttség képviseli majd a talál­kozó sporteseményein. A csehszlo- i vák sportolók közül a legnagyobb számú csoporttal az atléták szere­pelnek. A vezetőket és a bírókat is beleszámítva, harmincán vesz­nek részt a versenyen. Ezenkívül résztvesznek a sporteseményeken a csehszlovák kosarasok, torná­szok, labdarúgók, kézilabdázók, kajakozok, úszók, vizipólózók, te­niszezők, asztali-teniszezők, birkó­zók, ökölvívók, súlyemelők, repü­lőmodellezők stb. Lengyelország Lengyelországban rövidesen sor kerül a Moszkvában megrendezés­re kerülő VI. VIT küldötteinek megválasztására. Ezerkétszáz len­gyel fiatal vesz részt a nagy talál­kozón. Közöttük több mint kétszáz azoknak a száma, akik a sportver­senyeken vesznek részt és mintegy háromszázan szerepelnek a külön­féle művészegyüttesekben. Ez utóbbiak csoportjában minden va­lószínűség szerint sor kerül a Szi­léziai Népi Együttes, a Bim-Bom Diákszínház és egy cirkuszi együt­tes kiküldésére. A lengyel mű­vészegyüttesek mintegy negyven alkalommal szerepelnek Moszk­vában. Egy-egy küldött részvételi költ­sége több mint 3000 zloty. Mivel az állami hozzájárulás nem ele­gendő, a fiatalok különböző úton- módon igyekeznek a hiányzó ösz- szeget előteremteni. Különféle rendezvények bevételét fordítják erre a célra, valamennyi vajda­ságban a Lengyel Rádió közremű­ködésével „Bökkenő“-esteket ren­deznek és országos VIT-Lottó-já- tékot szerveznek. A lengyel fiata­lok több mint 6000 ajándéktárgyat visznek a VIT-re. „Elölted a küzdés. eUKted a pálya, Az erőtlen csügged. az erős megállja” Öregdiákok vwvwvwwwvwwwwv A keleti égbolt ezen a reggelen olyan volt, mint egy még nedves vízfestmény: peremén a különfé­le színárnyalatok csodálatosan ölelkeztek a rózsaszínekkel. Szép nap Ígérkezett. Minden sarkadi diákfiú és diáklány titkon, izga­lommal készült erre a szombatra, ami tulajdonképpen érthető is, hiszen a negyedik osztályosok — .először e gimnázium történeté­ben — búcsúzni készültek. Már kora reggel úgy festett a gimnázium, mint egy illatos vi­rágcsokor. A búcsúztatók szorgos kezenyomán virágba-borultak az osztálytermek, a folyosók és a nagyterem. Választani, hogy melyik a legszebb osztály? Bi­zony nehezen lehetett volna, de... talán mégis... én a negyedik osz­tály díszítőinek ítéltem volna oda a pálmát. A kellemes nyugalom pírrózsá­kat ecsetelt a derűs, mosolygó ar­cokra. Az ünnepi készülődés má­mora mindenkit elkapott, még hajós bácsit is, az öreg pedellust. Nyolc órakor megszólaltatta a csengőt, ezúttal a negyedikesek „kedvéért” kissé hosszabban, ün­nepélyesebben, mint máskor. A zsongó-zsibongó, jókedvű diák- sereg bevonult az osztályokba. évvel ezelőtt e grófi kastélyhőt átvarázsolt, akkor még egytan- termes, iskola megnyitotta ka­puit előttünk. „ Most, amikor a ballagás egy- egy percében végigtekmtettürk ez osztályokon, a már kissé ösz- szefirkált, de még mindig új is­kolapadokon, meghatódott szív­vel gondoltunk vissza a bennük eltöltött napokra... Meleg szívvel gondolunk vissza a vizsgák utáni kellemes nyári szünidők­re, amikor közös erőnkből nya­ralhattunk a Balaton partján. Megismerkedhettünk a Bakony hűvös rejtekeivel, a Balatfm csil­logó hús vizével, Tihany rejtélyes visszhangjával, gyönyörködhet­tünk Pécs és a Mecsek örök szépségeiben... Kedves emlékek ezek, megőrizzük egy életen át... — Peregnek a mondatok... a közelmúltról, a máról beszél az emlékező: Felelőtlen gondolkodású embe­rek meg akarták gyűlölteim ve­lünk is azt a jelszót, amelynek nevében ezen a napon kiléptünk az életbe és egész életünkön en­nek jegyében fogunk dolgozni, tanulni. Ez a jelszó nem más. mint a magyar ifjúság esküje: „Hűség a néphez, hűség a párt­hoz.” Ez agyunk parancsa, szí­vünk dobbanása, hűek maradunk hozzá! Vár ránk az élet. ...És most, búcsúzásunk pilla­natában idézzük nagy költőnk, Ady verssorait: Megkezdődött a tanítás. A folyosókon nesztelen léptek­kel járkált a csend, nagyokat szippantott a virágok selymes il­latából, aztán hopp! Egyszeresük megállt a negyedik osztály ajta­ja előtt. Dallam szűrődött ki... Milyen ismerős... Ballag már a vén diák... tovább, tovább... pszt! főpróba van! ^ t j Tizenegy óra után benépesül a nagyterem, az elöcsamokfäiä uS- var: jönnek a mamák, papák, ismerősök, és a kiváncsi ismeret­lenek. Pontosan délben megszólal a csengő, jelezve, hogy megkezdő­dött... igen, megkezdődött az, a- mi a diák életében csak egyszer fordul elő: a ballagás. Megindult a menet, felhangzik a búcsúzó dal. Harmincnégy negyedikes fiú és lány, kezében az apró séta­botra kötött tarisznyával, indul az utolsó sétára, búcsúra. A kedves osztályfőnöknő: Szentgyörgyiné, dr. Fejér Rózsa vezeti diákjait körben az osztá­lyokon. Milyen megható ez a búcsúzás... Könnyeket csal az „öreg diákok” szemébe. Elhalkul a búcsúdal... majd ismét felhang­zik az árnyas parkban, ahol fel­vonulnak az osztályok félkört al­kotva a negyedikesek előtt. Ol­dalt a szülök helyezkednek el. Beke Lajos búcsúzik a negye­dikesek nevében. Szellő suhan a fákon át, s röpíti a megilletődött szavakat: — Életünk nagy eseménye ez a mai nap, amikor búcsút veszünk iskolánktól, nevelőinktől, s tőle­tek: iskoltatársaim. E mai nap ünnepélyes hangulatában is ott lebeg szemünk előtt annak a napnak emléke, amikor négy-u „Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, Küzdő, szabadleffeü diák!” A búcsúztatókat Veress Rozá­lia „képviseli". Halkan, megille- tődötten, de különös melegség­gel zengenek utolsó mondatai: — Búcsúzunk Tőletek és régi barátokként mindig visszavárunk benneteket, csengjen fületekben utolsó üzenetünk: „Előtted a küz­dés, előtted a pálya, az erőtlen csügged, az erős megállja!” Csausz Vilmos ,az iskola igaz­gatója lép ki a diákok elé. Kezé­ben papír, arcán a búcsúzó kife­jezése. Szinte bele sem néz a so­rokba, „szívből" beszél diákjai­hoz. — Felejthetetlen emlék lesz mindannyiank szivében az együtt töltött évek varázsa, szépsége. Csak azt kérjük tőletek zálogul, hogy őrizzétek meg azt a eset, amit tőlünk kaptatok, ami re tanítottunk Benneteket: a nép, a párt, az emberiség szeretetét, s legyetek igaz emberek minden­kor. A KISZ nevében osztályhű­ségre kérlek Benneteket! Taps csattant, amikor Csausz Vilmos igazgató kezetfog minden negyeikes fiúval és leánnyal, ke­ményen, férfiasán. Az osztályfő­nöknőnek is megköszöni áldoza­tos munkáját, majd végetér a kedves, soha el nem felejthető ünnepség. Szép volt — nagyon szép! m Este nyolc órakor a gimnázium kivilágított nagytermében játsza­ni kezd a zenekar. Megkezdődik a ballagási bál. A táncra csábító dallamokra tűz gyűl ki a szí­vekben... s parázslik világos virradattig. BALLAG JÁNOS Elßkeszühe lek a Pedagógus Napra Megyénk minden iskolájában, j szervezik, óvodájában megkezdték a júnins A korábbi szokástól eltérően, 1-én tartandó VI. pedagógus nap ebben az évben a Hazafis Nép­szervezését. Ezen a napon az front és a nőtanáes irányítja az óvodákban és iskolákban a tani- ünnepségek resdezését. tás kezdete előtt a tanulók kő- Ugyanezen a napon az Elnöki szöntik a tanárokat, majd küldött- Tanács az Országházban ünnep­ség az igazgatót és a nevelőtestü- ség keretében adja át a kiváló ta- tetet. Ezeket az ünnepségeket min- nári, tanítói és óvónői kitünteté­sen »itt a szülői munkaközösségek seket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom