Békés Megyei Népújság , 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951 május 21., kedd Nini, miért ilyen csipkézett ennek a kisrpalacnak a füle? — kérdi érdeklődve Raffet János > ezüst­kalászos gazda, a tanfolyam legfejlet­tebb, de legidősebb tágja. Mogyorósi Jó­zsef sertéstenyésztő megmagyarázza a füicsipke szám je­lentőségét. Raffaj bácsi nagy érdeklő­déssel hallgatja, s elhtározta — amint mondta — hogy a jövőben ő is törzs­könyvezteti kocáit, úgy érzi, megfelel­tet. És most vegyünk egy kis lélegzetet kedves olvasó, ahogy viccesen uondták egynémely helyről. ..hogy elég volt a malacokból". Menjünk át a tehénistállóba, de talán inkább előbb a mesterséges megtermékenyítőbe. E gyönyörű bikát Planetnek hívják. Mondhatjuk, a gazdaság szemefénye. Száz darab üsző utódja van a gazdaság birtokában egy istállóban, amik örökölték apjuk jó tulajdonságait, a jó külemet. apjuk anyjának sok tejét. Kára Menyhért csoportvezető felidézi a gazdáknak az elméletben tanul­takat, most lehetőség nyílik, hogy a gyakorlatba átültessék. Örménykúti gazdák (llllllllllllllillllllllilllllillllllllllllllllllllllllllllilllltllllllilllllllllli!llllllllÍlhllliii!Hlillllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllfl||||f|||||||||||||||||||[ Mezőhegyesen Gyönyörű májusi nap, 60 lelkes örménykúti gazda látogatott el a Tiszántúl egyik-legrégibb, talán legjobb állami gazdaságába. Me­zőhegyesre. Fajtiszta állatairól világhíres. Mi magunkkal vittük a fényképezőgépet is, hogy megörökítsük amit láttunk, tapasztal­tunk. Akik velünk voltak, kivétel nélkül parasztemberek, parasztasz- szonyok, kinek a kezét a munka, a kora hajnali harmat már cse­repessé tette. Tanulni jöttek, tapasztalni. A gazdaság sertés­telepén vígan folyik a munka. A kifutók­ba a tavaszi napon sütkéreznek a kis­malacok. Karancsi Lajos brigádvézető, aki immár negyven éve dolgozik a gaz­daságnál. Klárik La­jos sertésgondozóval magyarázzák az e- züstkalászos gazdák­nak a sertés csecs­bimbóinak szabályos elhelyeződését, s a jó anyakoca tulaj­donságait. Klárik La­jos példáját követi a hallgatóság, annál is inkább, mivel man­galica állománynál fialási átlaga kocán­ként 5.8. s a felne­velt állatok száma 5.4 darab. /Qz élet szólít... Az élet szólít, menni ; kell... visszhangozzák az is- '■ kóla falai. Búcsúznak a Bé- > • késcsabai Hid- és Vízműépí- : tési Technikum negyedike­sei, kedves iskolájuktól, at­: tói az iskolától, amelyik az életre készítette elő őket. Az ünnepség során meg- koszorúzták Vásárhelyi Pál — az iskola névadójának — : mellszobrát. Az udvaron ; tartott búcsúztatón dr. Bar- : na Bálint igazgató, dr. Ma- : dai Pál és Drienyevszky Já­:: nosné búcsúztatta a IV. ősz­• ■ tályosokat. A negyedikesek : nevében Varga Lajos búcsú­■ • zott az iskolától. Mihály Pál az iskola ifjúsága nevében :: búcsúzott a negyedikesek- :: tői. :: Az élet szállít, menni :: kell... menni, új utakra. Ma ■ búcsúznak az iskolától, de hamarosan ismét találko­zunk az életben, szocializ­•; must építő hazánk munkás ■: hétköznapjain. A magunk részéről is, sok sikert kívá- •; nunk az életbe induló új :: technikusoknak! j Szeret étünkéi aUac{uk megmutatni apróságainknak Óvodánkban minden évben igen nagy szeretettel végezzük a gyer­meknapi előkészületeket. Azt a­Ez a fiatalember Kerekes Sándor, aki 1049 óta dolgo­zik a gazdaságban, mint ellető. Nagyon szereti a munkáját, tanulhat bárki tőle. hiszen szereti a kis­malacokat. Most is szem- hunyorgatva nézi a kifutót, amikor hangos visítás hal­latszik a 2-es kifutóból. i karjuk, hogy ez évben még szebb, még kedvesebb legyen ez a nap kis óvodásaink számára. Az óvoda dolgozói a szülői mun­kaközösséggel állították össze a gyermeknap programját. A leg­szebb mesékkel, kacagtató, tanul­ságos bábjátékok előadásával szó­rakoztatjuk majd gyermekein de nem fog hiányozniok majd a játékok sem. A szülői munkakö­zösség tagjai azon fáradoznak, hogy — eddigi szokásukhoz híven — a jóízű uzsonna se maradjon el. A nőtanács kezdeményezésével az idei gyermeknap új színnel gaz­dagodik a tervezett gyermek-kar* novai megrendezésével. Elhatároz« A 90k illat után — nem valámi kel- [ Megtekintettük a gazdaság modern, mesterséges borjúnevelőjét, ahol lemesre kell gondolni — pillantsunk szakszerű irányítással, gondozással í evelik a jövő teheneit, he a gazdaság mesterséges megter- Legjobban tetszett az örménykúii gazdáknak az állami gazdaság mékenyítő állomásának laboratóriu- ótenyésztése. Nem hiába lovasember a magyar — mondja Kára Meny­mába. ahol példás, higiénikus tiszta- hért — de szíve mindig a lóhoz húz. A versenyistállóban tomboló pari­ság van. Dr. Kátai László vezető ál- pák, némelyik alig fér a bőrében, egyre jobban harapdálja a másikat, tatorvos mikroszkópon mutatja be az Kint az istálló előtt nagyban folyik a szemle. Kiss István a jelenlévő gaz- ondósejtek mozgását. Ismerteti a dáknak bemutatja a Gézengúz nevű íutólovat. ami az utolsó országos ver- mesterséges megtermékenyítőállomás j senyen is jó eredménnyel végzett, és készítik e hónapban megrendezendő Idáig elért eredményeit, 8 azokat nemzetközi versenyre is, Békéscsabára. a hibákat, amit egyes termékenyítők Bár ilyen lenne nekem is — hallatszik innen-onnan — s a vágyat egy elkövetnek. I mély sóhajtás követi. Láttunk száguldó ménest, habzó szá­jú méneket, amelyek szépségükkel, jó külemükkel csakis a gazdaság cél­tudatos munkáját dicsérik. A tanulmányi kirándulás elérte cél­ját. Talán így jellemezhetnénk egy I mondatban: A tudományos munka — i szoros egységben a gyakorlattal. Késő délutánra járt az idő, amikor az utolsó csikókifutót megtekintettük. ! Fáradtan, más a melegségtől aléltan szállt fel az autóbuszra. Utolsó állomás: Békéscsaba, Halász­csárda. Amikor a vacsora már teljes valóságában megkezdődött, megeredt I a szó. Öröm volt nézni kedves olva­só, az egyszerű embert, amikor elme­sélte e kellemes napi élményét, s egyúttal vágyát, azt, hogy a jövőben felhasználja az itt tapasztaltakat. Elindult az autóbusz. Utánanéztem e lelkes társaságnak, akiknek a gyakor­lat immár a kezükben van, de a tu­dományt is napról napra úgy szívják magukba, mint a mágnes a vasat. i {Sain B.l j tűk, hogy ezen mi is részt ve* szünk Arra törekszünk, hogy a gyer­meknap megrendezésével külö­nösképpen kifejezésre juttassuk a határtalan szeretetet, gon&osko- dúst, amelyben népi demokrácia ánkban minden gyermeknek ré* szesülnie kell. Kávási Ferencné vezető-óvónő, Békéscsaba. Csaknem kellő millió forint jövedelem sertéshízlaláskól az orménykóli Petőfi Tsz-iien Az évek óta a jó gazdálkodá­sáról híres örménykúti Petőfi Termelőszövetkezet saját húsfel­dolgozó üzemet létesített 1955 őszén, s a hízók zsírját és húsát Szarvason értékesíti. Az elmúlt évben 212 sertést hizlaltak és ér­tékesítettek, amiért 768 ezer fo­rintot kaptak. Az idén 514-et mérnék ki, amiből csaknem kettő millió forint bevételre számíta­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom