Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-19 / 91. szám

BfiKÉS MEGYE! NEPÜJSÄG 1957. április 19., péntek Újahh jegysetlapok mmmmmmmmmtmmdmzmmmmmmmmmmmsmMmimvmmtMt Az újságíró sokfelé jár, sokmindent tapasztal, sokmindent meglát, (bár ezt nem veszik mindig szívesen) és mindent megír. Az élet legapróbb villanásai is fontosak, meri összetevői lehetnek nagy dolgoknak. Ha a megyét járom, kitűzött nagyobb lélekzetű céljaim mellett a kicsiny apróságokat is keresem, kutatom, jegyzem, aztán, ami­kor több időm kerül, kitépem ezeket a jegyzetlapokat, és átnyúj­tom az olvasónak, hogy necsak én, egyedül gondolkozzam el ró­luk, hanem többen, hiszen itt is érvényes az aranyszabály, hogy több szem többet lát. Lássuk tehát, kedves olvasó, lapozzunk! Lóg az eső lába, a napsugár osak mutatóba bújik ki a felhők közül, hogy lássuk: ilyen is van, hiszen a tavaszhoz tartozik. Ilyen­kor az ember kedve sem valami vidám, hanem inkább borongós. mint a szürke fell eg, az ászaid égen, ami rögvest esőt zuhint a nyakunkba. így értünk be Mezőberénybe. Majdnem dideregve, majdnem fázva és mit tehettünk mást, gyorsan beugrottunk egy kis „me­legítőre” a főtér egyik söntésébe, amely a volt szálloda-épületben székel. A szag. ami megcsapta az or­runkat, rettenetes volt. (Mintha valaki azt a bizonyos bor-viszant- látási folyamatot odabenn végez­te volna el.) A poharakat löttyent- ve mossák, a pálinka rózsaszínű, (azt mondják azért, mert „vélet­lenül” rumos edénybe öntötték). — Egyszóval egy kis egészségügyi ellenőrzés nem ártana, ez a véle­ményünk. Nem nagy dolog az egész, de fontos! m Korán indultunk ezen a napon, így aztán (kivel nem fordul elő!), nem tudtam megborotválkozni. Kérem, ne neheztel jenek rám ol­vasóim, — ez valóban csak az én dolgom. Nem is akarom én un­tatni önöket azzal, hogy irtózom a „sajátkezű“ borotválkozástól, mert „kitűnő” pengéink olyan „borot­va-élesek“, hogy minden borotvál­kozási műveletnél öt-hat helyen (ez még a jobbik eset!), bevágom magam. így azután, amikor Gyomára értünk, betértem a főtéri Figaró­hoz, ahol szövetkezés! alapon bo­rotválnak, nyírnak, szépítik a fér­fiak ábrázatát. Már megtörtént a szappanozás művelete, és éppen a pengét fente a Figaró-kartárs, a- éreztem, egyre éreztem, hogy valami bántja a szemem. Ügy is mondhatnám! szemet szűrt va­lami. Nem más, mint egy hirhedett és nein híres-neves Békés megyei ellenforradalmi lapocska, a „Füg­getlen tjjság“ falinaptára. Persze, hogy nem nagy dolog! Ki mondja ezt? Még azt se mon­dom, hogy a Népújság naptárát tegyék oda helyette, ha az nekik stem teiszik. És még egy: szeretném tudni, hogy a tárnics, vagy más állami szervek dolgozói is ott borotvál­koznak-e, mert nem értem, hogy nekik miért nem szúrt szemet az a falon felejtett . függetlenség?“ Az eső később nekilátott rende­sem, kitartóan, egyhangú szemete­léssel. — Jó ez — mondogattuk a zöl­dülő vetéseket nézve — a tavaszi, áprilisi eső mindig aranyat ér, legalább is ezt tartja a közmon­dás. Endréd és Kondoros között jár­tunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy a kivénhedt, hepe-hupás makadámutat javítják, sőt újjá­építik hosszú szakaszon. Gőzhen- ger pöfög Endrőd alatt, lassan, komótosan gyűri be a köveket az alapozásba, simítja el a sofőrök átkozódásal következtében mégin- káb'o tönkrement út folytonossági hiányosságait. Kondoros előtt a legszembetű­nőbb apróság az volt, hogy sokan dolgoznak a határban; vetnek, szántanak traktorral, lóval, seré- ! nyen. : Az eső is elállt, és kisütött a nap. Az útmenti falit bonnié levél- ikéin pici gömböcskékben rezgeti ■ezer és ezer esőcsepp... Nagyokat j lélegeztünk a tiszta, szabad leve- : gőből. # Nagyszénás, földmű vesszöveí­kezeti cukrászda. Sok más dol- 1 gunk mellett, ide is benéztünk, és amikor (először jártunk ott) be- | csuktuk magunk mögött az ajtót, (nagyvárosi ízlés, fény, és meleg­ség sugárzott felénk. A kicsi, .üveglapos 'asztalkák, a ragyogóan berendezett pultok azonnal elárul­ták, hogy Nagyszénásom is sokat adnak már ama, hogy kultúrál- tam, szép, reprezentatív helyen szórakozhassanak a dolgozók. A Musztata-testvérek vezetik a cukrászatot, és nagy a forgalom, ami megint csak meglepett ben­nünket. | Szépül ez a község, és ahogy mesélik, valamikor, régen, félév­század alatt sem fejlődött annyit, mint az elmúlt évtizedben. ] Azt mondjuk erre is, hogy ap­róság? Dehogy az, nagy, igen naigy dolog ez! És ezt ütem is kell ész­revenni, mert mindenki tudja. A négy jegyzetlapon, amit ki- i téptem a blolckíüz-etemből, — i ennyi volt. Most pedig döntse el az olvasó: érdemes-e a kicsi, ap­ró dolgokat, eseményeket is ke­resni, kutatni, és megírni?! Sass Ervin LECSAPOLJAK Kolontót Izsák határában terül el ez a több ezer holdas, itt- ott szántók­kal megszaggatott moesárviiág, mely tőzeges vizfenyőivdl, gyér nádasaival régen parlagom heverő terület. A Bajai Vízügyi Igazgató­ság még ebben az évben megkezdi a víz levezetését. Ezt követően, mintegy 1500—2000 holdas legelőt vesznek művelés alá. Mindenkor a Ballonyai Foldművesszövetkszet árudáiból III I ndent vásároljon, vásárlási visszatérítést kap. Békési pgyüiri hétköznap reggel 8—17 óráig ünnepnap „ 7—14 „ nyitva Szakemberek ügyeimébe A vegyszeres gyomirtás serkenti a gabona fejlődését A Magyar Agrártudományi Egyesil- let és a Földművelésügyi Minisztéri­um április 15-én ankéton tárgyalta meg a vegyszeres gyomirtás tudomá­nyos és gyakorlati feladatait. Az an­két résztvevői a tudományos kutatás és oktatás képviselői, a megyei me­zőgazdasági osztály főagronómusai és növényvédő agronómusai, a növény­védő állomások vezető szakemberei és az illetékes vállalatok vezetői vol­tak. Soós Gábor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermesztési főosztá­lyának vezetője beszédében hangsú­lyozta, hogy a múlt évben 500 ezer hold területre elegendő vegyszerből csak 232 ezer holdon végeztünk gyom­irtást. A gyomirtás következtében je- lenkező terméstöbbletet alapul véve, ez 4000 vagon terméskiesést jelent. Az idén is 450 ezer holdra elegendő Dikonirtot biztosítottak az egyéni gaz­dák részére is szabadon. Minden szakember feladata, hogy ez a menyiség felhasználásra is ke­rüljön. A vitavezető előadást Ubrizsy Gá­bor, a Növényvédelmi Kutató Intézet Kossuth-díjas igazgatója tartotta. Beszédében rámutatott arra, hogy szántóföldjeinknek 20—30, legelőink­nek sokszor 80 százalékát foglalják el a gyomok. Különösen külterjes kul­túrák és viszonyok között a gyomir­tásra nincs más mód, mint a válogató hatású, vegyszeres irtás. Dikkonirtal a gabona és a legelők, a Krezonittal az ipari növénj^ek termesztésének leg­égetőbb kérdése megoldódott. Meg kell még találni a tarackbúza, a vadmöhar, a kakaslábfű és a többi egyszikű, vagy erősebb ellenálló gyom irtásának módszerét. Az egyoldalú liormonhatásű vegy­szeres gyomirtás azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyomnövények el­lenállósága a vegyszerrel szemben fo­kozódik és az érzékeny, széles levelű, kétszikű gyomok helyét a tarackos gyomok foglalják el. Ezért a külön­böző hatású gyomirtók körforgás­szerű alkalmazását kell megvalósítani. Hazai gyomirtó szerünk a j,D.ikko- nirt”, nagyon sok jó tulajdonsággal rendelkezik: nagy mértékben váloga­tó hatású, vagyis gabonára a szárba indulás időszakára ártalmatlan, sőt serkentő hatással bir,* a gyomoknak 80 százalékát kiírtja, azt élettaniing támadja meg. 16—18 C fok alatti hőmérséklet gá­tolja a hatást, a 25 C fokon felüli me­legben való hormonhatású permete­zés vagy a túlpermetezés a kultúr­növényt is károsítja: kalásztorzulás, a mag minőségi romlása léphet fel. Tíz—huszonöt centiméteres gabona­magasság esetén — április 15 és má­jus 15 között — a leghatásosabb a per­metezés, mert a gyomok ekkor a leg­érzékenyebbek. Ilyenkor az acat is maradéktalanul kiirtható. Érzékenyeb tavasai gabo­nák, a köles és a cirok permetezé­sénél kisebb töménységű oldatot használjunk. A gyomirtás következményeként mérések alapján megállapítható volt, hogy egy holdon félmillió növény- egyeddel is növekedett a gabona ál- lománya; mely 1—4 mázsás termés­emelkedést jelenti ELFOGTÁK a bogiári tolvajnőket A kiskunhalasi rendőrkapitány­ság bűnvádi eljárást indított Hős Erzsébet 47 éves vagyontalan csa­vargó és Herczeg Mária 25 éves boglárt lakosok ellen, akik huza­mosabb idő óta tizenhárom rend­beli betöréses lopást köveitek «I a boglárt lakosok és a környékbeli­ek hálára. KÉREK az áprilisban és májusban bemutatásra kelülő of filmelclső! Bakaruhában Üj magyar film Darvas Iván és Bara Margit a főszereplője ennek az új magyar filmnek. Kedves, megkapó történet, bizonyára nagy sikerre számít­hat. Tavasz a kisvárosban Szovjet film A film fiatal alkotói új utakat keresnek, és nem sikertelenül. Mélyebbről ábrázolják hőseiket, a fiatalok életét, szerelmét. Meg­nézzük valamennyien! 9 Az örök éjszaka titka A Csendes-Óceán egy kis szigetére viszi el a film a nézőt, ahol as óceánkutató intézet kicsiny expedíciója dolgozik... Az óceán mélyének titkai peregnek a vásznon, és izgalom, érdekfeszítő tör­ténetek sora.,, Májasban nézzük meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom