Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-19 / 91. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. április 1#., péntek | ★ Párthirek ★ | Május 1 bizottság május 1 előkészítő bizottságokat. A megye minden községében megyei és járási előadókkal nagygyűlések lesznek. Az egész megyében lelkesen készülnek a dolgozók május 1 méltó megünneplésére. A városokban és járásokban már megalakították az MSZMP intéző bizottságai a KISZ titKAri tanfolyam A Kommuista Ifjúsági Szövet- ' MSZMP megyei intéző bizottságó- eég megyei szervező bizottsága nak elnöke a békéscsabai repülő- ápril» 18- és 20-a között, Békés- téren kül- és belpolitikai tájékoz - csabán három nanos KISZ titkári tatót tart az ifjú kommunisták ve- tanfolyamot szervezett. A tanfo- »tőinek. A tanfolyam további ré- lyamon közel hatvan ifjúsági ve- szén a fiatalok megtárgyalják a zető vesz részt a megye minden KISZ előtt álló feladatokat és ki- i^sisébSL A tanfolyam első nop-i dolgozzák a KISZ megyei prog- jón Klattkó Mátyás elvtárs, az ramját. ünnepi gyűlés Az MSZMP megyei intéző bi-! Lenin elvtárs szü’ ~ tűsének 87. év- zottságáaak határozata alapján, a fordulója alkalmával ünnepi gyű- ntegye minden atapszervezetében lést tartanak. Négy órás mőserösszeállítás a rádióban Hétfőn este nagy összeállítást közvetít a rádió. Töltsön egy estét a rádió mellett címmel. Ebben minden hallgat* igényét igyekszik kielégíteni. A négyórás műsort tánczene-viiághíradó vezeti be, a továbibakbon pedig hírei prfená- sok muzsikálnak, megszólalnak a köaönség kedvencei, a zenei em- iéieal bőmből bemutatja a rádió Bajor Gizi ónefchangját, s kabaré rejtvénypályázat, francia vígjáték és római hangverseny szerepei többek között az érdekesnek ígérkező összeállításban. KÜLFÖLDI HÍREK Moszkva. A TASZSZ jelenti: j tanával és gyógyításával. Az üiés- Mrszkvában megnyílt a Szovjet- szak egy hétig tart. unió Orvos'udományi Akadémia- : * fának 11. ülésszaka. Alekszandr ««-■ ™ Szerdán délben a Bakulev professzor, az akadémia hadügyminum«-,um nyilatkozatot adott ki az Hurnánkénak arra a elnöke bevezetőjében ismertette a dkkére> kéltt&ek forBzovjet orvostudomány ;egujabb májában arról az értesülésről száß kereit, foglalkozott az onosok be, hogy Egyiptom megtá- és Levidtsz főndvaraagyot az udAthén. Mint a DPA jelenti. Mafcariosz érsek szerdán szállodájában üdvözlőlátogatáson fogadta Karamanlisz görög miniszterelnököt, Papandxeut, a Liberális Párt elnökét, az ellenzék képviselőjét nemzetközt kapcsolataival. Az madására francia—izraeli közös ülésszakon harminc tudományos , tervet készítettek. A nyilatkozat dolgozatot vitatnak meg, ezek kö- szerint a hadügyminisztérium y.ül több foglalkozik a különböző vizsgálatot indított a lap ellen, eugárzás-okozta betegségek tünet-J mivel az említett tervről írt. var részéről. Makarioez húsvét után kezd tárgyalnia görög kormánnyal. Előzőleg viszontláto«a- tást tesz. KaramanliszBáli Lelkes KISZ taggyűlés az V. kerületben flafiÉdiáfeui telő százlÉz m Békéscsabán április 21-én megnyíló tiszántúli festők kiállításán a Tiszántúl 33 fiatal és • Al V. kerületi Kimerve- munkások harcát a tőkések d?ctben lekés baagutótó,1Icn.és példaképül állította a és a rendező^ bizottság már lenes-tagkönyv kiosztó lággyá- ma kommunista Ifjúmunkásai megkezdte munkáját, a képek lést tartottak a napokban. Ka- elé. A lelekes gyűlés után a fia- csoportosítását, s elhelyezését a lász Zsófia titkár, a KIMSZ talok régi munkásmozgalmi da-[“ás érmében. A kiállítás , iránt nemcsak a szakkorok, haliarcairól beszélt, mártírjairól, lókat, és a KIMSZ-mdulót éne- J nem a yg^ dolgozói részéről % méltatta a kommunista ifi- kelték. < is nagy az érdeklődés. MIKROSZKÓP Esészen ártatlanul ? Itt születtem Gyomén. Mond- \ magyarokra” is, kik nem áltaDot- hatnám mindenki személyes Isme- lak behódolni idegen eszméknek, rűsöm. S ha összetalálkozunk az s• tótilt rendületlenül kitartani! utcán, elmeséljük egymásnak Almoe és a fehér lő mellet r. gondjainkat, örömeinket. A minapi A vérszerzödés sem voll éppen is találkoztam egy ilyen ismerő-' sajátos „magyar eszme”, .hiszen sommei. Régen nem láttuk egy- .sok más nemzetnél is dívott ab- másfc. Kérdeztem erről-azról, mivel ban a* időben. A hűhóriség, a ő panaszkodni kezdett: jfeudalizmus nemcsak Btagyaror- Nem valami jól. Nagy béna- szagon virágzott, s a kapitaliz- tunk van. Szegény testvéremet el- ! must sem „tórái metszett” mavitték... egészen ártatlanul. Nem jgyárak találták ki. lopott, nem gyilkolt, nem követett Az eszme sem valami tárgy, a- el semmit amiért büntetés járna j m't szekrénybe lehet zárni azért, és mégis elvitték .hogy annak terjedését megakadá- Hiszen 6 a „Nemzeti Bízott- • A* eszme utaí ^ maSá* mány” tagja volt. in3lk* ha i”az^és nemes, s az eszme- Igen. De ót'csak úgy ...beválasztották”. [ • Kényszerítette őt arra vala-! franciák, németek, angolok működtek közre, hanem a földkerek,, , ................. ,ség minden igaz fia, azok, akik ki , hogy el is i alalia azt, s ott te-j^ egyszerű emberek életének vékonyén közreműködjön? jszeb-bé ^ jobbá ételét tűzték — Nem. Nem kényszerít ette őt célul maguknak, erre senki, s ha tudta volna, hogy az egész vállalkozás balul üt id, bizonyára nem vállalta volna... Ez lett a vége. Most elvitték.. Pedig ff nem. akart semmi rosszat, .csak” a magyarságot akarta megóvni” az idegen eszmétől!... ki' A „Nemzeti Bizottmányban” helyet foglalni, s ott népi demokráciánk megdöntéséért buzgóikod- ni .nem csekély és nem dicséretre méltó tett volt, és nem sajátosan magyar eszméből született meg! Ügy hívják ezt, hogy „egyéni ér- Nem akartam akkor vitatkozni!^. vagy nlásként ^ vele, mert csak a maga vélt iga- j ..egyéni haszon”, a saját, és hasonlót hajtogatta volna. De most el- szőrű társaik számára, egy egész mondom — a nyilvánosság előtt :iíemzet nyo,mf<rba taszításának a mi igazunkat, a becsület es emberek igazát. | Búzgúságtikért, s tetteikért Államunk nem csak a mvá- megkapjak méhó jutalmukat”! nyokra, gyilkosokra csap le vassá- i gémű, hanem az olyanfajta „igaz Kádár Lajos rbr«^nnnnrT^TrrTr»TrrvvnnnrrnrTTTrifTrrvYTrY-vTr Rövidesen lesz olcsó# rozsdamentes evőeszköz Az üzletekben. ..lényegében i rabjait készítették el. A fémré- nincs hiány evőeszközből, de a 1 sze ennek is rozsdamentes, háziasszonyoknak az a kérésük,; Mintegy húsz százalékkal o!- hogy olcsó, rozsdamestes kész- | esőbb lesz, mint az eddigiek. A leteket is árusítsanak. Az evő- j gyár a harmadik negyedévben eszköz és acéláurgyárban most I kezdi meg az újfajta készlet <>> műanyagrtyelű készlet mintád»-1 rozatgyártását. Lenio arcképét megrajzolni nehéz. Külsejét egészen elborítják a szavai, mint a halat a pikkely. Egyszerű volt és közvetlen, mint minden, amit mondott. ...Ma is magam előtt látom a nevetségesen szegényes, fából épült templom mezítelen falait London külvárosában, a nyomorúságos fckoíasz&bára emlékeztető, szűk Ms terem csúcsíves ablakait. Ez az épület csak kívülről hasonlított templomlio®, be'ül teljesen hiányoztak a vallásos kultusz tárgyai, sőt az alacsony szószék sem a terem belsejében állott, hanem a két ajtó között, a bejáratnál. Mmdaddig nem találkoztam Leninné], írásait sem olvastam, «mennyire kell ott volna. De az, amit olvastam és még inkább a Lenint személyesen ismerő elvtársak lelkes nyilatkozatai, nagyon voMzottafe hozzá. Mikor bemutattak Deki, erősen megszorította a kezemet,, figyelmesen rámnézett és Tégi ismerős hangján, tréfásan mondotta: — Jó, hogy eljött! Maga ugye szereti a verekedést? Itt nagy csete-oaté lesz. Én nem ilyennek képzeltem Lenint. Valami . hiányzott belőle számomra! Raccsoi, kezét a hóna alá dugja és karját kifeszítve áll. És egészben véve. valahogy túlságosan egyszerű, nem érez benne az ember semmit a „vezér"- bőt. Én író vagyok. A foglalkozásommal jár, hogy megfigyeä- Jem az apróságokat a ez már «zoikásorrtimá, néha bossaantó sanfeáswTHT.i vált. Az „Anyáról” kezdett 'beszélni.-Nagyon időszerű könyv.” Ez voh egyetlen, de számomra nagyon értékes bókja. Aztán kikérdezett arról, bogy lefcardít- ják-e az .Anyát” idege® nyelvekre, & hogy mennyire csonkította meg az orosz és az amerikai cenzúra és amikor meghallotta, hogy & szerzőt vád alá helyezték, először összeráncolta a homlokát, aztán fejét fölvetette, lehunyta a szemét és elnevette magát, valami furcsa nevetéssel. Nevetésére odajött, ha jól emlékszem, Foma Ural- szkij és még három munkás; Nagyon ünnepélyes hangulatban voltam: háromszáz válogatott párttag között találtam magam és megtudtam, hogy 150 ezer szervezett munkás küldte őket a kongresszusra s magam előtt láttam a párt összes vezéreit, a régi forradalmárokat, Piehánovot, Axeírodot, Deutschot. Ünnepélyes hangulatom egészen természetes volt és az olvasó is megért, ha meg* mondom, 'hogy az alatt a két év alatt, amit hazámtól távol töltöttem, hangulatom nagyon me grosszabbodott. És egyszerre, mint z mesében, itt vagyok az Oroszországi Szooiládemokrata Párt kongresszusán. Pénzé, hogy ünnep volt ez. De ünnepfiyes hangulatom csak az első ülésig tartott — amíg ki nem tört a vita a „napirend“ kérdéséről. - A vita vadsága hideg zuhanyként zúdult LENIN ( Maxim Gorki/ ttem e frényelbőll rám, nemcsak azért, mert éreztem, hogy milyen élesen seakadt a párt refornűstáltra és forradalmárokra, — ezt már* 19A1 óta tudtam, — hanem azért is, mert üstana. bogy mennyire gyűlölik a reformisták Lenint. Ez a gyűlölet átjárta a beszédeiket és úgy buggyant ki szavaikból, mint a nagy nyomás alatt álló víz a régi. tűzoltocsőhőL És Íme, Vladimir Iljics gyors, léptekkel a pódiumra sietett és raccsoiva mondta: „Elvtórsak!“ Ügy éreztem, hogy rosszul be- szél, de már egy pillanat múlva engem is, mint a többieket „leny-iigöeikt” a bezsáde. Először életemben haHottam, hogy a politika íegbanyoíúfcLbb kérdéseiről flyen egyszerűen lehet be- MÖnL Ez a szónok nem próbált «ép frázisokat szerkeszteni, de minden szónak csodálatos köny- nyedséggel a legpontosabb értelmét adta. Nagyon 'nehéz meg- rajzolni' azt a mély benyomást, amit a szónoklata tett. Edrenyújtott keze és kissé felemelt tenyere, mely mintha rmnden «ét mérlegre tett volna, visszautasítva az dllonfél ftráaisart .nyomé® érvekkel helyettesítve azokat, Mzenyftékfsk- k»I, hogy a rmmkásosstályoak joga és köteleasége saját útján és a nem a liberális burzsoázia mögött, sőt nem is vele egy sorban haladni, - mindez rendkívüli veit és mindezt Lenin nem a saját nevében, de tényleg a történelem akaratából mondotta. Beszédének tömörsége, befejezettsége, közvetlensége és ereje, ő maga ott a pódium — mindez olyan volt, mint valami klasz- Mákue mű: minden a helyén, benne és semmi se fölösleges, semmi eicoma és ha van is, nem Látszik, mert annyira természete* és szükséges, mint az arcon a két szem, a kézen az öt újj. Ami az időt illeti, Lenin kevesebbet beszélt, mint az előző «ónok, de ami a benyomást illett, sokkal többet; nemasók én éreztem ezt, a hátam mögött lelkesen suttogták: — Tömören beszél... Néhány munkás, aki most látta először Lenint, a Hyde-parík- bam Leninnek a kongresszuson tanúsított viselkedéséről beszélgetett. Valamelyik, a következő jétómző szavakat mondotta: — Nem tudtam, lehet, hogy itt Európában a munkásoknak van más ilyen okos emberük is, Bébe!, vagy más valaiki. De, hogy voina még egy olyan, akit én azonnal így megszeretnék, azt nem hiszem. Egy másik munkás mosolyogva hozzáfűzte: —- Ez a mi emberünk! — Ptohánov is á mi emberünk — hangzott a? ellenvetés. A felelet fején találta a szöget. — Plechánov tanítónk és emellett úr, de Lenin: vezérünk és Ätansunk. 1919 őszén megkérdeztem Dí- mitrij Pavlov szormovói munkást, hogy véleménye szerint melyik Lenin legkiemelkedőbb jeilemvonása? — Az egyszerűség. Egyzzerű, mint az igazság,,, Ezt úgy mondta, mint amit jól átgondolt és régen megállapított. Tud-v'alévő, hogy az embert a legszigorúbban saját ai.mtas.ii ítélik meg. De Lenin sofőrje, Gill, aki sokat tapasztalt ember, ezt mondta: — Latin — rendkívüli enibeí. Ilyen nine® több. Viszem egy* szer a Mjaszniekája utcáin, nagy a forgalom, alig tudom vezetni a gépet, félek, hegy összezúzzák, tülkölök, nagyon izgatott vagyok, ö meg kinyitja a kocsi ajtaját, a kocsi hágcsóján keresztül hozzám kapaszkodik, — minden pereben el ütheti valamilyen jármű — és. azt mondja: „Kérem GLÜ, ne idegeskedjék, csak vezesse a gépet, mint a többiek.“ — Én régi sofőr vagyok, én tudora, hogy ilyet más nem tesz. Nehéz visszaadni, megrajzolni azt a természetességet és hajlék konvságot, amellyel minden benyomása egy mederbe ömlött. Gondolatai, miat az iránytű mutatója, hegy ükkel mindig a dolgozó nép osztály érd ekei ft-lé fordultaik. • •
