Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-03 / 78. szám
1957. április 3., szeret« BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A Csarvási Állami Gazdaságban befejezték a tavasziak vetését. Elvetettek többek között 150 hold cukorrépát, 150 hold fajtaber ót, 25 kát holdon pedig aprómagvakat termelnek. Most készítik a talajt kukoricavetésre. Négyszáz kát. hold kukoricát vetnek majd. A gazdaság EPOSZ szervezetének tagjai április 4-re ké-zülnek. Elhatározták a fiatalok, hogy hazánk felszabadulásának évfordulójára a gazdaság központját szebbé teszik. Parkosítanak, utakat sa- lakoznak és az épületeket is bemeszelik. * A Halaspusztai Állami Gazdaságban még mrs1 veik a tavasziakat. A befejező hez már csak néhány nap szükséges. A gazdaság pártszerveze'ének vezetöi már korábban beszélgettek a dolgozókkal is közösen elhatározták, hogy április 4-re befejezik a tavasziak ve- ését. 1 Jól halad a munka A lőkösház! célgazdaság veze- 51-iek — mint minden jó gazdáink sugárzik az arcuk, amikor ar- ól beszélnek, hogy gazdaságukban öröm szétnézni, olyan szép »ni-den. Ideiében me"'" —'d*ék a nvaszi munkát .és azt ’et mon- i ml, hogy ná'nk már zöldül a hair. A főagron^mus, ahogy sorol- a az elvetett, a hengerezett. siw»T- ézott holdakat, va'amennjd után '-•■>*uHa, elvetettük, befejeztük. L faitaborsó már valóban zö’del, ■iVe't. Nemsokára megkezdik a orközi kapálását---------------• o *---------------UI TROMSAV takarmánymelaszból A gyerjuginszki gyárban új technológiai eljárást alkalmaznak a citrom- ivgyártásban. Azelőtt egy tonna cit- romsav gyártásához három és fél ton- a cukrot használtak fel, a gyártási iklus pedig 14 napig tartott. A citrom- jvat most sokkal olcsóbb nyersanyagból, a cukorgyárak hulladékából. Zaka^mánymelaszból készítik. Fev fonna citromsav gyártásához 4.4 tonna tnelaszt használnak, a gyártási ciklus pedig csak hatnapos, ami lehetővé te- *ti a citromsavgyártás megkettőzését. — ORVOSI ügyeletes szolgálat Békéscsabán április 3-án déli 12 órától, í-én reggel 8 óráig: dr. Bácskai Béla, Lenin u. 20., az V. kerületben dr. Farkas András, Povázsai Máté u. 3. Megyei ipari és kereskedelmi nagyaktíva ülés Békéscsabán Az MSZMP Megyei Intéző Bizottsága a napokban tanácskozásra hívta megyénk ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatainak vezetőit, hogy megtárgyalják a hazánkban történt októberi és az azt követő eseményeket, valamint annak hatását megyénk ipari és kereskedelmi helyzetére. Takács elvtárs, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja előadásában rámutatott arra, hogy az üzemekben lévő el leni orrad al- márok legfőbb céljuknak a vezetés megszerzését tartották. Első dolguk volt a munkás! gazgatók és általában a munkásokból lett vezetők leváltása, akiket az utcára dobtak ás még fizikai munkára sem alkalmazták. Megyénkben 62 jelentősebb ipari üzemből és nagyobb kereskedelmi vállalatból 30 igazgatót és 18 gazdasági vezetőt távolítottak el, csak azért, mert kommunista. A vezetés megszerzésének másik módja az ellenforradalmárok ■észéről az üzemi munkástanácsok felhasználása volt. Ezzel kapcsolatban mondotta Takács elvtárs: félreértés ne essék, az üzemi munkástanácsok létrehozását nem az íllenforradalmárok kezdeményezték. A valóság az, hogy már az MDP Központi Vezetőségének júniusi ülésén megszületett az üzemi munkástanácsok ' létrehozásáról jzóló határozat és október 23-a előtt hozzáláttak a munkástanácsok létrehozásához. Az ellenforradalom alatt a munkástanácsokba -ok, a dolgozók érdekeivel szem- ‘benálló elem került, akik a dolgozók bizalmát azzal akarták megnyerni, hogy felelőtlenül osztogatták a nép vagyonát és sztrájkot szerveztek, lázítottak a munkás-paraszt kormány ellen. Ez az igazság. Ezt meg kell mondanunk még akkor is, ha a munkástanácsokban becsületes dolgozók is voltak. Megyénk üzemeiben október és november hónapokban munka csali szórványosan folyt. Ugyanakkor felemelt béreket fizettek ki. Ebből következett az, hogy megyénk ipara a múlt év negyedik negyedévi tervét 66,4 százalékra teljesítette, béralapját ped:g 123,1 százalékra használta fel. A megyei intéző bizottság ebből még az év elején azt a következtetést vonta le, hogy meg kell tisztítani üzemeinket azoktól az ellenforradalmi erőktől, akik gazdasági csődbe akarták juttatni országunkat j Ennek nyomán munkástanácsaink ‘egészséges fejlődésen mentek ke- | resztül és már kezdik betölteni . népgazdaságunk fejlődésében ! hasznos szerepüket. Emellet lát! műnk kell azt is, hogy újabb ne- jhézségefc jelentkeznek. . Az ipar termelési költsége — részben az | indokolt béremelések következtében — az ellenforradalom előttihez képest emelkedett, amelyhez hozzájárul a munkafegyelem lazulása, a teljesítménybérezés indokolatlan felszámolása. Ezeket a hiányosságokat ki kell küszöbölni, hogy tartósan biztosítani tudjuk a vásárló erő és az árualap egyensúlyát. Ennek elengedhetetlen feltétele a gazdasági vezetés megszilárdítása. A továbbiakban a ktsz-ek és a magánkisiparosok helyzetével foglalkozott. Megyénkben, mint mondotta, október előtt 79 ,ktsz volt 3000 taggal. Az események alatt 11 bomlott fel. De elenyésző azoknak a ktsz-tagoknak a száma, akik a szövetkezetből kilépve magánkisipart kívánnak folytatni. Megállapította azt, hogy a ktsz-ek- néí a szövetkezeti elvekkel ellentétes tendenciák mutatkoznak. Ilyen az elvtelen abszolút önállósítás! törekvés és a szövetkezeti vagyon elherdálása. Ezek a tendenciák nem egyeztethetők össze a szövetkezeti elvekkel és ezen változtatni kell. Befejezésként az üzemi pártszervezésről és a tömegszervezetekről beszélt Takács elvtárs. — Az eüenforrada'mi események alatt gyakran hallottunk olyan kijelentéseket, hogy üzemekben nem kell pártszervezet. Ma már ez tisztázódott és elmondhaf juk, hogy megyénk valamennyi üzemében működik pártszervezet Ez azonban még nem kielégítő. Vannak vállalatok, üzemek, ahol a foglalkoztatott dolgozók létszámához viszonyítva kevés az MSZMP tagjainak száma. Bár most nem lehet cél az, hosv válogatás nélkül, tömegesen vegyék fel a párttagokat, de nem lehetünk megelégedve a jelenlegi állapotokkal sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemi pártszervezetekben a pártépítés a tagáti gazolásoknál nem megy tovább. A kommunistáknak ma jobban, mint bármikor bátran ki kell állniok az emberek közé, mert nincs máért szégyenkez- niök és ez nagyban élősegíti a pártszervezetek erősödését. A szakszervezetekkel kapcsolatban elmondta, hogy éppúgy, mint más tömegszervezetek, szétforgácsolódtak az ellenforradalom a’at* és ezek újjászervezése még most Is vontatottan megy. Nem mondhat juk el a szakszervezetekről, hogy a termelés szerveződ lennének Nem tesznek a szocialista munkaverseny kibontakozásának érdeké ben semmi java-latot annak ellenére, hogy vannak üzemek, ahol a dolgozók kezdeményezik a munkaversenyt. Természetesen látnunk kell azt, hogy az elmúlt évek a’afct voltak hibák a verseny erednie nyének értékelésénél, amikor töb bet foglalkoztunk a verseny adminisztrálásával, mint magával a versenyző emberrel. Ez hiba volt. de a hibákkal együtt nem tehetjtó félre a termelés minőségi javításának hajtó eszközét, a szocialista munkaversenyt. Ennek megszelve zésében pedig nem kis szerep vár a szakszervezetekre. Az előadás befejezése után több hozzászólás hangzott el, amelyekben az üzemek, vállalatok termelési és pártszervezési kérdésekkel foglalkoztak. A Kelet-Magyarországi Kereskedelmi Vállalatok Igazgatója elmondta, hogy az üzletek áruellátása már kielégítő A hazai ipar termékei és a kü’ föld ről importált áru már nagy választékban áll a vásárlók rendelkezésére. Klaukó elvtárs, a baráti népi demokratikus országok segítségének jelentőségét méltatta, s elmondta, hogy egész sor népi demotera'ikus ország, ahol a lakosság életszínvonala nem magasabb, mint nálunk, mégis komoly segítséget nyújtott hazánknak. Megemlítette pé’da- |ként, hogy India öt év alatt kap : annyi segítséget a nyugati államoktól, mint amennyit mi kaptunk október 23-a óta a Szovjetuniótól. I A MÁV képviselői elmondták, |hogy gyakran elbocsájtott ellen- forradalmárokat küldenek felsőbb szerveik az MSZMP üzemi intéző bizottságaihoz javasolás végett, akiket éppen ellenforradalmi magatartásuk miatt bocsájtottak el. Ezt teszi többek között a vasút területi egyeztető bizottsága is. A hozzászólásban elhangzott az Is, hogy a kommunisták nagyon elnézőek az ellenforradalmárokkal szemben, akkor, amikor az ellen- I forradalmi események alatt meg- I fogták a kommunisták kezét és kivezették munkahelyeikről, a kommunisták nem teszik ezt az ellenforradalmaitokkal, pedig nyugodtan megtehetik ezt, mert van rá okuk. A hozzászólásokra való válaszadással ért véget az aktívaülés. Sokan abban a tévedésben él_ nek, hogy a „Dongó“ segédmotorhoz nem sz-kséges a jogosítvány, csak a kis-, vagy nagy motorokihoz. Mit mond a KRESZ? „72. paragrafus, 2. pont: Közhasználatú járművet csak az vezethet, aki hajtási igazolvánnyal rendelkezik.“ A KRESZ világosan és érthetően kimondja, hogy szükséges a hajtási igazolvány nemcsak a kismotorokhoz, hanem a „Dongó" és „Simson” segédmotorokhoz is. Tehát a segédmotorokat éppen úgy be kell jelenteni, mint a kis-, vagy a nagy motorokat.. ' «ooAHmotorral rendelkezőknek ismerniük kell a köz_ lekedés rendjét éppen úgy, mint más közhasználatú jármű vezetőjének. A „Dongó” és „Simson" segédmotorok vezetői vizsgáznak a KRESZ-ből, s „segédmotorvezető igazolványát kapnak. Aki már megszerezte a jogosítványt kis-, vagy nagy motorra, az vezethet segédmotort is, „segédmortorvezető igazolvánnyal” viszont nem vezethet kis-, vagy nagy motort, A megnövekedett városi forgalom, a balesetmentes közlekedés érdekében nemcsak a motorosoknak, hanem a lovaskocsi hajlóknak is vizsgázniuk kell a KRESZ-ből. Először a fuvarosokat, vállalati és üzemi hajtókát vizsgáztatják és látják el „lovaskocsi hajtási Igazolványnyal“, majd később a városi *-r. galorhban rendszeresen résztvevő kocsihajtókat is. A vállalati kocsihajtóknak érdekük, hogy megszerezzék a hajtási igazolványt, mert a közlekedési szabályok ismertetén vei biztonságosabb lesz a közlekedés és a kollektív szerződés szerint 40 fillérrel magasabb órabért kap annál a hajtónál, aki nem rendelkezik jogosítványai. Eraemes-e lej trágyázni? A TERMELŐK körében ismételten felvetődik a kérdés, érdemes-e fejtrágyázni? E kérdésre választ adhatnak azok az állami ‘azdaságok, termelőszövetkezetek is egyénileg dolgozó parasztok, a- kik saját tapasztalataik alapján győződtek meg erről, hogy nagy ■äs biztos termést akkor arathatnak, ha jó agrotechnikán és ríeme- ■ített vetőmag használatán kívül, fejtrágyául műtrágyát is alkalmaznak. Számtalan terméseredmény igazolja a fejtrágyázás kima'■"s'ó és termésfokozó hatását. Jó eredményt ért el a M^zőheeyesi Akarni Gazdaság, 80 kilogramm pétitó feitráeyázással 442 kilogramm ' erméstöbbletet aratott. A füzes- eyarmati „őranyke'ász“ Tsz 80 kilogramm több'etet ta'-eritott be. De a termés fe.i’ődétóben is megmutatkozott a fe'trágyázás eredménye. A gyengébben fejlődött búzatáb’án a fe'tráeyzás '-atótóra értek el magasabb term%t. őz itt -miitett pé1 dákon kívül igen sok feitrávyázási eredmény termsítia még azt is. hogy a nitrogénműtrágya kitűnően feljavítja az őszi gabonavetéseket. MILYEN ESETBEN szükséges a fejtrágyázás? Feltétlenül szükséges feltrágyázni ott, ahol az őszi vetés rosszul telelt és gyengén fej- lődött, fe1 fagyott, vagy ahol víz, vagy hónyomást szenvedett a gabonavetés. Cé'szerű fejtrá lázári ott is, ahol a kenyérgabonát ősz- ■zel sovány (nitrogén szegény) ta_ lajba vetették. A terme’ési eredmények azt is igazolják, hogy mindenképpen ajánlatos fej trágyában akkor is, ha a búzát ross?, elővetemény (például kukorica répa stb.) után termesztik. Indokolja a fejtrágyázás szükségességét az is, ha az őszi vetéssel megkéstünk. A hideg és levegőtlen talajban tavasz kezdetén nehezen Indul meg a talajélet (a baktériumok működése), ebben az esetben is fe'tétlenül szükséges nitrogén- fejtrágya használata. Felhívjuk a termelők figyelmét arra, hogy a jó táperőben levő földön a búza fejtrágvátótóra mérsékelt mennyiségű pétisót, kát. holdamként 60—80 kilogrammot szórjanak ki. ezzel szemben sovány ta'ajon és rossz elővetemény (ka'ászos, kukorica, répa stb.) után vetett búzához 80—10c ki’o- gramm pétisót számítsanak kát. holdanként. Fflvüt'M rámutatunk arra is, hof y ez év ravaszán elégendő nitrogén műtrágya áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Ez lehetővé teszi, hogy a műtrágyát mindenki, az egyéni termelők is, szükségletüknek megfelelő mennyiségben beszerezhetik a helyi fö'dműves- szövetkezetekben. Fontos azonban, hogy mielőbb rendeljék meg a pétisót, hogy azt idejében felhasználhassák. 15 fajta virágimig'ot termelnek Kelet-Néme*országi megrendelésre Békéscsabán A Békéscsabai Virágmagtermelő Telepen hét holdon termelnek az Idén szekfű, viola, rezeda, petónla, szalvia, portulácska, szalmavirág, hajnalka és sok más egy- és két nyári virágmagot. A csaknem félmillió forint értékű magból hazánk minden virágkertészetébe és Kelet-Németországba szállítanak. Az első idei küldeményt a napokban indították útnak Budapestre: 125 000 szem Assparágus-magot. A viola, petúnia és más mediterrán éghajlatról származó virág magját már elvetették, hogy minél I korábban kiültethessék a palántá- I kát. Az előnevelést igénylő szek- ! fűből ötvenezer palántát nevelnek I hidegágyi ablakok alatt, ami ké. sőbb kerül a szabad földbe. A korábban kiültetett 25 ezer tő különböző színű árvácska és százszor szép már virágba borult. Sok értékes magot termelnek cserepes virágból is. A Japánban őshonos Primulából például 500 cseréppel díszük a növényházban, aminek magjából 160 forint egy gramm. E kedvelt virágmagból legalább 200 grammot >- —
