Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-03 / 78. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 1957. Április 3„ szerda Ara: 50 fillér H. évfolyam, ib. szám MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAP LAPJA w Lobogózzák fpl házaikat! A megyei tanács végrehajtó bizottsága felkéri Békés megye lakosságát, hogy hazánk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából lobogózzák, díszítsék fel házaikat és ezzel is adjanak méltó keretet az évforduló nagy jelentőségének. Felelnek tetteikért JO tlI YIÍ AT! Ma: Toíó-úlmutaló 0 HC o ac : o az o ac A parasztság iga^ Jelene, JövöJe a termelőszövetkezet A tsz-eket az eLlenforradalmárok nem nézték jó szemmel és • únden erejükkel harcollak azok feloszlatásáért, összeszedték az, sszes érveiket céljuk elérésére. Mikor a demagóg szólamok nem vezettek eredményre, az éroázakosRodástól és a fenyegetőzéstől sem. riadtok viasza. Habzó szájjal’ bizonygatták a ' szövetkezetieknek, hogy: „Ti csak erőszakkal lettetek csoporttagdk” — „lépjetek ki a tsz-ből”, „nem érdemes közösben lenni’’ és ki tudja hány módon hány féleképpen támadtak a közös gazdaságokra, Gyulaváriban például, miikor a „jó szó” már nem segített, fenyegetőzni kezdtek. A Felszabadítók Hagyatéka Tsz tagságát azonban kemény fából faragták. Nem ijedtek meg. „Tárt karokkal” várták a „forradalmi bizottmány” feloszlatása különítményét. Vajon miért? Hiszen a tsz- ek — ahogy az eLlenforradalmárok hangoztatták — a tagság akarata nélkül alakultak, ráerőszakolták a tagságra a közöst. Miért döntött mégis a tagsáfl a szövetkezet megvédése mellett? Vagy Tótkomlóson a VihanparoK tagsága, vajon miért döntött úgy, hogy szóba sem állnak a „forradalmi” néven működő elemekkel? Érdemes ezen elgondolkozni. Nézzünk szembe reálisan a tényekkel. Hazánkban a szövetkezés gondolata az utóbbi évek során mé^y gyökeret vert, dolgozó parasztságunk körében. A termelőszövetkezetek jelentős része megalakulása óta, a tagság odaadó, szorgalmas munkája révén, évről-évre |egészségesen fejlődött. A jó gazda gondosságával fejlesztették gazdaságukat. Növekedett az állatállomány, a földterület, új gazdasági épületekkel, mezőgazdasági kisgépekkel gyarapodtak. Az állam által felajánlott kölcsönöket a reális jövedelem arányában vették igénybe. Számos helyen harminc-negyven egyéni dolgozó két-háromszáz holddal kezdte a közös gazdálkodást, jóformán minden gazdasági felszerelés nélkül és két-három év alatt, két-háromszáz fős tagléíszám- mai jól felszerelt gazdaságot teremtettek. A könnyező egyéniek 7 minden különösebb agitáció nélkül kívánkoztak közösbe és számosán kérték felvételüket. Ügy gondoljuk, az ilyen nagyüzemé gazdaság életképességéről, a tagság kedvező jövedelemalakulásáról vitatkozni nem kell. Ezeken a helyeken nem lehet ugyanakkor erőszakosságról, kényszerről sem beszélni. Setnfci nem tagadja, hogy a jól működő termelőszövetkezetek mellett alakultak olyan szövetkezetek is, melyeiknek létrehozásához nem voltak meg a szükséges előfeltételek. Olyan is előfordul! helyenként, hogy a helyi pjírt^yagy államigazgatási szende a hí lyi adottságok figyelmen kívül hagyásával, erőltetett módon hoztak létre szövetkezeteket. Az is igaz, hogy ezek egy részénél később kiderült, hogy életképtelenek és két-három év .alatt semmire nem mentek és eladósodtak. Ezzel kapcsolatban úgy gondoljuk, jó ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen szövetkezetek nemcsak a tagság elégedetlenségével jártak, de súlyosan érintették a népgazdaságot is. Hi szén a kölcsönöket az állam adta ezeknek a gazdaságoknak, az állam vallotta kárát az életképtelen szövetkezeteknek. A szövetkezés önkéntességének megsértése súlyos hiba volt, de ezt nem az ellenfonradal- márok találták ki. A párt és a kormány ezt a hibát már 1953-ban feltárta és megtette a szükséges intézkedéseket. Igaz, hogy ezt követően is vontatott volt e hiba elleni harc, de az 1956. júniusi párt és kormányhatározatok, már ea-őteljes harcot indították ezen hibák megszüntetésére. Mondjuk meg őszintén^mint anépgazdaság más területén, úgy a mezőgazdaság fejlesztésénél sem a szocializmus építése közben elkövetett hibák kijavításéért harcoltak az eHenforradalmárok, valódi céljuk itt is egészen más volt. A termelőszövetkezetek elleni akciójukban nem voltak válogatósak. Nem nézték, hogy a népgazdaság s a tagság részére jó vagy rossz-e az a közös gazdaság, egységesen szálltak szembe mind a jó, mind a gyengén működő gazdaságokkal. Valódi céljuk az volt, hogy maradéktalanul felszámolják a közös gazdaságokat és utána megkezdjék a harcot a földért, visszaadni a kulákoknak és a földbirtokosoknak. Ezt a rendelkezésre álló tények egész sora bizonyítja. A Dunántúlon, ahol viszonylag előbb sikerült megkaparintani az ellenforradalomnak a hatalmat mint nálunk, a szövetkezetek feloszlatását a dolgozó parasztok juttatott földjeikből való kisemmizés követte. Nem vitás, ha lett volna idejük, nálunk is ezt csinálták volna. A doLgozó parasztság azonban idejében átlátott az álszenteskedésen s megvédte jussát: a földet, ad a földet, melvnek ingrw tulajdonosává V-'V '5 1957. április 4 1 Hazánk felszabadulásának tizen- I kettedik évfordulóján a Magyar Szocialista Munkás Párt Megyei '•és Vá/rosi Intéző Bizottsága díszünnepséget rendez 1957. április 3-án, szerdán 1 délután 6 órai kezdettel a Békés I megyei Jókai Színházban. Előtte: délután 5—8 óra között a postás énékor térzenét ad. műsora: ;Erk«l Ferenc: Hunyadi László — nyitány. Játssza a Jókai Színház zenekara, vezényel: Kalmár Péter. 1 József Attila: Szocialisták. Előadja: Pagonyi Nándor. Delibes: Csengettyű ária a Lakmé című operából. Énekli: Mere Ottilia. Majakovszkij: Csudajó — részlet. Előadja: Görbe János, Kossuth -díja». | Liszt Ferenc: IX. Magyar rapszódia. — Musszorgszkij: Gopak. Előadja: a Jókai Színház zenekara. I Gorbatov: Részlet az Apák Ifjúsága című drámájából. Előadják a Jókai Színház művészei. Gounod: Tavaszi dal — a Faustból, Előadja: Bajthay Gabriella. :Tvardovszklj: Részlet a Vaszllij Tyor- kin-ból. Előadja: Almást Albert, Csajkovszkij: Barcarola — Cut: Bolero. Előadja: Mér* Ottilia. :Drágszéli szvit. Előadja a Balassi táncegyüttes, j Bartók: Este a székelyeknél. *— Csajkovszkij: Orosz táncok. ! Zongorán előadja: Kelen Hugőné. Dunajevszkij: Részlet a „Szabad szél”-ből. Játssza a Jókai Színház zenekara, vezényel: Kalmár Péter. Április 4-én az üzemek, vállalatok koszorúzást ünnepséget rendeznek. Csütörtökön reggel fél 9 órakor gyülekeznek a Szabadság téren és innen indulnak a felszabadulási emlékműhöz, majd az ünnepi beszéd után a temetőben a szovjet sírokat koszorúzzák meg. „IP- 1 .QU ^11 t!sárd»szállási Alin mi Gazdaság életéből Tímár József zetoros és Kópiás János munkagcpKezelő befejezték az 5# kát. holdas borsó-tábla vetését. Készítik a talajt a gatosok. Símítózást Állami Gazdaságban. Munkában a fa* HOLMI* lapunk *1 oldalon jelenik meg 80 filléres áron Dugványrépát válogatnak a Csárdaszállási Állami Gazdaságban Koppányi Eszter, Budai Ilona, Nemes Rózsa és munkacsapata. Áprilisi 7-én mutatják be a tudományos filmsorozatok első filmjét A TTIT és a megyei népmű- fejűek című csehszlovák filmet velési osztály által létrehívott! mutatják be. A „Feltalálók so- tudományos filmsorozatok első rozatában” Gyulán a Varázsdojátékfilmjeit április 7-én mutat- j. . „ , . ... , iáir ha ,.z _„a I boz Clmu angol film kerül besz ínes film feltalálásáról. A Békéscsabai Szabadság Filmszínházban a „Zeják be a megye négy városa-1 mutatásra> a ban. Orosházán a ..Mesefilmso rozat’.’ keretén belül a Kossuth: Filmszínházban a Kővirág cí-| mű szovjet filmet vetítik. | nei filmsorozat” első filmjeként Szarvason a „Történelmi dátu- j a Nagykoncert című szovjet fii— mok’’ filmsorozatában a Kutya-' m<tt vetítik.
