Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-13 / 86. szám

z BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. ápriíís 15., szom> rt Legyenek a szakszervezetek az Éfabb mtnkasflierefc segíts! A szakszervezetek a tervek gaz­daságos teljesítésére céltudatos felvilágosító munkával mozgó sitsák a dolgozókat, az igazga­tó, a munkástanács, a műveze­tők által meghatározott legfőbb termelési feladatok megoldására, aa esetleges felmerülő nehézsé gek leküzdésében pedig a dolgo­zók felelősségérzetére, szakmai felkészültségére, egészséges ver­sengési kedvére támaszkodja­nak. Fel kell karolni a szocialista mun­kaverseny változatos formáit dolgozók egészséges versengését, a helyes bérezési formával, a premi­zálási rendszerek kialakításával, a cél jutalmak kitűzésével, a kitün­tetések adományozásával alapoz­zák meg. A vállalatok igazgatói az üzemi bizottságokkal egyetér­tésben, a dolgozókkal való megbe- széles alapján feltételeket is szab­hatnak. meg az anyagi és erkölcsi kitüntetések elnyeréséhez, elsősor­ban olyanokat, amelyek értéke­lésének tárgyi alapjai külön nyil­vántartás nélkül, á rendszeres ad­minisztráció révén adva vannak, Nyújtson segítséget a szakszerve­zet az újítóknak javaslataik kidol­gozásához. Gondoskodni kell ar­ról, hogy az újítómozgalom tömeg, mozgalom legyen. Kísérjék figye­lemmel a helyes javaslatok beve­zetését, s annak megfelelő díjazá­sát az újítók részére. A termelés technikai színvona­lának, és termelékenységének f on­tos tényezője a dolgozók szakmai színvonalának emelése. Éppen e- zért elő kell segíteni, hogy minél több dolgozó részt vegyen szakok­tatásokon. Gondoskodni kell rrról. hogy olyan emberek oktassanak akiktől tanulni lehet, és hogy az alapján, helyesen értelmezett,jjbü- [ oktatáson szerzett tapasztalatokat rokratikus torzításoktól megtiszti-!a dolgozók a termelésben haszno- tott szocialista munkaverseny a sítani tudják, dolgozók alkotó kezdeményezése-! nek felkarolása, az egészséges ver- j sürgés tömeges kibontakozása I Az elmúlt idők eseményei ko­moly kihatással voltak és vannak a szakszervezeti mozgalomra. Az egyik lényeges szakszervezeti fel­adatnál, a termeléssel való foglal­kozó» kérdésénél komoly zavarok tannak. Igen sok szakszervezeti vezetőt megtévesztett az az el— j uralkodott nézet, hogy a szakszer­vezetek a-termeléssel ne fogtálhoz- j zanak, mert ez kizárólag az állami szervek, illetve a munkástanácsok j feladata. E nézet kialakulásához j kétségtelenül hozzájárultak a imznkaverseny bürokratikus szer­vezésével elkövetett hibák. Eze­ket a hibákat az ellenség tudato­san igyekezett és igyekszik saját céljaira felhasználni. A Szakta­nács X. teljes ülése állást foglalt emellett, hogy az életviszonyok javítását célzó további intézkedé­seket a termeléssel kell megala­poznunk, melyet a szakszerveze­tek nők sajátos eszközeikkel támo. gatniok kell. Ahhoz kétség nem fér, hogy a szakszervezet, amikor a munkaverseny felkarolását, a gazdaságos termelést segíti elő, ez­zel egy időben érdekvédelmi fel­adatot lát el. Ha a szakszervezet megköveteli, hogy a nemzeti jövedelem elosz­tásánál, a bérek kialakításánál és a dolgozókat érintő szociális kérdések elbírálásánál részivé, gyen, akkor kötelessége a javak előállításánál, megteremtésénél részt venni és segítséget adui. Eáhii kell, hogy csak azt lehet el­osztani, amit megtermelünk, és csali akkor lehet többet juttatni a dolgozóknak, ha többet is terme­lünk. A szakszervezeteknek az az, ál­láspontjuk, hogy a lenini tarfltás Következetesen küzdeni kell ; folyamatos termelésért, a mun kaíegyetem betartásáért. Ezt i tervek zavartalan teljesítése mellett megköveteli a dolgozók közvetlen anyagi érdeke is. döntő tényezője a szocializmus építésének. Ahhoz, hogy ezt a munkát a szakszervezeti bizotisá. gok hogyan végezzék, nem lehet noblonszerűen meghatározni, ezt: Rendszeresen tanulmányozni kell maga a gyakorlati élet, az tizem ! a kies° ** állás idő alakulását, fel sajátossága szabja meg. Azt azon-] lepni a tubák kiküszöbölése ban meg kell mondani, hogy a tér- j érdekében. A munkástanácsokkal melési tömegmunka, a szocialista verseny középpontjába a technika fejlesztését, az újítások, a jó mun­ka módszerek széleskörű elterjesz­tését, a szakmai színvonal növelő­iét kell állítani. Tehát: ne a munkaintenzitás növelése legyen a több termelés alapja, hanem az újítás az ésszerűsítés, és ne csak kizárólag a mennyi­ségi termelésre törekedjenek, hanem elsősorban a jó minőség­re, a takarékosságra, a gazdasá. gosságos termelésre. és az igazgatóval karöltve, jav latot kell kidolgozni a hóvégi haj­rá, az egészségtelen túlóráztatás megszüntetésére. A dolgozók sa ját maguk, családjuk és közösség iránti felelősségre hivatkozva, meggyőző munkával harcoljanak a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megbontó!, a lógósok, a selejtgyártóic ellen. Súlyosak* visszaeső esetekben a dolgozók közvéleménye, igazságévzetére tá maszkodva, erélyesebb intézkedé­seket is megkövetelhetnek. Az ellenforradalom irányítói na- Ellene vagyunk minden kényszer ] gyón jól tudták, hogy mit jelent és felülről való verseny irányító- i egy szocializmust építő országban kának. A termelési tömegrrrufika, a ! a termelékenység emelése. Tisztá- szocialista munkaverseny bürök- ! bon voltak azzal, hogyha a terroe- ráciamentes élő formáit a dolgo- lékenység állandóan emelkedni zók kívánsága, javaslatai alapján határozzák meg, és alkalmazzák az önkéntesség elve alapján. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy 1—2 módszert megemlítsünk, ami elősegíti a termeléssel való helyes foglalkozást. Fel kell eleveníteni a termelési fog, ez a dolgozók életszínvonalá­nak jelentős emelkedését vonja maga után. Az ő céljuk nem az vol-t, hogy ebben az országban megelégedett emberek legyenek, hanem éppen az ellenkezője. A | szakszervezeti vezetők, az aktívák ] tétovázása a termelést elősegítő értekezleteket '(s ezt a saata^^I mwnka kibontakozásánál nem a zeíek kezdeményezzék), ahol kis | szociaUz™us éí>ítését el<>ha­esoportokban, munkaegységemként meg kell tárgyalni a termelést gátló problémákat, s a dolgozók javaslatait figyelem be véve, ki kell küszöbölni a hiányosságokat. Vi­gyázni kell arra, hogy csak olyan kérdéseket tárgyaljanak meg, a- melyek annak az üzemrésznek a problémái, és ne órákhossxáig hú_ akió, semmitmondó viták legye­nek a megbeszéléseken. nem az ellenség malmára hajtja a vizet. Éppen ezért minden szak- szervezeti tag a maga területén vegye ki tevékeny részét mind- armyiónk közös ügyét elősegítő munkából, és Május 1 méltó meg­ünneplésére újabb sikerekkel erő­sítsük és tegyünk hitet a szocializ. iwus építése mellett. TTdvardy Gyula SZMT titkár. Láttuk — Hudtoüak ...hogy a Szarvasi Háziipari Szö­vetkezet közel 300 tagja között az 1936. évi nyereségből 148 000 fo­rintot osztott szét jutalék címén, • ...hogy a békéscsabai könjmter- jesziö vállalat boltjában kapható Lengyel József: Visegrádi utca cí­mű most megjelent könyve. * ...hogy Szarvason a községfej­leszt ési alap egy részének felhasz­nálásával 17 000 forintos költség­gel új gyermekjátszóteret létesí­tettek a Kossuth térem. * ...hogy a békéscsabai 42-es szá­mú Gyermek ruházati Boltba nagy mennyiségű guminadrág érkezett. A guminadrágok minden számban kaphatók. *-hogy a szarvasi József Attila Művelődési Otthonban 60 tagú énekkar alakult, s már megkezd­ték a próbákat. Ugyanekkor élet­re hívták a népitác csoportot. A csoportnak jelenleg 28 tagja van. * ...hogy a méhkeréki MSZMP szervezete vasárnap délelőtt 10 órakor hat román hősihalott sír­emlékét avatja és koszorú zz a. Biícsúzncik a békéscsabai Dalta*y beváltó nyugdíjasai Az új nyugdíjtörvény értelmé­ben a Békéscsabai Dohánybeváltó Vállalattól négy dolgozó vonult nyugalomba. E dolgozók 11-től 35 évig dolgoztak a vállalatnál. Az üzem dolgozói emlékezeteséé akar­ták termi megérdemelt pihenésre menő dolgozó társaiknak az üzem­ből való távozását, s azért március 30-án a Dohányipari Igazgatóság és a vállalat kiküldöttjének, vala­mint Kacsala János, az MSZMP vá­rosi bizottságának vezetőségi tag­ja jelenlétében díszes ebéd kere­tében búcsúztatták a nyugdíjba vonuló dolgozókat. A nyugalomba vonulók virágokat és ajándékokat kaptak. Hálökoscirak — ebeknek A békési kosárfonók, évente százezer számra szállítják Ame- ikába, Észak-Nyugat Európába a különböző mintájú ruhás, bevá­sárló, utazó és egyéb kosarakat. A messze földön híres Békés megyei Kosáripari Vállalatot, mely csaknem 500 dolgozónak biztosít kenyeret — legtöbbet vásárló kül­földi megrendelői személyesen is felkeresik Békésen. Kedden pl. Benelux-államokat képviselő belga üzletember a helyszínen vá­lasztotta ki a különböző mintájú kosarakat. A múlt évben és a múlt negyedévben például az ame­rikai, illetve a svéd eb-kedvelők­nek rendeltek nagyobb számban kutya-hálók oea rakat. A Békési Kosárfonónak sok munkája van, a második negyed­évben 40 000 kisebb-nagyebb m- háskoearat, sok ezer kenyerestál- henet töröltek eát és több száz gyermekkarosszé- ket fonnak, mindezt értéke* va­lutáért a külföld számára. „A népoel tűzön-vízen át.,.“ Szerény, szimpatikus fiú Pádá Ottó. Az ember el sem hinné, hogy tavaly kétszer nézett farkasszemét a halállal, kétszer kockáz­tatta életét a hazáért, a népért, ltodig így igaz. A honvédségnél ne­velődött, ott tanulta meg igazán'ni a hazaszeretet. 1955 őszén vonult be tényleges katonai szolgálatra. Ott tanulta meg a fegyelmet, a fegyverforgat.ást. Onnan indult bajtársaival együtt a Duna menti lakosság segítségére, amikor tavaly fenyege­tő árvíz veszélyeztette a városok, falvak lakóinak békés, családi hajlékát. Hősiesen küzdött a többiekkel együtt, hogy megfékezzék a pusztító áradatot. Nem ismert letetettem, látva az óriási veszélyt. Az ő és bajtársai önfeláldozó munkájáról egy sárguló, újságból kivá­gott cikkben a következőket olvashatjuk: „A jeges áradat könyörtelenül tört a falu felé. A közelben hon­védetek indulnak rohamra a gyilko* ár ellen. A veszély nasy. Né- hányan megtorpannak, nem tudják mihez kezdjenek, mert a víz gyorsan tör előre. Ilyen súlyo* helyzetben domborodnak ki az em­beri hőetettek legszebb eseményei. A harcosok közül többen rádöb­bennek: nincs idő tétovázásra, gyorsan cselekedni kell. Pádár Ottó honvéd elvtárs diszistákból brigádot alakít a rés betöméséhez. Hat­vannyolc ember állt neki a zsákok homokkal való megtöméséhez. Pádár elvtárs nyolc tagból álló brigádját azonban 68 ember sem győzte kiszolgálni a homokzsákokkal. Diszista módon dolgoztak és a zuhatagot megfékezték.“ Hány és hány boldog családi tűzhely fölül hárították el a ve­szedelmet. önzetlenül tették, nem vártak érte köszönetét sem. S aztán jött október 23-a, A haza, a nép iámét veszélybe került. Az ellenforradalom szennyes hullámai egy országot akartak romba- dömteni. Pádár tizede* a halasi lovészezreddel útrakelt Budapest felé. Harcoltak, hogy megmentsék a népet a visszatérő múlttól. Lépésről-lépésre haladtak előre a Soroksári úton. Fegyveres cso­portok tüzeltek rájuk: ablakokból, háztetőkből gyilko* tüzet zúdítot­tak a katonákra. A halál ott leselkedett nyomukban. Október 26-árt ««te fél nyolckor súlyosan megsebesült. Hastövéat kapott, s életve­szélyes állapotban került Budapestre a kórházba: Két hörig vívta küzdelmét a halállal. S hogy életben maradt, abban oroszlánrésze van Dveisinger alezredesnek, az orvosnak, aki betegen is küzdött, hogy visszaadja az életnek. Sebesülésének, híre szüleihez is eljutott. Édesanyja akadályt nem ismerve sietett hozzá a kórházba. Három hónapot töltött be­tegágyánál. Együtt szenvedett fiával, hiszen anyai szíve majd meg­szakadt, látva fia szenvedését. Aggódva leste minden pillantását, teljesítette minden kérését. Semmi sem volt drága, csakhogy fia életben maradjon. Amikor január végén visszatértek Battonyára. mindenki meg­feledkezett róluk. Pedig mennyire elkelt volna a segítség. Neurvré- jrtom a honvédségi lapban írtak róla, s azóta már segélyt is kap- t Megmozdult az emberek szíve. Legutóbb, amikor Pádúr Ottóval találkoztam, elmondta: jobban érzi már magát, » dolgozni szeretne. Persze, könnyebb munkát, or­mit el tud látni. Ahogy értesültem, ennek nem lesz akadálya A Battonyai Földművesszcivetkezet igazgatósága legutóbbi ülésén el­határozta, hogy állást biztosítanak számára, amelyet rövidesen el is foglalhat. Ezután munkában szolgálhatja a népet, amelyért kétszer nézett szembe a halállal. Megérdemli eat a gondoskodást. Podina Péter Állattenyésztési HIUEK A Beké* megyei Törzskönyve- j .ési Felügyelőség 1955, november 1-től 1956. november 1-ig az éllen- ! őrzése alatt álló szarvasmarhaál- lomány termelési ellenőrzéséről az alábbi adatokat közli: Az állami gazdaságokban 5286- ra emelkedett a törzskönyvezett tehenek száma. Az 1955—56-os \ laktáció alatt 2595 tehén ellett. Az ; egy tehénre jutó tejtermelés 3230! kg, vagyis 193 kg-mal több, mint az előző évben. A termelőszövetkezetekben 1465 törzskönyvezett tehenek száma.; Ezek közül 787 ellett 1955—56-os laktáció* évben. Az egy tehénre jutó tejtermelés 308 kg-mal maga­sabb, mint az 1954—55-ös ellen- | őrzési évben. Az egyéni parasztok gazdaságai­ban 1954—55-ös ellenőrzési évben 1933 törzskönyvezett tehenet el­lenőriztek. 1955—56-ban ez a szám 1231-re csökkent. A termelési ada­tok alacsony nívója végett 702 te- a megyei törzs- könyvből. A megmaradt törzs­könyvezett tehenek termelése 3607 kg tej volt. Az «lések száma 523, A BÉKÉSCSABAI SERTÉSTENYÉSZTŐ ÉS HIZLALÓ 2. SZ. TELEPE (Csorvási út mellett) fizikai munkásokat; keres MÉSZ AKI BIZOMÁNYI VÁLLALAT SZEGEDI KIRENDELTSÉGE április 16-án, KEDDEN a MÉH S ALL AI U. 6. sz. alatti telepén műszaki becslést, illetve lebonyolítást végez. Építtetők, KÖZÜLETEK, VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK, MAGÁNOSOK. FIGYELEM! Mindennemű építési munka, műszaki terv és költségvetés készíté­sét, fénymásolását rö­vid határidón belül vállalja a SZEGEM MŰSZAKI ÉS TERVEZŐ SZÖVETKEZET, Szeged, Horváth Mihály a. 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom