Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-07 / 81. szám
I BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1951. április vasárnap Kibékíthetetlen ellentétek a burzsoá és szocialista ideológia között XT ónunkban két világrendszer — szocialista és kapitalista — létezik. A kettő közötti kölcsönös viszony .kérdése a jelen kor egyik legégetőbb problémája. A szovjet kormány külpolitikájában szilárdam tartja magát a szocialista és kapitalista országok békés együttélésének lenini elvéhez. A szovjet emberek biztosak abban, hogy a két rendszer békés gazdasági versenyében a szocializmus te'jes győzelmet arat, mert számtalan előnnyel rendelkezik a kapi- te’istákkal szemben. Ez azt jelenti-e, hogy a két tár. eadalmi —aazdasági rendszer békés együttélésének elvét az ideológia területén is érvényesíthetjük? Természetesen nem. Az államok közötti viszonyokat nem szaibad összekeverni ideológiai kérdéseikkel. A szocialista és kapitalista rendszer békés együttélése nem zárja ki, hanem el'fenlkezőleg valószínűvé teszi a szoc'alista és bur- tscá ideolóeia harcát. De másképpen nem is lehetne. Hiszen az ideológia világnézetet, egyik, vagy másik osztály eszméjét jelenti. A szocialista ideológia a munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeit íejezi ki, és védelmezi, a kapitalisták osztályér- deveit pedig a burzsoá ideológia tarta’mnzza. A burzsoázia és a munkásság között nem lehetséges az (sztálybéike, minthogy érdekeik gvökeresen szembená Ilma k egymásak Természetes, hogy nem lehet béke a szocialista és burzsoá jder'.Aírio között sem. „...a kérdés csak úgy tehető tel: bur- •sni, vagy szocialista ideológia? — irta .« >:X. század eleién V. I. térin. — Itt rítres közévéit, (mert az emberisé* sem. c.féle „harmadik“ ideológiát nem dol- íítzott ki és mert általában egy osz- *4ly*1tentétektől marcangolt társada- i inban sohasem lehet osztályonkíviili, *a.;(v osztályok feletti Ideológia“). A jelenlegi burzsoá ideológia ; reakciós, mépellenes ei-ő. A ,'jfc rrzsoázia ezt az ideológiát igyek. *yik felhasrná'ni annaik érdeké- Kén. hogy becsapja a dolgozókat, • ■ eg védte a kapitalista rendszert, Jt tussolja annak rákfenéit és bűnéit, s igazolja az agresszív háborúkat és a gyarmati elnyomást. ®ár régen elmúlt az az idő, ami||«.*>r a burzsoázia a társadalmi haladás hordozója volt, amikor a burzsoá ideológia a közép- 'Atiri sötétfejűség helyébe lépett, g izdagítva ezzel a tudományt, az k odai inat és a művészetet. Ma a burzsoá ideológia arra törekszik, hogy eltakarja az imperializmus áp-ógvíthatalan betegségeit, meg• építse annak visszataszító arcát ég rágalmazza a társadalmi haladás, a kommunizmus ügyét. Az kinerializanus ideológusai nem Vphelnek fel nyíltan a kapitalizmus védelmében, mert ez a rendjei- egyáltalán nem vonzza a népmegeket. Ezért áldemagóg jel- i avakat hangoztatnak, a kapita- | imust szocializmusnak akarják I ■Mázolna. Céljuk, hogy ethomáosítsák a tömegek szemét; megvárják ókét s eltávolítsák a prxizmus-leninizmus eszméitől. Jobból a szempontból rendkívül jellemző Nixon amerikai •lelnök nemrég elhangzott nyilatkozata. „Bármi áron is — mondotta — hangsúlyoznunk kell egy cflyam ideológiai program kidolgozását, amely meghódítja az emberi értelmet és szivet.“ Számos publicista, szociológus és közgazdász munkálkodik az amerikai burzsoázia hasonló nézeteinek teljesítésén. Közös erőfeszítésük eredményeképpen kialakították például a „népi harétalizmus“ mithoszát. A ■zeraSk figyelmen kívül hagyva a legnagyobb amerikai monopóliumok fejlődéséről szóló tényeket, s azt, hogy ezek a monopóliumok a munkásosztály kizsákmányolása útján hatalmas haszonra tesznas szert, úgy beszélnek, mintha az Egyesült Államokban valamiféle kapitalisták és munkások nélküli „új kapitalizmus“ születne. E hazug „elmélet” rendeltetése teljesen nyi'vánvaló: népi stílusban átfesteni a kapitalista épület régi homlokzatát, és a kapitalista monopóliumok uralmát .szabad világként“ ábrázolni. A burzsoá ideológusok kitalálták az úgynevezett „társadalmi rétegeződés" különleges elméletét. Az elmélet szerint az „osztály" foealom „kiöregedett" és helyét a .rétegek”, vagyis társadalmi csoportok fogalma foglalja el. Az emberek ezekben a csoportokban egészen újszerű tulajdonságok alapián egyesülnek: szakmák, műveltség, társadalmi helyzet szerint. A „szerzők“ itt is elfeVdikezmek arról a legfonto- sabbról, hoey az emberek helyzetét a társada’omban a termelőeszközökhöz való viszonyuk határozza meg, vagyis az, kinek a kezében varnak a gyárak, az üzemek, a földterületek és a többi termelő- eszközök. A ..csodálatos attrakciók“ hasonló szemfényvesztései a burzsoá társadalomban nyilvánvaló célt követnek: elkendőzni a kanitaMmius élesedő osztályellentéteit. s elvetik az osztályharc el- mé’etét. Sz. Beucanam amerikai szociológus kijelentette, hogy az Egyesült Államokban teljesen reménytelen dolog az osztályharc után kutatni. De akkor, hogy értsük az olyan tényeket, mint a tömeges sztrájkok Amerikában, mint a bírósági eliárások a kommunista párt vezetői felett, mint a haladó amerikaiak „lojalitásának“ ellenőrzése a kongresszus különböző bizottságaiban? Beucanan ezekről szem- melláthatóiag elfeledkezik. Pedig: amíg a világon kizsákmányolok és kizsákmányoltak élnek, amíg az egyik birtokáibain vannak a termelőeszközök, a másik pedig kény- te’en áruba bocsátani munkaerejét. addig elkerülhetetlen az osztályharc, s ennek egyik legfontosabb formája, az ideológiai küzde. lem, amelyben kifejezésre jutnak a szocialista és burzsoá ideológia ki'h ‘Mtheteden ellentétei. szocialista ideológia korunk legnagyobb haladó ereje, a- mely sníkrasré.11 a társadalmi és nemzeti elnyomás minden formája el’em. Ez az eszme mélyen in- termacionális, és humánus. Legfőbb erée, hogy gondoskodik az egyszerű emberről, alkotóerejének fejlesztéséről. A szocialista ideolóeia síkraszáll a béke megvédéséért a népeik barátságáért. Az ideológia alapját a marxi-lenini e’méM képezi, amelv megvilágítja az emberiség boldog jövője felé vezető utat. A szocialista ideológia, a marxi-lenini eszme hatalmas vonzóerővel rendelkezik; sok Száz millió ember tudatában él. A saocia’izmus sikerei • gyólölkö dést váltottak ki az imperia’ista burzsoázia körében. Ezek a körök szakadatlanul propagandát fejtenek ki és nem riadnak vissza sem miféle hazugságtól és rágalom tó’ sem. csúfos propagandában a reakció valamennyi ideológiai erejét felsorakoztatja — a zavaró dottfejű burzsoá újságíróktól kezdve a „szerény“ professzorokig és más állami személyiségekig. A rikító újságok és terjedelmes könyvek minden lehető módon ócsárolják a marxizmus—lemimizmust és igyekeznek megakadályozni a szo- , ciallista eszmék állandóan növekvő : hatását a tömegekre. I Az imperial isitáka-ti különösen aggasztja a dolgozók nemzetközi szolidaritása. Ezért az egyik pró bálkozás a másikat követi annak j érdekében, hogy megbontsák a marxista—leninista pártok egységét és a viszályok magját vessék ,el közöttük. I A reakciós sajtó hiába kürtöli világgá a „nemzeti kommunizmus“ nézeteit. Mindenki előtt világos, hogy a „nemzeti kommunizmus” csupán az egyik oiyan ellenséges nézet, amely a nemzetközi proletariátus erőegyesítését igyekezik megakadályozni. A kommunista mozgatom lényegében tntemacio- mális, habár a különböző országok kommunista pártjainak munka- módszered és formái nemzeti sajátosságokat mutatnak. De egysége sek abban, hogy alapelvüket a közös ideológia, és közös cél — a dolgozók felszabadításáért vívott harc — vezérli. S a jövő távlata i* megegyezik: a kommunizmus felépítése. A fenti célok megvalósítása azonban a nemzetközi prodetá- riá+,’s közös erőfeszítését követeli nemzetközi imperializmus nem képes megbékülmi azzal a ténnyel, hogy létezik egy ; szocialista tábor, s ezért állandóan 1 újabb és újabb támadásokat indít a szocializmus országai ellen. Az : agresszív imperialista körök nyíl- , tan bú jtogatnak a népi demokratikus országok törvényes hatalmának megdöntésére és a népek által levert . kapitalista rendszer vis»’»állítására. ^ magyarországi események újból arra figyelmeztetnek, hogy az Ideológiai fronton rendkívül fontos az éberség. Ez a front a heves küzdelmek frontja s éppen ezért megengedhetetlen a különböző burzsoá ideológiák megnyilvánulása iránti békü'ékenvsóg. Honfoglaláskori sírok alatt 4000 éves teteme bukkantak Vésztőn A Vésztői Állami Gazdaság kótpusz- tai üzemegységében vízvezeték-árok ásása közben embercsontokra bukkantak. Értesítették a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot, melynek régésze, Kovatovszkl Júlia ásatásokat kezdett a helyszínen. Tizenkét honfoglaláskori sirt tártak fel, melyekből bronz, ezüst és aranyozott ékszerek Is előkerültek. A sírokban ősi pogány-magyar szokás szerint arccal kelet felé feküdtek a hatottak. Különösen három sír tartalma volt érdekes. Az egyikben férfi csontváz koponyálánál zablákat és kengyeleket találtak, amikből arra következtetnek, hogy az ezer év előtti temetésnél a nyerget a meghalt lovas feje alá helyezték. A második, ékszerekben gazdag nöl sírban ezüstpitykékkel kivert csizmák pitykemaradványait lelték. A harmadik állatcsontokből és bronzlemezkékből készített rossz szellem űző amulettekkel elhalmozott gyermeksír volt. A fiatal régésznő a feltárt sírok egy részének mélyén tovább ásatva, újabb meglepetésre, őskori települést fedezett fel. Egy teknőalakú gödörben — talán szemétgödömek használták — kőbalta- és cserépedény-töredékek, csonttű s a valószínűleg táplálékul használt nagy csigák rengeteg héjjá került napvilágra. Az ásatások eredményeként megállapították, hogy a hely mintegy W00 évvel ezelőtt, hatalmas nádrengeteggel és mocsárral övezett kis szigeten lévő Körös-kultúrabell emberi település lehetett, amelyre jóval később, a honfoglalás korában temetkeztek. A fentiek bizonyítják, mennyire fontos a régészet, az elmúlt évezredek történelmének kutatása szempontjából, hogy a különböző építkezéseknél, földmunkáknál észrevegyék az értékes lelőhelyeket. GONDOLATOK a Békés megyei Fehér Könyv olvasása közben Érdeklődéssel vettük kézbe a napokban a megyei t?mócs VB nevében kiadott fehér-könyvet, ai íely a megyénkben lezaj ott ellenforradalom eseményeinek adatai: és lényegét igyekszik fe1 tárni. Azért is nagy az érdeklődés a kiadvány iránt, mert itt Békéscsabán — ahonnan az ellenforradalmi szervezkedés és uszítás szétsugárzott az égé z megyébe és leg ovább tartotta magét — még decemberben és januárban is az a szándékosan terjesztett, tudatosan félrvezetésre irányuló nézet uralkodott, hogy nálunk nem is volt ellenforradalom, mert itt nem folyt vér, itt nem húztak senkiit lámpa- vasra, itt rend volt. Hét valóban kialakult a rend, de még milyen (!?) A megjelent fehér-könyvnek is az lenne a feladata, hogy konkrét tényekkel bizonyítsa: nálunk is ellenforradalom volt, mégpedig a javából, hogy valóban a proletárdiktatúra államának fegyveres megdöntése volt a céljuk az eUenforradalméroknak. A sovinizmussal elkábított tömeget (elsősorban a tanulóifjúságot) a s/. xhalizmus bástyája ellen, a Szovjetunió ellen uszították. Egyszóval: a Békés megyei és ezen belül a békéscsabai állapotok is szervesen illeszkedtek bele az eilenforra- dailmi helyzetbe. Meg kell mondanunk: sokunkban az a vélemény alakult ki, hogy a könyvecske ennek a célnak inká ib kevésbé, mint többé tud csak megfelelni. A tárgyi bizonyítékokat, amelyekről nemcsak Békéscsabán, hanem az egész megyében beszélnek, szükséges lett vo'na közöl ni a könyvben. Szükséges lett volraközzéteni, hogy4 és mint történt Békéscsabán. Az olvasónak az a: érzése, mintha a csabai események felsorolásánál bizonyos fátyolozás lenne a jó bevezető szavak után. Annak a néhány névnek a közlése; Kocziszki, dr. Molnár, Fekete, stb, s főleg aiz újságcikkek idézetei helyesek. Ügy gondoljuk a- zonban, lehetett volna merészebben is fellebbenteni a fátylat az ellenforradalmi cselekményekről és azok előkészületeiről. íme kiegészítésül néhány adat és egyben néhány kérdés is. Szerepelt itt egy úgynevezett „Békés megyei forradalmi bizottság“. Kikből állt a vezérkara? Ki volt az elnöke, titkára, kik voltak a tagjai? Milyen határozatok születtek, hol vannak a jegyzőkenvvei? Ugyanez áll a városi forradalmi bizottságra. Ki volt az elnöke, titkára? Hol vannak a jegyzőkönyvek, a határozatok? Ezekről a dolgokról beszélnek az emberek, éppen ezért helyes lett volna és helyes lenne fényt deríteni rájuk. A Békéscsabai Városi Tanács minden osztályvezetője mellé egy- egy „forradalmárt“ osztottak be, köztük néhány ripacssizínészt, mint Vízvári Jolánt, aki a tanács titkára, Kaskötő István pedig a tanács elnöke lett volna. Ügy vélték: egy hónap alatt nagyjából elsajátítják az ügyintézésit és átveszik a munkaköröket. Az államigazgatás gépezetét így kívánta volna „forradalmasítani“ Fekete Pál. A munkásosztály hatalmát érvényesítő gazdasági funkcionáriusokat kizavarták munkahelyükről, hogy helyükbe olyanokat ültessenek, akik mellett szabadon garázdálkodhattak. Persze itt is voltak nagyon is világos kivételek. Az államgépezet kezdődő átalakításának ezek csak kis részét képezik. Sokkal lényegesebb a hatalom átvétele erőszakos úton. Fekete Pál úgy látszik jól megtanulta a lénkét az SZKP történetéből az uralkodó osztály hatalmának fegyveres megdöntésével kapcsolatban. Október 2ő-án még csak c® llagleverés volt, szombaton már a funkcionáriusok lefegyverzése az egész megyében és rá 4—6 napra már félezer géppisztolyt, karabélyt, gránátok tömegeit osztották szét azok között, akik bevonultak az I. számú általános iskolába. És itt van a döntő kérdés: A november 2-án szétosztott harcieszközök tömegével milyen társadalmi rendet védtek, vagy akartak megteremteni? Az MTVB fehér-könyvében erről kellett volna írni! Fekete Pál állítása szerint 1520 darab pisztoly „a fél megye kiírtásóina elég lett volna“. Vajon az ellenforradalom tömeges fegyverki- ósztása miire lett volna elég? Nyilvám a proletárdiktatúrát akarták megdöntőn! és visszaállítani a régi rendet. Hogy nem sikerült, nem rajtuk múlott. Hozzátehetjük: csiak néhány óra választott el attól, hogy megkíséreljék. Többek közt: a kommunisták „elintézését“ három kategóriába osztották, <1. Kivégzés, 2. börtön, 3. lakóhelyéről való elűzés.) Nos, ki volt itt a fővezér? Ki parancsolt és ki engedelmeskedett? Ez sem érdektelen. A szóbeszéd szerint Fekete Pál irányított. És ki adta ki a fegyvereket, a lőszert, a felszerelést? Nyílván a kerületi katonai parancsnoknak, Tóth »’ezredesinek volt valami kis köze hozzá. Különben a „Forradalmi tanács“ november 1-i ü’ésén kijelentette: úgy fel vagyunk szerelve, hogy egy óra alatt kilövünk 300 orosz tankot. Ennek a lényege: nem kell félni a Békéscsaba határában állomásozó szovjet hadsereg egységeitől. Ha ezeket az eseményeket tovább bogoznánk, Igen sok furcsasággal, érdekességgel találkoznánk. így például Mázsa kartárs (Békéscsabai Vasipari Vállalat igazgatója) kijelentette: ő meg tudná mutatni hogyan kell a tankok ellen harcolni. Nem benzines és pet- róleumos palackokkal, mint a színészek akartak, hanem páncélök- —lőkkel. Én csak néhány kérdést említettem meg. Ügy gondolom, ezzel is tartalmasabbá vált volna a Békés megyei eseményekről szóló kis fehér-könyvecske. Végül megjegyezni kívánom: akik azzal érvelnek, „még sem folyt vér Békéscsabán“, hogy az érvényben lévő büntető jogrendszerünkben (BTA. 18.) a kísérlet büntetés* ugyanaz, mint a befejezett bűntetté (1. bek). És ez így van a többi szocialista jogrendszerekben is, a „kísérlet“ és a büncselekménv e’követése azonosnak számi tanaik, csupán valaminek közbejötté akadályozta meg a bűncselekmény befejezését, mintahogy valóban bekövetkezett, mert ők 4-én reggel fél hatkor akarták megindítani a gépezetet, a listán szereplőket összehordani. Ebbe azonban már beleszólt a történelem. fílahut Jföfoa
