Békés Megyei Népújság , 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

1951. április 4., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Világ, 1925 május 17 Állami népiskola az istálló épületben „...ökölnyi és gyermekfej nagyságú mély lyukak borítják a folyosó olda­lait, a mennyezetről pedig a vakolat hull le. Balról és jobbról két-két aj­tó, amelyen bádogtáblák mutatják, hogy hányadik osztályba nyílik.” „Ócska, kopott padokban vérsze­gény, beteges külsejű gyermekek ül­nek, elnyűtt, ruháikban, tíz közül, ha egynek van cipője.” „Alkalmunk volt betekinteni az is« kola iroda-iratok egyikébe, amely el* árulja, hogy a második osztályban 3Y növendék közül 20 betegségben szen­ved.” Szabad Nép 1948 október 3 | felavattak a századik általános iskolai tanulóotthont A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Ur­ban elvtárs ünnepi beszédében többek között az alábbiakat mondotta: A fiatal Magyar Tanácsköz­társaságot kikiáltása után alig három héttel, a belső és külső ellenforradalmi erők megtá- madták. A párt felhívással fordult a munkásokhoz, dolgozó paraszt­sághoz és a néphez hű értelmi­séghez, fogjanak fegyvert a m unkás hatalom megvédésére. A felhívás nyomán ezrével jöt­tek az önkéntesek a vör3s~had­seregbe. Alig egy hét alatt mar a vörös hadsereg egységei ko­moly erőt képviseltek. Ebben a megmozdulásban kifejezésre jutott a munkáshatalom iránti hűség és szeretet. A kommu­nisták és a nép haladó gondol­kozása dolgozói egy emberként álltak a veszély láttán a haza megmentésére szervezett vörös őrségbe. így volt ez harminc- nyolc évvel később, 1956. no­vembere után is. A megtáma­dott munkáshatalom védelmé­re a karhatalomba, a kommu­nistákkal az élen, a nép leg­jobb fiai tömörültek és a test­véri szovjet katonákkal együtt, váll-váll mellett, szétverték az ellenforradalom fegyveres erőit. 1956. novemberében, másod­szor hullatták drága vérüket a szovjet harcosok, hazánk sza­badságáért, ezt soha ne felejt­sük el. A Tanácsköztársaság emlékére rendezett ünnepi találkozón részt­vevő idős harcosok az ünnepség szünetében csoportba verődve em­lékeznek a mozgalom harcairól. A képen látható Bencsik Mihály, Szlancsik Gyöngy, Bencsik János és Gyuha Pál a salgótarjáni har­cokról beszélgetnék. — A salgótarjáni bányászok és munkások egy teljes hétig védték Salgótarjánt, amíg a vörös hadse­reg hatodik hadosztálya meg nem érkezett. Itt aratták az első győzel­met. A bányászok hős munkája nyomán a Tiszántúlon is megin­dult a vörös hadsereg toborzása, és szembeszálltak a Tiszán átkelő románokkal. A csehek elől vissza­vonuló vörös csapatok kiürítették Miskolcot. Május 3-án a románok fegyverszüneti javaslatot terjesz­tettek elő, lehetetlen feltételekkel. Követelték, hogy fegyverezzék le az egész magyar haderőt és fegyve- j retket adjál? át nekik. Ez a teljes kiszolgáltatáshoz vezetett volna. A magyar vörös hadsereg, anélkül, hogy kiszolgáltatta volna magát a román burzsoáziának, ellentáma­dásba ment át. Szamuely vezetésé­vel visszafoglalták Abonyt, s u- gyanezen a napon Szolnokot is. A budapesti munkás és katona- tanács határozata kimondta, hogy az utolsó puskagolyóig védeni fog ja a proletárdiktatúrát. A munká­sok ezt'a felhívást nagy lelkesedés­sel fogadták és az üzemekből mun­kászászlóaljak indultak a frontra. Dalárda Me?fther*nvi HÍREK Az OTP mezőberényi fiókjai­nál csaknem 800-ra emelkedett a takarékbetétkönyvvel rendel­kezők száma. A kisipari szövet­kezetek osztalékát is takarékbe­tétkönyvben adták ki. A tagok többsége meg is tartotta a ta­karékbet ét-könyvet. * Az FMSZ ruházati szaküzlc- tének 1956 első negyedévi for­galma majdnem egy millió száz ezer forint volt. Az 1957 első negyedévének forgalma meg­közelíti a másfél milliót. Az áruellátás javul. Különfél“ ha­zai és külföldi szövetek állnak a vásárlóik rendelkezésére. * Mezőberényben jelenleg 8 tsz és négy tszcs működik. A legjobban gazdá’kodó szövetke­zet a .Vörös Csillag, ahol 1231 kh földön 86 család 115 tagja dolgozik. Ebben az évben rizs- termeléssel, dohánv- és konv- hakertészettel is foglalkoznak. Állattenyésztésük igen jó. A tsz vezetősége most készíti az évi termelési tervet. Az ünnepi gyűlés utáni fcultúr- I műsorban fellépett a munkásda- | lái'da is, aa októberi események : után első ízben. Tagjainak jelentős része a felszabadulás előtti időkben is a munkásdalárda tagja volt és részt vettek az illegalitásban levő kommunista párt hacaiban. A munkásdalárda 1926-ban, a Harthy-fasizmus éveiben alakult. Tagjai azokból tevődött össze, akik egész életüket összekötötték a munkásosztály harcaival. Jelenleg - harminc tagú a da’árda. Jelentős i része résztvett a dalárda alakulá­sánál is. Príbojszki György elvtárs, aki szintén ezek közé tartozik, I visszaemlékszik az elnyomatás nehéz éveire. Mindig titokban tud­tunk csak összejönni, — mondja. ' A dalárda nevét többször is meg kellett változtatni. Előszói', mint a . Bartók Béla szövetség dalosai mfl- ; ködtünk. Később nevet kellett vál­toztam és Munkás Dalos Szövetség 1 néven szerepeltünk. Ezt a nevet sem találták jónak és Általános Munkás Dalkör lettünk. A próbá­kon és az általuk szervezett kirán­dulásokon többen resztvettek olyanok is, akik nem voltak a dalkör tagjai. Ilyenkor politikai kérdésekkel foglalkoztunk. Az volt a célunk, hogy a dalkör neve a- latt, minél több emberben táplál­juk a munkásmozgalom érzéseit. Sokat nyomoztak utánunk a fa­siszta pribékek, de ez nem tánto­rított meg bennünket. Egyik sze­gedi szereplésünk alkalmával kö­zel hatezren hallgattak meg ben­nünket, többségében munkások. Munkásdalokat énekeltünk, de számainkat minden alkalommal revízió alá vették. Igazán szabadon csak 1945 után dalolhattunk. Ettől kezdve nem tll- | tóttá senki a „bunkócskát” vagy ja „fel vörös proletárok” éneklé lsét. És énekeltünk, énekeltünk és énekelünk! „...a Hajdú megyei Téglás! leg megnyíltak a nép fiainak községben lévő volt Degenfeld- számára- a kastélyból általános kastély kapui a múltban zárva voltak a parasztság előtt, vég­I Szabad Nép 1948 szept. 28 j iskolai tanulóotthont létesítet­tek.” Hír „Az Orvosszakszervezet VI. kerületi falujáró csoportja Men­üén, az iskolás gyermekek kö­zött szűrővizsgálatot végzett. I Viharsarok 1945 június 9 | 250 gyermeket vizsgáltak meg klinikai és röntgen-átvilágitás- sal. 211 beteget szakorvosi ke­zeléssel láttak el.” , Iparkot. 120 mezőgazdász elmé- „Csabai diakok kapták az ó- r leti és gyakorlati oktatása fo« kígyós! Weinckheim-kastélyt és j | Népszava, 1925 május 29 | lyik itt.” Gyermekek éjféli munkája a mosókonyhán * Lövóhá* utcában mentem vé- ; gyermek dolgozott. A gyermekek ka* gig. Ott az egyik ház pincéjéből kel- moly> megérW mlmk4t végeztek.-« lemetlen szag áradt az utcára. Le­néztem és láttam, hogy odalenn mo­sókonyha van, amelyben két nő és 10—1* egészen kiskorú, 8—1* „... as Országos Katolikus hadlárvaházának feliratát éves j kapu fölött,-« SOttld ilfigíi Szövetség láttam a almádin, Keszthelyen, Lellén* Fonyódon, Lányfalun. A jövő évre ezt a létszámot 16 ezerre emeljük,” | Szabad Nép, 1948 január 17 | Tizenhatezer ifjúmunkás nyaraltatásáért A múlt évben ....hatezer sze­gé ny ifjúmunkást juttattunk két heti nyaraláshoz az OTI, egyes üzemek, és szakmai szer­vezetek támogatásával Balaton­i Esti Kurír, 1930 szeptember 19 | Dolgozni vagy koldulni? i,...az építőiparban a szerve­zett munkások 47 százaléka van munka- és kenyér nélkül. A | Világ, 1926 április 20 | vasiparban 85 százalékkal emel­kedett a munkanélküliség egy év alatt.” .....A hivatalos állásponttal szemben■ utolsó időben több ezer munkást bő­sz a valóság, hogy- a gyár (Ganz) az I csájtott el.” | Világ, 1926, április 28. | „...Két év alatt a salgótarjáni kera- | dok hajábanfőtt krumplit és babo* let bányamunkásainak 38 százalék» esznekf ^ nélkül kész(w. lett munkanélküli, 843® munkást bo­csátottak el.” — „...a bányászcsalá- 1nek •k" ' Üj Nemzedék, 1920 szept. 251 Háromezer orvos kenyér nélkül i„,,A legújabb becslésünk szerint j nyér nélkül tengődnek. Páciens háromezerre tehetjük azoknak az or- igen van. A szegényebbek zsúfolásig vosoknak számát, akik jóformán ke-1 megtöltik a kórházakat,'« f Magyarság, 1933 április 3 | Apróhirdetés „Okleveles gazda, tejgazdasági el- ; feleségül venné azt a lányt, vagy ott- lenőr, 31 éves, római katolikus, nőt- vegyasszonyt, aki megfelelő állásM len, birtokos családba benösülne vagy | juttatná.’« 1 Szabad Nép, 1948 február 21| Van elég munkáskéz „A munkaközvetítő hivata-1 lók jelentése igen fontos mun­káskategóriákban máris mun­káshiányról ad számot.” „A vas- és fémiparában 714 munkahelyet jelentettek be decemberben. A munkára je­lentkezők száma sokszorosa volt ennek, mégis csak 602 munkást tudtak közvetíteni. A bőriparban 536 munkahelyre í 454-et. Tizenkét mintaasztalost kerestek, ötöt tuditaik adná. A főváros és a közlekedési mi­nisztérium összesen 190 méi nd- köt keres, eddig csak 40 jelent­kezett. A magánalkalmazottak­nál hiába keresnek jól képzett bérelszámolót, könyvelőt vagy gyors- és gépírót, a nyomdá­szoknál gépszedőt. 1919-esek találkozója T&Mézás, légi ú^ságakka*, kommentár nélkül EMLÉKEZÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom