Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Ara: 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Magyar kormányküldöttség Moszkvában Baráti beszélgetés a szarvasi pedagógusokkal Interjú Surányí János Kossuth-díjas professzorral ínT»lliiT'<irTiÉ<TiÉ^T»ÉiTiÉiTi<tiT iéüT ÉTtiT liTAiTriTáTáTATáTATáTÉT É*Ti> Xiil —' i\ T T T* Éi*T<k*TA1 Győzelemre visszük a Tanácsköztársaság zászlaját Alig néhány nappal ezelőtt ün­nepeltük hazánk története egyik nagy forradalmi harcának, az L1848—49-ss szabadságharc 109. év­fordulóját. Ma új ünnepre, a tör­ténelem legdicsőbb napjaira, a magyar proletáriátus a ma­gyar nép, a kommunisták ma­gyarországi győzelmére, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 38. év­fordulójára emlékezünk. 1848— 49-es szabadságharc elbukott. A szabadságharc bukása után Kos­suth, Petőfi, Táncsics harcához a dolgozó nép hű maradt. Hetven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar nép újra bebizonyítsa lángoló hazaszeretetét, harcra keljen azoknak a megoldatlan fel­adatoknak megvalósításáért, me­lyeket 1848 hagyott örökül az utó­kornak. Az 1919-es Tanácsköztársaság azoknak az uralmát döntötte meg, akik 1848—49-ben, vagy nyomban utána, a forradalom ügyét elárul­ták, s szembefordultak a magyar F néppel. Dolgozó népünk harcához a példát az orosz forradalom adta, az erkölcsi és eszmei segítséget az orosz kommunisták, akik Lenin vezetésével megdöntötték a cári zsarnokságot, a mi Habsburg el­nyomóinknak 1849-es szövetsége­sét. A magyar kommunisták az orosz forradalom tapasztalatai a- lapján helyesen követelték, hogy adják át a nagybirtokosok földjét annak, aki ezer éve verejtékével öntözte: a parasztnak, a gyárat a munkásosztálynak. A nemzetiségi kérdésben a Szovjetunió teljes nemzeti önrendelkezést biztosító példáját követték, s a nemzetközi kérdésekben, főleg a béke kér­désében rámutattak arra, hogy az osztrák iga alól felszaba­dult magyar nép a nyugati impe­rialistáktól semmi megértést nem várhat s csak a szovjet forrada­lomra támaszkodhat. A forrada­lom eszmei politikai vezetője a munkásosztály forradalmi pártja volt, mely 1918. novemberétől, megalakulásának pillanatától, harcolt a tömegek megnyeréséért i ■ és néhány hét alatt a magyar j . kommunista mozgalom hatalmas, j országos politikai erővé fejlődött. J Mikor 1919. februárjában a magyar 1 ellenforradalom, a jobboldali szó- ■ ciá'démokraták segítségével fegy- j veresen akarta letörni a kommu- j nista mozgalmat, s börtönbe ve- : tette vezetőit, már késő volt. A i kommunista gyökerek már any- j nyira mélyen voltak, hogy ez a kísérlet az ellenkezőjébe csapott át, s nem lassította, de meggyorsí- 1 tóttá az események menetét. Egy 1 hónappal később, 1919. március. getlenséget. A magyar dolgozó 21-én a magyar dolgozók nagy lel­kesedése közepette létrejött a Ta­nácsköztársaság. 1919. március 22- én a Vörös Üjság erről a világtör­ténelmi eseményről így írt: Magyarország a proletáriátusé lett. A politikai hatalom kézbe­vételével éppúgy a nemzetközi proletáriátus szent földje, mint a Szovjet-Oroszország. A Magyar Tanácsköztársaság ellen alig három héttel megszüle- j lése után, megkezdődött a külföldi I ellenforradalom általános táma­dása. S bár a magyar dolgozók hősiessége az első rohamot visz* nép, élén a kommunisták vezette munkásosztállyal, kezébe vette sorsa intézését. A szocialista át­alakulás során néhány év alatt nagy eredmények születtek. A há­ború okozta sebeket begyógyítot­tuk, a földet jogos tulajdonosának, a dolgozó parasztnak adtuk, meg' szüntettük a kizsákmányolást erős ipart teremtettünk, megnyi­tottuk a falu szocialista fejlődésé­nek útját, a közép- és felsőiskolák kapuit a munkások és parasztok gyermekei előtt. A burzsoázia ma­radványai, a nép belső és külső ellenségei nem nézték jó szem­sza tudta verni, a Magyar Ta- mel, hogy a szocializmus erői j nácsköztársaságot végeredmény- j mind szorosabbá kovácsolódnak ben a külföldi intervenció meg- hazánkban, és a munkánk során ölte. I elkövetett hibák eltúlozásával 1919. március 21-e. és augusztus előbb a szocializmus vezető erejé­1-e közti 134 napos proletárhata­lom a magyar nép évszázados sza­badságharcainak folytatása, a ma­gyar történelem egyik legragyo­góbb fejezete volt. Politikai, gaz­dasági, kulturális intézkedései, az új alkotmány, kifejezte a prole­tárállam sajátosságait. A Tanácsköztársaság leverése után a fasiszta, horthysta ellenfor­radalmi rendszerrel szemben — az üldözés, a féktelen terror el­lenére — a magyar munkásosz­tály legjobb fiai, a kommunisták harcoltak. Mikor hazánkban a fehér-terror legjobban dühöngött, Lenin arra tanította a kommunis­tákat: „Hiába tobzódik a burzsoázia, a kommunizmus minden országban egyre jobban acélosodik és nő; gyökerei oly mélyek, hogy az ül­ben, a pártban — Nagy Imre Losonczi csoportján keresztül majd a munkásosztályon belül si­került megbontani az egységet, így rést ütve a proletárdiktatúra hatalmán, 1956. október 23-án tá­madást intéztek a nép hatalma ellen.­Az ellenforradalmárok egyik megtévesztő jelszava az „új forra­dalom“ hirdetése volt: Miféle for radalom az, amely a vörös zász­lók leszaggatásával kezdődött, f Mindszentynek, herceg Eszterhá ziaknala kiszabadításával, forra­dalmárok legyilkolásával folytató­dott és oda vezetett, hogy a hata­lom a polgári restauráció képvise lőinek kezébe került? A párt egészséges erői most is, mint a magyar munkásmozgalom­ban annyiszor, felismerve az or­dözések nem gyengítik, hanem fo- szág helyzetét és forradalmi műm kozzák erejét.“ kás-paraszt kormányt alakítva, a A Kommunisták Magyarországi j Szovjetunióhoz fordultak segítség­Pártja folytatta harcát, nem adta ki kezéből a legnagyobb megpró­báltatások idején sem az 1848. március 15-i forradalmi ifjúság és az 1919. március 21-i proletár- forradalom zászlaját. Az illegali­tásban a kommunista párt szer­vezett ereje csak százakat, né­hány száz embert ölelt fel. De az erőviszonyok a munkásmozgalom­ban a Peyer-féle Horthy-szocia- listák és a kommunisták között nem az volt, amit a rendőri üldö­zés a kommunisták számára és a rendőri támogatás Peyerék szá­mára megszabott. Az igazi erővi­szony, a kommunista párt. igazi ereje a felszabadulás u án mutat­kozott meg, amikor egy viszonv- lag kicsi földalatti csoportból rö­vid hónapok alatt hatalmas tö­megerő lett. A Szovjetunió felszabadító'har­ca meghozta a szabadságot, füg­ért. 1919-ben még a fiatal szovjet állam nem tudott fegyveres segít­séget nyújtani a magyar proletá­riátus államának. Azóta a Szov­jetunió a világ egyik legnagyobb vezető államává lett. A Szovjet­unió segítsége nemzeti független­ségünk, szabadságunk óriási erőt képviselő biztosítéka lett. Népünk, munkásosztályunk az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelméből, a jlicső 1919- es Tanácsköztársaság győzelmé­ből meríti az erőt forradalmi har­cához. 1919-ben a Tanácsköztár­saság elbukott. Ma győzni fogunk, mert a Csendes-Óceánig terjedő hatalmas szocialista tábor és az egész haladó emberiség a mi igaz ügyünk, a béke, a szabadság, a szocializmus ügye mögött áll, élén az 1917-es szocialista forradalom füzében született, hatalmas Szov­jetunióval. ' ELBÜCSÍiZTAK az öreg munkatársaktól A Postaműszaki Fenntartási Üzem dolgozói a napokban bensőséges ünnepség során búcsúztatták el két munkában megöregedett, becsületes . szaktársukat. Lenh eft hon ríni 1930 óta mint osztályvonalmester dol­gozott a postaműszaknál. Az eltelt 3ß év alatt sok kiváló szakmunkást nevelt, hétezer családhoz vezette be a vezetékes rádiót. Nagyon szerette a szakmáját Lenkefi Konrád, és nehéz szívvel búcsúzott megszokott. :jó szak­társaitól. riiit1« .József Negyven éve dolgozik a postám űsza* kon. Ö is, mint Lenkefi Konrád. sok*; sok fiatalabb szaktársnak adta át l§ év alatt tapasztalatait, munkamódsze-» reit, a szakma igazi „mesterfogásait”* Most, amikor búcsúzunk tőlük* szaktársaik nevében mi is megköszön-* 3 ük több évtizedes, becsületes mun* kálkodásukat, és megérdemelt pihe* nést kívánunk nekik. JEL E N T É S a tavaszi munkákról Vetés A mai napig a megyében 107 tsz fejezte be a tavaszi ka­lászosok és a kora tavaszi nő. vények vetését. Füzesgyar­maton, az Aranykalász és a József Attila Tsz járt elől jó munkával. A termelőszövet­kezetek megkezdték a cukor­répa vetését. A szeghalmi Sza­bad Föld Tsz-nél 25 kh. cu­korrépát elvetettek. Fej trágyázás A megyei és járási főagronó- musok becslése szerint a múlt évben fejtrágyázott őszi kalá­szosok területének mintegy 40 *—45 százalékán végezték el ed­Vegyszeres Igen nagy az érdeklődés a vegyszeres gyomirtás iránt A tsz-ek eddig 2703 kh-ra igényel­tek vegyszert. A dolgozó pá­dig a fejtrágyázást. Ez a tavasd munka rendkívül nagy ütemben halad a szocialista szektorok é* az egyéni parasztok gazdaságai­ban. gyomirtás rasztok a helybeli FMSZ-töl vá* várathatják meg a gyomirtáshoz szükséges vegyianyagot. Vetőmag Azokban a községekben, a- hol nincs elegendő vöröshere- és lucernavetőmag, az egyéni termelők rendeljék meg a he­lyi FMSZ-nél. Az FMSZ pe­dig sürgősen kérje le a ME- SZÖV-től a szükséges meny- nyiséget. Vetőmagkészletről és ellátásról a kormány gon­doskodott, Csorvási Gépállomás Minden traktor dolgozik. Március 10-től március 20-ig terjedő dekádban Andó Mi­hály 60 normálholdat szántott fel. A traktoros egy műszak­ban dolgozik. A végzett mun­ka kiváló minőségű. A gépállomás vontatóival istállótrágya szállítást végez­nek. Eddig közel 180 vagon trágyát hordtak ki az egyéni parasztok és tsz-ek földjére. A tsz-ek és tszcs-k, valamint a szakcsoportok területén a szántás mellett növényápolás­ként hengerezést végeznek. Az őszi szántásokat símítóz- zák, készítik a vetőágyat a későbben sorrakerülö tavaszi vetésű növények alá. A gép­állomás körzetében a tavaszi kalászosok vetését ■"•'r nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom