Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-02 / 51. szám

1955. március 2., szombat Vesetőink szerelése és tiszteletben tartása nem személyi kultusz — írja egy kínai lap A Politikai. tanutoB&Bpcfc estó kínai folyóirat egy «ijedté­ben azaa-I a ltérdéjeei foglaűcoziik,, mi a. fcültmtaség a veze- 6% iránt érzett szereteti és tisztelet, valamint a személyi; kultusz kö­zött A kínai folyóirat rfinl a két kérdés, jóllehet. vannak közöt­tük. bjaaanUWigafc, alapvetően tóDMéStik egymástól. Ami az. alapve­tő külöo beéget képezi a kettő» között, az nem más, mint az, hogy a személyi kultusz a magántulajdon tlrirwiéfti, az. emberek közötti egyenlőtlen tulajdonviszonyokat tükrözi és keletkezésében, vala­mint fennmaradásában komoly szerepet Játszott az. idealizmus és a vallás. Az idealizmus — írja a kínai lap — azt tartja, hogy a történel­mi fejlődés menetét a szellem, a vallás pedig azt tartja, hogy a törté* nelem menetét az. Islert határozza meg; Azok. a kivételes nagyságok, akik a történelem során feítünnek, nem tesznek mást, mint a szel­etem, vagy Isten akaratát testesítik meg. Ez tulajdonképpen a sze­mélyt kultusz. A vezetők szeretet« és tisztelete viszont egészen más jellegű kérdés. j^Jindenokeldtt vezetőink. különösei» a _ szocialista rendszer keretein, a inuniiásmoegalmoa» belül a tömegekből kerül­nek ki, a tömegek részét képezik, a tömegeket képviselik. A vezetők bölcsesség» a nép bölcsességét é» erejét tükrözik. Ez adja a biztos alapot ahhoz, hogy vezetőink forradalmi módon döntsenek el kérdé­seket, s hogy ezek a dőnté-sek összhangban álljanak a tömegek aka­ratával és óhajával. Másodsorban az az Mosnak, amelyben éíiimik. páratlan időszak a maga nemében. Olyan időszak, amelyben példátlanul szép eszme, a szocializmus eszméje válik valóra. Ebben az időszakban hajtanak végre a népek vezetőik irányításával nagy és maradandó emlékű tetteket. Ennek az időszaknak a legfontosabb ismérv*, hogy vezető erejét a marxista-leninista' pártok képezik. Uarmadsorbon a szocializmus építését irányító vezetők rrn- guk is kollektívát képeznek, s ennek a koHektíváriak a magját a kommunista párt legrátermettebb vezetői jelentik. Negyedszer a kollektívában tömöralő vezetők az osztály jellegét testesítik meg. Ezek a vezetők a proletariátus, vezetői, éppen’ ezért magukon keresztül mutatják meg a prolel-áriátust jellemző legszebb es legfontosabb sajátosságokat. fenti négy pont egyben arra is válasz — szögezi le a kínai folyóirat, — hogy miért szeretjük és tiszteljük vezetőin­ket. A szeretet és tisztelet, valamint a személyi kultusz, közötti de­markációs vonalat a fenti négy pont képezi. Azok, aki k e négy pon­tot nem veszik figyelembe, -beleasnek a személyi’ kultusz hibájába. Kétségtelen, hogy Sztálin'a proletariátus nagy vezetője volt és el­nyert* a nép saeretetÄ 'ár ÍSz leletét. De akkor, amikor ez a szere­tet és tiszteiét büszkévé, elbizakodottá tette, s akkor mikor egyesek túbriaba vitték a szenet etet és tiszteletet, Sztálin tisztelet* szemé­lyi kultuszba csapott át. Érmek ellenére sem morrdhatfuk azt, hogy Sztálin ezek után semmit sem Jelent számunkra. ICinai Kommunista Párt Központi: Vezetőség«, amelyet 1Í30 Ce-tung vezet, különös figyelmet szentel az ilyen kérdéseknek és mindent megles; anrsair érdekében, hogy elkerüljük a személyi kultusz igen káros nyavalyáját. Mindez azonban nemi jelentheti azt, hogy helytelenítsünk olyan helyes és egészség»» jelen­séget is, mint a vezetők szeretete és megbecsülés*. *i p*»#, i***M*m«tw« 4 Arany Jánosra :: ij emlékezünk Száznegyven évvel ezelőtt, : Iái7 március 2-án született I Nagyszalontán Arany János, j :í költészetünk egyik legna- • •: gyobb *g;.'«nisége. Kis diák • I korában Szalonéin és Deb- : • recerr’öen tanult. Nagy nyo- : i ■ morúságban élt és minden i: vágya az volt, hogy egyszer • : majd híres festő, vagy szob- ;t rász Legyen. Nem. bírta so- káig a diáknyomorűságot és : felcserélte azt a eifra-nyo- » II morúsággalr csatlakozott : t egy v Andorszíntáj’s u lathoz. :: I lányáról! étet* az. 1840-es években nyugszik meg vak» : mennyire, amikor Nagysza- : lontán aljegyző lesz. Ezek- ő ben a csendes években érik \ meg. benne nagy eposza a • Toldi, mely 1,347-btn nem­esek a Kisfalud! Társaság j 2 D aranyát, elismerését, ha- j' |; nem az egész ország írói vi- • : lágának ünneplő szeretet® :: hozta, meg számára. : A szabadságharc idején a : márciusi ifjak mell* ült, s :t később mint nemzetőr szol- ; gált. A világosi összeomlás : után visszahúzódik minden j szerepléstől, 1351-bea Nagy­kőrös®!* lesz tanár. 1360-ban :: költözött Budapestre, folyó­iratot ad ki és 14 éven ke- ■ resztül az akadémia főtit- j kára. Arany János, mint ember i és mint költő is egyik leg- nemesebb alakja irodai- f muriknak. Művészete nyelv- í ben, tárgyban és hangban J egyaránt örökérvényű. Mű- | veiben a nép léi ok tükröző- § dilc, az egyszerű emberek I gondolatai szárnyalnák lírai X magasságokba, és párosul- X nak olyan ragyogó technikai | tudással, mely kevesek mű- | vészetót jellemzi. | Száznegyven évvel ezelőtt I született, Emlékezzünk reá | most mi Is, kései u í fok, | művészetének tisztelői. I Ülést tartott a kormány A magyar forradalmi munkás-paraszt konnány február 23-án ülést tartott, amelyen rendeletet fogadott «1 a házállamosításoii során elköyetett törvénysértések orvoslására. A kormány határozatot hozott az államigazgatás egyszerűsíté­se során, feleslegessé váló hivatali helyiségek lak fis céljára való átalakításának meggyorsítására. A határozat feleimében az Or­szágé* Takarékpénztár hitelakciót indít, Brrnek keretében a váila-^ lati és a hivatali dolgozók a volt irodahelyiségekben részükre ki­utalt lakás átalakításához Iakásonkint Budapesten legfeljebb húsz­ezer forint, vidéken legfeljebb tízezer forint hitelt kaphatnak. . A kormány rendeletet hozott arról; hogy az úgynevezett régi nyugdíjasok, akik. Jelenleg is munkaviszonyban állnak, munkavi­szonyuk későbbi megszűnése esetén az új nyugdíjtörvény szerit kaphassanak nyugdíjat. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztár­saság Elnöki Tanácsához a sokgyermekes anyák- jutalmazási rend­szerének megváltoztatására. Az előterjesztés értelmében az anyák mir ez évtől kezdve hat gyermek után. is kapnak pénzjutalmat. A nemzetközi nőnap negoineplésére készülnek a gyulai női Gyula város nátanáesa elhatóroteta. hogy a nemzetközi nő­nap alkalmával, március 8-án, pénteken műsoros estet rendez­nek a járási kultúrotthonban. Igazi ..női“ alapossággal máris nekifogtak as estély meg­szervezéséhez. Szereúf Et», a Harisnyagyic dsulgozóju eJmoavl- ja, hogy kapcsolatot teremtettek a járási kultúrotthonnal és meg is kapták az ifjúsági szövetség kultúrgárilájának készsé­ges segítségét. Hogy vendégseregben sem legyen hiány, a városi nőtanács vezetősége, s a legjobb aktívák beszélgetnek a városban és az üzemekben az asszonyokkal és lányokkal, meghívják őket a nők ünnepére. A szülői munkaközösségi» keresztül meghívják a szülőket is. Papp Péterné a kereskedelmi dolgozókkal együtt vállalta, hogy íekKszííi az ünnepség színhelyét. Az ünnepi est sikere érdekében a városi no tan ácsot segíti a Magyar Szocialista Munkáspárt városi szervezetének nőcso­portja is. Az ünnepi beszéd megtartására az MSZMP városi szerve­zetének titkárát. Lipták elvtársat kérték tel. Tervbe vették, hogy március 8-án felkeresik azokat, akik e napon hozzák világra gyermekeiket, s ajándékkal, virágokkal kedveskednek a sziitóanyáknak. Kívánjuk, hogy a nemzetközi nőnapon a gyulai nők is na­gy «#»-sagy<«* jól érezzék magukat. Déváványán az összes termelőszövetkezet az októberi eseményei folytán fel­bomlott. Köztük nyolc III. típu­sú is. Az elmúlt bét végéig vala­mennyi újjáalakult. Köztük az ■ említett nyele III. típusú is a ia«. : Ság 38 százalékban esőkként, cs 'részben a kilépettekből és a kí- j zártakból tevődik öesas». „FÉNYKÉP‘ az endrődi eilenfarradaimárokról Az. endrődi nép nem oltárt el­lenforradalmat, Él még itt az. em­berek emlékezetében 1931». már­cius 21, amikor Antlaházy-Kasnya Béla kisgazdapárti országgyűlési képviselő meghallgatására felvo­nult. tömegre sert özet zűdítottálc * Horthy-rendszer hű őrei; a csendőrök. A község volt agrár- proletárjai nem felejtették el ezt a szomorú napot és soha nem akarják látm a csendűrszuronyek csillogását, érezni a múlt nyomo­rúságát, keserűségét. És mégis az október 23-a utáni napokban EndrődSn is megpődör- ték bajszukat a kulákofc, s a levi- tézlett fasiszták — elérkezettnek látták idejüket. A községi Haza­fi as Népfront-bizottság október 27-én egy zárt gyűlést szervezett, azzal a. céllal, hogy a rendet to- viV h.ra is megtartsák. A belterületi központi iskola nevelői is csaknem télies létszám­mal résztvetteit ezen a gyűlésen — velük tartott dr. Blans Sándor orvos is. A gyűlés teremben lévő kommunisták és jőszándékű em­berek meglepődve látták, hogy a jelenlévők többség* jól ismert ku­lik és nemkívánatos személy. A Hazafias Népfront-bizottság el­nöke meglehetősen tüzesen ma­gyarázta a budapesti eseménye­ket. Beszéde után ütvén tagú bi­zottságot választottak. A megvár 2 BfK ES MEGYEI SMJSAO lasztott bizottságba igen sokan bekerültek a keíwnwniwták, idős kubikosok, termelőszövetkezeti ra­gok és ipari munkások. A több­ségben lévő kulákok és fasisztái« nem bírták sokáig tétlenül szem­lélni a gyűlést.. Majd Dienes lara — a belterületi központi' iskola tanára — körülnézett a teremben és felállt helyéről. — Ilyen összetételben nem va­gyok hajlandó résztvenni a bizott­ság muriülj óban. Kevés a pa­raszt. Másik választást követelek. Ka nem tudnák a jelenlévők, en­gem nem fertőzött meg a szocia­lizmus —; harsogta magáiból ki­kelve. (Ugyanis o a 2ű—25- holdon felüli kulákokra gondolt, hiszen felesége révén rokont kapcsolata hozzájuk fűzi.) Dienest, gyorsan követte Elans orvos, aki mór nyíltan nemzeti bizottmány megalakítását köve­telte,. • azt, hogy őket csak a bu­dapesti központi munkástanács irányítsa. Wfariim Vendel ügyvéd — »ktt később ax «HenföTradaiout a községi tanács VB ti tkárává ne­vezett fcf — csatlakozott Dienes és Mans felszúliilásálloz. Fülöp Im­re- tanár is az újraválasztást sür­gette. Fergeteges hangzavar nharzott át a tei’meo. megjött a hangjuk a kuiákolmak is. Mondanunk sem kell: az újjáválasztott bizottság tagjainak nagy többsége kalákák­ból, horthysta katonatisztekből te­vődött: össze. £ Iculák-bbK^.tságból atelcult meg a községi végrehajtó bizottság. E bizottság zavarta el a hivat átok törvényes vezetőit is. Dienest — a horthysta főhad­nagyot — még ezen a napon ki­nevezte a ..nemzeti bizottmány“ a nemzetőrök parancsnokának; Alig egy nap alatt százkiieneven nemzetőrt állított csatasorba „a fegyvereserők parancsnoka“. Kommunista, persze még vetetle­nül sem volt közöttük. Aa egyik napon Dienes felke­reste iskolaigazgatóját — Bor­bély Sándor eivtársat — azzal, hogy észrevették, a kommunisták szervezlcednek, de jó lesz nekik vigyázni — mondta — mert. ha felvonulnak, mind egy szálig agyonverik őket. Ezek után aligha lehet csodál­kozni azon is, hogy a volt köz- aégi pártbizottság titkárát és a fa_ nácselnököt a knlákok nyitott bicskával éjszakának idején ha­lálra keresték. Ha jobban felelős­ségi* vonnák Dienes .tanár urat“, tudna erről egyet és- mást mon­dani. S, hogy megmutassa Bor­bély elvtársnak jó szívét, közöl­te vele: mint kommunista iskola­igazgatót őt is keresték, de embe­reit leintette.» Október M-én t nemzeti Bi­zottmány nevében Márton. Gábor, Márton Mihály és Fülöp Imre ta­nárok felkeresték Borbély Sán­dor iskolaigazgatót — persze nem magúiktól — és bejelentették: ve­gye tudomásul, tovább nem igaz­gatója az iskolának. így határo­zott a község „forradalmi taná­csa1* — mondták a küldöttek. Alig pár nap múlva, egy este Márton Mihály, Földvári Kálmán tanárok fegyverrel rontottak be a pártbizottság épületébe, ahol nem ■okkal azelőtt alakult meg az. új párt, az MSZMP. Nem véletle­nül, még csal« nem is- céltalanul tették ezt..: Hogy a szocializmus szelleme még csak ne is kísértse őket, Die­nes tanár javaslatára a „nemzeti, bizottmány“ egy csoportot küldött a könyvtárba azzal, hogy a sztá­linista, rákosait* könyveket do­bálják ki és égessék el; Több mint kilencven könyvet dobált kf a. csoport, Márton Mihály biológ üs­tén ár Irányításával, s csak a é- lerTerTcu múlt. hogy nem értették el a régi és tanulságos könyvek«-. November 4-e után még néiiáir; napig, próbáltak hangoskodni Dű • nesék, de hangjuk mind: halkabb lett. Visszahúzódlak odúikba. Di­ene» Izra is csak hatóan jegyezte már meg novemberben, hogy 6 nem hajlandó a Kádár-kormánrí elfogadni. (Persze, nem is fontos, hogy Dienes és társai «fogadja ■* kormányt, hiszen személyük és véleményük nélkül is . felépítjük hazánkban a szocializmust.) Azonban abba beleszólnak Enö- rődön. a becsületes emberek, a kommunisták, hogy kik tanítsák: gyermelceiket. & község lakossága «sak örömmel venné, ha Dienes nem. taníthatna többet sem End- lődön, sem máshol. Az ó házas­ságára, a község ifjú nemzedéki nek nincs szükség*. Most nagy a bizonytalanság *. község; pedagógusai körében.. A bizonytalanságra nitics ok, akikéi a Dien esek és társai félrevezettek, vagy béleltényszerítélték az ellen- forradalmi hajszába, dolgozzanak becsülettel, s bizonyítsák be, h«;iy Tiem azonosak az eilenforradal- márok-kal. D* féljenek azok, akik ffeliecgatták a rendet és becsületes emberek életére törtek. Fülöp Imre tanárt pedig — akt az ellenforradalom leverése után Gyomára helyeztek —. hozzák vissza Bndrődre.. Ezt kért alakos, sás. legyen esal? szem előtt... — RM.ItrS í’rtRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom