Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-13 / 60. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A dolgozók i életszínvonalának emeléséért Az elmúlt években, de különösen a múlt év októberi esemé­nyeket megelőző Időkben sok szó esett az életszínvonalról, a dol­gozók anyagi, kulturális, szociális helyzetéről. Mint annyi sok másirányú kérdésben, úgy ebben is sok a zűr­zavar, az értelmetlenség. Az ellenforradalom előkészítői demagóg, hazug rágalmakkal, mesterségesen szították az elégedetlenséget, el­túlozva az elkövetett hibákat. Ebben a megtévesztő rágalomhad­járatban az élen Nagy Imre—Losoncai csoportja állt. Céljuk az volt, hogy megtévesszék a becsületes dolgozókat és tagadják mindazo­kat a nagyszerű eredményeket, melyeket a párt vezetésével a ma­gyar dolgozó nép, a felszabadulás óta eltelt tizenkét év alatt elért, s melyre joggal büszkék lehetünk. Köztudomású, hogy a szocialista átalakulás során, néhány év alatt kiemeltük az országot a fasiszta Horthy-rendszer és a háború okozta pusztulásból és nyomorból. Megszűnt hazánkban az ember­nek ember által való kizsákmányolása. Van erős iparunk, mely alapját képezi további felemelkedésünknek. Megnyitottuk a falu szocialista fejlődésének útját. Nyitva állnak a középiskolák, egye­temek kapui a munkások és dolgozó parasztok gyermekei előtt. A n.agyar kommunisták célja volt és marad, hogy a szocialis­ta építés eredményeképpen évrőLévre nagyobb darab kenyér jusson minden dolgozó asztalára, hogy egyre szélesebben terjedjen a műveltség, hogy a dolgozó nép életszínvonala állandóan emelked­jen. Az elért eredmények mellett az elmúlt években kő/ettünk el hibákat, de ezek a hibák megközelítőleg sem olyan súlyosak, mint ahogy azt ellenségeink hangoztatták, mert ezen hibák kijavításá­ra minden előfeltétel megvan. Miben mutatkoztak meg ezek a hibák? A hároméves terv sikeres végrehajtásával megnyílt a lehetőség az újjáépítés után népgazdaságunk szocialista átalakítására, a szocialista fejlett ipar megteremtésére, a mezőgazdaság korszerű­sítésiére. A fejlett nehézipar, mely a szocialista társadalom alapját képezi, a korszerű könnyűipar, mely a dolgozók fogyasztási! cikkek­kel való ellátását szolgálja, a gépállomások százai és a kutatóintéze­tek, melyek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás nélkülözhetetlen előfeltételei, hatalmas befektetést, beruházást igényeltek. Az első ötéves tervben azt a célt tűztük magunk elé, hogy lerakjuk a szo­cializmus alapjait. Nagyszerű létesítményeink, melyékre minden­kor büszkék lehetünk, bizonyítják, ha sok nehézségek árán is, de jó úton haladtunk. A hiba az volt, miközben az első ötéves terv­ben szereplő, mintegy hetvenhárom létesítmény megvalósításán fá­radoztunk, háttérbe szorult a dolgozók életszínvonalának emelése,, sőt bizonyos mértékű életszínvonal csökkenés következett be. A párt és a kormány látva ezt a hibát, a második ötéves terv beru­házásait mintegy felére csökkentette az életszínvonal emelése ja­vára. Megszüntette a békekölcsönt, árcsökkentést hajtott végre. A múlt év júniusi párthatározat ennél Is tovább ment. Kül- és bel­politikai vonatkozásban megindult az egészséges fejlődés a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX; kongresszusa tapasztalatainak, a magyar sajátos viszonyoknak megfelelő gyakorlati alkalmazása. Nagy Imre—Losonczi csoport ja azonban megkezdte a támadást a nyílt ellenforradalmi érőkké1 szövetségben a párt ellen. Sike­rült megtéveszteniük a dolgozók j elem ős részét és elégedetlenséget szítani. Az igy keletkezett tömeghangulatot állították az ellen- forrada'om szolgálatába. Az ellenforradalomnak nem sikerült céljait elérni.' Az ellen- forradalom fegyveres felkelését a Szovjetunió segítségévéi sikerült megsemmisíteni, most az ideológiai harc folyik. Nem lehet kétsé­ges előttünk, hogy ezt a harcot is sikeresen győzelemre visszük. Az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány levon­ta a szükséges tanulságot a múltban elkövetett hibákból. Ezt tük­rözi az MSZMP múlt év december 8-i határozata is, mely leszö­gezi: „Egész gazdaságpolitikánk fő kérdése, hogy a nemzeti jövede­lem elosztásában, gazdasági beruházási terveink készítésében el­sődleges szempont a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése legyen “ A forradalmi munkás-paraszt kormány eddigi intézkedései hűen tükrözik, hogy a gazdaságpolitikában valóban a párt alap­elvei jutnak kifejezésre. Az ellenforradalom által okozott súlyos gazdasági helyzet ellenére is, a kormány rendezte az alacsonyabb fizetésű dolgozók bérét, általános 8—15 százalékos béremelést haj­tott végre, eltörölte a begyűjtést. A most kidolgozás alatt lévő há­roméves tervben pedig a beruházások további csökkentését és a reáljövedelem emelését vették tervbe. Ez nem jelenti azt, hogy az életszínvonal elsődlegessége mellett nem fordít a kormány nagy gondot a további beruházásokra. A szocializmus építését erőnk he­lyes felmérésével továbbfolytatjuk. Ezt bizonyítja, hogy a súlyos gazdasági károk helyrehozásával egyidőben már ebben az évben is további építkezések lesznek. Az építkezések elsősorban az életszín­vonal további emelésének alapját fogják képezni. Többek között tovább folynak elsősorban a lakásépítkezések, az energiaellátás ja­vítása érdekében a pécsi, komlói, várpalotai, tatabányai bányákat korszerűsítik. Tovább épül Tisza palkonya. Bővítik a műanyaggyá­rakat, mint a Viscosaayárat. a kistnrcsai műszálfonót, stb. Az ellenforradalom minden próbálkozása ellenére hazánk épül, szépül, fejlődik, és dolgozó népünk, mint az elmúlt évek során any- nyiszor, most is hitet tett a népi demokrácia mellett. Pártunk ve­zetésével minden f-altétel biztosítva van arra hosv győzelemre vr- avíik hazánkban a szocializmus ügyét. MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. MÁRCIUS 13., SZERDA Ára: 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Bz új bérezésről a termelés emeléséről a szabad szombatokról Tárgyalt a Tatarozó Vállalat munkástanácsa Ma: Toiőútmutaíó Képek & gyulai traktoros-gépész iskolából Méretre kell ■megmunkál­ni ezt a laposvágót — mond­ja Rozsos István oktató — Hanyeez Miklósnak. Ez még csak a kezdet, de már most meg kell szokni a pontos és jó munkát, mert ennek kint az életben nagy hasznát ve­szik. Azt a csavart kell meglazítani és akkor könnyen le lehet venni a tan­kot — magyarázza Tímár Mihály ok­tató. Itt a szerelő- műhelyben — az elmélettel egyidő­ben — ismerked­nek meg a munka- gépek felépítésével s gyakorlatban al­kalmazzák az el­méletben tanulta­iét. Nyilt levél a cukorrépafeniieiökliöz Mint ismeretes, a Munkás-Paraszt Kor­mány új répaárat állapított meg, mely le- hetévé tette mázsánként! 3 kilogramm cu­kor természetbeni juttatását és eltörölte a szabálytalan lehetőséget adó premizálási rendszert és helyette mázsánként] 10 fo­rintos készpénz árat biztosított. További előny az is, hogy a termelőknek több év óta pénzért adott szeletért, melaszért 1957 évben nem kell fizetni. Az a termelő pedig, aki az ingyenjuttatást nem kívánja igénybe venni, annak ezen juttatást kész­pénzben fizeti ki a cukorgyár. A szeletet mázsánként 83 forintért, a melaszt S0 forintért. Továbbá a cukorrépáié rnielők részér® biztosította a kormány a holdunkéin» 80 kilogramm pétisót, melyet répamaggal e- gyütt már most átvehetnek, összehason­lító adatok szerint 100 mázsás átlagtermés esetén 1 kát. holdról az elmúlt évi 2648 forintos összjövedelem helyett ezévben 4469 forint összjövedelmet kap a termelő, A többletjövedelem 1826 forintot tesz k?. Az áremelés után egyes termelők na­gyobb készséggel szerződnek. Sajnos a gyár körzetében a kedvező árak ellenéra sem látszik az ezévi íervteriilet megkotheiő- nek, and maga után vonhatja az abból adódó cukorellátás nehézségeit. Sok termelő azzal az indoklással, hogy saját fogyasztásra elegendő cukor áll ren­delkezésére, kitér a szerződés megkötése elől. Különösképp tapasztalható a vona­kodás: a battonyai, a tótkomlós!, a me­zőkovácsházi, az orosházi és a kaszapert termelők1 körében. Az önkéntesség alapján történt szerző­déskötés a termelő belátása mellett elő­segíti a cukorellátás zavartalan biztosítá­sát, továbbá nagymennyiségű szelet és melasz takarmányjuttatást. A cukorgyárt dolgozók hosszabb ideig való foglalkozta­tását, szesz- és élesztőgyárak nagyobb termeltetését. Reméljük, hogy a még vonakodó ter­melők a rendelkezésre álló néhány nap a- lati vetéstervük elkészítéséért megkötik cu­korrépatermelési szerződésüket és ezzel biztosítják saját maguk és a népgazdaság részére a megfelelő mennyiségű cukrot. Szávai Ernő vállalati igazgató Benczlk János a munkástanács elnöke Mit kér u% V• kerület lakossága ? Megalakult Békéscsabán az V. kerület népfront-elnöksége. Csütörtökön este az 5-ös szá­mú iskolában megbeszélésre jöttek össze az V. kerület nép­front-aktivistái. Több javaslatot tettek, ami a kerület dolgozóinak kívánsága, és kérik; elsősorban az autó­busz járjon végig az Orosházi úton. Eszerint úgy kellene megol­dani — mivel két autóbusz jár — az egyik járna a régi út-1 vonalon, a másik kimenne az J Orosházi úton a város széléig. ■ Másik közérdekű kéréssel fordulnak a városi rendőrség- j hez, hogy a hídon ki van írva: „A járművek 5 km sebességgel haladhatnak!” Ezt sajnos, nem j tartják be egyesek. Sok eset-j ben megtörtént és megtörténik, hogy a városba igyekvő járó­kelőket — mikor lucskos idő iraT .... 1''ooórr>7r7Ólr Elmondták, hogy egyes mo­torosok semmibe sem veszik a fennálló rendelkezést, valóság­gal versenypályának nézik az amúgy is keskeny járdát és 40 —50 km-es sebességgel* szágul­danak. Arra kérik a városi rendőrsé­get, hogy számolja fel e sza­bálytalanságokat és ehhez a la­kosság minden támogatást meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom