Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-08 / 56. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. március 8., péntek Bz állami gazdaságok szerepe Az állami gazdaságok árutermelése sokkal nagyobb, mint szántóterületük aránya. Az elmúlt évek során is a központi készletek jelentékeny százalékát az állami gazdaságok termékei biztosították. A hízottmarha 100 százaléka, a hízottsertés 38 százaléka, a rizs közel 40 százaléka, a kenyérgabona mintegy 19 százaléka az állami gazdaságokból került ki. Egyszóval az állami gazdaságok jelentősége sokkal nagyobb, mint százalékos arányuk s a kötelező begyűjtési rendszer eltörlése után szerepük még csak fokozódott, hiszen a városi lakosság zavartalan élelmiszerellátása a szocialista kereskedelem útján továbbra is állami feladat maradt. A munkásosztály, az ellátatlan lakosság számára nem közömbös, hogy változatlan árakon kapja-e meg az élelmiciíkikeket, vagy pedig a spekuláció felveri-e az árakat. Az állam, a spekulációt csak úgy tudja megfékezni, ha jelentős árukészletekkel rendelkezik és e készletek birtokában gazdasági úton szabályozza a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát, a fogyasztói árakat pedig változatlan szinten tartja, illetve csökkenti. Az állami gazdaságok termése egyben központi állami készlet. Az állami gazdaságok termékeivel mint össznépi tulajdonnal az állam korlátlanul rendelkezik; ott és akkor használja fel- azokat, ahol a dolgozók érdeke leginkább megkívánja. Kapitalista társadalmi rendben a kisüzemek és a nagy kapitalista mezőgazdasági üzemeik éles versenyben vannak. A törté, nelem eddigi tanúsága szerint a versenyben a kisüzemek zöme tönkremegy. A bankok, a földbirtokosok elárverezik a kaparásztok földjét, gazdájuk földönfutóvá, bérmunkássá lesz. Hazánkban egy szocialista versenynek kell kialakulnia az egyénileg gazdálkodó parasztgazdaságok s a szocialista nagyüzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek között. E verseny célja nem az, hogy a kisparaszti gazdaságok tönkrementenek, — a munkás—paraszt hatalom egyébként is megvédi a családi munkán alapuló egyéni parasztgazdaságokat — hanem csak az, hogy a szocialista nagyüzemek a gyakorlatban bebizonyítsák a nagyüzemi mezőgazdaság termelési fölényét. Állami gazdaságainkra vár a tsz-ek mellett az a feladat, hogy alkalmazva a mezőgazdasági tudomány, technika minden vívmánvát a gyakorlatban bizonyítsák be, hogy a szocialista nagyüzemben többet, jobtot, olcsóbban lehet termelni, mint az egyéni parasztgazdaságökton. A nagyüzemi gazdaságokban a nehéz munkákat gépekkel lehet végezni, ami megkönnyíti a mező- gazdasági dolgozók életét. Gyakorlati példákon keresztül kell az egyénileg gazdálkodó parasztokat meggyőzni a szocialista nagyüzem fölényéről. Magyarország egykor több terményben szánté Közép-Európa éléskamrája volt, ugyanakkor . ezekből a cikkekből a belső piac nem volt kielégítve. Hazánk éghajlata, talaja és egyéb természeti adottságai igen kedvezőek, különleges minőségű mezőgazdasági termékek előállítására. A magyar mezőgazdaság egyes termékei kiváló minőségük révén, már a múltban világszerte hírnévre tettek szert. A felszabadulás előtt exportunk zömét a mezőgazdaság szolgáltatta és az most is jelente» helyet foglal el külkereskedelmünkben. Hazánk aránylag sűrűn lakott ország, nyersanyagokban nem gazdag, a lakosság foglalkoztatása és az ipar termelő kapacitásának kihasználása csak úgy lehetséges, ha kiterjedt külkereske- dc’mi forgalmat bonyolítunk le. Elsőrendű népgazdasági érdek, hogy állami gazdaságaink minél több mezőgazdasági terméket exportáljanak. * Az állami gazdaságok létrehozásával az elmúlt 8 év alatt államunk nagy áldozatokat hozott. Állami gazdaságaink termelőkapacitása nagyjából kialakult, újabb nagy beruházásokra már kevésbé van szükség, elsősorban különféle járulékos beruházások hiányoznak még. A fő feladat most az, hogy az eddig eszközölt beruházások gazdaságos kihasználását biztosítsuk. Az októberi események az állami gazdaságok fejlődését is visszavetették, bár a gazdaságok dolgozói, vezetői és szakemberei megvédtek az állam vagyonát, berendezését, állatállományát. A kormány jelentős mennyiségű abraktakármányt importált a Szovjetunióból, ennek következtében ma az állami gazdaságok abrsktakarményellátottsága jobb, mint a megelőző években. A kormány által rendelkezésre bocsátott import-takarmány módot ad arra is hogy exiajém minőségű kiváló, hízott állatokat állítsanak elő az állami gazdaságok: 1957-ben előreláthatólag mintegy 16 000 tonna marhahúst és 12 000 tonna sertéshúst fognak a közfogyasztás céljára .átadni, «zeniéiül mintegy 50 000 kg vágott baromfival és több mint 10 millió darab friss tojással is hozzájárulnak a dolgozók jobb ellátásához. Egyre több gazdaság tér rá az állati termékek és hízott állatok feldolgozására és készáruként való forgalomba hozatalára. A budapesti közönség előtt már ismertek a mezőhegyes:, kiskunsági gazdaságok kitűnő juhsajtjai és juhtúrója. Ebben az évben még több hasonló jóminőségű hentesárut, tejterméket kívánnál? a gazdaságok közvetlenül a fogyásátqknak eladni Az állami gazdaságok működésének legfőbb mulatója a jövőben a pénzügyi eredmény, vagyis az, hogy mennyi nyereséget fizet az államnak. Ez a tervezési rendszer módot nyújt arra, hogy a gazdaságok a helyi termelési, üzemi adottságok alapján tervezzék és szervezzék termelésüket, vagyis minden gazdaság azt termelje, amiből területegységenkint a legtöbbet és a legolcsóbban tud előállítani. Az állami -gazrt^áeok a tervezés, a pénzgazdálkodás, a beruházások, a számvitel, a bér- és normarendszer egyszerűsítésével nagy önállóságot kaptak. A munkástanácsokkal megerősödött vezetőségnek a legfőbb feladata, hogy helyesen éljen ezzel az önállósággal, teljesítse a népgazdasági tervből az állami gazdaságokra háruló feladatokat, biztosítsa, hogy minden gazdaság saját bevételeiből, fedezze,-kiadásait és jövedelmező üzemmé váljék. A Jövedelmező gazdálkodás érdekében A gazdaságoknak alkalmaz- niok kell a fejlett nagyüzemi módszereket, a mezőgazdasági tudomány, valamint a technika vívmányait. A jövedelmező gazdálkodást nagyban elősegíti a január 1-én életbeléptetett önköltségen alapuló új árrendszer. iucodftéU, csak a békési földművesszövetkezet vendéglője Az utóbbi két hónapban eléggé sűrűn meglátogatjuk Békést. Már az első alkalommal megragadta figyelmünket a nagyrészt újjávarázsolt békési földművesszövetkezeti vendéglő. A múlt héten újra arra jártunk, s némi türelmetlenséggel állapítottuk meg, hogy most is éppen úgy áll, mint két hónappal ezelőtt. Hogy bővebben tájékozódjunk a szépnek és modernnek ígérkező vendéglő befejezéséről, felkerestük Vári András elvtársat, a szövetkezet elnökét. Tőle tudtuk meg, hogy több mint egy éve építi a Békéscsabai Építőipari Vállalat a vendéglőt. Az első megállapodás szerint a múlt év szeptemberében kellett volna rendeltetésének átadni, de bizonyos anyaghiány miatt ez nem volt lehetséges. Ezt követően novemberre vállalta az Építőipari Vállalat. Ezt megzavarta az októberi esemény. Legutóbb úgy hírlett, hogy május elsejére teljesen befejezik a munkálatokat, azonban erre nincs semmi remény. Ha továbbra is így ha- j ladnak az átalakítással, akkor !— Vári elvtárs szerint — majd valamikor augusztusra talán elkészül. A békésiek már viccet költe- j nek a lucaszéke módjára épülő i földművesszövetkezeti vendéglőről. De vajon mit szólnak eh- ! hez a Békéscsabai Építőipari J Vállalat vezetői? A békési em- I berek és a szövetkezet vezetői j semmi jót... Rádióműsor Péntek, március 8 Kossuth Rádió 4.30—8.10 Vidáman — frissen!.;; Közben: 6.SO öt perc tudomány. 8.10 Oscar Nedbal operettjeiből. 8.50 Jugo- ; szláv népdalok. 9.10 Zenekari hangverseny. 10.00 Hírek. 10.10 Mesemondó | tarisznya. 10.30 A Vasutas Szakszervezet fúvószenekara játszik. 10.50 Rá- ; dióegyetem. 11.30 Herz Lili zongorá- ' zik. 11.37 Technikai szünet. 13.00 Déli harangszó. Utána: Hírek. 12.10 Tánczene. 13.00 ;,Megtérés a röghöz”. 13.10 i Népi zene. 14.00 Részletek a mai ma- ! gyár operákból. 14.40 Iskolások mik- ! rofonja. 15.00 A véső és a bicska mes- j tere. 15.30 Mezőgazdasági krónika; 13.30 Somogyi népdalok. 16.00 Hírek; 16.10 Halló, Itt Varsó! 16.47 Műsoris- | mertetés. 16.30 Újra Itthon..; 17.00 Szív j küldi szívnek szívesen. 18.00 Hírek i 10.10 Könnyű magyar muzsika. 19.00 [ Az ifjúság fóruma. 19.20 Népszerű operarészletek. 19.58 Jóéjszakát, gye- í rekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Rész- ! letek Strauss: Egy éj Velencében e. operettjéből. 31.00 A Nemzetközi Nő- I napon. 21.15 A Magyar Rádió szlmfo- j niktis zenekara játszik. Közben: 22.00 ; Hírek. Utána: Néhány pere külpoliti- : ka. 22.20 A hangversenyközvetíés foly- [ ! tatása; 23.00 Magyar népdalok; 23.33 j í örök szerelem. 23.55 A Stan Getz j együttes műsorából. 0.30 Hírek. 0.40 I Himnusz. Utána: Vízjelzőszolgálat. Petőfi Rádió 6.00—8.00 Reggeli zene. 14.00 Időjá- j rás- és vízállásjelentés. 13.00 Zenekari j hangverseny. 15.40 Lukács Imre és | Szüdi György verseiből. 18.00 Régi ! magyar dalolt és táncok. 16.40 A esa- ! Iád. 17.00 Cselt és német népi táncok. ! 17.15 Operaáriák. 17.55 Népszerű hang- j verseny. 18.23 Bach-művek. 19.05 Ope- j rettegyvelegek. 19.45 Sporthíradó. 20.00 ; A Magyar Néphadsereg Művészegyüt- , lesének kamarakórusa énekel. 20.20 ' Heti hangversenykalauz. 21.03 Zenei anekdoták. 21.20 Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 21.80 Magyar népi muzsika. 22.00 Tánczene. SS.OD Műsorzárás. Kossuth Rádió, Budapest • • • ;,Kedves hallgatóink, most szórakoztató zenét közvetítünk...“ Ugye, sokszor hallották? Kényelmesen végigdőltek az ágyon, vagy elhelyezkedtek a ka- rosszékben, — fa nem gondoltak arra, mennyi fáradságos munka gyümölcsét élvezik. Képünkön bemutatjuk a rádió egyik csinos technikai munkatársát. a magnetofon mellett. Alsó képünk a battonyai népi zenekarról készüli, amikor — a közelmúltban — a stúdióban felvételt kéaeítettekj a Vörös Csillag Tsz-ről ] 11118. szeptemberében j Békésen 17 lwmmunlsta agráiwoletár megalakította a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Ez volt az első közös gazdaság a járásban. Az októberi események előtt már 70 családból kilencven tag dolgozott A közösben. | f$$-><». október | Megvédtek a közös jószágállományukat és egyéb gazdasági jelszerelésüket a Jenei Gábor és Szabó Pál kulákoktól, no meg az Egriféle bírtok örököseitől, akik már az első napokban rágalomhadjáratot indítottak a Vörös Csillag Tsz ellen és követelték vissza az „ősi" földet. Persze a szövetkezetben is volt néhány olyan személy, mint vitéz Somlyaí Gábor, aki évekkel ezelőtt befurakodott a közösbe. K támadás azonban nem hozta meg számukra a várt sikert. 11954». november 29>«ik | a szövetkezethez hű elvtársak — Megyeri Mihály, Ambrus Károly, Csapó Mátyás, V. Balogh Mihály, Búzás Gábor, Kovács Mihály és a többiek, akik 1945-ben és azóta is a párt első katonái, s a szövetkezeti mozgalom úttörői — a közgyűlésen kijelentették, hogy gazdaságukat nem engedik szétrombolni. A közgyűlés még ezen az estén olyan határozatot hozott, hogy akik ellenforradalmi magatartást tanúsítottak, sem most, sem később nem fogadják maguk közé. Visszafogadják persze azokat, akiket az ellenforradalinárok megtévesztettek, félrevezettek. \ 9950. december 12-én f — mint a község első párialapszervezete — a Vörös Csillag Tsz-ben tíz kommunista megalakította az MSZMP-t. Azóta már növekedett számuk. Többen kérik felvételüket Nagy Gábor, Végh Sándor, Fésűs Sándomé és mások, akik eddig soha nem voltak párttagok, de évek óta hű katonái a közös gazdaságnak. Nem kétséges: a békési Vörös Csillag Tsz tagjai ezután sem lesznek hűtlenek n párthoz, a wH<- paraszt államhoz. | 1957. február j Az utóbbi hetekben már több mint harmincán kérték felvételüket a tsz-be, de csak hetet vettek fel. A békési Vörös Csillag tagsága, ma egységesebb, mini eddig bármikor. A szövetkezetlek 90 százaléka januárban, februárban is minden napját megdolgozta a közösben. Az eredmény nem maradt el. Most egy hónappal előbbre vannak a tavaszi munkával, mint iám ig ilyenkor. Ugyanis a múlt évben március 25-re készítették e1 a mP-'g- ágyakat, most pedig már február 20-ra. Így egy hónappal '»!> jelenik meg a szövetkezet primőráruja a békési piacon.
