Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-29 / 74. szám
* a BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. március 29., péntek QA perzsa szövőszéket állítanak be A Bókésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezetben szorgalmasan dolgoznak. Termékeik ismertek és keresették az egész világon. Nap, mint nap érkeznek a külföldi megrendelések. Főleg perzsa-szőnyegeket kérnek, de elég gyakran torontáli megrendelésen is dolgoznak. A szortja'rras asszonyok, s lányok keze alól havonta 350—400 négyzetméter perzsa és 2000. négyzetméter torontáli szőnyeg kerül ki. A szövetkezet nagy gondot fordít a dolgozók állandó képzésére. A perzsa-részlegnél hat hét, a to- rontá'inál 4 hét a képzési idő. Havonta itt 15—20 dolgozó sajátítja el a szőnyegszövés mesterségét. Áprilisban a szövetkezet 80 új perzsa szövőszéket állít be, ami azt jelenti, hogy újabb 100—120 dolgozót foglalkoztathatnak majd. Az új székek beállításával jelentősen emelkedik majd perzsa-ter- roe'ésiik. ■»y>v*V'v',vHv,VVVVV,,v,>vHvHvM« Rendbe hozzák Kondoroson 8tóz*a Nándor csárdáját A műemlékké nyílvánított, száz 2? kilométer hosszú alagút egyes évnél idősebb Kondoros! Cs'rdát a ’árható részeit rend behozzák, s a közeljövőben rendbe hozzák. Rózsa kirándulóik, túriisták rendelkezc- Sándor egykor h'res betvárcsárdá- sáré bocsájtják. Az alagút renová- jának pincéjét a nyár elejéig ere- táía során — több mint valószínű detii formájában helyreállítják. Ki- — múltszázadbeli fegyverek, egyéb bontatjék az eddig befalazott ké- hasanálati tál^ak kerülnek majd rnénylejárókat, ^ va’-rnmt az aag- A több évtizede befaufca,t. A boros pincét bevakoljak, s a 'a'ra a betyárvilág egy-egy ér- ’■azott aJ-a«ut megnyitásával az ide- devos m0zza«a'á* - f eskó for- «nyalom is fellendül majd, s má'ában — megörökítik. megyénk" egyik látványossága lesz A feb°vések szerint körülbelül j a Kondorosi Csárda. A járás kulturális életéből A SZARVASI József Attila mű- csoport között állandó torzsalkodás vei lesi otthon igazgatója, Sáfár van, mart mindkettő ugyanegy Sándor megbeszélésre hívta össze időben akar játszani. (Helyes len- a járás kult'írotthonainaik vezttpit. ne, ha e két csoportot egyesítenék, Ismertette a megyei értekéidet ezzel nívósaböúfeínjdtsző csoport irányelveit, majd a falééi kultúr- ’enne Békésszepatandráson!) otthonok vezetői munkáinkról. számoltak be ÖRMÉNY KÚTON újra életre hívták a szlovák nemzetiségi népi tánc és énekegyüttest és a színjátszó csoportot. Üj műsorukkal hamarosan bemutatkoznak Örmény- kúton, majd a járás több községében vendégszerepelnek. Ezüstka'ászos tanfolyamukon q közelmúltban 30-an vizsgázlak szép eredménnyel. A tanfolyam sikeréhez naayban hozzájárult az értelmiség, lelkes, odaadó munkájává'. A szőnyegház leány tánccsoporv- ja oktató hiányában feloszlott, bár a lányok akarnak továbbra is táncolni. (Intézkedjen a kultúrház igazgatója, hogy minél hamarabb ’egyen oktató, mert támogatnia kell ezt a helyes kezdeményezést is.) SZARVASON nagy prob'éma az, hogy egy népi zenekar működik csak, az is megosztva, egy-egy vendéglőbe^. A szarvasiak szeretik a népi zenét, de így nem elégíti ki őket a megosztott zenekar. Szükséges még egy népi zenekar felál- j lítása, mert a kultúrmunkában is Törvényerejű rendelet A Népköztársaság Elnöki Tana. ] erejű rendelet hatályát az 1957. csa a gyűlések és felvonulások ' évi június hó 30. napjáig meghosz- ideiglenes engedélyhez kötéséről szabbítja. A törvényerejű rendelet szoló 1956. évi 30. számú törvény- | milKÍas, 31.én lép hatályba. 1957. Gazdák figyelmébe Tavaszi haszonállat-vizsgálat Állategészségügyi törvényünk előírja, hogv az állatorvosok időszakonként kötelesek vizsgálat alá vonni a háziállatokat. Ennek értelmében rendelte el a földműve- "ésügyi miniszter az idei tavaszi haszonállat vizsgálatot. A haszonállat vizsgálatra azért van szükség, mert számos olvan állattartó akad, aki sokszor tudat- ’ansá»bó). esetleg hanyagságból, nemtörődömségből elhanyagolta állataink egészségét. I>e akadnak olyanok is, akik leik'ismeret furdal ás né'küi ad Iák el, vagy ha jtják legelőre beteg állataikat az egészségesek közé, avagy kényszervágva beteg állatokat, azok búsát szétménk gyanútlan szó— szédaik között. A hanyag állattartók — de még-*o*A kondorosi Magvető Tsz-ben hallottuk A csoport megerősödött. Eddig 78 tag dolgozott 628 holdon, most. 132 tag dolgozik 740 holdon. A tsz- ből elmentek az elégedetlenkedők, a hangoskodik. Az új belépők f kedvvel, odandáísal dolgoznak a közös’ gázdaságban. inkább a rosszindulatnak — teh-t elősegíthetik sok-sok állatbetegség elterjedését és sok évre vethetik vissza az ország és azon belül egyes állattartók nehéz munkával elért eredményeit. Az állattartó sok esetben nem tudia megállapítani, hogy állata va-on milyen betegségben szenved. vagy milyen betegség következtében hullott el. Az időszaki haszonállat vizsgálat cétia. hogy a netalán e'titkolt, vagy az ál'atbe- tegségeket az á'iatorvos ke'lő időben felismerje és intézkedésével a betegség továbbterjedését megakadályozza. A tavaszi 'haszonállat vizsgálatot a Iegelőrehaitásig kell meg- tn-tani. A vizsgálat pontos ideiéről és helyéről a helyi tanács értesíti az állattartó gazdaat. Az id-i haszonállat vizsgálat során az ál- . latorvosok a lovakon és az ösz- í véreken kívül megvizsgálták a juhokat is a rühösség veszélye miatt. TUDJA-E... hák érté szét nagymértékben növeli majd a tsz vagyonát. BÉKÉSSZENTANDRÁSON két segíthetnének a járási művelődési színjátszó csoport működik. A két otthonnak. ződött, de ezzel nem ért véget a nagy ünnepség. I ...hogy Spree, a Havel rneUék- I folyója 403 km hosszából 182 km - hajózható, s csatornák kötik;, Egyszázalékos bordói-lével pér- azé a Havellal és az Oderával, meteziik a 10 ho’das gyümölcsöst. | -hogy Lucius Junius Brutus A munkát a Tarhosi Növényvédő | volt Róma első konzulja, állomás permetez# gépei végzik. | —hogy a balzsamozás (a holttest * j Konzerválása) az egyiptomiaknál Az idén először 12 holdon szá- az ókorban sósoldattal történt, razlőidi kosnyhákertészetet létesí- ! -.hogy a sárga barack Turkesz- tenek. A palánták a tsz meleg- tánból, az őszi barack Kínából ágyából kerülnek ki. Kilenc kát. szármázik. holdon dinnyét ültetnek. Az á- i —hogy a citaetmacska menyét- gyafcat már elkészítették. Köztes- S7ei’ú éjjeli ragadozó, és Afriában, ként hagymát, retket, sárgarépát, j Dél-Azs-iában él. salátát, zöldséget vetnek. Egy kát.I ...hogy a cimbalmot már az ó~ holdon uborkát, eay holdon para- . kon népek is ismerték. Magyar- dicsomot, egy holdon pedig ve- országon a középkorban ismerték gyes zöldséget termelnek. A kony- J 8 mivel másutt kiment a di1 vabból, manapság mint Szép tavaszi reggelre ébredtek szombaton az örménykúti tanyák lakói. Számos udvarról már korán kigördültek a kocsik, szántó-vető lófogatok lepték el a határt. A Kossuth és Előre Tszcs harminc tagja a- zonban nem a mezőre, hanem ünneplőbe öltözve a kultúrotthonba igyekezett. A „mindent tudó“ jegyzetfüzettel a zsebükben — dvíkos félelemmel — ballagtak az ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgájára. Szinte öröm nézni, milyen magabiztos' n számolja a táblánál a tizedes töltés feladatokat az őszhajú Palkó Mihály. Látszik rajta, hogy az elmúlt két év alatt többször oldott már meg hasonló feladatokat. De nem jön zavarba akkor sem, ha állategészségügyről, állatgondozásról, a törzskönyvezés feltételeiről, vagy éppen növénytermelésről kell beszélnie. Az új ezüstkalászos gazdák feleségei harminc Az örménykútiak igen hogy milyen Qakarmánykomőlyan tanultak — magyarázza a tanfolyamvezető. Igen ritkán fordult elő, a két év alatt, hogy valaki hiányzott, pedig hetenként kétszer, egyik-másiknak 16—18 kilométert is kellett utazni. De megtették esőben, sárban egyaránt. A hallgatók többsége jelesre vizsgázott, s nagy örömmel vették át az oklevelet, de méltán viselik az ezüstkalászos gazdajelvényt is. Nagyon hasznos volt ez a két esztendő — vélekedik Mekis János 11 holdas középparaszt, az Előre Tszcs tagja. Igaz, már gyerek korunkban megtanultuk a szántást- vetést és egyéb mezei munkát az apánktól és nagyapánktól, de azt, összetételtől ad több tejet a tehén, vagy melyik talaj milyen mélyszántást, esetleg milyen műtrágyát kíván, azt itt tanultuk meg. — Az öregeknek az volt a legnagyobb gondjuk — veszi át a szót Kolompár János —» hogy minél több holdat szerezzenek. Nekünk pedig az, hogy egy holdról ne 7—8, hanem legalább 16 mázsa búzát arassunk. Tanyán lakunk, a tanulásra nem sok mód adódott, most igazán sajnálnám, ha elmulasztottam volna ezt a kitűnő alkalmat. Mondhatom, nagyon sokat tanultunk két év alatt, s ennek hasznát látjuk a szövetkezeti tábláinkon is. A vizsga lassan befejemi- j tud 1 .magyar“ han «szert ismerik. ...hogy a „Derby!“, Derby angol lord a'aprtotta. 1870 óta a Derby a három éves lovak versenye és legnagyobb erőpróbája. ...hogy Harun al-Rasid (765— 809) híres arab kalifát az „Ezer- tyúkot kopasztanak a jé-, egy éj“ és számos népmese mint szer alatt. Az udvar hát- j az iffaz=á«os fejedelem mintaké- só részében hat birkát Pét örökíti meg. nyúznak, s Raffai bácsi, j -hogy a Kaméleon túlnyomóan a tanfolyam legidősebb Fszak-Amerikában élő gviktatta, hallgatója estére abból Színét a világosság hatására élénken vá'toztatia. Fákon él és rovarokkal táplálkozik. ...hogy a kancellária a középkori ! királyi udvaroknál az okiratok | kiállítására írásbeli teendők elvégzésére létesült hivatal, mely Vidám muzsikaszótól később kermánybetásáegá fejlő- hangos a kultúrotthon és dött. s 1867-ben szűnt meg. kő.nyéke. Csoportosanj ...ho«v „ok az írásra“ gvakran jönnek az ünneplőbe öl- j használt közmondásunk latin ere- tözött lányok, fiúk, gaz- 1 detű. dák és gazdasszonyák, j o Százötven sógor, koma, jóbarát, jószomszéd ünnepel együtt a 30 ezüst- j kalászos gazdával. Az ízletes vacsora után jól-1 esett a frissen csapolt is vizsgázik, hogy lyen birkapaprikást főzni. Este 7 óra Új helviséagtl bővül a tenndornfti óvoda A kondorosa óvodába jelenleg 99 gyerek jár, mindössze két sz.o- sör, s késő éjszakáig rop- , bájuk vian, s így egy-egy szoba túl- ták a táncot öregek és , zsúfolt. A közeljövőben új heiyi- fiatalok egyaránt. Az ör- 'ségael bővül az óvoda: a szom- ménykútiak nemcsak szédos iskolák adják át erre a cél- dolgozni és tanulni tud- ra, így 50 gyereket vehetnek még nak, hanem mulatni Is. ^ fel. fhAJlCÓ ■ . tHUd ft Ulti ti. Azzal a szándékkal lépteim be a Bé~ késszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetbe, hogy munkájukról, terveikről írok. Mondom, a szándék megvolt bennem, csak köbe jött egy akadály. Ez pedig a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségének 1957 február 26-án kelt 6. számú körlevele volt. Idézzük: „Felhívjuk a sző et- kezetek vezetés gét, hogy a sajté vagy . ádió részére híranyagot, tájékoztatást közvetlenül ne adjanak. Az esetlegesen megjelenő újságírókat és a rádió kiküldötteit utasítsák szövetségünkhöz, ahol az egyes export-termékekre, annak kiszállítására vonatkozóan a híranyagokat, illetve közleményeket lektorálás után engedjük közzétenni.” Eddig az idézet. Nem tudom, mi vezethette a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségét, amikor ezt a körlevelet megíratták. Ügy gondolom, az lesz itt a bökkenő, hogy nem őket kérdezte meg az újságíró vagy a rádió riportere. S ha még száz ilyen körlevelet adnak ki, akkor is azt mondom, helyesen tették ezek az újságírók és riporterek, hogy nem a szövetséghez fordultak felvilágosításért, mert az üzemek vezetői, dolgozói ismerik legjobban a problémákat, az eredményeket. Az újság azért újság, hogy újdonságot mondjon. Nincs arra semmi szükség, hogy bonyolult, sok kézen átmenő jelentések után tudjanak az olvasók az eredményekről és kezdem / e~ zésekről, mert egyeseknek ez így tetszene. Ez a jelenség pedig nem más mint bürokrácia. Most utólagosan „en- gedelmet kérek” a szövetségtől, hogy mindezt „lektorálásuk nélkül” megírtam. Nekem az a véleményem: legyünk büszkék arra, hogy a magyar ipar termékei keresettek a világpiacon, mert minden külföldre menő termékünk öregbíti a magyar ipar hírnevét. Ezt nem szabad véka alá rejtenünk, tudja meg mindenki. Az ilyen és ehhez hasonló kerékkötő rendelkezéseket és körleveleket pedig vonjuk ki a forgalomból minél hamarabb, mert erre nem leszünk, nem lehetünk büszkék soha! —mond