Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-28 / 73. szám

IMS?, március 28., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG * 7 Igaz hazafiak Megyénkben sokan nem tudják, hogy az októberi ellenforra­dalmi harcok során a megyei fiatalok között voltak oiyanak, akik nem töprengtek október végén, h agy „tiszta forradalom“ van-e, ha­nem a fegyvernek fegyverrel vála zoltak. Ezek voltak az igazi for­radalmárok, az igaz hazafiak. Az'rt említjük meg őket, hogy ifjú­ságunk tanuljon példájukból, akik pirosló vérükkel áldoztak a pro- ’etárhatalomért. Pádár Ottó tizedes, Battonyán, Rákóczi út 84 szám alatt lakik. A múlt év tavaszán az árvízvédelemnél tanúsított hősies helytál­lásáért kitüntetést kapott. Októberben fegyverrel a kezében harcolt az ellenforradalom ellen. Súlyosan megsebesült, azóta is beteg. Ka­masz Imre Nagyszénás, Dózsa György utca 5? szám alatt lakik szü­leinél. Résztvctt a legendáshírűvé vált kiskunhalasi lővészezred har. caiban. Harc közben egy lövedék bokáját szétroncsolta. Rokkanttá •ált. Mindössze 22 éves. Pusztai József Nagy inason, Rákóczi út 460 szám alatt lakik. Szintén súlyos lábsérülést kapott. Jebblábfeje még mindég nem haj­uk. Kárkus István tizedes, Tótkomlóson, Kölcsey utca 3 sz. alatt 'akik. A harcok során ő is súlyosan megsebesült. Kar-, horda- és •oso'Svésse! szállították kórházba. Szabó László tizedes, mezőberényi lakos súlyos karlövést kapott a harcok tőrében. Sokat lehetne írni ezekről az elvtársakról. Bátorságukról, hő­sies helytállásukról. Most inkább arról szeretnénk írni, hogy ezekről a hősökről szinte mindenki meefe’edkezett. Ezek az emberek a legdrágábbat, az egészségüket áldozták a proletá-hatalomért. Egy részük őrökre rokkanttá vált. másrészük csökkentett munkabírású. Gondoskodni ke'lene róluk. Az MSZMP megyei intéző bizottságának csak helyesel- i! lehet azt a kezdeményezé'ét. hagy felkutatják az illetékesekkel mindazokat megyénkben, akik az "Uenforradalom elleni harcban se­besültek meg és intézkedés történik megsegítésükről, megfelelő he­veset biztosításáról. Soha ne feledkezzünk meg róla: akik az ellenforradalom el­'en vették kezükbe a fegyvert, azok az igaz hazafiak. N. 8. PRO és CONTRA Dévaványai anyakönyvi hírek Gyulán, a városi tanács és több üzem dolgozói elhatározták, hogy minden erejükkel segítik a járási művelődési ház rendbeho­zását. Az üzemek az épület tata­rozásához anyagot, munkaerőt küldenek, és a tanács is minden erejével segít. . A művelődési ház vezetősége pedig elsőbbséget biztosított minden rendezvényen azoknak az üzemeknek, akik társadalmi munkában segítik az építke­zést, hogy a városnak minél előbb igazán szép kulturális ott­hona legyen. Születés: Szabó Ilona leány, Molnár Julianna leány, Bukva IJena ''Erzsébet leány, Erdős Mar­git l-ány, Fsragó Irén leány. urzasi'‘nköt^<" Czedor József Barabás Júliával. Halálozás: Nyíri Bálint 67 éves, Molnár Imréné 64 éves, Hajdú Gerzson 78 éves, Buzi Lajosné 62 éves. Csütörtök, március 28 Kossuth Rádió 4.30—8.00 Vidáman — frissen!... Köz­ben: 0.30 Pilianatfelvétel. 8.10 Könnyű zene. 8.40 Bartók-művek. 9.00 Édes anyanyelvűnk. 9.05 Utazás a Napba. 9.25 Tavaszi dalok a világ minden tá­járól. 10.00 Hírek. 10.10 Pokoltánc. 10.40 Dalok. 11.00 Falusi Rómeó és Júlia. 11.20 Népi zené; 12.00 Déli harangszó. Hírek. 12.10 Operarészletek. 13.00 Tóth Gyula versei. 13.15 Könnyű magyar muzsika. 14.00 ízelítő a közelmúltban megjelent könyvekből. 14.00 Kodály népdalkórusaiból. 15.20 Macskaháza. 18.00 Hírek. 10.10 Népi zene. 16.57 Mű­sorismertetés. 17.00 A belterjes gazdál­kodás útján. 17.10 Heti hangverseny­kalauz. 18.00 Hírek. 18.10 A mikrofon előtt: 18.45 Nem vagyunk egyedül. 19.00 Tánczene. 19.54 Jóéjszakát, gye­Orosbázán mindennapos a ve­télkedés a járási és városi tanács között abban, hogy kié legyein tulajdonképpen a járási művelő­dési ház? Ez a vita már régóta kavarog, csak az a baj, hogy a bábák kö­zött elvész a gyerek: a kultúr­otthon csak a viták ilyen vagy olyan alakulásáról értesül, de valóságos támogatást sehonnan sem kap. Ha meg a saját lábukra akar­nak állni, leintik őket... Ne vitázzunk annyit, hanem segítsünk! Rádióműsor rekek! 20.00 Esti krónika. 20.20 „Az ! eszményi férj.” 22.00 Hírek. 22.15 Paul Robeson énekel. 22.30 Emberek kö­zött... 22.40 Tánczene. 23.40 Zenekari hangverseny. 0.30 Hírek. 0.40 Himnusz. Utána vízjelzőszolgálat. Petőfi Rádió 6.00—8.00 Reggeli zene. 14.00 Időjárós- és vízállásjelentés. 14.15 Hangverseny- indulók fúvószenekarra. 14.40 Operett- ! kettősök. 15.10 Pillantás a nagyvilág- j ba. 15.20 Tánczene. 15.55 Filmzene. 16.20 Kis zenetörténet iskolásoknak. 17.10 A láthatatlan talajművelők. 17.25 Román szerzők operettjeiből. 18.20 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 18.30 Schu­bert- és Liszt-kórusok. 19.05 1000 szó oroszul. 19.15 Nótacsokor. 19.45 Sport- ! híradó. 20.00 Szórakoztató muzsika, i 21.10 Az ezer sziget országáról. 21.50 ’ Láttuk, hallottuk, olvastuk. 22.00 Ope- j rarészletek. 22.45 Szív és lélek. 23.05 I Műsorzárás. VILLANYHEGESZTÉST, ipari és mezőgazdasági gépjaví­tást, DRÓT BÉRFONÁSAT, és minden egyéb lakatos, kályhás és géplakatos munkát vállal a Lakatos Ktsz, Bé­késcsaba, II., Munkácsy u. 9. — Telefon: 20—67. Kisőpörni t a szemetet • Nem mondom, valóban van némi humorérzéke annak a társaságnak, a- mely Békéscsabán ,.Hu­mor-együttesnek” titulál­ja magát. Mert kérem a következő történt néhány napja Kunágotán: A tanácsnál megjelent a „Humor-együttes” sima- modorú „impresszáriója”, és felmutatva egy papír­lapot bejelentette, hogy már pedig ők, a „Humor­együttes” vidám előadást rendeznek a községben. Műsoruk, vagy valami ha­sonló papírlap „saját” körbélyegzőjükkel volt hi­telesítve és teletűzdelve olyan világszámokkal, me­lyeken még a legkönnyeb­ben megnevettethető em­berfia is csak esetleg sír­ni tudna a bosszúságtól. Elég az hozzá, hogv a- molyan „zug-maszek” vállalkozás volt az egész, és ami a humorérzéküket mégis bizonyítja: olyan engedéllyel akartak mű­sort csinálni, ami már egy éve lejárt, érvénytelen. Szerencsére, az illetéke­sek észrevették a „hu­moros” manipulációt, és lefújták az egész vállal­kozást. Vigyázzunk, mert ez az eset intő példa: a dilet­tánsokat, a nívótlan, mű­vészieden szemetet áru­sítók „brigádjait’’ minde­nütt le kell leplezni, és klsöpQftü a színpadról! ríu —set — •“O—O t» o—O—-o—-o­0—0—O—O—0 — 0—O O—O—O— o—o—o—o— l—O—0—0—O—O O— -O—O — O—O—O—•—O—O O—O—O O-O—O—O—O Az les,- faién a legjobb, kedves olvasó, ha mind­kettőjüket (természetesen családjukkal együtt) bemu­tatjuk önöknek. A 35 éves Jirí Hanzelka mérnök Mór-' va-Szlovákiából származik. Prágában tanult, éppúgy, mint Zikmund, mindketten közgazdászok. Hanzelka , nagyon szereti a zenét, abszolút hallása van, kotta nél­kül képes lejátszani bármilyen szerzeményt, amit egy­szer h állott. Bizonyára az is érdekes, hogy a legnép­szerűbb csehszolák sportoló, a többszörös olimpiai baj- Emil Zátopek unokatestvére. És bizonyára nem túlzás azt állítani, hogy Emil Zátopek után Hanzelka és Zikmund a csehszlovák ifjúság legnépszerűbb ide­ába. Hanzelka felesége, Hana, tanítónő volt; most Jirí háztartását vezeti, kétéves fiát és féléves kislányát ne- ve'i — akik szüleik után szintén a Jirí és Hana nevet viselik. Hanzelka elválaszthatatlan barátja és munkatársa, Miroslav Zikmund mérnök, valamivel idősebb. Plzen- ből származik; feleségével, Évával három évvel ezelőtt ismerkedett meg a bukaresti Világifjúsági Találkozón. A két íe'eség ugyanolyan szorgalmasan készül az útra, mint férjeik. Nyelveket tanulnak, színes filme­ket hívnak elő, hogy minél többet tudjanak útközben segíteni. Mit kell még elmondani? Mindkét világjáró sze­rény fiú, akik szívesen megosztják a világban szerzett tanasztalataikat barátaikkal, tudományos intézetekkel, olvasóikkal és mindazokkal, akik állandóan kérdezge­tik őket: „Hogy kell azt csinálni, hogy az ember olyan világjáró legyen, mint maguk?" Higyjék el, nem könnyű feladat világjáróvá lenni. Első útjukra, amelyet nem sokkal a második világhá­ború vége után kezdtek meg, s három év alatt végig­járták Afrikát, Dél- és Közép-Ámen kát, valamint Nyugat-Európát már a fasiszta megszállás idején ké­szültek titokba": ekkor mindketten gyárban dolgoztak m (ott vesztette el egyébként Jiít Hanzelka balkezének egyik újiát is). Szorgalmasan tanultak földrajzot, nép­rajzot, természettudományokat, és ki tudja, mi min­dent tudtak már az egyes országokról, amikor a há­ború után átlépték határaikat. Főleg nyelveket tanul­tak; mindketten beszélnek oroszul, franciául, angolul, németül, spanyolul és arabul, de további nyelveket is tanulnak, amelyekre újabb útjuk folyamán lesz szük­ségük. Második útjukra már néhány éve készülnek; ez alatt kiadták első útjuk tapasztalatait is. Az Afrika az álmok világában és a valóságba® című három ré­szes, gazdagon illusztrált útleírásuk már 1» kiadásban jeleni meg. csehül, szlovákul, magyarul, németül, an­golul és oroszul. A cseh nyelvű kiadás elérte már a HANZELKAÉS ZIKMUND új útra készülnek Négy év alatt újabb százezer kilométer három világ­részen keresztül Hat nyelven, 19 kiadásban jelent meg az afrikai útinapló Magyar nyelven is kiadták a szerzők „A folyón túl van Argentína“ című könyvét Ismerjük meg a hét csehszlovák utazó munkáját és terveit 200 000-es példányszámot. Nemrég jelent meg a latin- amerikai útjukról szóló négykötetes sorozat első köny­ve, amelyet A folyón túl van Argentína címen a múlt hónapban adtak ki magyarul. Még mielőtt 1958 első felében újra útnak indulnának, megjelenik a három következő rész is, amelynek kézirata már a kiadónál van. Az előadások százai, a mozikban bemutatott és bemutatásra kerülő 18 film és az ezernyi fénykép fel­dolgozása, képviselői tevékenységük (mindketten a gottwaldovi kerületi nemzeti bizottság tagjai) sok időt követelnek az úti előkészületek mellett is. Következő útjuk, amely Prágából Magyarországon, Románián, Bulgárián, Törökországon, Szírián, Libano­non, Jordánián, Egyiptomon, Szaudi-Arábián, Jetmene, ismét Szaudi-Arábián, majd Irakon, Iránon, Afganisz­tánon, Pakisztánon, Indián, Nepálon, Butánon, majd újra Indián keresztül Ceylonban, Burmába, Vietnám­ba, Thaiföldre, Malájföldre, Szingapúrba, Indonéziába, Bomeóra, Jávára, Szumátrára, Balira, Ausztráliába, Üj-Zélandra, Űj-Guimeára, a Fülöp-szigetekre, azután Kínába, Mongóliába, Koreába, Japánba, a Szovjetunió­ba és Lengyelországba vezet, négy évig fog tartani, s körülbelül 100 000 km hosszú. Feleségeikkel együtt két Tatra 603 Spéciéi gépkocsin indulnak útnak. (A Tatra 603 az ismert Tatraplan kocsik új típusa, általában Diplomat néven ismerik őket.) A két kocsi karosszé­riáját speciálisan képezik ki az út céljaira, voltakép­pen tökéletes guruló dolgozószobák lesznek. Az utat a Csehszlovák Tudományos Akadémia patronálja — s ez világosan mutatja azt is, hogy útjuknak elsősorban tudományos céljai lesznek (ellentétben az első úttal, ahol főleg kereskedelmi kérdésekkel foglalkoztak). Az expedíció ugyanakkor sportszempontból is nagyjelen­tőségű és komoly vizsgát jelent a csehszlovák autóipar számára. Az út folyamán a két világjáró újabb kultu­rális és tudományos kapcsolatot teremt mindazoknak az államoknak a képviselőivel, amelyeken áthaladnak, írók, újságírók és filmesek segítségével — hiszen mindketten tagjai a Csehszlovák írószövetségnek — újabb barátokat szereznek hazájuknak. Úti felszerelésük közt színesfilm-felvevőgép, cine­mascope felvevőgép és tökéletes fényképezőgépek is helyet kapnak. Még indulás előtt búvár-fényképész é» filmező tanfolyamot végeznek egy francia—olasz tár­saságnál a Riviérán és ellátogatnak Londonba, képes kiadványokat tanulmányozni. Ezenkívül három hónapig a koprivnicei autógyár­ban akarnak dolgozni, ahol a Tatra 603 kocsik készül­nek, hogy tökéletesen megismerkedjenek gépkocsija­ikkal. Hogyan fogják feldolgozni azt a hatalmas anyagot, amelyet majd magukkal hoznak? Minden országról, ahová eljutnak, monográfiát akarnak kiadni, s azon­kívül külön képes albumot. Bőséges képanyagot bocsá­tanak majd az iskolai tankönyvek, enciklopédiák, szó­tárak és tudományos intézetek rendelkezésére. Hanzelka és Zikmund nemcsak otthon, Csehszlo­vákiában, hanem mondhatni az egész világon nép­szerű. A posta naponta hoz számukra leveleket a vi­lág minden részéből. Ezek a levelek telve vannak sze­retettel, barátsággal, csodálattal, kérésekkel és kíván­ságokkal, tanácsokkal és segíteégfelajánlásokkal. Említ­sünk meg> legalább néhányat. Egy krefeldi német fog­orvos azt írja, hogy látta a két világjáró valamennyi filmjét, s felteszi a kérdést, anyagilag biztosítani tud­ják-e további útjukat. Szükség esetén felajánl kamat­mentes kölcsönként 30 000 márkát — a két világjáró ugyanis maga fedezi az út költségeit. Sok külföldi levélíró azt kérdezi, mit kellene ten­niük, hogy szintén világjárókká legyenek. Azt akarják, hogy Hanzelka és Zikmund bővítsék ki expedíciójukat és fogadják be őket is. Egy lengyel lány szakácsnőnek jelentkezik az útra. Egy lengyel mérnök, a geolóeia doktora, részletesen leírja levelében, mi mindenhez ért, milyen az egészségi állapota, milyen nyelveket is­mer, és szintén részt szeretne venni az expedícióban. Egy alma-atai egyetemi hallgató kísérőnek ajánl­kozik a közép-ázsiai köztársaságokon keresztül, ahol, mint írja, minden követ ismer. A két világjáró bizo­nyára feljegyezte az ő címét is. Most már csak be kell fejezni valamennyi előké­születet a hátralévő egy év alatt és aztán — start! Nemcsak az expedíció tagjai várják ezt a percet tü­relmetlenül, hanem riportjaik lelkes olvasói, a rádió* hallgatók, éc a fim közönsége is. :•

Next

/
Oldalképek
Tartalom