Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-23 / 69. szám
1957. már eins 23., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 tHAHQ-á Ha így megy, mehetünk pucéran haza ! — Ellopták: a nylonharisnyámat! — mondta az Árpád Fürdő igazgatójának Csi esély Gyöngyné március 15-én, amikor a fürdőben volt. — Honnan? — kérdezte az igazgató. — A 48-as kabinfülké- ből... 'amíg fürödtem. — Ki tehet kérem erről? Keresse meg! — így az igazgató. — De hogy keressem meg? A kabint bezárattam a kabinőrrel, s mikor öltözni akartam, nem volt meg a harisnyám. — Ne gyanúsítson minkéit! — formed t rá az igazgató — mit gondol...? — Nem gondolok som- mit, de az Önök kötelessége, hogy vigyázzanak a kabinokra és a bermelé- vő holmikra. — Én nem fogak nyomozni a harisnyája után... És a rendőrségre is hiába megy, mert már mások is voltaik ott... Kérem — mondta sokat sejtetnem — ott már hathónapos^ Ügy fis van és semmit spat tarnak csinálni... A párbeszédet ezzel be is fejezem. Ugyanis eh- hez akarom a megjegyzésem 'tenni. Mindig úgy tudtuk, hogy la fürdőben a kabinos felelős azért, hogy ruha ne vesszen el a kabinokból. Ez természetes, hiszen a vendég, míg a víziben lubickol, nem vigyázhat holmijára. Most azonban látjuk, illetve halljuk, hogy a fürdő személyzetének, beleértve az igazgatót is, semmi köze az elveszett holmikhoz. Sőt, hiába is okoskodik a megkárosított, mert úgysem kerül elő. Hm... képzeljük el, ha nemcsak egy harisnya vész el, hanem mondjuk az összes ruha, beleértve a kombinét is és a melltartót 'is. Mehet haza a hölgy fürdőruhában. Ez ugyan sokoknak gcfcatérő látványosság lenne, de az „'alanynak" egyáltalán nem. Az igazgató viszont kijelentené: — Kérem, semmi közünk hozzá! De ez, vagyis az, hogy ha megmarad a fürdőruha, még 'a jobbik eset. Feltételezhető, hogy valaki kádban fürdik. Itt általában nem szokták a ■fürdőzők a fürdőruhát használói. S míg az ember fürdik, ea.tümik minden, bugyi, gatya, stb. A páciens indulto.nt haza pucéran, mert az igazgató: — Kérem, semmi közünk hozzá! ra-tt— LEHETNE Piiski Ferenc termelőszövetkezeti tag ? Két héttel ezelőtt a kamuti Rákóczi Tsz irodájában voltunk, a- mikor belépett az ajtón egy 25 év körüli fiatalember. Csak később tudtuk meg, hogy Püski Ferencnek hívják. Október 23-a előtt apósával — V. Balogh Sándorral — együtt tagjai voltak a Rákóczi Tsz-nek. Nagy Lajos elvtárssa], a szövetkezet elnökével akart beszélni. Végig hallgattuk a kettőjük közötti tanácskozást. — Nagy étvtárs, egy kérésem volna — kezdte Püski Ferenc. — Szeretném megtudni, hogy a legutóbbi közgyűlésen miért utasították el belépési kérelmem? Én tagja akarok lenni továbbra is a termelőszövetkezetnek. Ügy gondolom, becsülettel megálltam a helyem a munkában, az események előtt is. Az ellenforradalom idején semjmfoen nem vettem ...és mégis elutasítottak. Hliért inet löste a közgyűlés? Az igaz — kezdte Nagy divtára —, hogy munkájával nem volt baj. Tudomásunk szerint az októberi eseményekben sem vett részt. De annál inkább részt vett az após. Nagy hangon követelte a szövetkezeti vagyon felosztását, i Pedig nehéz megérteni apósát, mert belőle is a felszabadulás után lett ember. A földosztáskor 9 holdat kapott. Úgy látszik ezt elfelejtette. Ezért törtéjfhetett meg, hogy a közös gazdálkodás ellenségévé vált. Pedig ő is nyomorgóit a~ 'Horthy-rendszerben. E szavak nem voltak hatástalanok Püski Ferencre. Látni lehetett rajta, hogy hajlandó leime apósa tévelygéseit, hibáit is kijavítani. csak lehetne... — Igaz, apósom hibát követett el. Odahaza sokat vitatkoztunk erről, de nem tehetek róla. És úgy érzem, én nem szenvedhetek az 6 cselekedetéért. Nem folytatjuk tovább Nagy elvtárs és Püski Ferenc között lezajlott beszélgetést. Ennyi is elég, hagy elmondjuk véleményünket a Püski Ferencet ért sérelemről. Nem akarunk és nincs is szándékunk a termelőszövetkezet belső életébe beleavatkozni, helytelen is volna, hiszen Püski Ferencet jobban ismeri a szövetkezet tagsága, mint mi. Azonban valamit mégis... Szerintünk nem volna helyes, ha V. Balogh Sándor cselekedetéért és viselt dolgaiért vejét — akiben van ambíció, tud lelkesedni és származását illetően is mihoz- zánk tartozik— tennénk felelőssé. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy Püski Ferenc és apósa közöt* odahaza is viták vannak. De még mást is figyelembe kell venni. Igaz, V. Balogh Sándor a szövetkezet felbomlása mellett szavazott, de ő nem volt kulák, sem á- zok sarjadéka. Az októberi események, a kulákok hangoskodása őt is magával ragadta. Azonban az élet meggyőzi a helytelen felfogásáról. Vajon merné-« valaki azt állítani, hogy í . Balogh nem less soha többet termelö- ssövetheseti tag? Aligha. Az persze igaz, hogy az ellenforradalom megtanított bennünket sok mindenre. Különösen arra, hogy soraink tisztaságára nagyon vigyázzunk. Azonban az az érzésünk, ha H. Kovács, Püski és a többi kulák nem férkőzött volna be a szövetkezetbe, akkor a Püski Ferenc apósához hasonlók nem kezdeményezték volna az évek óta nehezen össze gyarapítóit közös vagyon szétherdálását. (Lásd: a békési és a mezőberényj Vörös Csillag Tsz-eket, melyek kiállták az október 23-át követő ellenforradalmi vihart. Persze e két szövetkezet mentes volt a kukkoktól.) A közgyűlés szuverén joga, hogy most, avagy később veszi-e fel Püski Ferencet a tagok soraiba. Mi csak saját véleményünket fr- j tűk meg. Azt, hogy így is mérle- | geljék a Rákóczi Tsz tagjai, veze- ! tői, Püski Ferenc és a hozzá hasonló személyek felvételét. Ügy érezzük: Püski Ferenc nem ellensége a szövetkezeti gazdálkodásnak és lehet tagja a termelőszövetkezetnek. BALKUS Adó fizetés: állampolgári kötelesség! A városi tanára pénzügyi osztályának állandó bizottsága Békéscsaba város lakossága körében évek óta végzi felvilágosító munkáját. így elértük azt, hogy adózóink nagy többsége, ma már rendszeresen fizet adót, mert tudja; adóba fizetett forintjait államunk az életszínvonal emelésére fordítja. A város lakossága segíti is a tanácsi szervek ezirányú törekvését, mert adóját havonta törleszti. Közös akarattal elértük, hogy ma kényszerintézkedés. Lemaradás csak 1956. IV; ne- j gyedévében következett be, ami- ! kor a beütemezett bevételnek igen ; kis hányadát tudtuk beszedni az j ellenforradalom miatt. 1957 első negyedévének eddigi eredménye viszont azt igazolja, hogy adózóink I többsége becsületesen teljesíti ál- | lám iránti kötelezettségét, mert | első negyedévi adójukkal egyidő- j ben, 1956 negyedik negyedévi hát- j ralékukat is kiegyenlítették. i már egyre ritkábban adódik elő a Müler Dezső, az állandó bizottság elnöke. ! fmmí o >»«e • M O • tac » —0 >i< 0 • *M • J»X « »«< • »1« • I Vésztői Gépállomás traktorosainak kemény munkát kell végezniök, ha nem akarnak lemaradni a tavaszi munkákban. Vésztő község határa ugyanis laposabb terület, így a tavaszi munkáltat akadályozza a föld nedvessége. A gépállomás dolgozói ennek ellenére eddig 450 kát. holdat szántottak fel. Jelenleg vetnek, boronáinak. Ebben a munkában Ka- rakas Sándor traktoros ért el legjobb eredményt, alti munkáját szorgalmasan, becsülettel végzi. SsdÄ jó eredmény...- ; rlv .. (I vetőmagot, hibrid-magot, elit cu« A por millimeter [ i4coraépamag(>t ámítanak elő és adeső, ami a napokban esett, üde I®*1 ^ a begyűjtő vállMataak szét- zöldé tette a határt. Szorgos mun- 0szitás céljából, káskezek minőségi munkát végeztek a felsőnyomási határban, amilyen még nem történt soha. A is hasonló a helyzet. Az elmúlt he- szakvezetők is meg akarják mutat- lekben vemhes üsző és esikóárve- m, hogy rájuk lehet számítani. So- j rést rendeztek a dolgozó parasztok ha annyi műtrágyát nem kapott f részére. Fokozottabban törekednek még a vetés, mint ebben az évben, a hússertés tenyésztésére, a bacon Minden tábla szépen beszegve vár- anyag előállítására. Dunántúlról ja a gazdag aratást. A gazdaság be hoznak tenyészkanokat vérfelfris- feívánja tölteni száz százalékosan sftésre. A Felsőnyomási Állami azt a feladatot, amit a munkás-pa- Gazdaság vezetősége határozatban raszt 'kormány céhd tűzött ki az rögzítette, hogy az idén még szé- állarni gazdaságoknak. A Felső- lesebb körben kívánja alkalmazni nyomási Állami Gazdaság minő- a mezőgazdasági tudomány leg- ségi munkával kívánja bebizonyt- j újabb módszereit és vívmányait, tani, hogy képes a míntagazdaság > ötven kát. holdon rizobinmos lu- elérésére. Ha valaki járja a határt; cemavetést végeznek. Százötven meggyőződhet ezekről a dolgokról.' kát. holdon gödöllői ikersoros kuAz állattenyésztésnél { A gazdaság napi háromezer liter tejet, tejszínt ad a’ Békéscsabai Tejipari Vállalatnak. Ezeregyszáz korinát termelnek. A gazdaság mázsa búzát szállít az István Ma- már ezidáig elvetett 1444 kát. hold kjtnmafk. Az Idán 346 darab bacon- tavaszi vetőmagot. Akadá^öziia a- ísertéBt adnak át az Állatforgalmi zenben munkájukban az, hogy a Vállalatnak. A növénytermesztés tanácstól ez évben átvett 130 kát. ; terén íajtabúzát, őszi árpát, tava- hold terület let'ailcarítása nem. törsz! árpát, zabot termelnek. Hit tén-t meg és a talaimunk'i-w nem balíacinmagot, első fokú kukorica! tudják megkezdeni. Válassz e^uyiÁ^eÜiku... A Békés megyei Népújság 1957. február 28-i száma „Miért kell?" című cikkében foglalkozott a baromfi- és tojásfelvásárl á* kérdésével. örülünk, hogy a sajtó hangot adott az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói jogos panaszának, annál is inkább, mert a cikkben felvetett problémák országos jelentőségűek. Az ország tizenegy baromfifeldolgozó vállalatának jövője, de ami ennél is fontosabb a belföldi ellátás, a tojás- és baromíiexport zavartalansága függ a barom.fi- és tojásfelvásárlás kérdésének helyes megoldásától. A gazdasági élet minden ágában, a felvásárlásnál is arra kell törekedni, hogy az áru rövidebb úton és minél kevesebb költséggel eljusson a termelőtől a felhasználóig. Feltétlenül igazat kell adni az újságközleménynek, hogy a Baromfifeldolgozó Vállalat 1955. évben jól elvégezte a baromfi- és tojás felvásárlását, feldolgozását és értékesítését, önként és jogosan tehető fel az a kérdés, hogy miért kellett a vállalat egységes szervezetét részekre bontani és miért kellett a falusi fökfcnűvesszövet- kezetek és baromfifeldolgozó vállalatok közé iktatni a Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Központot (MÉK) és a SZÖVAUT vállalatot. Kinek áll érdekében, hogy az Orosházától alig néhány kilométerre fekvő Tótkomlósról, vary Csanádapácáról a baromfi és tojás olyan módon kerüljün a Baromfifeldolgozó Vállalathoz, hogy a termelőtől a piacon a baromfit és tojást megveszi a földműves- szövetkezet, s a földművesszövetkezet még ott a piacon eladja a MÉK-nek. A MÉK tehergépkocsit bérel a SZÖVAUT-től, az árat a bérelt tehergépkocsi beszállítja Omaházára és ott eladja a Baromfifeldolgozó Vállalatnak. A sok átadás, mérlegelés mind csak drágítja az árut és rontja a minőségét. A gyakorlat megmutatta ennek hátrányos \'oltát, most a hibásnak bizonyult állapot megváltoztatását kérjük megoldani? Hisszük és reméljük, hogy a Baromfifeldolgozó Vállalat újból közvetlenül gondoskodik a legegyszerűbb úton és legolcsóbban a baromfinak és tojásnak felvásárlásáról és telephelyeire való beszállításáról — nyilatkozik levelében Láng György, az igazgatóság vezetői«. LÄNG GYÖRGY BUCSA községben vetik a cukorrépa- és ! répa- és napraforgóvetés területé- a napraforgó-magvakat. Jelenté- j nek 50 százalékát vetették .be ed~ sek szerint az előrelátható cukor- * dig. tó-, tó- tó-, tó tó. tó tó tó, tó- tó, tó, tó? tó} 'tói <0-, ftó rtó Március 25— 30-ig SZANDÁL- és CIPŐVASÁR a Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat 19-es Cipőholtjában Sztálin út 1. Nagy választék! — Előzékeny kiszolgálás! VÁSÁROLJON MINDIG MINDENT a Békéscsabai KISKER szaküzleteiben! <>. v tó- tó- o tó- tó- '-f> tó- tó- tó- tó- tó-, tó-, tó-, tói
