Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-21 / 67. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. március 21., csütörtök Gyulán is megalakul a KISZ Alig néhány napja jelent hogy a határozat nyomán meg- azokat a munkás-paraszt és dimeg az MSZMP Központi Bi- kezdjék a KISZ szervezését. 1 ákfiatalokat, akik eddig a ré- zottságának határozata a itta- Ügy határoztak, hogy a Ta- tegszervezetekben végeztek ak- gyar Kommunista Ifjúsági náesköztársa&ág kikiáltásának tív munkát. Részt vesznek a Szervezetről, máris a megye 38. évfordulója alkalmával csii- gyűlésen azok a pártonkívüii több városában, községében törtökön az ifjúsági házban if- fiatalok is, akik már betöltöt- élénk visszhangra talált. júsági gyűlést tartanak. Itt is- ték 18. életévüket, de az Gyulán, az ifjúsági házban, mertetik a határozatot és létre- MSZMP központi határozata a munkás-paraszt és tanuló if- hozzák a KISZ gyulai szerve- szerint esak később lehetnek a jóság vezetői is összeültek, zetét. A gyűlésre meghívták párt tagjai. Egy vitaest margófára Még néhány szó a szarvasi ellenforradalomról Felidézem emlékezetemben az c'múlt hónapok emlékét. Zord időjárás járt akkor, ugyancsak ilyen zordan, alattomosan dühöngött az ellenforradalom. Szarvasi, Csi- csely és társai parancsolgattak, a „nemzeti függetlenség elve“ alatt sok dolgozót tévesztettek meg. De nemcsak Szarvas község érezte az ellenforradalmi nyomást, hanem a környező falvak és a tanyavilág, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Emlékszem egy fagyos decemberi délutánra. A Szarvasi Állami Gazdaság egynéhány dolgozója ünneplőbe öltözve a kapuban, nemzetiszín szalaggal, féltenyérnyi Kossulh-címerrel a mellén: helyeselte a sztrájkot, üdvözölte a munkástanácsot, s annak „szűk vezetőségét". Az is megállapítható, hogy ezek a „polgártársak" voltak azok, akik az ellenforradalom előtt két-három forintot kéregettek Szarvas jóravaló dolgozóitól, hogy korhelyságukat engesztelhessék. Olyanokra hallgattak, mint Pimiller János és tár- SF'l. Nézzük meg, kik voltak a 42 tagú munkástanács tagjai között. Tizenhét kulák, két horthysta rendőr, három hírhedt nyilas, a- ki-k a vezetés „magas iskoláját“ állítólag kijárták, s eltávolították Setemit Mihály igazgatót — mondván sztálinista—rákosisía. kát. hold felszántatlan területe maradt a múlt évről, amit „objektív dologgal“ magyaráztak a szakmabeliek. Sztrájkot sztrájk követett, leálltak a gépek a barázdában — „hazafiasságból“, Kozsuch főagronómus szerint. A gazdaság vezetősége, s még inkább a szakapparátus tárgyalt a gazdaság belterjes gazdálkodásáról, a jövedelemezőségéről. A krónika élesen felteszi a következő kérdést: S vajon miért zárt a Szarvasi .Állami Gazdaság állattenyésztése egymillió 800 ezer forint bevételhiánnyal? Erre a kérdésre Schmit Mihály állami gazdasági igazgató válaszol: — A gazdaság takarmánynö- vénytermesztéssel volt szükiben. Nem tudott megegyezni, összevont munkát folytatni a gazdaság szak- apparátusa. Aki becsületesen látta el a feladatát; íúrká! ód ássál kitették. Győri István főállattenyésztö is így járt — el kellett neki hagynia a gazdaságot. Kozsuch főagronómus híven szolgálta a munkástanács utasításait, erre jogalapja is volt, hiszen a munkástanácsnak szorosan együt kellett működnie a vezetőséggel. S most, amint a krónika mutatja, felszámolták e „rendkívül jó“ munkástanácsot. Tisztázták a vezetés kérdését. S most már megy a munka. Tizenkét traktor hántja a barázdát. ; Az elmaradt hibás gépeket két műszakban javítják. A könyvelés és a szakapparátus elkészítette a gazdaság éves tervét, ami biztos jövőt ígér a gazdaság jövedelmezőségének. A huszonkét taggal ala- | kult MSZMP-szervezet egyre erősödik. A szakszervezeíet is átszer- ; vezték: Krajcsovitz Pált váíasztot- | ták elnöknek, aki építő. A krónikás könyv utolsó oldala a következőket mutatja: „Miért nincs munkástanács ezek után ; sem az állami gazdaságban?“ S én I gondolkozom ezen. Jó lenne élet- rehívni egy új munkástanácsot, ami egészében becsületes munkásokból tevődne össze, akik valóban „nem színlelésből“, hanem becsülettel a munkások érdekeit képviselnék. így zárul be a krónikás kőny, telve reménnyel. Reménykedem, és hiszem, hogy több és szebb eredmények születnek e gazdaságban. Hiszem azt, hogy dr. Kiss, Jawurik, Vesztei’, Sonfal, Kozsuch nélkül még szebben virágzik a 1 gazdaság, Káka és a halásztelki Körös melletti istállóban több tejet fejnek a tehenektől. szín béea Dr. iiss Mihály, a munkástanács titkára. Vajon mit mutat róla a krónika? A legnagyobb népnj’úzó volt, aki nem tudott megélni „talpalatnyi földjéből“, a 470 kát. holdon. A mun- kástanács tagja is „mind talpig becsületes emberek“ voltak, akik „őszinte" lélekkel a munkások érdekeit képviselték. A munkás- tanácsban megtalálhattuk Janúrik Mihályt is, aki egyébként tanító s „a forradalom eiőít képmutatóan tanította tanulóival a szocialista pedagógiát“. Az ellenforradalom leghíresebb vezetője, s legnagyobb szervezője Scnfai András, aki bérelszámoló volt hajdanán, s az ellenforradalmi események úgy kedvre derítették a híres forradalmi összekötőt, hogy Békéscsabáról jövet, a lábát motorkerékpárszerencsétlenség közepette, eltörte. Előre megmondja a krónika: azóta sem hegedt be a csoníocska, úgy látszik, vérszegény ember. A „kitűnő munkástanács“, mint láthatjuk, „jót" akart a dolgozóknak, hiszen nem volt nehéz 140 ezer forintot kifizetni, ha volt miből, a- minek tízezer forint munka értéke sem volt. Nagy fiúk voltak a munkástanács egyes vezetői, gavallérok, játszották az általuk oly régen megszokott á!l-dzsentrik életét. A krónikában egy név volt aláhúzva, ami szintén fényesen mutatja a „becsületes munkái". Kozsuch János főagronómus tette és cselekedete a forradalom alatt. A gazdaság, amit a „Népújság“ annyira dicsért ezelőtt másfél hónappal — de félrevezetve — nem is épnnrt ®v< NFvoVszéz HiuU&seti a Békés megyei NEFOJSIGBIN! Tízezrek olvassák ! Felveszünk apróhirdetéseket, eljegyzési, házasságkötési híreket, gyászjelentéseket, üzleti, vállalati hirdetéseket. Hirdetési díjak: apróhirdetések 10 szóig köznap 10 Ft, ünnepnap 20 Ft., További szódíj töznap 1 Ft, ünnepnap 2 Ft. 8B Eljegyzési, házassági, köszönetnyilvánító, halálozási hírek 10 szóig köznap 30 Ft, ünnepnap 40 Ft. További szódíj köznap 3 Ft, ünnepnap 4 Ft. Nyilttér 10 szóig köznap 40, vasárnap 50 Ft. További szódíj köz- és vasárnap 5 Ft. Keretes hirdetések hasábmilliméterenként köznap 2.50 Ft, ünnepnap 3 Ft. Hirdetések {eladhatók: Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Vidéken: Gyoma: Gyomai Nyomda. Orosháza: Ingatlankezelő Vállalat, Állami Hirdető Vállalat kirendeltsége. Gyula: Erdei Rezsőné, töltőtolljavító, Városház u. 6. Mezőberény: Földművesszövetkezeti dohánybolt. Mezőhegyes: Földművesszövetkezeti cukrászda. Csorvás: Földművesszövetkezeti dohánybolt. Sarkad: Földművesszövetkezeti papír- és írószerbolt. Békés: Földművesszövetkezeti dohánybolt. Az MSZMP gyulai szervezetének vezetői kedden este vitát rendeztek a párt KB-nek 1957. február 26-i határozatának végrehajtásáról. A vitaindítót Kohári elvtárs mondotta el, vázolva a határozatból a főbb feladatokat. Annak ellenére, hogy Kohári elvtárs vázlata az egész határozat tartalmát tükrözte, a vita mégis egy kérdés, az október 23-i ellen- forradalmi események értékelése körül forgott. Különösen foglalkoztatta a kommunistákat azoknak az okoknak a megállapítása, melyek arra adnak választ, hogy miért robbant ki ellenforradalom Magyarországon? A vita folyamán legvilágosab- bam erre a kérdésre Lipták elvtárs válaszolt. Érvelésében jól felhasználta a KB értékelését. Több alapvető okot hangsúlyozott, mely okok és tényezők már jóval október előtt egymás mellett, egymásba kapaszkodva kezdődtek. Ilyen okok a következők voltak: A rossz vezetési módszer, mely szakadást idézett elő a párt vezetősége és tagsága, a párt és a munkásosztály, a munkásosztály és szövetségese, a parasztság, valamint a párt és az értelmiségi j dolgozók között. Aláásták és gyen- gítették a párt tekintélyét. ’ Az ellenforradalom létrejöttében súlyos szerepet játszott a korábbi években kialakult és állandóan növekvő jobboldali szárny, mely Nagy Imrét és Losonczi Gézát választotta zászlajául, és a- mely csoport támadta a pártot, felbátorította a reakció erőit, majd ' pedig nyíltan is elárulta a marx- . izmus—teninizmus eszméjét. Az ellenforradalom előkészítésében. és kirobbantásában alapve- , tő tényezők voltaik a reakció belső erői, melyek illegálisan működtek idehaza, míg fő erőik Nyugat I Németországban gyülekeztek, a | kedvező alkalomra várva, hogy [ megdöntsék a proletárdiktatúrát A magyarországi eseményekben végül döntő és alapvető szerepet i játszót a nemzetköá imperializmus melynek céljai természetesen túlmentek a magyar kérdésen. Elhangzott olyan kérdés is, hogy a munkás—paraszt kormány miért nevezi magát forradalminak. A vita során világossá vált az egyetértés, mely szerint Magyarországon az október 23-án kezdődött fegyveres felkelés alapvető jellegzetessége, hogy ellenforradalom volt. Szükséges megmagyarázni a tömegeknek azt a keserű igazságot, I hogy a népköztársaság államrend- : je és intézményei ellen a fegyveres felkelés azok részéről is az ellenforradalom céljait mozdítja elő, akiknek az nem volt szándékában. Világosan látniok kell a- zóknak is, akik a Magyar Nép- köztársaság elleni fegyveres támadás idején sztrájkoltak és tüntettek, hogy fellépésükkel a megtámadott Magyar Népköztársaság államrendjének erejét gyengítették és ezzel ténylegesen az ellen- forradalom esélyeit növelték, a- mely mint ismeretes, a munkás- osztály hatalmának megdöntéséért volt. Nem ok nélkül dicsérte a nyugati burzsoázia ezeket a megmozdulásokat. A munkás-paraszt kormányunk pedig forradalmi kormány azért, j mert az ellenforradalmi harc tü-' 1 zében jött létre, az ellenforrada- I lom burzsoá osztály céljaival j ba került, a beszélgetés hasznosnak bizonyult. Hasonló természetű vitákra javasoljuk, hegy lehetőleg a vitavezető céltudatosan határozza meg a témát, melyről a vita a helyi viszonyoknak megfelelően a legnagyobb eredménnyel járhat Ezen a vitán a gyakorlat azt mutatta, hogy egy-egy fontos párt- határozat minden kérdésének megvitatása egyetlen értekezleten nem mindig lehetséges. A vitában elmaradt feladatok szűkített felsorolása (pl.: „foglalkozni kell a szakszervezettel“, „több gondot kell fordítani az értelmiségre'’, „figyeljük a termelést és a tanácsok munkáját“, „nagyon fontos a nőmozgalom” sfcb.) nem vezet semmilyen eredményre, csupán a levegőben elszállt szavak maradnak. Egy ilyen vitán nem helyes sokat markolni, mert könnyen keveset foghatunk. Hasznos ilyen természetű viták előtt meghatározni az értekezlet pontos célját. Tudni keli, hogy a Központi Bizottság határozatáról vitatkozva, mit akarunk elérni, hiszen a vita lehet ismertető jellegű is, de akikor még a végrehajtásnak megfelelő tanulmányozás hiányzik. Vagy történhet a vita a határozat helyi vonatkozású módjairól, vagy éppen a határozat egynémely elvi megállapításáról, vagy az ekörül! nézetek egyeztetéséről. — Buda — JláeUémus&c Csütörtök, március 21 Kossuth Rádió 4.30—3.00 Vidáman — frissen!... Köz- jben: 6.30 Pillanatfelvétel. 8.10 Könnyű [dalok. 8.40 Kórusok. 9.00 Édes anyanyelvűnk. 9.05 Magatoknak jobb világot! 9.45 A Vendel utcai Tanítónőkép- ző Bartók Béla kórusa énekel. 10.00 Hírek. 10.10 Rádióegyetem. 10.50 Glazunov: Hangversenykeringő. 11.00 Kísértet Lublón. 11.20 Népi zene. 12.00 Déli harangszó. Hírek. 12.10 Opera- részletek. 13.00 Sárguló lapok. 13.15 Halló! Itt, Bukarest! 14.00 Schubert- művek. 14.50 A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének kórusa énekel. 15.20 Bökkenő. 16.00 Hírek. 16.10 Délamerikai és német népdalok. 16.57 Műsorismertetés. 17.00 A belterjes gazdálkodás útján. 17.10 Könnyű zene. 18.00 Hírek. 18.10 Gershwin: F-dur zongora- verseny. 18.45 Akiken nem fogott az Idő... 19.00 Magyar dallal a Távol-Kelet országaiban. 19.54 Jóéjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.20 A Tanácsköztársaság emlékére. 21.00 Esti hangverseny. 22.00 Hírek. 22.15 Mű- vésziemezek. 22.55 Tánczene. 23.35 Előadóművészeink hangversenye. 0.30 Hírek. 0.40 Himnusz. Utána: Vízjelző- szol gálát. Petőfi Rió írt í 6.00—8.00 Reggeli zene. 14.00 Időjárás- és vízállásjelenés. 14.15 Fúvósin- dulék. 14.40 Bordátok operákból. 15.10 Tinczene. 15.55 Filmzene. 16.20 Gyermeknevelés. 16.40 Színes népi muzsika. 17.05 Proletárok, tiétek az ország! 17.25 Sullivan: A házasságszédelgő 18.2« Válaszolunk hallgatóinknak. 18.30 Rádiőégyetem. 19.05 1000 szó oroszul. 19.15 A mi kis világunk: Ózd. 19.45 Sporthíradó. 20.2« Tavasz van... 21.10 Kádasa József írásaiból. 21.30 Lakatos , Vince és zenekara Játszik. 21.50 Láttuk, hallottuk, olvastuk... 22.00 Hold- fény-szerenád... 22.45 Három fiatal költő. 23.00 Műsorzárás. GYULAI olvasóink figyelem! szemben a forradalmi munkásosz] tály és a parasztság forradalmi j ; érdekeit védte meg és ezeket az j érdekéket képviseli mindenkor. I A vitában még sok minden széli ír ff e íé #efe e f lapunk részére felvesz Erdei Rezsőné töltőtolljavitó Gyula, Városház u. 6. f
