Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-20 / 66. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. március 2*.. szerda Konimtinisták munkája a Magasépítési Vállalatnál A Békéscsabai Magasépítési Vál- : télén pártellenes uszítás folyt még | ezért magatartásuk megváltozta­lalat pártszervezetének feladata a vállalat két munkahelyén — a tása komolyan elősegítené a fent kivezetni a vállalatot az ellenfor­radalmi események által okozott j garázsban és a javító üzemben. Meg kell említeni zűrzavarból. Az alapszervezet el- építkezés dolgozóit, aki'k az otta- lenforradalmi jellegűnek minősíti kommunisták vezetésével még a vállalatnál az októberi és azt követő hónapokban történt azon eseményeket, melyek sztrájkra szóló uszításban, népi demokra­tikus rendszerünk elleni agitáció- ban nyilvánultak meg, amelyek állam- és pártellenesek. A Békéscsabán októberben meg­induló ellenforradalmi megmozdu­lások után a vállalatnál dolgozó, kitartó, hű kommunisták — bár kevesen voltak —, Kádár elvtárs­nak, a párt megalakítására szóló decemberben nyíltan kérték Pa- taj Andrásnak a munkástanácsból való leváltását. A pártszervezet az akkori Idő­szakban második feladatának te­kintette a» ellenforradalmi vesérek é* uszítok leleplezését. Többször felhívták a figyelmüket, hogy tevékenységük súlyos következményt vonhat ma­; említett tisztánlátás kialakulását, téglagyári A fenti feladatokon kívül döntően foglalkozni kíván a pártszervezet a fizikai dolgozók megnyerésével és legöntudatosabb részének a pártba való beszervezésével. Az a- lapszervezet tagjai sorában helyet f< ilaló fizikát dolgozók a párt legerősebb tá­maszainak bizonyultak tót. így alkották meg a törzsgár- tíát, mely ettől kezdve szívós és hdeeikezeies hareot vívott lés vív a vállalatnál lévő ellenfor- j jük és természetesen a radalmi és uszító elemekkel. Ez a nisía szimpatizálókkal eddig és számuk biztosan a kö­zeljövőben gyarapodni fog. Taggyűléseiken, pártnapjaikom az egyes kérdések felett széleskö­rű vitákat rendeznek, amelyek elősegítették a már említett ered­mények elérését és segítik a párt- szervezet szilárd egységének ösz- szekováesolását. A pártszervezet további munkájának megjavításá­ért a munkahelyeken pártcsopor- I napokon, sőt órákon belül le- j tokát hoztak, illetve hoznak létre, I mond. Továbbá: a pártot szétver- i amelyek a dolgozók közötti felvi­felhívása után azonnal megkezd-. ga után. Mondanunk sem kell, ték az alapszervezet megalakító- j hogy mindennek ellenére tovább folytatták aknamunkájukat, ösz- szeköttetéseik révén újabb és ú- jabb rémhíreket terjesztettek, melyeknek lényege: a kormány kommu- iágosító munkájukkal és a tenme- s „kész- í lésben elért eredményeikkel : mindjobban magukhoz vonják a A pártszervezet vezetősége szí- j becsületes dolgozók tömegeit. En lárdan kitart a január 5-én ho- j nek köszönhető, hogy például az asztalos üzemben nap-nap után az [ március 15-i taggyűlés is megerő- ! háttérbe szorítják a Ravasz által sített és nem fogadja el azt a \ vezetett ellenzéket, vagy a garázs­harc két részre osztható: Az első j tyűzetien“ kézzel bánunk, időszakiban a feladat a párt szer­vezésével egyidejűleg az erők ősz. szefogása volt. A másik — még zott határozata mellett, melyet a most is folyamiban van — uszítok elleni fellépés ideje. Az el­ső időszakban a legfontosabb fel- magyarázatot, hogy ezeknek az j ban Busi és a javítóüzemben „Po­adatnak tekintették a félreveze­tett tömegek felvilágosítását, a hazug propagandának a leleplezé­sét. A valótlan hírek terjesztésének több vezéralakja volt a vállalat­nál. Például Pataj András, továb­bá a vállalat elektromos vezetője, aki múltbeli nyilas mivoltának következménye alól úgy akart szabadulni, hogy egyes ’jótémíjs- rek“ segítségével belépett a párt­ba. Ehhez a gárdához tartozott Gáspár Lajos úr, Bene Zoltán, e8..-ítYvri Jimwnw« rrírti egyik lelkes kortese, a vállalat Szállítási ve7éfüjé gfb'.' Ezeknek az elemeknek és leghívebb segítőtár­saiknak sztrájkra és népi demok­ratikus rendszer elleni uszító pro­pagandája már eléggé ismeretes. Ok voltak a „Szabad Európa“, „Amerika Hangja” és az angol rá­dió szócsövei. Tevékenységük nyo­mán például az asztalos üzemben lévő híveik kijelentették, hogy ők egy párttagot sem tűrnek meg maguk között. A szakipari rész­legnél nap-nap után fenyegették, meg mindazokat, akikről kiderült, hosy már beléptek a pártba. Fék­elemeknek a tevékenysége egy- I cok“ tevékenységét. De így folt­szerű ártatlan kiabálás volt. ; tátják a harcot a többi munkíáhe- Ugyanakkor igyekszik leválaszta- ; lyek kommunistái is. ni ezektől az elemektől zetett dolgozókat. Fontos feladatnak, tekinti a mű. a félreve- j Az alapszervezet a fent* felada- j tok mellett az ifjúság kérdésével | kíván behatóan foglalkozni. Leg­vezetet. Erről, továbbá a vállalat gazdasági helyzetéből adódó fel­adatokból és a munkástanáccsal egy következő cikkben kívánunk beszámolni. szaki és adminisztratív dolgozók- : ^gyobb körültekintéssel kívánja kai való foglalkozást és ezek kö- összehozni, az új ifjúsági alapszer- vetkezetes felvilágosítását. Szá­mot vet azzal, hogy a lelkiisme- retlenség ébresztői, Háy Gyula és társai, továbbá Nagy Imre hang- j zatos jelszavai, a jugoszláv és a lengyel példa hangoztatása meg­zavarttá tisztánlátásukat. Azonban úgy gondolja a pártszervezet, hogy részéről is több megértésnek keil megnyilvánulnia a kommunisták iránt. Semmiesetre sem fogják el. nézni azt, hogy akár szakmai tu­dás mögé is egy ellenforradalmi befolyás alatt álló góc összponto- sulhassan a kapitalizmus vissza­állítására irányuló eszméivel. Fon­tos feladatnak tekintik a vállalat azon dolgozóinak felvilágosítását is, akik a régi osztályharcos épí- tőmunkások leszármazottjai, akik­nek jó része nem követi apjuk nyomdokait. Ezeknek nagy része fontos beosztású dolgozó és éppen A Daily Worker budapesti tudósítója a magyarországi helyzetről London. A Daily Worker tu­dósítója jelenti Budapestről: ban és Kanadában lévő magya* ; rok leveleit, amelyeket Ma­A budapesti kávéházakat,! gyarországon élő barátaiknak parkokat, sétatereket és kör- és rokonaiknak küldtek. A bo­utakat zsúfolásig megtöltötte a nép az első vasárnapon terv meghiúsulása után, hogy újból megkezdik a lövöldözést Magyarországon. Nem kétséges, az országon belül működő erők remélték, rítékok postabélyegzői világos azon: izgatást, felkelésre irányuló fel­hívást tartalmaztak. A tudósító ezután kiemeli, hogy a házkutatások során nagy mennyiségű fegyvert és lőszert találtak és egyre újabb hogy újabb államcsínyt kezd- | fegyverek és lőszerek kerülnek hetnek. Külföldi sugalmazóik j napvilágra. A kormány eljárá­is reménykedtek. Az amerikai sa teljesen indokolt volt, a le- zsoldban álló Szabad Európa j tartóztatásokat nyilvánosan, a Rádió az osztrák—magyar ha- sajtó és a rádió útján jelentet- táron mozgósította óriási sze- ték be. mélyzetét, remélve, hogy távol- A tudósító ezután idézi Nez- ból szemlélője lehet az újabb f vál Ferencnek, az igazságügy­előadásnak. A BBC is szerepet minisztérium vezetőjének nyi- játszott. Március 15-ére a ma-! latkozatát, amely szerint a gyár kormány elleni akcióra ' sommás eljárás csak átmeneti hívott fel, erősen hangsúlyozva a Daily Telegraph vezércikkét, intézkedés addig, amíg teljesen helyre nem állítják a rendet, amely beismeri, hogy elhibá-! és fel nem számolják az ellen­zott lenne egy újabb erőszakos! forradalmi erőket. Végül a tu- kísérlet, de szabotázst és fel- j dúsító hozzáteszi: a puces-hő- forgatást sürgetett hatékonyabb; sök már elvesztették becsületü- eszközként. Láttam Ameriká-1 két. az idős, de még nem nyugdíjjogosult kisipari szövetkezeti tagokról A Húsipari szövetkezeteScMk sok 1 'kezüket válaszolták: olyan idős mester is tagja, alti már csökkent munkaképességű, — Nem választhat tuk azt a meg­oldást, hogy intézetünk tízéves 65—70 éves, vagy még idősebb, de [biztosítás nélkül is folyósítson a rendelkezések értelmében még: nyugdíjat megöregedett tagjainak, ■nem tarthat igényt nyugdíjra, j Úgy oldjuk meg a problémát, mert nincs meg a tízéves munka- I hogy bizonyos anyagi juttatásról viszonya. Mi történik a szövetke- j gondoskodunk a munkaképtelenné zetek öreg tagjaival? j váltak részére. Ez ugyan nem A Kisipari Szövetkezeti Kölcsö- j olyan mértékű, mintha nyugdíj t nős Biztosító Intézet vezetősége j állapítanánk meg. Eddig is több részéről erre a kérdésre a követ- 1 száz tagunkat részesftettümk úgy­Hatezer mázsa kukoricáért és kenyérgabonáért cseréltek eddig korpát a megyében A megy« termelőszövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasztok nagy ! örömmel fogadták a Írói szóló rendeletet. A megyében ed- [ dig mintegy hatezer mázsa kukoricát és kenyérgabonát cseréltek be kor- i páért a termelők. i Megelégedéssel fogadták a parasztok ! az államnak eladott tej után járó nevezett kivételes ellátásban. A szövetkezetek országos vezetősége most lényegesen emelte a kivéte­les ellátásban részesíthetők lét­számkeretét és több a juttatható összeg is. Csak azok kaphatnak kivételes ellátmányt, -akiik túlhaladták az öregségi korhatárt, vagy megrak-^ kanták. Tekintetbe vesszük a szö­vetkezeti mozgalomban végzet korpakedvezményt Is, ami minden! liter tejért húsz deka korpát biztosít, j . .. . . . . korpacsereakció-! Különösen a termelőszövetkezetek szál- | ™®*ká.jufeat es ^ega-ább oí essüen- litanak azóta több tejet a tejcsarno- |szövetkezeti tagságot kell iga- kokba, mert jelentős mennyiségű j zottücti. Előiyben részES’tjüfc a korpához jutnak így havonta. A me-; szövetkezet alapító tagjait. Teswié- gyében a rendelet megjelenése óta [ szelesen minden esetben • figye­naponként 7—8000 literrel több tejet visznek a tej csarnokokba. [lembe vesszük | menyeket. a szociális Síörüi­— « a a - o -s- o—o— 6—c e—e—*—e—e—o-e—•—o—o—o—•—•—• *-00 - • --•—«—o o — Bp.ra.ilom, kissé gyorsabban vert a szívem a szo­kottnál, amikor benyitottam a Lajos utcai Könnyű­vegyipari Technikum ajtaján, azzal a szilárd elhatá­rozással, hogy riportot írok Szántó Erikáról, az ország legfiatalabb párttagjáról. Fantáziámat szabadjára en­gedve találgattam., vajon milyen lehet és hogyan fo­gad majd. Egy kicsit szégyelltem magam az összes magyar újságíró nevében, hiszen két szovjet újság is írt már Róla, csak éppen nekünk nem jutott eszünkbe, hogy felkeressük és elbeszélgessünk Vele. Nem baj, most pótolom a mulasztást. Varsányi Gábor elvtárs, a technikum igazgatója fogad. Amikor Erika felől érdeklődöm, arcán kedves mosoly jelenik meg, és szeméből szeretet csillog. — Nagyon rendes kislány — mondja elismeréssel. Pár szóval tájékoztat riportalanyomról, majd kéré­semre lehivatja. Karcsú, magas, feketehajú, mosolygósarcú, a szó legszorosabb értelmében csinos lány lép az irodába. (Nem is olyan „kicsi“ — nézek rá ijedten.) Barátsá­gosan üdvözöl, majd, amikor Varsányi elvtárs ma­gánkra, hagy bennünket, minden feszélyezettség nél­kül beszélni kezd: — Hallottam már magáról; anyám említette, hogy kétszer is keresett. De, tudja, engem ritkán lehet ott­hon találni. Azután minden átmenet nélkül megkér, hogy ne írjak Róla semmit. — A „Komszomolszkaja Pravda" és a „Krasznaja T.vjezda” rólam irt cikkeiben alaposan eltúloztak min­dent. En az októbervégi magatartásom miatt egyálta­lán nem érzem magam hősnek, hiszen csak olyat tét­I LEGFIATALABB PÁRTTAG tem, amit nagyon sok diák megtett rajtam kívül. Kü­lönben sem vettem részt fegyveres harcban, mert arra nem kerülhetett sor. Máris másra, tereli a beszélgetést. Az újságírás ér­dekli inkább. Eláraszt kérdésekltel, és szinte észre se veszem, hogy nem is O beszél, hanem én. Egy lélegzet- vétellel elmondja, hogy ö is újságíró akar lenni, és fiatalkora ellenére — tizenhatéves lesz szeptemberben — már a Népszabadság-ban is jelentek meg írásai. Óvatosan igyekszem újra a tárgyra térni. Nagy- nehezen megadja magát. Elmondja, hogy október 27-től 31-ig tartózkodott a harmadik kerületi pártházban. — Igaz, csak nappal, mert éjszakára mindig haza­küldtek — panaszkodik. — Egy éjszakát azért mégis bent töltöttem. Rendszeresen adtunk őrséget a bejá­ratnál. Ekkor többször említettem a bentlévő elv tár­saknak, hogy szeretnék párttag lenni. Eddig mindig olyan elérhetetlennek tűnt ez a vágyam, hiszen na­gyon fiatal vagyok még, de úgy gondoltam, most talán alkalom nyílik erre is. Néhány másodperces szünetet tart, majd folytatja: — Sokszor gondoltam arra, milyen jó is lehet azoknak az elvtársaknak, akik vésztvettek a KIMSZ szervezésben, munkájában. Mennyi izgalmakban bő­Ób velkedő akción vettek részt, mennyi veszély leselke­dett rájuk... November elején mi is így dolgoztunk. Röpcédulákat sokszorosítanunk, feliratokat meszel­tünk, terjesztettük a Népszabadság-ot, Nagyon szép és érdekes munlca volt. Könyörögve rámnéz. — Ne írjon rólam úgy, mint hősről. Amit tettem, nemcsak az én érdemem. A környezet is befolyásolja az embert. Különben is az egész csak útkeresés. Min­den attól függ, hogy valaki megtalálja-e a helyes utat. En úgy érzem, megtaláltam. Elmondja, hogy édesapját deportálták, és nem is jött többé vissza. Édesanyja és nevelőapja régi pártta­gok, és nagyon sokat köszönhet nekik. — Anyámra csak fel tudok nézni. Annyira féltett és mégis elengedett a pártházba. — Mióta párttag? — November közepén kértem a felvételemet, és nem egészen egy hónap múlva kaptam meg a tagsági könyvemet. Azt talán mondanom se kell, milyen, bol­dog voltam. Beszél még arról is, hogy a két szőttjei újság cik­kének hatására számos levelet kapott a Szovjetunió­ból, és meghívták a VIT-re. Zaja Kozmogye mszkaja édesanyjától is kapott meghívást. Elbúcsúztunk egymástól. Mégegyszer megígértette velem, hogy nem csinálok hőst Belőle, és én teljesítem kérését. Ügy írtam le mindent, ahogyan 0 elmondta. 'Nem tehetek róla, ha az olvasóknak mégis az lesz a véleményük, hogy nagyon sok Szántó Erik ári lenne még szüksége az országnak. < 4> tubán isrv.Ay

Next

/
Oldalképek
Tartalom