Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-09 / 33. szám
MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA A Békéscsabai Vas-Műszaki Boltbari m FEBRUÁR 9., SZOMBAT Ára: 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Közel Kétmillió forint dohányból «^éberről Árdrágító boltvezetőt lepleztek le Ez a kályha megfelelő lesz — mondja az egyik vevő a késcsafoai Vas-Műszaki Boltban. Lehet válogatni, hiszen van ven, s mindenki az ízlésének, s igényeinek megfelelőéioö'áh ki a legmegfelelőbbet. ' 44 ós fél mázsa CITROM megyénkbe LEVESPOR készítését tervezik A budapesti sütőporgyárban kidolgozták a gomba-, csiperke- és marhahús-, borsó-, zöldség-, valamint a rizslevespor gyártási mód- , ezerét. Az eredeti fűszerökkel ízesített és szárított zöldségféléből készített levespor előnye, hogy elkészülhet tíz perc alatt az étel — | és semmiféle anyagot nem kell j Sí 'hozzátenni. Ismét gyártják a falusi lakosságnak a tallér öltönyanyagot A Pamutszövőiparí Vállalat mezőberényi üzeme kimondottan a falusi igények kielégítésére megkezdte a Robi és a Tallér elnevezésű könnyű pamut méteráru szövését. Ezt a gyapjúhoz hasonló, könnyű, jól mosható, férfiöltönyre alkalmas anyagot igen kedvelik a falusi emberek. Még ebben a negyedévben 150 ezer négyzetmétert adnak belőle a kereskedelemnek. A falun kelendő másik cikk a nagyobbméretű damasztszövésű kendő, amelyet bekötőnek neveznek. Ennek különösen nyáron van nagy keletje, amikor az ebédet tartalmazó edényt ebbe kötik, hogy a mezőre kivlgyék. Az első negyedévben hatvan-hetvenezer métert gyártanak belőle. t-Sf ~9X Gondolatok az emlékműnél Meghaltak. Távol, sok ezer kilométerre hazájuktól. Pirosló vérük öntözte földünket, midőn szabadságot hoztak. Nevük ismeretlen. Testük ott porlad a sírban, s immár tizenkét esztendeje az enyészeté. Tettük — halhatatlan. Szovjet katonák voltaik. Jókedvűek, vidámak. Ajkukon mosoly ■ i( gyakran nóta csendült. Szerették az életet, szüleiket, testvérei- '.hMa csalc emlékük él hozzátartozóik körében. Szőke hajukra, • r ?;cj csinytevéseíkre emlékeznek, meg arra, hogy a legdrágáb- M a hazáért: az életüket, ők már nem érhették meg a győ■Jdicső napját. Hősök voltak! A szebb, boldogabb életünkért haltak meg. Em- ./'-et azóta, 1914. szeptember 26-a óta őrizzük szívünkben. Ak- or, azon az őszi napon szabadították fel Battonya községet. Jöttek feltartóztathatatlanul... Egyszer egy akna robbant a pécskai úton. Egy szovjet százados lett áldozata a szertefröccsenő szilánkoknak. Ott voltam a temetésén, a főtéren, ahová örök nyugalomra he- '~1&ezték. Bajtársai és a község lakossága búcsúzott tőle. Megfogadták: emlékét örökre megőrzik. S ahogy teltek a napok egyre több bajtársa esett el a harcban. Most ők is ott nyugszanak mellette het- venketten. X Tizenkét év múlt el azóta. Nyugalmukat senki sem zavarta. Porladó testük ott pihent némán, örök figyelmeztetésül: mi értünk estek el, vérük hullásával vívták ki számunkra a szabadságot. Cyőzelmük nyomán lett a munkásé a gyár, kapott földet a paraszt, értelmet a szó. Ám egyszercsak vihar támadt. Veszély fenyegette a szabadságot, melyet ők hoztak számunkra. A vad, szennyes áradat elszabadult. Dühöngött a fariezusok siserehada kinek semmi sem volt szent, csak álnok terveik megvalósulása. Szabadságról beszéltek, persze, nem a nép szabadságáról. Szép szavakat mondtak, de gonoszságra gondoltak. Emberszeretetröl szóltak, s közben emlékműveket romboltak, holtak nyugalmát zavarták meg. Mindezt a humanizmus nevében cselekedték. Igen: ilyen mélyre süllyedtek az „igazság bajnokai“. Midőn az emlékművet ledöntötték hány és hány jŐZarn, gondolko- zású ember jajdutt fel e szavakkal ajakán: „Hát már a holtaktól sem fémek. Szégyen és gyalázat!“ Ez volt az egyszerű, érző emberek kritikája. Hányán kérdezték e napokban önmaguktól: „Vajon, hogyan becsülik meg ezek a hazaf iak az élőket, ha a holtak nyugal- , ma sem szent előttük.“ A feleletet bizonyára megkapták volna, ha 'az ellenforradalmárok tovább tobzódhattak volna. Erre azonban nem került sor. Az erő láttán meghátráltak. Ismét felragyogott a szabadság napja. A község főterén újra ott áll az emlékmű, mint régen. Rajta az ölágú vörös csillag, az internacionalizmus szimbóluma. Az igazság . ismét győzött, a holtak nyugalma háboríthatatUm. A sírokon a ke- . gyeiét koszorúi sorakoznak, melyeket a község lakossága helyezett Oda a hősök iránti megbecsülésből. íme, ilyen a nép! Megbecsüli a harcban elesett katonák emlékét. Előtte szent a sírok nyugalma, az emlékművek sértetlensége. Ez hát az igaz hazafiság, mely más népek megbecsülésének érzését szüli. Ezek a gondolatok jutottak az eszembe, amikor ott álltam az emlékmű előtt, egy a sok közül, kinek szent a szabadság. Takarék bélyeget gyűjtenek as iskolások A takarók bélyeggyűj tési-mozgalom évről-évre jobb eredményeket hoz az általános és középiskolás diákok körében. Már az 1956/57-es tanév elején Is újból megkezdődtek az iskolákban a takarékossági mozgalmak, azonban a kényszerű szünet meggátolta azt, hogy a múlt évihez viszonyítva már eddig is jobb eredményeik szülessenek. Most, hogy újból megkezdődött a tanítás iskoláinkban a tanulók nagy kedvvel és szorgalommal kezdték meg a takarékbélyegek gyűjtését is. Sokan szünidei táborozás költségeire, kerékpárra, játékra, sport vagy tanszerekre takarékoskodnak. A Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára az idén is értékes jutalmakkal serkenti az iskolásokat eredményesebb takarékosságra. A takarékbélyeggyűjtésben az országban, illetve a megyében legjobb eredményt elérő három-három általános Iskolát 400-tól 1000 forint értékű sport, vagy tanfelszereléssel és díszoklevéllel tüntetik ki. Ugyanilyen jutalmat kap az ország három legjobban takarékoskodó középiskolája is. Naplói IJ ányszor próbált 11 évekkel ezelőtt még nem is olyan rí utakat, lehetőségeket ni arra, hogy műveli litikánk hatásosabb, j gyen, és valóban l !: feladatát. Azt hiszem, a kult: kasok egyetértenek abban, hogy a legfot feladat az elbürokr, dós megszüntetése. I kezdjük el a munkát, avors fejlődésre szá Egy híres zeneszerző élete filmen Smetana, világhírű csehszlovák zeneszerző mozgalmas és alkotásokban gazdag életét ismerjük meg a csehszlovák filmgyártás új filmjéből, A filmen felcsendülnek a nagy zeneköltő legismertebb és legszebb szimfonikus költeményei, részleteket látunk a „Brandenburgiak Csehországban“, „Eladott menyasszony1’, és a „Dalibor” operákból, A filmet rövidesen műsorra tűzik megyénk filmszínházai. gyénkoen Ha w. . | véljük, fejlesszük és te szűk! Milyen dús a m gyénk nemzetiségi ku ban is! És mennyi, na, kert elért művészen cs tunk volt, még a nehé sokszor bürokrata kultí nyitás mellett is! És mast megcsillant mindent átfogó, új, nagt hetőség: a művészetekne népi művészetnek éln nép javára- Nemzeti alc álló, szé^s társadt,i~r-.i h son nyugvó művelődési: likát hirdetünk, és élsz akaratunk meg is valós ni azt. Minden törek minden irányzat, mely népünk érdekeivel, előse kulturális életünk új vir baborulását. Űj tavaszt hoz kultúra ban is ez az esztendő, gyogó, új tavaszt, olyan i szakot, amikor virág minden virág, és a kult virágai is soha nem Iá pompában bontják ki s maikat. Legyünk merészebbek karjunk és tudjunk új ■ kát keresni, legyen az e dolgozó népé minden, szép, és művészet. m- p
