Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-17 / 40. szám

1957. február 17., vasárnap KI AZ IGAZI HAZAFI? A hazaszeretet — a szülőföld- történelmi sorsfordulót élt át nem- ciót és az ezekre való uszítást hoz való ragaszkodás, a zetüink. Az azt megelőző észtén- igyekeztek „hazafias'' tettnek fel­nemzeti hagyományok tisztelete, a elükben nemzetünk olyan mélyre1 tüntetni. A valóságban mindez nemzet érdekeinek odaadó szolgá- süllyedt, mélynél mélyebbre nem- j nem hazafias tett volt, hanem ha lata — a legnemesebb emberi ér- zet már nem süllyedhet. A pusz-! zaárulás, a súlyos megrázkódtatás zések közé tartozik. Hányán akar- tulás anyagi javakban, emberi [után a kábultoágból magáhoztérő. tak azonban a hazaszeretet órzé- életben, a szívekben és a fejekben -a kibontakozás útjára lépő nemzet kény húrjain hamis dallamot —- agyarén* iszonyú volt. A nemzet j hátbatámadása, a vereséget, szén­rossz nótát — játszani. A hatalmú-1 többsége hitetlenül nézett a kilá- j vedéit ellenforradalom kétség'be­kat és kiváltságaikat kőrmüksza-. tástalaunak tűnő jövőbe. Csupán ; esett kísérlete az ország pusztu­lásba döntésére. A z igazi hazafiságtól elválaszt­hatatlan nemzeti független­kadtáig védelmező magyar kizsák- | egy maroknyi öntudatos csoport mányoló osztályok évszázadokon — a kommunistákkal az élen — keresztül becstelenül visszaéltek a hirdette, dacolva a többség ború- hazaszeretet magasztos fogalmá- látásával: Romjaiból felépül Ma- ségünk védelme. A magyar nép val. Minden törekvésük arra irá- gyarorszúg! A maroknyi öntuda-' 1 óbb évszázados harcot folytatót" nyúlt, hogy a hazaszeretetei ne-,,t0ß gárda csodát művelt: magával !nemzeti függetlenségéért. Ez harc igazi sikerrel — nemzeti füg­getlenségünk kivívásával és tar tós megalapozásával — csak 1945 ben végződött, amikor a Szovjet Hadseregnek a hitleri fasizmus felett aratott győzelme következ- gatlók a nemzetet, Magyarországi ményeként szabad, független ha­csak elválasszák a társadalmi ha- , raga(j-ta az egész nemzetet és nem­iadástól, hanem egyenesen szem- j csa]c a pusztulástól mentette meg beállítsák azzal. A „hazatisáigra“ ^ öe magasabbra emelte, mint hivatkozva üldöztek és nyomtak 1 azelőtt bármikor volt a múltban, el a nemzet életében mindent, a- ■ Évszázadokon keresztül feudális et a haladást, a nép sorsának ^ félfeudális földbirtokok fojto- j óbbra ford ulásá 1, a társadalmi __ ^ wnd előremutató megváltoztató- j ^^ió“köídürwszáw“^^ 1945 j n építéséhez kezdtünk. Függet­sát, a nemzet igazi felemelkedé séí akarta. Olyan „hazafiságof hirdettek, amely a reakciós ural­kodó osztályokra a nemzet vé­konyka rétegére csak jogokat és kiváltságokat, a dolgozó népre pe­dig csak terheket, áldozatvállalást és önmegtartóztatást osztott ki. Megkísérelték a hazafiságot meg­fosztani lényegétől — a haza ha­ladásának, fejlődésének szolgála-, ... ,,, tától ás felcserélni az igazi hazarj1(yp 1 „apeTn a \°^ \ tábor tagjaként, szoros egységben után szétzúztuk azt, amit a ma­gyarság legjobbjai hosszú időn ke­resztül hiába, ostromoltak, — a földbirtokok uralmát. A föld vég­re azé lett, aki azt megműveli: a magyar paraszté. Megdőlt a kapi­talista kizsákmányolás rendszere lemségünket olyan időben vívtuk ki, amikor világméretekben is fel­lángolt a harc a szabadságukért és függetlenségükért harcoló né­pek és a nemzeti függetlenséget lábbal ti pró imperializmus között, Nemzeti függetlenségünk védel­mét nem lehet elszakítani ettől is. Az ország vezetői .igazi gazdái, ± , , , , . , ...- a nemzet történetében először ismeretekben folyo harctól a kizsákmányoló úri ősz- , Ebben a helyzetben nemzett fug- lanem a dolgozó osztályok : 9€tlense0ünket csak a szocialuUa fi ságot szűkkeblű naciOT'atózmus-1 -n(^f 1többs^^tevő dől- ja szttbadíáöukért harcoló népek­sál, más népek elleni gyűlölködés- j * ' , 1 ‘ | kel e Szovjetunióval a Kínai ■ se!, soviniszta uszítással. Az igazi Jtó kincsei V^Ekkor^yílt i Népköztársaeiggal, a népi demok­nemzeti érzést eltorzító naciona- , ' . 5 U I ratikus országokkal szövetségben lista jelszavakkal leplezni akar- ® 3 d°!lg^„Ó Pep ?yeT~ \ védhetjük meg. A szocialista őr­lők reakciós, a nemzet többsége ;" ^ *ldtt. “ kapuja’ * ! szagok népei közötti az emberiség számára káros és idegen érdekei- ode* utja; Uj, nyilt | történetében eddig nem ismert, új két és céljaikat. A magyar nép j f; ®ge8z életeben I kapcsolatok alakultak ltó a teljes legjobbjai a múltban is átláttak az °Jszag a dolgozo osztályok < egyentöség & a kölcsönös segítés ilyen nagyhangú, melldöngető „ha- I ?■ ?k( meg^le Öen 8 ..SZOcla' ! alapján, a pa-oletámemzetköziség zafiságon“ és éles különbséget tét- npm* • e.^*4el?15ik . .. 8 Jav^_,..a iszellemében. Igaz, ezeknek a kap­tok az igazi hazafiasáé és a náció-1 * ^«i^ikedesunk egyedüli i c^^miknak a feiiődéee az elmúlt naUzmus között. „A nacionalizmus 1 weges utjaia lepett. | években nem volt mentes külön­nefn hazafiság — mondotta Ady. I %T ajon érdeke lehet-e a nem- A hazafiság valami oiyan sine | ’ zetnek, hogy visszalordít­*iua non-ja az embernek és a tár- sák, vagy letéritsék erről az út- sadalomnak, hogy fogalommá sem , ról? A nemzet többségének — a kell sűríteni, s szót sem keresni dolgozó tömegeknek semmi esetre hozzá. A közös kultúrában s kö- sem. Mit várhatott a nemzet at- zös társadalmi munkában álló em- tói a Mindszentytől, aki a nemzet berek mind azok. Hazafiak, ha úgy | jövőjét megalapozó történelmi tetszik. Aki ellensége a haladás- változások idején a földreform vak, a jobbra törésnek, az emberi | és a köztársaság esküdt ellensé- szellem feltétlen szabadságának, j geként lépett fel? Mit várhatott a hazaáruló, ha örökösen nem tesz [ nemzet a felbukkanó gróf Esz- is egyebet mint a nemzeti him- I teríhézytól, Pallavicind őrgróftól, nuszt énekli. A hazaszeretet az j gróf Festet ich tői, gróf Apponyi- igazi hazafiaktól mindig a haladás tói és társaitól? Mit várhatott a szenvedélyes támogatását és a nemzetet visszahúzó reakciós erők elleni megalkuvás nélküli harcot követelte és követeli ma is. Tör- téneimünknek nem egy keserű ta­nulsága bizonyítja ezt. Ma is hasz­nos emlékezni történelmünknek ezekre a tanulságaira, okulni be­lőlük, hiszen ma is több százezer magyarnak kell dönteni, mit je­lent az igazi hazaszeretet, hogyan szolgálhatjuk nemzeti felemelke­désünket. Sokan léptek fel az el- műit hónapokban a hazafiság ne­vében. Sokan igyekeztek a ma­guk politikai törekvését hazafias köntösbe öltöztetni. Az események azonban megmutatták azt is, hogy a hazafias jelszavak áradata mö­gött sokféle szándék, sokféle tö­rekvés rejlik és nem könnyű fel­adat az ország dolgozóinak helye­sen felismerni: ki akar igazán jót a nemzetnek, ki az igazi hazafi? Akárcsak a múltban, ma sem a nemzet a fasiszta nemzetpusztítás „veteránjaitól“, az aktivizálódó horthysta tisztektől, volt csend­őröktől, fasiszta háborús bűnösök­től, nyilasoktól és SS-katonáktól? Hogy mit jelentett volna az el­lenforradalom győzelme a nemzet számára, azt megmutatták a „földjüket“ visszaperelő földbir­tokosok, a régi üzemeikben meg­jelenő gyárosok és részvényesek, a tanácsházafcba betelepedő fő­jegyző „urak“, a hivatalok és in­tézmények .,megtisztítása" a mun­kásoktól és parasztoktól. Minden eszközzel megakadályozni ezt, le­verni az ellenforradalmat és megvédelni az elmúlt évtized tár­sadalmi vívmányait, nemzeti fel­emelkedésünk alapját — ezt pa­rancsolta és parpn-t-lia ma Is az teszi hazafiság. létérdekünk, hogy to­vább haladjunk a szocializ- naov •• , [ mu* útján. Jobban és helyesebben, K af urese” puffogóímint ahogy eddig tettük. Nehéz társadalmunk*20**™0 ’ kape™ a feladat a múlt hibáinak a kijaví- S“' l nemT íe lMé- tása ^ Pótolni az elmúlt hónapok dönti efeTa Sást **** r™***»**W N „„ . , . j veszteségeket, de olyan feladat, a­„i melynek megvalósításán egy nem­zet sorsa múlik. Ebben a helyzet­ben a fegyelmezett munka, a rend és az egység azok a területek, ahol az igazi hazaszeretetnek, a haza iránti hűségnek meg kell nyílva­el alcarja pusztítani, vagy hajlandó feláldozni mindazo- *»1 a hatalmas nemzeti vívmányokat, amelyeket 1945 után értünk el. 1945 után 4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSáG boző nehézségektől, zavaró körül­ményektől. ^"eímzeti érdekünk, nem utolsó * * sorban nemzeti függetlensé­günk védelme azt kívánja, hogy továbbfejlesszük a szocialista or szagokkal korábban kialakult kapcsolatainkat, megtisztítsuk a- zókat mindenféle torzításitól és za­varó körülménytől, erősítsük meg a szocialista tábor szilárd egysé­gét, — nemzeti függetlenségünk égjük legfőbb biztosítékát. Ez ma az egyetlen igazi nemzeti politika. Minden eltérés ettől a politikától felelőtlen kalandorság, amely csak a nyugat i imperializmus és a bel­ső ellenforradalom malmára hajt­ja a vizet. Csak úgy lehetünk igazi hazafiak, ha a magyar hazafisá- got szervesen egybekapcsoljuk a nemzetköziség nagy eszméjével, a szocializmus és a demokrácia erői­nek nemzetközi összefogásával Az igazi hazafiság és a nemzetköziség teljes egységét segíti elő az a nem­zetközi méretekben megindult fo­lyamat, amely a szocialista orszá­gok és a kommunista pártok kap­csolatait megtisztítja mindazok­tól a múltban előfordult torzítá­soktól. amelyek idegenek a való­di nemzetköziségtől, amelyek sér­tették egyes népek nemzeti érde­keit. Olyan jelentős állomásai vannak ennek a folyamatnak, mint az SZKP XX. kongresszusa, a Szovjetunió kormányának múlt év november 30-i nyilatkozata, a Kínai Kommunista Pártnak a „Zseminzsipaoban“ ismertetett ha­tározata, számos szocialista ország és kommunista párt vezetői között a közelmúltban lezajlott tanácsko­zások. 71 z MSZMP Központi Bizott- ^ ságának határozata és a for­radalmi munkás-paraszt kormány­nak legfőbb feladatokról közzé­tett nyilatkozata nemzeti problé­máink megoldásának világos pers­Párbeszéd október után ... A széjjel vert szeghalmi ellen- forradalmárok körében nagy ria­dalom támadt a napokban. Száj- ról-szájra adták a hírt, hogy a karhatalmisták és a rendőrök le­tartóztatták az több vezetőjét. tak. Ki tudja, mennyit ihattak meg? A rézgálicot borért akarta elcserélni. Végtére nem ihattak csak pálinkát a medve bőrére. — Hát én csak art mondom, ellenforradalom hegy nem akartak ők rosszat. H, Kiss Ferenc, a „forradalmi ta­— Hallottad? Deák Jenő tanár nács“ elnöke is hangoztatta, hogy úr is a letartóztatottak között ő nem akar rendszerváltozást, ha­van. Pedig milyen „finomlelkű, intelligens úri“ ember. — Fene módon intelligens úri nem a szocializmust akarja épí­teni, de osztályharc nélkül... — Ne kacagtass meg már az ember az olyan, aki kiáll a nép- olyan szocializmussal, amilyet, ez bolt sarkához és azt kiabálja: a 40 holdas kulák akar. Hiszen „polgártársak, én akasztani fogok hasonszőrű társai, aki hozzá ha- Szeglialmon. Megbízhatnak ben- sonló módon jutottak pozícióba, nem, mert én sohasem végeztem már cselédet is fogadtak. Szép fölmunkát“. | kis szocializmus lett volna itt. ha — Bizonyára ittas volt egy ki- H. Kiss a község élén, pék Nagy csit szegény. Elég gyakran ivott Jóska a járás élén marad. Nem abban az időben, talán nem is gondolkodtál még rajta, hogy mi­tudta, hogy mit beszél. — Hej, dehogjmem tudta. Úgy eszébe jutott neki, mint a pinty, hogy az apjának 80 hold földje volt, hogy a felesége majdnem 200 ért éppen ilyeneket választottak a forradalmi bizottságba és azok élére? Azért édes komám, mert például Nagy Jóskának jól menő péküzlete és kocsmája volt vala­holdat örökölt volna emellé, ha mikor, már ezek visszaszerzése is széjjel nem tiporják az úrirend- . rettenetes vicsorkodásra ösztö- szert. Nem szórakozásból szervez- ’ nözte a népi demokrácia ellen, te ő meg Szeghalmon a 125 főből j Ráadásul feketézésért és csalásért álló nemzetőrséget, amelynek ő j 7 évi börtönre volt ítélve. Az ilj'e- lett a parancsnoka. S milj-en : neknek igen nagy volt a becsüle- nagy ügybuzgalommal szedte ősz- tűk az ellerrforradalmárok szemé, sze a vadász- és céllövő-puskákat,' ben, mert ezek tudtak volna iga- meg a pisztolyokat, amelyekhez zán bosszút állni. Ezért engedték hozzáférhetett. Ilyen energikus ' ki mindenütt nálunk is a rabokat tagja nem volt még egy másik a a börtönből. Kiengedték Juhász forradalmi tanácsnak. Még a Tö- ; Ferencet is, aki 106 ezer forintot viskesi Állami Gazdaságba is ki- sikkasztott a kertészszigeti postá­mén*, hogy az ott lakó dr. Berecz ról. Lóránt orvosnak segítsen egy \ — A Juhászt azonnal vissza is olyan munkástanács létrehozása-, vitték, mert azt mondták, hogy ban, amely előbb-utóbb széjjel- zülleszli az állami gazdaságot. Be- recz rá is uszított mindenkit, a- kit tudott a gazdaság igaz-g^tójá csak mocskolná a forradalom tisz­taságát. — De Bálint Endre 69 holdas ■kulák-csemetét nem vitték vissza. na és a párttitikárra. Csak terme-j Pedig az egy megrögzött kerék- szet-es, hogy most Bereczet is le- í pártolvaj. Már több biciklit ello- tartóztatták. j bolt, mint amennyi ujja van. S — Ez úgy igaz, ahogy elmon- csak ő a megmondhatója, ahány tad, de mégsem volna szabad j esőköpenyt és pokrócot lopott el ilyen támadást intézni a magyar , az állami gazdaságokból, érteim iség ellen (?) Mit vétett ! De L. Boi-us Bálintot csak azért például az állatorvos, dr. Boné tartóztatták le. mert híve volt a László? öt is letartóztatták. Nem az a bűne neki, hogy ér­telmiségi. Az ő bűnéit is csak úgy, mint a többi őrizetbe vett értelmiségiét, a tettei határozzák meg. Nevetségessé válnak azok, akik ezek felelősségre vonásából politikai pecsenyét, érteimiség-el- lertességet akarnak kisütni. Bóné László különben „csak annyit“ több-pártrendszernek, és elvállal­ta a Kisgazda Pártban az elnök- helyettesi tisztséget. Más bűnt aligha tud valaki felhozni elle­ne. — Mondd csak komám, hallot­tál te arról, hogy rtt, Szeghalmon is készült egy halállista? — Beszéltek ilyesmiről. *— Nohát azt a listát L. Borús tett, hogy lakását az ellenforra- i Bálint állította Ö6sze, Békési Isl- dalmárok főhadiszállásává válloz- | ván volt horthysta tiszt segítségé- tatta. S a szesztilalom idején a le- vei. Száz szónak is egy a vége: részegedésig ellátta itallal, tana- ! Ezek az úri emberek el akarták csókkal. Ezenkívül rendelkező- j lopni a szabadságunkat s most, síikre bocsájtotta személyi autó-; hogy tetten érték őket, szánalmat ;at és mindenhová hurcolta őket. j szeretnének ébreszteni maguk Mellesleg Boné lakásén — letar- ] iránt. Hát csak lessék! Az ilyen tóztatásakor mintegy 60 kiló réz- j embereket nem szánalom, hanem gálicot és 40 liter pálinkát talál- megvetés illeti. Az NDK 9# wtzáQQol tad Uaialmi Ua^csolatd A Német Demokratikus Köztár­saság 1956-ban 94 országba szállí­tott könyveket, folyóiratokat és hanglemezeket. Ezzel az országok száma, amelyekkel az NDK irodal­mi tapasztalatcserét folytat, 1955- höz viszonyítva 22-vel emelkedett. ; Tunisszal> Ciprussal és Libanonnal csőlátókat. 1 kötött új 1cönyvkereskedelmá kap­Az NDK 1956-ban a többi között a Mongol Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társasággal, a Vietnami Demokra-r tikus Köztársasággal, Jordániával, nulnla. Sokan mégis az elmúlt hó- i pektíváját tárja a magyar nép elé. napokban a sztrájkot, a szabó-! Tudjuk, hogy a szocializmus el­tázst, a rendzavarást, a provoká- lenségei ma sem fukarkodnak komn-funistaellenes szidalmakkal j téríthetnek le ultinkról, a bízal- és átikozódásokkal. Tudjuk azt is, ; matlanságot és kétkedést pedig hogy az elmúlt időszak drámai j eloszlatjuk a nemzet igazi érde- eseményeinek súlya alatt sok be- | keinek önzetlen szolgálatával. A csületes dolgozó is elvesztette: nemzet felemelkedéséért, a szo- biztonságát. Sok még a kétkedés' eialísta Magyarországért végzett és bizonytalanság. A szocializmus munka djjntse el — ki az igazi ellenségeinek szitkai azonban nem : hazafi. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom