Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-07 / 31. szám

f m 1951. február 7., csütörtök Anyakönyvi hírek Születések: Erdélyi Sándor és End- rédy Mária leánya Mária. Németh Jó­zsef György és Sáfrány Erzsébet fia László Mihály, Fekete István és Vizin- ger Lidia fia Ferenc István, Túri Jó­zsef Mihály és Farkas Mária fia Já­nos Attila, Gajdén János és Cserép Terézia leánya Rozália Ilona. Házasságkötések: Czabán Sándor és Dér Róza Jolán, Gál György és Zurkó Mária, Kiss József és Engel­hardt Erzsébet, Szabó József és Acs Irma. Halálesetek: Pap Mózes 79 éves, Ju­hász István 74 éves, Brandisz Ferenc- né 51 éves, Salamon Ignácné 84 éves, Kraszkó György 27 éves, Gabnai Sán­dor 70 éves, Győri Bállntné 79 éves, Kecskeméti József 02 éves, ökrös András 95 éves, Fazekas Károly 50 éves. Éi?eli pillék Rendőri szerveink a napok­ban nagyon helyesen megboly­gatták a város éjjeli fogadóhe- ■* íydt. Feltevésük nem csalt: napfényre kerültek az éjjeli pillék, a prostituáltak, akik 10—20—30 forintos órabérért rendszeres „műszakokat” tarta­nak. A leleplezésben csak az a szomorú, hogy két prostituált: Bors Eta 20 éves, és Kiss Mag­dolna 22 éves külsőhosszúsori lakosok az Alföld Szálloda szo­báiban tartották fogadóóráikat. Szalacsi Júlia már nem elé­gedett meg Orosházával. Bé­késcsabára járt át, ahol szerin­te nagyobb a forgalom. Tunyogi Jolán, Luther utca 52. sz. és Benedek Júlia Jókai Utca'18. sz. lakosok már szeré­nyebbek voltak, ök csak laká­sukon fogadták vendégeiket, meglehetősen alacsony órabé­rekért, ami érthető, hiszen Be­nedek Júlia nyilvántartott fer­tőző nemibeteg. Rendőri szerveink orvosi vizsgára vitték, majd nyilván­tartásba véve, állandó egész­ségügyi ellenőrzés alatt tartják "Í)kct. Jobb, ha nem ismered meg! A koratavaszi napsugárban iEgy kis vidámság Lázár Sándor 32 éves egyén munka nélkül csavargón az ország különbö­ző részein és a tatabányai bányászok nevében 40 napos sztrájkra uszított. En­nek anyagi biztosítására pénzt, élel­met gyűjtött. Az úgynevezett „jó tolvajok” közé tartozik, hiszen min­denütt kijelentette, hogy egy-két fo­rintot ne adjanak, hanem legalább „húsz—harmincnál kezdjek”. Az így szerzett pénzt aztán megitta. A nevezett jelenleg a békéscsabai városi kapitányság fogdájában várja a „Jósorsát”. 6 békés megyei népííjsAg Iíoratavasxi napfény­ben úszik a még itt-ott havas, j latyakos utca. Fent a dombon a : sárgára festett gyopárhalmi régi iskola. Csendesség, üde levegő, szabadon szárnyaló képzelet, sok remény, a nagyon bús október, november után. Es jön, jön a ta­vasz. Ezzel telve lépek be Mihály ' Jánosék kapuján. I * A konyhában enyhén zsibong az élet. Sok Itt az istenál- ! dás: a gyerek. Ilonka a legkisebb, j kétéves múlt. Igen aranyos. Aztán sorrendben: Emilia, Erzsi, Julian­na, Rozália, András következnek, mindannyian tizennégy éven aluli­ak. Pál és Mária nagyobbak, isko* kihagyottak. Kilenc élő. egészsé­ges, életre való gyermek. De va­laki hiányzik. A legnagyobb, a 19 1 éves Jancsi fiú. külföldre ment. Megszökött. Hej, ha tudná, mily nagy fájdalmat okozott. Szomba­ton este is, ahogy Mihály néni MA- gocsról hazaérkezett, kezébe vette Jancsi fényképét és csak sírt, sírt.. Miért ment el? Visszajön-e a családi körbe? Van-e halvány re­ménysugár arra. hogy valaha újra ölelik, csókolják a szülők, a test­vérek? Ha tudná Jancsi- mily sokszor vannak kézben a Francia- országból írott kedves sorok, me­lyekből itthon választ akarnak ki­olvasni minden aggodalmukra: Kelt 1956. XI1, 2. Kedves Szüleim! Tudom, nagyon sokat aggód­tak irántam, én már mást nem tehettem, tudtuk nélkül kül­földre léptem... Most itt egy tá­borban vagyunk, ahonnan nem- solcára Amerikába megyünk. Én egy kislánnyal szöktem és azzal is akarok maradni... 25-én este fél tízkor léptem szabad földre... Nagyon sokszor csókol min­denkit fiúk: Jancsi Kelt 1957. 1. 4. Drága Szüleim és Testvéreim! ...Nagyon kérem magukat, ne haragudjanak rám, mivel eddig neveltek és most hagytam ott magukat, már amikor saját lá­bamon el tudtam indulni. Már üzentem rádión is a Pásztor kiskutya jeligére..-. Most itt va­gyok Franciaországban, több mint valószínű, ha tudok Nyu- gat-Németországba fogok men­ni. Különben egy kislánnyal vagyok, akivel úgy jöttem, hogy idővel a feleségem lesz. Csabai a kislány, de nagyon rendes... Itt még mint kazánfűtő vagyok, de egyelőre ez is jó... Maradok szülői szeretettel fiúk: Jancsi Kedves Húgom, Marika! ...Tudom, meglepő volt szá­modra is ez az eset, de* már mindegy, ez megtörtént. írod, menjek haza mielőbb. Kis hú­gom nem mehetek egyelőre, de azért bízom abban, hogy nem­sokára otthon leszek. írod, na­gyon sajnálsz, mivel vasárna­ponként el-elbeszélgettünk egy­mással. Én is sajnáltam az ott­honi környezetet, de hidd el, vissza fogok menni... Most csak az otthon és az Éva bánt, ami majd idővel el fog múlni... Vol­tam magyar éjféli misén és ott a pap a magyar menekültekről beszélt, hozzá fogtam sírni. És a nevem napján, mivel Apust is nagyon sajnáltam, sírtam egy keveset, de majd megszokom... Különben már nem táncoltam Szilveszter óta, ami tudod ne­kem egy fájó pont... Csókollak, szerető bátyád: Jancsi Ferinek mondd meg, írjon, mivel úgy nem lesz olyan fel­tűnő. Kedves Szüleim és Testvére­im! » ...Levélben írják ...hogy meny­nyire vártak. Én nem is tudom elgondolni azt, hogy addig haza­menjek, míg Magyarország tel­jesen szabad állam nem lesz­ívta, hogy volt az Éváéknál, pe­dig kár volt ezt a fáradalmat megtenni. Arra kérem magukat, ne fáradozzanak többet érdeké­ben, mivel ő nem olyan lány, aki megérdemelné... Tudom, saj­náltok, de már nem tehetek ró­la, visszamenni még most nem akarok, csak négy-öt év múlva, már amikor annak értelme lesz... Mondják meg a rokonok- nak és a havereknek, ők is ír­janak, ha akarnak, mert innen feltűnő lenne, ha én írnék elő­ször. Mamámnak és Papámnak kívánok nagyon jó egészséget és még hosszantartó életet, leg­alább még egyszer lássuk egy­mást... Báttyáékat is nagyon sajnálom, de már ez így történt és még remélem, hamarosan ta­lálkozni fogunk... Tovább nem utazok, itt fogok maradni Fran­ciaországban és innen majd ha­marább visszatérek haza... Sokszor csókolok mindenkit, fiúk, Jancsi Ex a fiú talán itthon nem volt szabad? Ipari tanuló lehetett egy intézetben, állami pénzen. Koszt, ruházat ingyen, havonta zsebpénz: eleinte 60, végül 120 fo­rint. Ami a legfontosabb: jó szak­mát, kenyeret kapott a kezébe. Aztán a Békéscsabai Ruhagyárban műszerészként dolgozott. A havi fizetése legutóbb már 1100 forint volt. A gyakorló évének végén tartott, ezután több keresetre szá­míthatott volna. Az üzemben sportolhatott, szórakozhatott. Szabad volt 6 itthon, azt csinál­hatott, amit éppen akart...Kaland- vágyból ment el... Nincsen neki semmi bűne... Először nem akart ő elmenni, csak a lány csalta el — így mondja Mihály néni. Jancsinak mindex nem szabadság. Ha tudná, honnan in­dultunk. Ha tudná, milyen volt az élet abban a rendszerben, amely­ben született, őrzik azt a szülői emlékek. De kérjük elő a múze­umból és forgassuk csak az Oros­házi Friss Újság lapjait. 1932. de­cember 24-i, szombati számában a harmadik oldalon ez olvasható: Orosháza igen tisztelt közön­ségéhez. Én írok és ti velem sírtok. Most nem regényt írunk, nem mesét mondunk, de a rideg való kegyetlenséget véssük a homlo­kodra, hogy a nyomában kiser­kent vér lassan a szivedre foly­jon, s karácsonykor gondolj, gon­dolj az olyan borzalmasan sze­gény helyekre, ahol nemhogy lakni, de perceket eltölteni sem volna erőd. Ahol boldogság két- három hétben egyszer főtt ételt enni, ahol nagy, nagy ünnep he­tenként egyszer befűteni... Mert) ha azt, azokat látnád, kisebb pénz helyett nagyobbat, 1 kiló liszt helyett 5-öt adnál és ha akkor hallanád is a gyermeksí­rást, a férfi zokogást, látnád a néma, őrült asszonyi tekintetet, akkor felöltenéd a krisztusi sze­retet palástját s velünk jönnél, akkor látnád, hogy nem bolond képzelődés, nem őrült emberek fanatizmusa neked ünnepek alatt kellemetlenkedni... ...Nincs ruha a kis magyar tes­teken. Sokszor napokig nincs dolguk a fogaknak... Orosháza, 1932. december ha­vában. LÁZÁR LAJOS jegyző BALASSA JÁNOS áll. tanító Másnap, karácsony napján, de­cember 25-én, vasárnap az ötödik oldalon egy vers jelent meg, a- melynek címe: „Tél“. Ennek utol­só négy sora ez: Nézd, hogy nyomorgunk, fázunk, éhezünk, Hiába van most dolgos két ke­zünk, Munkát hiába kér esdő szavunk: Kenyér se jut már, mind éhen- halunk... KERESZTES LAJOS Sokat lehetne, kellene a múltról beszélni. A múltról, me­lyet negyvenötben a Kelet változ­tatott meg. Csak aki gyakorta íz­lelt jót és rosszat, az tudja az iga­zán jó bort felismerni. így van ez a szabadsággal is, azt is próbálni kell, úgy látszik meg, melyik az igazi. Nyugat!... a bűvös Nyugat!... Mire jó ez: Keletet mocskolni, s közben Nyugatot, az idegen istent imádni? Miféle hazaszeretet lehet ez? A haza hívja most minden be­csületes és hű fiát. Mihály Jan­csit is. Édesanyjánál jobban őt senki nem várja. — Szeretném, hogyha haza jön­ne a fiam... Ez a két hónap nagyon összetört testileg, lelkileg.., A- mugyis ideges vagyok és azt hal­lani, hogy többen idegösszeroppa­násba estek... Ettől félek én is na­gyon... Szeretném, ha jönne, mert még szükség van rám, itt a sok kicsi, nevelésre, gondozásra váró gyermek... Most ment el, mikor se­gíthetne... Szomorú, gyötrődő anyai arc, amelyet látok, s nem tudom elhinni, hogy akit annyira szeret­nek, annak többet érne a Nyugat? Kevesebbet a szülői ház, a családi vér? Nem hiszem, hogy Jancsi szívéről leperegne az édesanyai fájdalmas könyörgés, a hazahívó szó. Ment a levél a Rádióhoz: „Jöjj haza Jancsikám, édes, drága, jó fiam!“ Ment az anya fájdalmas szívvel, ahová csak tudott, kérte: „Segítsenek nekem!" Ment az írás Pestre a Magyarok Világszövetsé­géhez —1 hátha úgy haza jön a fiú! Jöhet! Bátran, bizalommal! Itt nem bántja senki! Jöhet, ha akar. De tudja-e a gyötrődő édes­anya, hogy hőn szeretett fia csak akkor lesz itthon, ha nagyon akar? Meri lehet, hogy külföldön igyekeznek gátat vetni ennek! Vi­szont: legyőzi ezt az igazi hazasze­retet. Az igazi honszeretet, mely magában foglalja: hogy szeretem édes szülőanyámat, édesapámat, testvéreimet, barátaimat. A föl­det, ahol születtem, gyerekesked- tem. A földet, ahol szerelmem nyi­ladozni kezdett és ahol a faluszéli temetőben őseim pihennek. . Beteszem magam után Mihályék kapuját. Úgy érzem, a koratavaszi napfénybe árnyék is vegyült. Nehéz az én szívem is, pedig ezek az emberek nem roko­naim. Mégis: magyar testvéreim. Ez az aggódó, gyötrődő néni, mint­ha az édesanyám lenne, aki sajnos már nem él. Vígasztalom őt. És kí­vánom, óh! ez az édesanya, ez a Jancsi fiú bárcsak erős lenne... Van rá remény... — ha — ii becsületes megtaláló Két rovottmúltú beszélget: — Hiába, mégis csak a becsüle­tesség fizeti ki magát a legjob­ban! — És éppen te mondod ezt? — Hát persze! Tegnap loptam egy karperecét. Nyolcvan forintot kínált érte az orgazda, erre visz- szavittem a gazdájának, mint be­csületes megtaláló és 200 forintot I adott. Már nem változtat a helyzeten Az ifjú költő szuggesztív erővel j szavalja barátjának: — Csak akkor tudják meg az emberek, ki voltam, ha megha­j lók. í Igen — feleli barátja megnyug­tatóan —, de téged ez ne aggasz- ' szón. Te már akkor biztonságban leszel. Katonadolog A bíró szórakozottan kérdi a vádlott személyi adatait: — Hogy hívják? — Bukta Julia — Foglalkozása? — Szobalány. — Katona volt? — Volt, hogyne kezitcsókolom, kettő is. II — Ez az ember tette tönkre a családi boldogságomat. . ^ — Megszöktette a feleségedet? — Á, dehogy. A szakácsnőmet szöktette meg és azóta a felesé­gem maga főz. Megváltozott ízlés — Szervusz öregem. Hallom, megházasodtál. — Igen. Tudod nem ízlett a vendéglői koszt. — És most? — Most már ízlik. Régiség-— Parancsoljon uram. Igen ér­tékes ritkaság. A régi rómaiak idejéből való revolver. — Hászen akkor még nem in használtak revolvert! — Éppen ezért ritkaság. Az írás nem hazudik — Hogyan vádolhatnak engem okirathamisítással, mikoir a neve­met sem tudom leírni? — Hiszen nem is azzal vádol* ják, hogy saját nevét írta le, ha* nem a másét.--------------s o e-------------­Ap róhirdetések Eladó törzskönyvezett, nagy tejhoza* mú, szimentáli, nehézhasas tehén. Ér* tekezni: Csanádapáca, Tanya 215. özv. Vrankáné hölgyfodrász ismét dolgozik: Orosháza, Ond utca 16. Az Orosházi Gépállomás elektro-vil* lanyszerelőt keres. Jelentkezni a gép* I állomásnál, vagy a tanács munkaerő* J gazdálkodási hivatalában lehet. Ady iE. U. 5. j Árpádhalmán 7 kát. hold föld eladőj j Cím: Molnár József, Árpádhalom. 250-es Tornax motorkerékpár sürgő* sen eladó. Orosháza, Szentesi út 34/a* Sürgősen eladó Balassa Pál u. 19. szj két szoba, konyhás, speizos lakás. Eladó ház, Orosházán, Hegedűs útj új osztás 1057. sz. Szokolai Sándor. Az Orosházi Építőipari Ktsz eladja négy darab félmura lovát, teljes fel* szereléssel. Orosháza, Rákóczi út 4. Az Orosházi Diana Fürdő vezetősége értesíti a fürdőző közönséget az üze­meltetési időről: Pénteken 12 órától 18 óráig férfiaknak, szombaton 12-től 18 óráig nőknek. Vasárnap 7-től 13 óráig férfiaknak gőz- és kádfürdő. Komplett hálószobabútor új állapot­ban eladó. Orosháza, Töhötöm u. 22. Szakszerű zongora^iangolást bizalom­mal, szaktudással vállalok: Érdek­lődni: Magyar hirdetőnél. Orosháza. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom