Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)

1957-02-28 / 49. szám

195“.' február 28., csütöriök BESZÉLGETÉS Nacsa János házánál Hz egyforintos tojás, iá ára lesz a hízónak. Kifizető a iehénlariás, és valóban megszűnt a beadás Szorgalmas egyéni páráséin-ik temeri Dévaványán mindenki Na­csa Jánost. Tíz kát. hold földön gazdálkodik. Alacsony termetű, nyílt tekintetű, Őszinte embernek ismertem meg. Elmondta, hogy szikes földjét digózóssal tette ter­mővé. Több éven keresztül lucer­nát termelt a javított sziken. Gyü­mölcsöst is telepített. A tagosítá­sok során csereingatlant kapott. Igaz, a jelenlegi földjének maga­sabb az aranykoronája, mint az előbbi területének. A föld is jó minőségű. Egy hiba mégis van: tá­vol esik a lakásától. Az ősszel 4 kát. hold búzát vetett Hatszáz négyszögöl területen cu­korrépatermesztésre szerződött. Most a kukorica és tavaszi árpa vetőmagot készíti elő. Az árpát rostálja és csávázáaa készíti. A kukorica vetőmagnál gondosabban jár eh Külön morzsolja a cső he- 5*** évő szemeket. Azt na ó kukocicavetűma­. cs ,k ■ derekán“ lévő sze­•>. adr jk zonöt éve ilyen „ iesaz. —össze a vetőmagot. Ehhez csak annyit mondott: meg­éri. Aki nem hiszi próbálja meg. Ebben az évben 800 négyszögöl cérnán akar magot fogrii. Érde­mes! Jól fizetnek érte, azután meg lucernás telepítéséi« ne kelljen n,qo0t vásárolni, amikor ' ér. is meg tudom termelni — mon­dotta Jani bácsi. Ezután a trágyázásról beszélget­nünk. Kifizető az állattartás, külö­nösen most, mivel nincs beszolgáltatás | Tehenünk nincs. Nem volt elég : takarmány és így eladtuk. A te- héntariással a tejbeadás salán csak ráfizetés volt. De most úgy látom, megfizetik. Két forint 30 ' fillért adnak egy liter tejért, meg maximális áron beváltható korpa­utalványt. így már kifizetőbb — tette hozzá felesége, aki egyébként nagyon indulatosan viselkedett. Megkérdeztem tőle miért olyan in­dulatos? A tojás ára végett — viaszolt. Most egy éve két forint volt egy tojás i ma pedig egy forint. Nem érd meg a tyúktartás, nincs megfizetve. Gondolkozzunk egy kicsit. Na- csáné azit mondta egy évvel ezelőtt | két forint, most egy forint egy da­rab tojás. Tehát jobb volt ezelőtt légy évvel? Nem — válaszolta. De azért most többet fizethetnének, mint egy forintot. Vitatkoztunk. I Végre megértettük egymást, hogy j miért ilyen olcsó a tejás. Egy év­vel azelőtt az első félévi tojásbe- í dást kellett teljesíteni. Kevés to- ' jás maradt szabadforgalomra. An- I nak a kevésnek pedig jó ára volt. i Most viszont nincs beadás. Sza­badpiac van. Jó ez?! Természete- I sen 'több az áru és olcsóbb a tojás. Legyen több mezőgazdasági áru. Legyen olcsó a megélhetés. Több pénz maradjon ruhára, cipőre, szó­rakozásra. Ezt akarjuk! Ha mező­igazdaságunk belterjesen gazdálko- i dik, akkor ezt még ebben az év­ben elérjük. Ezután a sertéstenyésztésről be- | széliünk. Érdemes-e sertést tarta­mi? Érdemes — mondotta Nacsa í János, csak legyen takarmány. A I múlt évben csak a háztartási szük- : ségletre hizlaltam. Ebben az évben | két kát. hold árpát és három kát. hold kukoricát termelek. Jól elő­készítettem .a talajt. Bízom abban, hogy jó termés lesz. Na és a ser- j téshízlalásban? — szóltam közbe. Abban is — mert 2—3 sertést akarok piacra hizlalni Jó ára lesz az idén a hízónak — i tette hozzá a házigazda. A falu Nacsa Jánosai terveznek. Nem akarják elhinni, hogy meg­szűnt a beadás. Ezt a rendeletet pedig a Minisztertanács törvény­erőre emelte. Megszokták, hogy irányították őket. Az új helyzetbe új módon kell beleilleszkedniük. Maguk határozzák meg, hogy mi­ből — mennyit termelnek. Szokat­lan ez a szabad kéz a gazdaság ] önálló vezetésében, de hasznos és íjó dolog: ( A jobb legeiőíertilelek érdekében... ) Rét• és legelőgazdálkodást tanácskozás Békéscsabán cA kőitíuLMH eia“ ff A h. iues szakmában Csanád- anácón eddig nem volt „maszek“' kisiparos. A vevők csak központi elárusííóhelyen. vásároltak. Ezt a földművesszövetkezet üzemeltet­te. Az áruda kimérője éveken ke­resztül mosoly nélküli volt. Egy kiszolgálást a következőképpen bonyolított', le: Vevő: Köszön, jó reggelt kívá­nok. Milyen húsféle van? Elárusító: Marha és sertés. Vevő: Kérek egy kiló marhát. Elárusító: A vevő megkérdezése nélkül, szótlanul levág egy kiló- nyit, mérlegre csapja és már mondja a hús árát. A vevő fizet és arra gondol, hogy mit főzzön abból az egy kilo­gramm marhahúsból. Az uram­mal úgy beszéltük meg — tépe- lődvk magában, hogy levesnekva- ló húst vásárolok. Ezzel szemben sovány, csontnál külit adtak. Sok háziasszony így sietett ha­zafelé, tele gonddal. Hogyan is főzze meg? Ma ez a helyzet már megválto­zott. A kiszolgáló udvariasabb, előzékenyei*) lett. Az elmúlt hét szombatján a következő módon szolgába ki a vevőket: Az áruda előtt nem állt senki sorban. Egy-két járókelő nézett csak be a boltba. A hentes fogad, ja. Most éppen egy nő lépett be. — KezitCsókolom! Tessék pa­rancsolni, mivel szolgálhatok? Vevő: Hirtelen meglepődik, el­pirul. majd jó reggelt kíván és egy kilogramm sertésoldalast kér, tütni valót. Elárusító: Leakasztja az olda­last. a szögről, megmutat ja a vevő­nek, udvariasan rámosolyog, s megkérdezi: jó lesz? A vevő rövi­den válaszol, igen. A húst ezután mérlegre teszi, gondolkozik egy kicsit, majd bemondja az árát, Áitk r' I utaiui becsomagolja az árut, a ve- ■ vő fizet. A hentes újból „tevág“ 1 egy nagy keaitcsókolornot. A vevő boldogan siet hazafelé, j nem tudja eltalálni, hogy miért | ez a nagy udvariasság? Boldogan : mondja férjének: végre egyszer j olyan húst kaptam, amit mégbe- ! széliünk a mai ebédre. A váratlan fordulatot, ami be­j következett a kiszolgálásban, egyik asszony elmondja a másik­nak. Gondolkoznak, miért olyan i udvarias ez a Zsilák? I • • .... Nem tudják? Megmondjuk. Mert van egy „maszek" hentes is és meg akar­i ja tartani a vevőkörét. A GYULAI BÚTORIPARI VÁLLALAT használt bútorok újrafestését olcsó áron vállalja. Gyula, Corvin u. 13. sz. alatt. Békéscsabán az irodaház­ban a legelő javításáról és hasznosításáról tanácskoztak a szakemberek és a megyei legel­tető bizottságok elnökei. Fon­tos szakmai feladatokról és mód­szerekről tájékoztatták a jelenlé­vőket, a Vízügyi Igazgatóság, Er­dőgazdaság és Talajjavítást Válla­lat szakemberei. Boros Péter, a megyei állattenyésztési osztály dolgozója ismertette a Békés me­gyei legelők helyzetét. Dr. Gruber Ferenc, a Szarvasi Öntözési- és Rizstermei ési Kutató Intézet tu­dományos munkatársa előadásá­ban felajánlotta a tudományos munka segítségét. Bejelentette, hogy az ÖRKI szívesen ad ellen­szolgáltatás nélkül vetőmagot Bé­kés megyében fcinemeslMt kü­lönböző fűféléikből roagteondés céljára, hogy a legeltetési bizott­ságok a magvakból pénzhez jus­sanak. Elmondotta a híres kutató, hogy örömmel rendeznek a kuta­tó Intézetben pásztor tanfolyamo­kat és nevelnek „legelőmestere­ket.“ Dr. Gruber beszédében hang­súlyozta, hogy az AUöldön nyár derekán sokkal nagyobb a takar­mányszükséglet mint télen, mert té­len tárolnak a gazdák takarmányt, nyáron pedig a legeiőre számíta­nak. Ez viszont az elmúlt években nem volt kielégítő. Javaslatba hoz­ta az értekezlet részvevőinek, hogy minden legeltetési bizottság kezdje meg ki* területen a legelő­javítási kísérleteket. így meggyő­ződnek arról az állattenyésztők, hogy legalább négy-nyolc mázsá­val növelhetik- kafco holdanként "a fűhozamot még a szikes talajon is. Hozzávetőleges számítások szerint, ha az elkövetkezendő tíz év alatt kb. tíz ezer holdon legelőt megja­víthatnánk, lényegesen megkönnyí- tenénk az állattenyésztést Békés megyében. Ez a megjavított terü­let például évente 30 millió forint többletbevételt adna az állattar­tóknak. Kovács Gábor ugyancsak az ÖRKI dolgozója javasolta, hogy a a legeltetési bizottságok legalább féf-fél holdon vessenek kaipáslu- cemát a jövőben. Egy év alatt annyi magot ad ez a terület, hogy a következő évben már 3 holdat vethetnek takarmány céljára. Be­szédében hangsúlyozta, hogy Bé­kés megyében a lucematermesztés őshazájában elhanyagolták az u- tóbbi években a pillangós virágú növények termesztését, ezért velő­mag gondokkal küzdünk. A legel­tetési bizottságok sokat segíthet­nének ezen a bajon. Végül számos értékes hozzá­szólás után tíz tagú Békés megyei legelőgazdálkodási bizottságot ala­kítottak. Elhatározták, hogy a le­gelőgazdálkodási alap megterem­tése érdekében a gazdáktól éven­te minden legelőre kihajtott tehén után három — a sertések és bir­kák után pedig egy-egy forint le­gelőjavítási hozzájárulást kérnek, ami a megyében egy millió forint­nyi bevételt jelentene, s ez komo­lyan- segítene a rét- legelőjavítási gondok anyagi részén. — Az állami gazdaságok szűkös abrak-takarmány helyzetének ja­vítására több ezer vagon takar­mányárpa érkezett a Szovjetunió, bél. Ezzel a segítséggel az állami gazdaságok minden takarmányo­zási igényt ki tudnak elégíteni. Különösen a sertéshízlalás szem­pontjából fontos a most kapott ta. karmányárpa, mert több tízezer sertés hizlalását teszi lehetővé. Fénykép Emlékeznek még Orosházán, a Ret on palota nyilaskeresztes irodá­jára, ahol tevékeny testvérként működött Verasztó I^ajos. fodrász. Pusztaszeri utca I. szám alatti lakos. Hosszú évekig csendes volt eztán „Lajos úr.“ Október 29-én reggel azonban reggeli és felöltő nélkül rohant a tanácsilázára, hogy hűségéről biztosítsa a „for­radalmi tanácsot.“ Társaival együtt percek alatt elzavart egy osztályvezetőt, majd ajtónállóként működött az udvaron. — Főnök vagy még te piszkos alak?. — kiáltott rá egyik közin­tézményünk vezetőjére, majd ész- revette, hogy felesége a Kossuth- szobomál áll, karján az otthagyott felöltővel. Néhány pillanatnyi ha­bozás után. fájós lábait megha­zudtoló futással termett a szobor­nál. Mintha stafétabotot vett volna át, bújt a kabátba és ro­hant, rohant vissza, otthagyott őr­helyére. Úí magyar szabadalom; a permefezve-porozva csávázó gép A Mezőgazdasági Gépkísérleti | szükségletüket megcsávázhatják s Intézet műhelyében bemutatták a ; nedves csávázási, procsávázásí, s I magyar^ gépgyártás^ új szabadat- a kettőt kombinálva is nagy potn- i , tos&ággal végzi el. Teljesítménye j napi 300 mázsa, vagyis körülbelül a régi kosaras mát, PC-típusú permetezve-poroz- 1 j va csávázó gépet. Három évi kí- j sérlet után a múlt évben elkészí­tett’mintapéldányokat ősszel már ] több gazdaságban igen jó sikerrel | rendszerű csávázásinak, s a szá- üzemeltették. mítások szerint annyival olcsóbb |. Az új géptípus legszámottevőbb "a munkája, hogy a gép egy őszi előnye, hogy segítségével a gazda- I idényben megtéríti beszerzési költ­ségük napok alatt egész vetőmag- i ségét. szemgyógyítás A Szegedi Orvostudományi I jesen el nem pusztított kötőhér- Egyetem szemészeti klinikáján — j tya-maradványokat hátrább csúsz. ! új műtéti eljárással — sikeresein i tátják, s az így szabaddá vált fe­! gyógyítják azokat a betegeket is, lül*tet ***??> ™ik * szá^J akiknek szemében trachoma kö- vett "^hártyával. A szegedi szemklinikán ezzel a műtéttel, a- vet kéziében már nagy mértékben nél^t nákmk alkalmaztak elö­j elpusztult « kötőhártya. , Baör a ^igm, már sok remény­Az új eljárás szerint a | télén esetben mentették meg ezzel ; szegedi orvosok a szem belső a trachoma utókövetkezményeivel i felszínén a betegség által még tel- ■ sújtott hetegek látását. Fegyvert találtak Orosházán Február 10-én egy 12 éves kis­fiú jelentése alapján a rendőr- ; ség eldobott fegyvert talált. A Vörösmarty utcai általános isko- i la udvarán, a kerítés mellett ta­láltak meg egy TT pisztolyt 7 da­rab tölténnyel betárolva. A rend­őrség a nyomozást megindította, hogy kézrekerítse az eldobott fegyver volt tulajdonosát. A személyvonatok közié* kedés- menetrendjét, ai) országos áltat- és ki­az 1957. évi ütemtervét, a Békéscsabai Építők-Előre N.B. II. csapatának tavaszi bajnoki mérkőzése­inek műsorát és számos egyéb köz­érdekű tudnivalót közöl, tartalmas* ízléses kivitelben, kétszin nyomásban a Békés megyei Népújság útmutatója. Kapható március *»-től a megye valamennyi postahivatalánál, postás- kézbesítftné! és hírlap­árusnál. Ára Z*— forint. BÉKÉS MEG VEI NÉPÚJSÁG 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom