Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-03 / 29. szám
Hz MSZMP a proletárdiktatúra pártja ítotzáxzólátt a ,.l*á rí" <*. cikkhez Néhány héttel ezelőtt a Nép-1 ja a leplet azokról, akik szocia- újeág egyik hasábjában megjelent lizmusról fecsegtek párt nélkül. ,.Lehet-e szocializmust építeni j Ebből az alapvető igazságból kell párt nélkül“ cikk úgy gondolom, I kiindulni a párt szükségszerűsé- csak körvonalazta ezt a kérdést, j gét és ..időszerűségét“ illetően, s nem bocsájtkozott részletes lej- j Ámde ezzel még nem jutottunk tegelésekbe — jóllehet, ez nem i ej a kérdés teljes kifejtéséig, is volt a feladata — mindeneset-1 Napjainkban, amikor pártunk, az re a cikkből következtetni lelte- ; ^jgzMP szervezése folyik váró- tett a párt szükségszer őségé» e. a sokban és falvakban egyaránt, szocializmus építésének időszaka- mindig találkozunk ellenálló. lássál, közömbösséggel, noha ez a Ahhoz azonban, hogy világos ; párt az ország vezető pártja. Ez választ adjunk erre a kérdésre, a párt az ellenforradalom leveré- egy kicsit mélyrehatóbban és na- sével egyidőben szerveződik, e gyobb részletességgel kell foglal- [{őzben erősödik, szilárdul, s koznunk ezzel, annál is inkább,; jgy eleve megvan az erkölcsi mert az ellenforradalom alatt alapja tömegbefolyásának, a magukat szocialista demokra- ] , tizmus talaján álló elemek - a- . Omzagunkban e^re no az er- hogy magukról ezt hangoztatták, ^odés■ a politika, etet .rant, s párt nélkül akartak szocializmust ezzel növekszik a part szerepe, építeni, ezért, ahol tehették, szét- teientösége. Az ellenforradalom verték a párt szervezeteit. j e™Ve1’ ország politikai felebredesevel a partnak múlna- Nem minf hogyha ezeknek az j tatlanul talpra kellett állnia. Ma elemeknek akarnók bizonygatni a ;i7 erőket kötetlenül elő kell képárt szükségességét a munkásosz. ■ saíteni az ellenforradalom politi- tály harcában, nem, erre nincs j ^ megsemimásífésére. Ez a kiszükség! A dolog a marxizmus— | a|aicuit helyzet új, nagy felada- leninizmus alapján, a munkásosz- j ^okat állít munkásosztályunk elé. tály helyzete szempontjából ve- j tődik fel. elóljáróndani, hogy | ak nemcsak ni mindenki ellen, akár ellenség, akár jóbarát, aki akadályozni akarja e feladatok megvalósítását. j Megszervezni a városban, a faluban, az üzemben, tsz-ben, ÁG-ban az MSZMP-t, ez most a feladat, hogy munkásosztályunk méltóképpen be tudja tölteni történelmi hivatását országunkban is. Minden városban, üzemben és tál un. egyaránt csoportosulnak a kommunista munkások; mindany- nyian, akik hisznek a párt, az MSZMP szükségességében. Ezek az elvtársak féltve őrzik új pár- j tunkat a'z MDP-ben elkövetett í hibás módszerektől. Mint mond- i ják; nincs szükség arra, hogy nagy taglétszámot hajhásszunk, I ennek helytelenségéről meggyő- j ződhettünk az MDP idején. Lé- i nyeges a párt minősége, az, hogy a helyi szervezetekbe tömörült ’ elvtársak felismerjék annak az j ügynek fontosságát, amelyet szol- | gólnak és kitartóan végezzék' | munkájukat. I Tehát a párt további növekedé- J sének, szilárdításának feltétele, a ; helyi pártszervezetek létrehozása ! — ahol még nincs — s a szétszórt | helyi szervezetek tevökenységé- | nek egyesítése a felsőbb pártszer. ; vek által. Ez most az új párt szervezésének fő feladata. tésének időa kapitalizkivívása t harcában Meg kell szilárdítanunk a hatalmat, át kell szerveznünk egészségesebb alapokra népgazdaságunkat, meg kell ja- vitani a mun kasok életkorúi- i Az MSZMP a proletárdiktatjára. — egybe ménj eit,, emelni a munkabért. lóra pártja. A kommunisták gyökeresen megjavítani a mun- ilyen új pártot akartak makásOk helyzetét gyárakban, üzemekben, bányákban. Mind. gUiknak. Most a kommunisták | ilyen párt építésén munkólkodehhez olyan pártra van szökésik a munkásoknak osztállyá I ség, amely egyesíteni tudja való szervezkedésük és pártjának ezeket az erőfeszítéseket és ha ^létrejötte. E párt nélkül a munkásosztály nem képes felszabadítani önmagát és vele együtt az j egész elnyomott népet a tőkés já- j __________ ro m alól, következésképpen nem Aki azt hiszi, hogy e feladatok képes a kommunizmus első és megoldhatók pórt nélkül, az elke- második fokán vezetni a társa- rülhetetlenül zsákutcába jut. Ma dalmat. Tulajdonképpen ennek népgazdaságunk helyzete sokkal bizop’d lása ma, amikor a mim- bonyolultabb, mint 1 osn 1 c/vl. kell, az ellenség elten tudja irányítani a népi demokratikus rendszerhez hű dolgozókat. nak. Nem szabad természetesen megfeledkeznünk arról a körülményről, hogy az MSZMP most. van szervezőben és még korántsem számolt le a múlt káros hibáival, az ellenforradalom politikai irányzatával, mely minden erővel igyekszik a kibontakozást gátolni. Az üldözések, a súlyos csapáon belül a vezetés- súlyos hibák elle- korpnounisták meg- .ükcLAz üldözések s meggyeiig!thették szervezeteink erejét, a kommunistákat és legsemmisíteni nem i a fellendülés, a egélénkülése tapasz- communista munkó- mindenütt erélyesen ika a helyi MSZMP megalakítására és e. TAKÄCS JANOS hisznek a fejlődés objektivitásában, amely feltétlen meghozza a szocializmus győzelmét a kapita- lizmt» felett, úgy gondoljuk, nem svtfkséges azt bizonygatni, hogy van-e a munkásosztálynak pártra szükség, hogy történelmi hivatását valóraváltsa, hiszen ezt eldöntötte a történelem. És hogy mindjárt a legfrisebb példával éljünk és bizonyítsuk, hogy nem lehet párt nélkül szocializmust épí. teni, emlékeztetjük azokat — a- kik a szocializmusról zemgedez- tek hangzatos frázisokat — az elmúlt idők eseményeire. Egyesek szocialista demokratizmusról fecsegtek, s közben ahol tehették, szétverték a pártot, Rákosi—Gerő ellen indított ürügy alapján. És most kérdezzük: mi lett ebből? Ellenforradalom, amelynek akar- va, vagy akaratlanul maguk is támogatói voltak. , azt, hogy csak az lenet igazan munkásérzelmű ember, aki a pártban van. Nem erről van szó. De a pártnak igen is befolyással kell lennie — a meggyőzés minden eszközével — a munkásokra és szerveikre, hogy azok közeledjenek a párthoz és önként elfogadják politikai vezetését. Akik most akadályozzák, vagy ! a semlegesség, a közömbösség j álláspontján állanak a párt- szervezet kérdésében, közömbösséget tanúsítanak a párt léte, vagy nem léte iránt, azok akarva, vagy akaratlanul alárendelik a dolgozókat a pofimé. a történelem igazolja a marxizmus—leninizmus tanítását a párt szükségességéről és lerántgári ideológia befolyásának, mert a párt szerepének minden lekicsinylése egyszer s mind azt jelenti — teljesen függetlenül attól, hogy valaki akarja ezt, vagy sem —, hogy a polgári ideológia hatása erősödik a dolgozókra. Éppen ezért a pártnak kötelessége a munkások élére állni, szocialista tudattal megtölteni mozgalmunkat, s lankadatlanul harcolFIGYELEM! Gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és földművesszóvetkeze- tek! A Mezőgyám Gépállomáson aratógépek, vetőgépek, és egyéb régi típusit traktorok alkatrészei és golyóscsapágyak kaphatók. Megtekinthetők munkanapokon 8—12 óráig a Mezőgyáni Gépállomáson. vásároljon a Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat kiadványaiból: T ARZAN-sorozat, HORGOLÁS, HÍMZÉS, VARRÁSMINTA és egyebek! Kaphatók: Békéscsaba, Sztálin u. 4. sz. alatt. OUtóbeű úisÁQlapok II. Egy-egy ember, vagy szervezem igazi célját cselekedetei mulat* ják meg. Egy újság igazi céljáp ís „cselekedeteiből“, a benne kije- jezett eszmei morvdanivalópái lehet megismerni. Az nyilvánvaló, hogy az újság tájékoztam orgánum, de ezen kívül bizonyos cél el* érésére — hogy úgypróndjam — ösztökéli az olvasót. Nevezetesen, a Népújság & szofiimizmus irányába „ösztökéli“ olvasóit azzal, hogy bizonyos okfejtésekkel bizonyítja, miért a szocialista társadalomban lehet csak az emberek általános jólétét megteremteni. Apropó: hiszen a „Független Újság“ szerkesztői is a szocializmust deklaráltak lapjukban. A december 9-i számban közölt nyilat* hozat is ezzel fejeződik be. Ugyancsak a december 9-i szám első ol* dalán is erről írnak. A mondat így hangzik: „A munkások... szocializmust akarnak — ezt a százszor szent és áldott akaratot senkinek sincs joga se eltulajdonítani, se bepiszkítani.” Gyönyörű! Mármint a fogalmazás, mert a „cselekedetek“, az okfejtések annál furcsábbak. Olvassuk csak el Lengyel Lajosnak a december 20-i számban megjelent költeményét, melyben ilyen sorok találhatók: ...Fáj az életóm. S hogy élek-e még, mindegy énnekem...’1 Ha a munkásokba sikerülne beoltani ezt a halálhangulatot, aligha építenénk fel Magyarországon a szocializmust. Aligha kell bizonygatni, aki kötelet illesztget a nyakára, az nem igen gondol senkire már, nemhogy a szocializmusra. E vers sorai pedig nem r.Z életigenlést plántálták az emberekbe, hanem az életutálatot, a ha- <■ tál vízióját. Ez a deklaráció és a cselekedet közötti különbség a „Független Ujság”-nál. Szó se róla, szerkesztői nem is nagyon törték magukat, hogy a szocializmus építésének módjáról szóljanak. Meglehet, hogy valami csodában hittek, hiszen különös elveket vallottak a marxista—leninista pártról is, mint olyanról, amely egyedül képes arra, hogy a szocialista társadalom megvalósulásához vezesse a munkásokat, éppen azért, mert olyan tudomány vezérli munkájában, mellyel egyetlenegy párt sem rendelkezhet. Gondolom, hogy elvi állásfoglalásnak lehet tekinteni a december 20-i számban megjelent cikket, mely a felelős szerkesztő, Kiss Béla tollából ered. Többek közt ezeket írta: „A pártnak meg kell újhodnia elveiben, tagságában... az igazán elvhű emberek is csak olyan párt mellé sorakoznak fel, amelyben a lenini eszmék uralkodnak...” Az ördögbe is! Eddig úgy tudtam, hogy a kommunista pártok lenini elvek alapján működtek, csupán az MDP lett volna ez alól kivétel? És — amint az idézetből kiolvasható — Kiss Bélának komoly aggályai vannak erre vonatkozóan az MSZMP-t illetően is.-.MjiVitíl»'* A*--. •■■■ t • t tv: a>.M ,.»• »OSt» Vajon a 12 esztendő alatt Magyarországon elért gazdasági és kulturális eredmények csak úgy spontán jöttek létre? Vagy talán a bukott tőkések, földbirtokosok és bankárok vezették ki az országot a háborús nyomorból, és irányították a népet a szocialista alkotó munkára? Ezt azt hiszem a „Független Újság“ szerkesztői sem mernék állítani. Ha pedig nem, akkor valami erő csak volt ebben az országban, amely erre képes volt! Az is köztudomású, hogy sem Slachta Margit, sem Pfeiffer Zoltán, de még Kéthli Anna sem a marxizmus— leninizmus talaján állt, akik egy tálból cseresznyéztek és cseresznyésnek ma is a tőkésekkel. (Igaz, most az amerikai tőkésekkel, akkor pedig a magyar tőkésekkel.) Szóval: vagy az egyik, vagy a másik. Csak kétféle út van: Vagy a marxizmus— leninizmus talaján haladva a szocializmushoz, vagy a tőkés tali jón haladva a kapitalizmushoz. Harmadik út nincs! Nyilvánvaló ezek után, hogy Magyarországon is csak egyetlen erő, a kommunisták pártja volt az, amely a szocializmus irányába vezette a dolgozókat. Hogy gyakorlati munkájában: politikájában, és gazdaságpolitikájában súlyos torzítások voltak az utóbbi években, ezt láttuk, éreztük és az MSZMP az, amely e torzításokat — cselekedetei világosam, mutatják ezt — megszünteti. Azért képes ~ erre,mert következetesen alkalmazza a lenini elveket, amelyekre az idézett cikk szerzője hivatkozik. Ebből is látható, hogy a cikk szerzője — aki egyébként évekig élvezte a párt bizalmát — a lenini elvekkel kevéssé ismerkedett meg, s kissé hasonlít azokhoz, akik demokráciáról fecsegtek, sőt szocialista demokráciáról (mint ahogyan ezt a ..Független Újság is tette) és — enyhén szólva — nem volt egy szavuk, hogy megkérdezzék: vajon mit keresett október 23-a után a magyar közéletben Eszterházy és Mindszenty. Ügy látszik, a cikk szerzője által ismert lenini elvek ezzel is össze- egyeztethetők.(?l) Valami ilyesminek kell lenni, mert sem ebben, sem másik „elveket“ rögzítő cikkben a „Független Újság” szerkesztői nem mondjak meg, hogyan kellene a szocializmust felépíteni. Mert ugye, ha nem is vagyunk Leninek, valami kicsit csak lehet mondani erről, legalább is a lenini elvek gyakorlati megoldásáról. (Ez talán van annyira fontos, mint a senki által nem érteit elvekről beszélni.) Ellenben ott van a „tanács“, tagságában is meg kelt újhodnia az MSZMP-nek. Ügy gondolom, hogy Itt is a lenini elveket helyes követni, mégpedig úgy, az MSZMP legyent'a munkás- osztály pártja, foglalja magába a munkásosztály legöhwdáiosabb fiait, a parasztság, értelmiség legjobbjait. A „megújhódás“ követelése természetesen helyes, mégpedig abban az értelemben, hogy ne legyenek a jövőben a párt tagjai a karrieristák, az álhatatlanok, mert ezek eszközeivé válnak az ellenségnek. És csak természetes, hogy ne legyenek a pártnak tagjai az ellenséges elemek, hogy a párt teljes erejével, egységesen küzdhessen a szocializmusért, a nép jólétéért. És amint eddig Is látjuk — nem eredménytelenül küzd. mégpedig azért, mert a lenini elvek vezérlik. (Folytatjuk.) CSEREI PÁL BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5
