Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 22. szám

1957. január 2,1., vasárnap Tanuljunk tőlük Talán minden ember ismeri és szereti Mezőberényban Mada­rász Pált és feleségét. A községi MSZMP párthelyiségében talál­koztam velük. Mindketten tapasztalt emberek. Madarász elvtárs sok szenvedésen ment keresztül életében. Ki­csit nagyot hall és a beszélgetés megkönnyítése érdekében kis ké­szülék segíti a jobb hallásban. K érdesemre egy cseppnyi morzsát ad életéből: „Én 1919-ben résztvettem a Tan&csköztársaság kivívásáért fo­lyó harcban — sorolja életét. A f irradalom leverése után a fehér terror börtönbe vetett. Kínoztak, faggattak, de osztályomat nem árultam el. 1931-ben elsők között léptem a SZDP-be, a munkásosz­tály akkori legális pártjába. Résztvettem a munkásosztály minden megmozdulásában. 1944-ben a nyilasok újból börtönbe vetettek. A szovjet elv­társak szabadítottak ki. A felszabadulás után ott voltam azok kö­tött az elvtársak között, akik a MKP-t megalakították. Azóta is minden munkában részt vettem, ami a párt ügyét szolgálta. Soha nem vágytam pozícióra. Amit tettem meggyőződésből tettem. Az októberi eseményeket megelőzően már hónapokkal azelőtt ügy láttam, hogy valami nincs rendben. Mind többen olyan kérdé­seket vitattak és hangoztattak — egész nyíltan —, ami a párt és a kormány ellen irányult. Ügy láttam, mindinkább bomlik a párt egy­sége és elsősorban a legfelsőbb vezetésben, ami kihatott a vidéki pártszervezetekre is. Éreztem, hogy ez nem vezet jóra, hogy az el­lenség ezt a helyzetet kihasználja. Községünkben is egyre élesebb lett az ellenség hangja. És amikor az októberi események hullá­ma elérte községünket is, az ellenforradalom itt Is megkezdte mun­káját. Október 30-án engem és feleségemet letartóztattak. Bűnül rótták fel, hogy elsők között voltunk, akik 1944-ben a kommunista pártot szerveztük. Jobb belátásra akartak bírni bennünket, hogy hagyjunk fel a párt szervezésével. Nem sikerült nekik, nem tudtak megtörni. Az események után feleségemmel együtt újból elsők kö­veit voltunk, akik az MSZMP-t szerveztük“ — fejezte be Madarász elvtárs mondanivalóját. Madarász Pálné elvtársnő az anya büszkeségével még hozzátet­te: mi szóval, meggyőzéssel harcolunk az erős pártért, de a két fi­am a karhatalomban fegyverre] a kézben védik a munkáshatalmat. Mikor ránéztem a két idős harcosra, és hallgattam szavaikat, arra gondoltam, hogy a fiatalok tanulhatnak a két elvtárs harcos életéből, példát vehetnek az ő igazi útjukra®, akikre büszke lehet a párt, a munkásmozgalom, . N. S.-----------—rZzz »Q. Őrize tbe vették Tardos Tibort és Háy Gyulát fl äeüiQyminiszteriuin közleménye „Jj-c»; f Ellenforradalmi cselekmé­nyekben való részvétel súlyos gyanúja alapján a Belügymi­nisztérium illetékes szervei őrizetbe vették Tardos Tibor, Varga Domonkos, Háy Gyula, Lengyel Balázs és Zelk Zoltán írókat, Novobáczky Sándor és Lőcsei Pál újságírókat. A letar­tóztatottak ellen büntető eljá­rás indul. —----------------g Pá r h'rek tjjabb pártszervezetek »lakúinak Battonyán A kond&ro si EPOSZ A gyulai gépállomás munkásai a jövőbe néznek A Gyuláról Dobozra vezető úton az apiró házak soréból már messzitől szembetűnik a kőke­rítéssel körülvett tágas terület, ahol a gépállomás modern új épü­letei hirdetik mezőgazdaságunk egyre fejlődő gépesítését. A tágas udvaron rozsdagátló festékkel be­vonva sorakoznak az ekék, bo­ronáik, tárcsák stb. A kapu mel­lett épült Irodától kissé távolabb emelkedik a hosszú szerelő-javító műhely, a gépállomás szíve. — A Gyulai Gépállomást az októberi-novemberi események súlyosan érintették — mondja Boros János, a gépállomás fiatal főmérnöke, aki jelenleg egyben az ideiglenesen megbízott igazga­tó is. — Gyulán az ellenforrada­lom talán még erősebb volt, mint a megye más helyein. Nálunk mű. ködött legtovább az úgynevezett forradalmi bizottság. Nem volt olyan nap, hogy ne kereste vol­na fel a gépállomást a forradalmi bizottság valamilyen céllal. A fenyegetéstől kezdve, a féktelen uszításig mindenen ke- I Mindent elkövetnek, hogy a gép­resztül mentek. A hatás nem ma- ' állomás a jövőben gazdaságosan radt el. Többször leálltunk. Meg- 1 dolgozzon. Belátják, hogy az az bomlott a munkafegyelem. Az • állapot már tarthatatlan volt, események a munka dandárjában i hogy a gépállomások évről-évre következték be, így sajnos a múlt j hatalmas ráfizetéssel dolgoztak, évi tervet csak 80 százalékra tud- Az átszervezés során mintegy tűk teljesíteni. Nagy harcba ke­rült például az is, hogy a vetést elvégeztük. Most már aránylag nyugodtság van a gépállomáson. November óta folyamatos az erőgépek javí­tása. Eddig harmincnyolc erőgépet javítottunk ki és jelenleg három van javítás alatt. A többi erőgé­pünk jelentős része új, vagy nem régen volt főjavításon. Elmond­hatom, hogy jelenleg jobban ál­lunk a téli nagyjavítással, mint a múlt évben ilyenkor. A javítási munkákon kívül szinte folyama­tosan huszonöt gépünk szállít és — amikor a fagy nem akadályoz negyven dolgozó lett elbocsájtva. E’sösorban olyanok, akiknek nem volt meg a megfelelő szakmai felkészültségük ét akik aránylag jobb szociális körülmények kö­zött voltak. A gépjavítás eredmé­nyességéről B”ól elmondotta, hogy ehhez nagymértékben hoz­zájárult az, hogy a műhely mun­kások, akik eddig nagyon ala­csony bért kaptak, most a leg­újabb rendelkezések alapján igaz. ságos bérezést kapnak, amivel az itt dolgozók megelégedtek. Ez meg Is mutatkozott a mű­helyben, ahol mindenki szorgal­masan, fegyelmezetten dolgozott a — szánt. Most dolgoznak a gépállomás j sokfajta gép körül, önállóságával kapcsolatos terven. 1 A Gyulai Gépállomáson kibontakozik a normális élet is szervezetnek eddig 33 tagja van. A fitátaflok most azon dolgoznak, hogy a sportkör is az EPOSZ irá- és megindult a párt szervezése is. | A megbízott igazgató lelkesen nyitás« alatt működjön. Igyekez­Olyan köztiszteletben álló elvtár- beszélt a gépállomás további ter­sak szerveznek, mint Orosz László veiről. Elmondta, hogy szeretné­nek az EPOSZ székházit széppé, műhely-munkás, Boros János fő- nek a jövőben az eddiginél élén­otthonossá tenni. A Külügyminiumtérium közli Az októberi események folytán nyugatra távozol tak hozzátartozód mérnök, aki egyszerű munkásból lett értelmiségi. Százezer köbméter iát hoznak he kiHihiMi külön a kislakásépitkezésekhez A tavasszal megkezdődő kisla­kébb kulturális és -sportéletet be­vezetni. A kultúrterem már el­készült, most szeretnék szépen berendezni. Színpad létesítését is tervbe vették a kultúrterem bő­vítésével. Tavasszal sportpályát is fognak építeni, a Ivelyet már kijelölték. A legfontosabbnak azonban a gépállomás dolgozói most azt tart. Fagyos hideg járja végig a határi A föl­dekről a meleg szobák­Battonyán újabb öt aiapszerve- eet létrehozását jelentették be a községi pártbizottságon. így töb­bek között a Dózsa Tsz, a Május I. Tsz, a földművesszövetkezet, dohánybeváltó és a vasútnál ala­kul meg a párt-alapszervezet. ba, helyiségekbe búj- Ezeknek a pártszervezeteknek a nak az emberek. Kinek létrehozásával is újabb párttagok lépnek be az alapszervezetekbe, s így a tagok létszáma már megkö­zelíti ebben a községben is a ket­tőszázat. hazatérési és egyéb ügyekben Ja- j káséprtkezésekhez külön gondos- tavaszi mezőgazdasági mtár 24-től ne a Külügymlndszté- í kodnak faanyagról. A külkereske- beindulására “mindent fiúmhoz, hanem a Magyarok VI- delem százezer köbméter fát kő- j e)őkészítsene& Ezen a már tfitt le külföldön és ezt a mennyi­séget a belkereskedelemnek adja át, hogy a kislákiásépítők vásárol­hassanak majd belőle. tó gszövétségéhez forduljanak. Cím: Budapest, II. kerület, Bem tér 4. I. emelet. Telefon: 850—100, 387 mellék. szépen előrehaladtak és minden jel arra mutat, hogy fennakadás mi­attuk egyetlen területen sem lesz. (N. S.)' „Ide ugyan nem... U Otthonossá teszik székhazakat is lenne kedve a sivító szélben, a havas szán­tóföldeket járni, sem­miért. Csak azok men­nek ilyenkor ki, akik­nek nagyon muszáj. A sarkadi Dózsa Tsz-ben is csak néhány ember van a szabad­ban, de ők sem men­Békésszentandrás községi alap­szervezetnek eddig nyolcvan tagja ___ vá m A párttagok többsége az 1945 nek'messzea házaktól. —1946-oe párttagokból tevődik össze. Az intézőbizottság tagjai a felvilágosító munkán kívül azon fáradoznak, hogy otthonossá te­gyék a székházét. Tervükben van egy biliárdasztal és más társas­játék beszerzése. Mezőherény ben a szabad párfcnapom több mint szá­zan jelenték meg. Több pár'oonkl- vüli is részt vett. Egy-egy kicsit dolgoz­gatnak. javítgatnak, a kertészetet gondozgat- ják, aztán mikor már fáznak, beszaladnak a meleg irodába. így „kaptunk el” két öreg bácsikát is. Kint nem kellemes megállni beszélgetésre, hát az irodában elegyedtünk szóba. 4 bEkEs MEGYEI NÉPÚJSÁG A szokásos vannak, mi „hogy újság1' után a tsz dolgairól beszélgettünk. — Sokan kiléptek a tsz-ből bácsi? — kér­deztük az öreg Tokait. — Hát vannak pá­ran — húzta végig ke­zét a hosszú bajuszán. — S maga kilép-e? ~ Soha — de ezt már együtt mondják, kórusban Bondár Pé­ter bácsival. Megkérdeztük őket arról is, hogy miért hagyták ott a tszr-t a kilépők? — Ah —* bolondsá­got csináltak — mond­ja Bondár bácsi, aki különben nagyon szid­ja őket, mert a kilé­pők többsége megijedt, sokan féltek, hogy fel­akasszák őket, mert tsz-tagok voltak... — Most már jönné­nek ezek... dehát... -r~ csípi el a sző végét Tokai bácsi. Gyorsan megkérdez­tük, hogy miért mond­ta a „dehát”-ot. Érde­kes dolgok jöttek elő ezután. Ugyanis el­mondták, hogy a meg­lévő tagok hallani sem akarnak arról, hogy visszavegyék azo­kat, akik egyszer ott­hagyták őket — Kérdés, hogy visszajönnének-e =— „hecceltük” őket •— Hogy vissza-e...? — mondja kissé ki­húzva magát Tokai bá­csi — de vissza ám! — Jelentkezett már valaki? — Ajjaj.« a Batiz Sándor is, 1— Varga Jánosné... «— Bolyendámé is — sorolják a neveket egymást váltogatva. — Azért csak vissza kellene őket vermi — biztatjuk a két bácsit. Nem szólnak, de a fejüket nemlegesen rázzák. Ügy látszik, az elhatározás szilárd: ide ugyan nem jöhetnek vissza. Mikor elbúcsúztunk a két öreg bácsitól, megkérdeztük a tsz el­nökét, hvgy mi az ál­láspontja a kilépett ta­gok visszavételéről. — Vissza kellene 8- ket venni, hiszen csak megtévedtek — vála­szolt —, de a tagság nem nagyon akarja. És bizony a bözgvül*« fog erről dönteni, ahol a tagság szavaz. Tehát, ahogy a több­ség látja... Egyetértünk velük. Döntsék ők maguk el, ki érdemli meg a visz- szavéteit... Varga Tibor Kastélykerti séta jyja ifi kedves hely számomra a gyulai ka®télykert megrit­kult fáival, gondozatlansá-gáv®l is. Szabad óráimat ma is szívesen töltöm itt.. Karácsony első napján is itt sétáltam és már előtte is a vele kapcsolatos tervek foglalkoz­tattak. Kerestem a régi kedves he­lyeket. Hófehér szépségben pom­pázott, mégis keserű lett a szám, megfájdult a szívem, ősz óta nem voltam itt s most a szabadtéri színpad kerítése itt-ott lerontva,, az épületek ablakai betörve, ajtó felszakítva. A fenyők, azok a drá­ga, csak időben, pénzben soha ki nein fejezhető fenyőik csonkán mint szörnyű háborúból hazatért rokkant katonák. Száz és száz k-ar hiányzik róluk. Odább, a vámál a kerek lőpor torony ajtaja — ki tudja milyen régen készült — ki­szakítva. Pótolhatatlan értéke a múltnak ez is. A várablak rácsai kifunészelve. A lovarda ápolatlan, ablakai összetörve, csatornái le­szaggatva. Az úszómedence motor- háza, kerítése szinte ebek harmir,- cadján. kastély kertet még jeleolegj állapotában is az Alföld egyik legszebb és legszerencsé­sebb fekvésű parkjának tartom, Nagyszerű épületei csak emelik ezt a tekintélyt. Melegvizű kút kell ide nagyon sürgősen. Ezt — ba másképp nem megy —, még saját erőnkből is meg kell te­remteni. És ha ez megvan, akkor már kézenfekvő, hogy a kastély épületéből gyógyüdülő, illetve gyógykőrház legyen. Most már úgyis az Egészségügyi Miniszté­riumé. A lovarda épületéből fe- dettmzoda lehetne. A szabadtéri medence pedig már készen éli, Százával, ezrével jönnének Gyű* Iára az emberek télen-nyáron. Jönnének gyógyulni, jönnének szórakozni, üdülni. A kedvesség, a szórakozás ezernyi lehetősége van rejtve e kertben. Csak tenni kell érte. Rendbe kell hozini a vá_ rat Tornyáról gyönyörű alföldi kilátás nyílik. Tetőterasza szóra­kozóhely lehetne, anélkül, hogy a vár termeiben elhelyezendő mú­zeum munkáját kicsit is zavar­ná. Könnyen megoldható a vár régi árkainak helyreállítása. Ki ne ülne szívesen csónakba, majd a part-fürdő helyén létrehozott csónakkikötőbe, hogy kürülevezze az öreg vár falait s ne szállna ki egy pohár sörre halk muzsika hallgatására a vár előtti mélye­désben létesítendő tó kicsi szi­getén. Jó kedvvel sdklana tovább mindenki a lovarda mellett, aas Erkel-fa árnyékában. Este milyen sokan hallgatnák a szabadtéri színpad előadásait, vagy film ve­títéseit. Nyáron hangos zsivaj mo­raja szállna ki a medencéből, té­len a csónakkikötő befagyott vi­zén korcsolyás párok si klán ónak színes lámpaíényben. Ezernyi le­hetőség, ezernyi szórakozás, mely mind vonzaná ez embereket az egész országból, talán még siess-1 szebbről is. Hiszen a ió hír mesz- sze földet bejár. És mindez mennyi gazdasási lehetőséget rejt magában. Gondoljunk csak * fürdőhelyekre. |?z a terv sok embert íoglaií- koztat. Engem különöskép­pen, hiszen ez a kert nagyon hoz­zám nőtt. Gyermekkorom legked­vesebb emlékei kötnek ide. A „fa­soriak“ megszokott csdnytevő he­lye volt ez. Százszor is megtréfái- tük itt a grófi csőszt. Ismertem a kert minden fáját, minden részéi Engedi G. Sándor, Gyula.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom