Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-04 / 2. szám
Békés megyei Népújság 1957. január 4., péntek Kínai állásfoglalás a proletárdiktatúráról, a szovíet tapasztalatokról, Sztálin szerepéről és hibáiról, a magyarországi eseményekről és a jugoszláv elvtársak nézeteiről lev.it yfiakkaMál Kedves Tanítványom l Az elmúlt események felráz- a bújtogatók, amikor valóban tűz. ték fiatal életed nyugodt harcra került volna a sor? óráit, napjait — sóik olyan érzés, j^edves Tanítványom! Ma már ébredt fel Benned, melyek az ifA Zsenminzsipao cikkének folytatása, amelynek első részét tápunk tegnapi számában közöltük. A többi részét lapunk holnapi számában ismertetjük. A jugoszláv elvtársak túllőnek a célon | gozók demokratikus jogai csor- í bát szenvedtek, és forradalmi lelkesedésének gátat szabtak. senki nem vállalja a bújjúság legszentebb eszményéért, a ; togatók közül, hogy veletek érszabadságért folytatott harcot, ■ zett. Ma ezek az emberek „gye- küzdelmet követelték. Jogosan ! rekességnek“ mondják a decem- kértéték számon az elmúlt idő- - bér 6-i estét. Nem, drága fiam! Világos, hogy a jugoszláv elv- társak túllőnek a célon. Még ha a testvérpárt ok fölött gyakorolt bírálatuk részben indokolt is, alapvető magatartásuk és módszerük Ugyanakkor az ellenforradal- szak hibáit a Rákosi—Gerő-klik- A fegyverek élesre voltak töltve! márok nem részesültek olyan ken. Mi, tanárok, támogattuk ezt i A pedagógus igazi felelősségcsapásban, amilyent megérde- a harcosságot, öröm töltötte el! érzésével fordulok hozzámeltek volna. Ennek eredmé- szívünket, hogy az annyiszor szi- j tok: nem volt hiábavaló a békés marxizmus—leninizmus ellen nyeként az ellenforradalmárok dott. érzéstelennek mondott ifjú- j harc, de országpusztító volt az, a „desztaünizálás“ hamis jelszavát hirdetik, hozzájárulnak irányuló revizionista megizmosodásához. irányzat számára elég könnyű Valt 1956 ság bif°nyság^ tett az addig szí-! amikor az ellenforradalom fegy, ,+ . októberében fegyveres lázadás re,jl? ^ it 'T 3 jÓWs Wbe' megsérti az elvtársi*« vita elveit. Ez a revizionista irányzat kétség- ^ . sekrol. Az első lelkesedés után Ma ezek az urak külföldön vanNem szándékozunk beleavatkozni telemül segítségére van a kommu- megszervezesere felhasználni a azokban egyre inkább aggódtunk ■ nak és a tettekért reátok Is zúJugoszlávia bel ügyeibe, de a fent’r.ista mozgalmat érő imperialista említett ügyek egyáltalán nem támadásnak és az imperialisták belügyek. A nemzetközi kommá- valóban tevékenyen ki is használtlista mozgatom sorainak egysége ják. érdekében, és hogy ne álljanak elő olyan körülmények, amelyeket az ellenség felhasználhat a mi soraink összezavarására, és megbontására, kénytelenek vagyunk testvéri tanácsot adni a jugoszláv elv- j társaknak. .Amikor tehát elszántan szembehelyezkedünk a dogmát izmussal, elszántan szembe kell helyezkednünk a revizionizmus- sal is. Minthogy a marxizmus—leninizmus a különféle országok tömegek elégedetlenségét. Ez azt mutatta, hogy értetek. Aggódtunk akkor, amikor igaz érzéseiteket olyan emberek akarták megnyergelni Magyarországon valójában akiknek nem szent a családi hajnem jött létre a proletariátus lék békessége, az emberi szabaddiktatúrája. I S^S> országpusztító, világháSztálin hibáinak egyik súlyos1 munkásmozgalma által gyűjtött következménye volt a dogmatiz- tapasztalatok tudományos össze- mus elburjánzása. A különféle or- j foglalása, természetes, hogy szagok kommunista pártjai Sztálin i mg-v fontosságot kell tulajdoni- hibáit bírálva küzdenek a dogma- t3™3 82 élenjáró országox tatizmus ellen. Ez a küzdelem tel- P^zfalatai alkalmazásának. A borút kirobbantó útra szerették Mégis, amikor Magyarország volna országunkat űzni. válsággal küzdött, amikor a , löszre sem vettétek kedves taforradalom és az ellenforrada- j nítvánvom, hogy már az lom, a szocializmus és a fasiz- iskolában is, diáktársaitokkal mus, a béke és a háború kő- szemben gyűlöletre akartak nézőit állt a keresztúton, hogyan vélni benneteket, arra, hogy egy. látták néhány ország értelmisé- masban Is ellenséget keressetek. jesen szükséges. De gi kiválóságai a problémát? Nemcsak elhallgatták a proletárdiktatúra megteremtésének Így hintették el közietek a gyűlölködés magját. Nem vettétek észre, hogy a gyűlölet szítása mögött ott rejtőzött a kárörvendők dúlt volna a felelősség, ha nem olyan erő veszi kezébe az ország irányítását, amely merérti, hogy nem ti vagytok a hibásak. Mi, kommunisták Sarkadon is megvédünk benneteket, dráea fiam, nem engedjük, hogy nektek legyen bántódásotok! Vegyétek fel a tanulás fegyverét, tanuljatok. Mi, pedagógusok a szülőkkel szemben érzett legmélyebb felelősségérzettel akarjuk munkánkat ellátni továbbra is és nem akarjuk, hogy a ti életetekkel, jövőtökikel bárki is fasiszta módszerekkel kűfárkodjon. Számon- kérjük még azt, hogy müven jogon akartak nektek is fekereszcikk itt Lenin erre vonatkozó út- kérdését, hanem állást foglal- Tw, % fT-« TV, • IT-VY , Y nf:il «u ró™„tQt ,ak az ’Uen a ioso<, iénés el- nevetése? Felelőtlen ele- tét faragni sírjaitokra? Igen, eidK az euen a jogos íepes ei mek buzdítottek benneteket tégy- zé-* felelni fosnak! J£edves Tanítványom! Újból mutatására utal, majd rámutat, egyes kommunisták, amikor : hogy a fiatal szocialista országokra? ?t agadnak mindent, ami nak fel kell használniok a Szovkapcsolatban van Sztálinnal és jetunió tapasztalatát. Hogyan tanuljunk a Szovjetunió tapasztalataiból? győzött a nép ereje és eredkincs, saját A tanulásban azonban helyes j egész tapasztalathalmaz, mind módszert keli követnünk. sikerek, mind a kudarcok ! ménye, felbecsülhetetlen A Szovjetunió minden tapaszta- mert lehetővé teszi, hogy íata meghatározott nemzeti jel- ! lialadásuktjan megtakarítsák, ma- I oi szágokban vannak lapok, Icnwonásokkal függ össze es guitnak á kerülő utakat és csők- amelyek még ma is indokolatkentsék veszteségeiket. Másrészt I tanul ócsárolják a magyar kom- viszont annak a tapasztalatnak I munisták forradalmi intézke- gépies és vaktában való lemáso-1 déseit, holott ezek a magvar lósa, ami a Szovjetunióban sikeres kommunisták nehéz körülmé- volt — nem is beszélve arról, ami nem vezetett sikerre — egy másik országban esetleg kudarcra vezethet. len, amellyel a Szovjetunió verfogásra december 6-án is, a- megsegítette a magyarországi mikor a „nép nevében“ fegyve- szocialista erőket. Nem átallot- reztétek le a karhatalmi szerve- j győzelem adta lehetőségekkel taták kijelenteni, hogv a magyar- , két. Ki vállalta volna a már min. | nuli meg é'ni. Rajtad és rajtunk országi ellenforradalom „fórra- denki előtt világosan látszó feles- 1 múlik, hogy a szabadság ne toldatom” volt és azt követelni, | leges megmozdulásban hulló vé- : szó, hanem valóság leeyen. Szeretekért a felelősséget? Ki tudta ! retettel üdvözöl és boldog újévet vonla megnyugtatni szüléitek kíván tanárod: vérző szivét? Ott lettek volna-e 1 CSAUSZ VILMOS hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány terjessze ki a „demokráciát” az ellenforradalmárokra is. Egyes szocialista ezárt egy országnak sem szabad gépiesen másolnia. Ezen felül pedig, mint már említettük, a Szovjetunió tapasztalatainak egy része a hibákból és kudarcokból származik. Azok számára, akik tudják, hogyan kell másoktól tanulni, ez az =*o= Mezioazdsságunk 1 fejlesztésé- ] nek fő iráA szocialista demokrácia nem irá nyúlhat a proletárdiktatúra ellen ; tények? Azt,' A dogmatizmus hibáit helyre semmisítését, kell hozni, bármikor és bárhol j Az ellenforradalmi erők meglépnek fel. Továbbra is iparkodni semmisítése után a Szovjetunió fogunk, hogy megelőzzük és hely- ; politikai életében fokozatosan re hozzuk az ilyen hibákait, ha a ki kellett volna fejleszteni és ml munkánkban előfordulnak. i tökéletesíteni kellett volna a A dogmatizmus elleni harc a- demokratikus eljárásokat, ki- zonban korántsem jelenti a re- dolgozni a szocialista törvé- vizionizmus megtűrését. ! nyesség rendszerét, megerősíA mai dogmatizmusellenes' teni a népnek az állami szer- hullámban a mi országunkban és vek fölötti ellenőrzését. külföldön is vannak olyanok, akik a szovjet tapasztalatok gépies lemásolásának ellenzése űrügyén tagadni akarják a Szovjetunió alapvető tapasztalatainak nemzetközi jelentőségét és —leninizmus alkotó nyék között hősiesen harcolnak, ugyanakkor alig ejtenek egv szót is a kommunizmus, a nép és a béke ellen folyó nem-, nya a jövöbei, a ^terjessé* leS2. zetközi reakciós kampányról. Fokozott jelentőséget nyer tehát Mit jelentenek ezek a furcsa! a gyümöks * a ^Kitermelés, hogy ! í valamint a kertészet. Ezek fejazok a „szocialisták,’“ akik I lesztéséhez nagy segítséget nyúj- megtagadják a proletariátus i tnnak majd az állami gazdasá- diktatúráját és „demokráciá- ‘ “o!í; ről” szavalnak, valójában a burzsoázia mellett állnak a proletariátussal szemben; ... Évente 3.6 Rtillié gpiRölcsfaelfvánvt és két-«v«lc n>;,ld vadcsemsiéf nevelnek az állami gazdaságink Nem kellett volna azt állíta- I ni, hogy az osztályharc éle-: sedik, mint azt Sztálin tette, ami akadályozta a szocialista demokrá- marx izmus < cia egészséges fejlődését. A továbbfej- ; Szovjetunió Kommunista Pártüesztésát hangoztatva, tagadni: ja teljesen helyesen jár el, akarják a marxizmus—leninizmus amikor határozottan helyreiga- egyetemes igazságának jelentő-1 zítja Sztáhnnak e téren elköségót. Mivel Sztálin és egyes szövetett hibáit. A szocialista demokráciának cialista országok régebbi veze-; azonban semmiképpen sem sza- tői elkövették a szocialista de- bad a proletariátus diktatúrája mokrácia megsértésének súlyos ellen irányulnia és nem szahibáját, egyes ingadozó kommunisták a szocialista demokrácia fejlesztésének ürügyével megkísérlik a proletariátus diktatúrájának, a szocialista állam demokratikus centralizmusának és a párt vezetőszerepének meggyengítését vagy megbad megengedni összetéveszté- sét a burzsoá demokráciával. Ha van olyan demokrácia, amelyet a szocializmus ellen, hogy valójában a kapitalizmust akarják és a szocializmus ellen szegülnek, még akkor is. ha ők maguk snnek nincsenek tudatában. Lenin maga nemegyszer mutatott rá, hogy a proletariátus diktatúrájáról szóló elmélet a marxizmus leglényegesebb része, hogy a proletárdiktatúra elfogadása vagy elvetése „jelenti a legmélyebb különbséget a marxista és a közönséges kis (vagy nagy) burzsoá között”. Ha valaki elveti a marxizmus—leninizmusnak a proletárdiktatúrára vonatkozó alapvető elveit, ha ezeket az elveket „sztálinizmusnak” vagy „dogmatizmusnak” rágalmazza, csak azért, mert felismerték I Az állami gazdaságokban már j 1957-től kezdve évente több mint 8,6 millió gyümölcsoltványt bocsátanak az egyéni gazdák, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok rendelkezésére. Az állami gazdaságok tizenhat táj- faiskolájának összesen 1800 holdas területéről évente 30—35 hold gyümölcsös telepítését tudják lehetővé tenni. Ilyen nagymennyiségű oltványt eddig még nein ter. nieltek Magyarországon. A folyamatos nevelés érdekében az állami gazdaságok évente hét— a*'szocializmus ügyének gyen- azokat a hibákat, amelyeket gítésére lehet használni, ak- : Sztálin követett el életének kor az kétségtelenül nem ; második felében és amelyeket szocialista demokrácia. mölcsök felújítására kell fordítani, mert az ország mintegy her. minckilenc millió gyümölcsfája között sok a kiöregedett. Mröfl mwftr'l bSSSí szőlőoltvány termelése is. Kiépítették az oltványvesszőt termelő gazdaságok hálózatát s a badacsonyi, a balatonaligai, a csányi, a tokajhegyaljai állami gazdaságok már termőre forduló oltvány- vessző-telepekkel rendelkeznek. Ezek évente tíz—tizenötmillió vesszőt termelnek. A nagyüzemi olitványtermelés tökéletesítésére nagyarányú beruházásokkal, oltványhajtató házakat építenek. A balatonbogiári hajtató ház már elkészült s ebben évente négymii. lió oltványt készítenek. Most építik a balatonaligai és a tarcali állami gazdaságok hajtatóházát. Ezenkívül a hazai gyökeres nyolc millió vadcsemetét állítanak j vessző termelését is oly mértékelő s ezzel a következő években j ben fejlesztik, hogy a szőlők fo- Is minden igényt ki tudnak elé- ! lyamatban levő rekonstrukcióihoz gíteni. Az első évben az oltvá- | a szükséges mennyiség rendelke- nvok mintegy felét a régibb gyű- ‘ zésre álljon. A magyarországi események értékeléséről Egyesek azonban nem így Ilyet a magyarországi esemé- látják a dolgokat. Ezt világosan j nyekkel kapcsolatban elfoglal- orr 07 Allásnnnt. ame-! tak. A múltban a magyar dől-1 fl magyar menekültek miatt nevekedik az ausztriai munkanélküliek száma Bécs. (MTI) Az osztrák sajtó I riában december közepén 136 j a volt magyar vezetők követtek azaz aggodalmát fejezi ki,! ezer 468 munkanélkülit tartótéi, az arra az útra lép, amely a | hogy a magyar menekültek tíz- j tak nyilván. A szakszervezetek proletárforradalom ügyétől el- ezreinek befogadása követkéz- attól tartanak, hogy a munkál- vezet a marxizmus—leninizmus j tében jelentősen növekedni fog tatók a bérek csökkentésére j az ausztriai munkanélküliek j igyekeznek majd felhasználni a eiaruiasa e . • száma A japok ezzei kapcsolat- j munkát kereső magyar mene(Folytatása következik.) ban utalnak arra, hogy Auszt-1 kültek jelenlétét Ausztriában.
