Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-10 / 7. szám

1S57. január 10., csütörtök 7 Békés megyei Népújság Szerkesztőség postája Az utóbbi napokban az üze­mek munkásaitól, a termelőszö­vetkezetek tagjaitól, több ta­nártól, tanítótól, könyvtártól és más kulturális, területen tevé­kenykedőtől érkezett hozzánk levét A levelek egy részét a beérkezéstől számított egy-két napon beiül közöltük. E levelek szinte minricnike az új élet ki­bontakozását jelezte. Íróik többség» nemcsak az október 23-a utáni itattok bonyodalma it ecsetedéit, hanem — a be lyi adottságoknak megíeielően — elképzeléseikről is hírt ad­tak. Arról, hogy az új életet hogyan és milyen új munka- módszerekkel kezdjük. S mind­ezt azért teszik, hogy a műit hibái soha vissza ne térjenek sem az inaiban, sem a mező- gazdaságban, hogy tanítóink, tanáraink kedvét és kulturális .életünket ne szegje többé az erőszak és a bürokrácia. Öröm és jó érzés a leveleket olvasni, fróift bíznak az ni ma­gyar életben, a szocialista tár­sadalmi rend egészséges kibon­takozásában, s valamennyien részt kémek a boldogabb élet formálásából. Többen kértek tanácsot, út­baigazítást is az utóbbi napok­ban a szerkesztőségtől: mun­kabér. családi pótlék, iparenge­dély és egyéb ügybe». Ezeket nagvobbrészt. a levélírók örö­mére, sikerült kedvezően elin­tézni. Az intézkedési után. a tőlünk segítséget kérők máni egyikének levélhet», vagy az új- sás ha*ábmin választ is adtunk A bonyolult panaszokat a kü­lönböző megyei szervek bevo ná=i'a! közösen intézzük. Igv próbáljuk erőnket megtoldani hogy, a- Jpéskezett panaszok mindegyikébe kielégítő választ tudjunk, adni és a kérelmeket testesítsük, — ha azok a lehető­ség határát *em haladták túl. Megsaaroarodatl az elbocsátá­sokat reklamáló levelek száma is. Jónéhány felmondás mögött megtaláltuk az egyik-másik munkástanács, vagy más gaz­daságvezető törvénysértő mód­szerét, a személyeskedést, s pártállás alapján történő hely­telen elbírálást. Az ilyen ese­tek többségét az újság hasáb­jain tesszük szóvá és szerzünk érvényt a* felmondás visszavo­nására. Az októberi események mi att bekövetkezett gazdásági okok idézték elő a felmondá­sokat, s ezért a panaszok nagy részét nem. tudjuk kedvezően elintézni. Természetesen, akik úgy érzik, hogy valóban sze­mélyeskedés miatt és bosszú­ból kerültek utcára — írják azt meg a szerkesztőségnek. Ígérjük: a legnagyobb- körülte­kintéssel vizsgáljuk ezeket a panaszokat. De az említetteken kívül más Irányú panaszokat is letkösmeretes*» intézünk el. Várjuk megyénk dolgozóinak Tevelét továbbra is. Tátrán fiatalos kedvességén. ifn két öreggel Amikor itt ülök: e ivemben ér látom szem ükből, su­gárzó tisztességet, embert isztok A Kend ács-család a göröngyös utat is elsimítja. Amikor egy anyával beszéige-1 — Sokszor a saélrózsn minden na a Jvkrl — mm« ka «Koiidtie» lek, mindig rágondolok az édes- irányába vagyunk dgzáródva., néni — hanem a nyolc vagon Be- mi vámra. Látom* aggódó, mindig Most éppen szeneacscje van, mi- adással elment a mi húsz tuá gondolkodó arcát. j, vei mindannyian itthon. tat- z-ánk is. Katidat» Mibálynéval beszél- gelte« a közgyűlés után a aarvasi Dózsa 'Tsz-hen. Kon- dácsné igen megbecsült polgára országunknak. Tizenhat gyer­meknek adott életet, nyolc, fiú­nak: és nyolc leánynál«, Őszintén mondva, meg sem látszik rajta. Azt szokták moinlani: a sok gyerek megtöri- aar embert. Ez gy is igaz, de Kondacsnét nem törte meg a sok gyerek, még mindig fiatalos könnyedség van lényében. Az élet dús ereje su­gárzik minden mozdulatán. hogy valami nincs rendben, vara min nagy on-migyon gondolkodik. | tet, górnád ka'oai magamban. Va- Aula a bus’akoiiás, enyhe kimé- jón ezek az emberek tanai érde- Ar,ogv ő mellek volna jobbot? A tenyerük a dologtól már értnél jobban nem föld netelfl »-szokott lenni, mondja: mi bírjuk, csal? a bírja. -Arm keseredik el egy­könnyen, hiszen az éTelhen volt alkatira meg.zokni a nélkülözést, a 1(> gyerekkel. Balkus Imre Tizenhat gyermek — még kimondani is* sok, nem otég megszülni és, felnevelni. — Nagyon ritkán van együtt a csa­lád — mondja Kondacs mama. Vésztőn is megalakult az MSZMP iileigfanes intéző bizottsága Nehéz napokat éltek át az utóbbi időben a vésztői kommu­nisták. Az elleaíerradahni erők itt is megmutatták igazi szándé­kukat. A kakast oil aa ..Horthy vi­tézek“ saját nyugdíjuk visszakö­vetelésén kívül — ezt nyíltan ki­fejezésre is juttatták — burkol­tan a nagybirtokos zsellér rend­szer visszaállításán fáradoztak. Tervük nem sikerült, mert a népi j demokrácia erői, a -szocialista Ma. gyarwwzág építésének hű- katonái,1 i ói -bessületes ctefgezok ezt a szá­mítást keresztül húzták. Ebben a harcban a vésztői j kommunisták: és a -község beesüle- | tes hazaszeretet pértonkívüli dol­térgesedbeC meg. Többel: nem dolgoztainak .nőni eddig és mindég kell tartani nekik, hog* a kenyérnek való nincs meg De mégis furcsán lantja a w/á- Fejkendőjét igazítva Kfiattaes ját a közgyűlés után — peifíg j néni, a következőket mondja: még hozzá sem szólt. Afem gon- ML igen. egyszerű csaló*! va- dohíám, hogy idegesség, vagy j ^«nk. Annak rtkenére, heg? indulat szülte ezt. j «v érékünk va«r, HMS-líen léplek a Dózsába, j Ismertem őket, Hertelouli pusz­tán laktak egy kis szűk tanyában, j rossz földön gazdálkodtak. IIu-1 és a civakodó»!. Sok viszálvko- !• samötr kát .hold juttatóit liükhbd J dúst, veszekedést megértünk ;»z- wrttk n. közösbe és a nagy ! óla, mióta a Dózsa Tsz-ben va- I családdal. Még egyéni gazdák , gy ünk. D'e. ha ez így Fog menni j voltak, akkor sem maradt sóik: — item jó v ége lesz. Veszekedés kewyérvaló meg — mert elvitte j helyeik inkább dolgozni kellene. nem szeretjük a veszekedést <l beadás, meg rossz Md ía vob. Rizst termeltek 4 kát .holdon, de valahogy nem szolgált rá erre sem az idő és keveset termett. Bizakodva jöttek a Dózsába. Megtisztelték őket a tsz-tugfik és kimentek hozzájuk beszélgetni. Mindenki azt mond- j ta: jobb tesz a közösben. Sokat gőzök is a körülményekhez ké-, . pest kivették részüket. Ennek1 *IP ékezettel foglak uuiaka-­eredménye, hogy Vésztőn is hely- J egész év ben dolgozlak és kö­reállt a rend és kibontakozóban ael Ml uumkaegységel kerestek, van az új élet. E kibontakozást | De a veszekedés, a civ a kodás, mutatja az is, hogy 7-é-n délután ; ami a Dózsában v olt eddig, no hogy több teremjen és jobban él- fSnir. Lgy Tálszik kiadta felindultsá- ga int vét. a viszony lag halkabban f oly tat*». — MáróT kezdve meg kell vál- toani a Dózsái)au imiidcnuek. A- i kik erőszakkal voltak beüt a tsz-ben, kiléplek.. Bógyik Gyur­ka fett* az- elnök, akire régen fogtok keresni, ha dolgoztok be-1 FgTafe""r 0¥a" rmmmt «rffRftewá. » legalább a feátívml-i “Wiul(^ }?«''% ™ost l:i,Í;í>< azl- iiak nem kell ka-zábiK?' Mért! '»» veifel fe a Tmáe­még mikor egjjpúwfeyoltpk. p étkezdéi. , . ; . . leányuknak is üteg kelleti fogai | A Dózsa mától kezdve bi/.n- a kasza nyelét. ! kmlva gondol a jövőre,, Tatolgnt­| jak maguk között a logok: (alán j jobb lesz, hiszen máskép is kell hogy legyem S ismét édesanyámra gondolva, ilyen asszonyoknak, s családok­nak az éleiét be kellene aranyoz­ni, akik saját maguk rájönnek a. Külön mmdtacs-apairs való em­bert állított ki a Kftadacs-malód. a volt MDF székháziban összejött meg a ' hely leien vezetés« egy néhány kommunista és meg- tl0Z0lt. j6l pMre 1TT(.rt nem beszélték, hogy rendezik soraikat és megszervezik a községben is az MSZMP helyi szervezetét. A megbeszélés első eredménye az lett, hogy megalakult az MSZMP ideiglenes intéző bizottsága, mely azt a feladatot tűzte maga elé, hogy "néhány na-pon belül össze­hívja a kommunisták első tag- i gyűlését. Elhatározták azt is, hogy j a központi ideiglenes intéző bi­zottság határozata szellemében fagpak dolgozni. Olyan elv társa­kat tömörítenék a. párt soraiba, 1 akik önzetlenül tudnak küzdeni : a pártért, a dolgozó nép ügyéért, | a szocializmusért. , ! helyes útra. A megőszült ha jsza j aafc kondin-«- néul fején » tova » j tűnő évet rl-ztewégét, beesiifeles­salád volt meg a hibájuk, de moot meg, kevert' ***** »»utalják, az egész kaptak búzáfeil, csak U> mázsát. 1 |»*b»»Mny. pedig tó mázsa kellene fejadag- j WáWozásool. ha kell afeúmtj» ba. Nem azért kaptunk Levesei, ; &***£>&• "»*< »*• uiintha olyan rosszul termelt vol- f (Szín R.) = O* (Molcsán). A szerkesztőség teleíonszámal: Szerkesztő-bizottság: 2.0- 35 Szerkesztőség:. 22-96 o jón a népi zene is. A magyar né­pi zene világviszonylatban igen nagyértékű, mert egy-egy csárdás­ból „a. táncos, életerős“ magyar- ságoí ismerik, meg. A nehézségeit el kell menni más. munkába, vagy ! miatt meglévő népi zenekarjaink ■lantiár :5-á» a csorvási üj Élet sutit aétsen, A terBnelőo-züvcítezet- j éppen 270 íaBimtért dolgozna, mi- ön-kéntetenöí .érvényesülés céljá­TS» újjáalakult. A tervHcIőszövet- nek liúsü tagja vont Működését a vrt kellő munkát biatos-ítani nem bői" eUretcsasulnak (jazz módsze­kezet 10 taggal azaz 18 családdal régi tsz helyén és- annak épületei, tudnak, számukra. A magyar, ma- it két résznek át) és elvesztik ere­Ljjaalrtkttlí a csorvási Üj Elet Tsz Miért nem pártoljuk a népi zenét? ——- ■ " • j igen sokat j gynmányól»nak és sokszor kicsor­, £Z *v -^KbHT j foglalkoztai> dúl a kö*my a szemünkből, ha. a I ja az embereket ,de a zeneszerető nép szívébe szinte belerögződött J újságírókat is. Na-gyon sokat ól-1 da'.lantokat bálijuk vasiunk róla — eüsmerjük elba-1 Most, amikor elbocsájtások. j nyagoltságát — azonban nem. te- Wannak. és ez a zenészek: körében, [szünk semmit a hiba megszűnteié- ; j-s mutatkozik, szerintem nem kel- séért. Nem vagyok a modern zene ! lene engedni, hogy népi zenésze- j ellensége, de véleményem az, hogy ink elszéledjenek. Kern az a cél, í a magyar népi zenét a cigány he- hogy minden gyengeképességű né | gedűjéböl tudja csak szívből iga- ; pj zenészt (elvegyünk de enged- i zán felfogni az ember. Emlékszem I jük, hagy a tudás diadalmaskod- ! rá ü>5S>—5d-ban az, illetékesek, kö- ! lében határozat jött létre, hogy a modern zene mellett ápolni óhajt- I ják a népi zenét is. Ez a határozat azonban csak száraz, beszéd volt, amit tett nem követelt í Szer intem, sajnálatraméltó az, hogy több jeles, cigányprímásnak A MODERN ZENE mellett szárnyal­rendeffcraik. Ezentúl Kossuth Tsz néven működik és teljes ú j veze­tőséggel. Az emtródr lt.tljd.in Tsz volt tagsága új tsz-t alakított, Kos­ben kezdte meg. IgásáHatot kér &ar zenei Ls. óhajt, ami bű kire-.deli játék iétraswkaf, hitelasBésü- a környékben lévő állami gazda* 1 jeaöje a munkának, a raűlt-nais. a.'kct ságt-ál kölcsön. A tények azt mit* régi szenvedésnek, a hütten-. vagy j Ezt a veszély t meg kell szün- tatják, hogy hét végéig 14 taggal éppea baldog hereiemnek. !tettrün.-k több, támogatással, hozzá* növekszik a termelés2»vetkesMl • A népi zene hű megtestesítője ér: óbb segítéssel, tagságának létszáma. az izig-vérig magyar nemzeti ha- j Sz. iá Ezen érdemes gondoífcochii ... A z utóbbi napokban, a dolga* zak ggakn’ * keresték feit szerkesztőségünket személyesen ési leséiben, is, hogy tanácsot ad- junk. A panaszok mgyrésze az e Ibocsájtásokka l kapcs olatosak. Mr Ígéretünkhöz híven, eljárunk a panaszok elintézése érclakában, sajnos azonban meg kelt mamin- tatnk, hogy nem. miméig sikerrel. Emnek legfőbb okét abban. Udjuk, hogy az üzemekben mziJtöéb új szervek, a munkástanácsok ne-m mindért esetben állnak hivatásuk magaslatán. Egyes helyeken az el- bocsájtások elbírahásáuál szemé­lyes ellentétek érvényesülnek. Ez ritegmutatkozik olyan formában, hogy az elbaesájtoittak túlnyomó többségét párttagok teszik ki. Ezen nem is csodálkozunk, ha- fi­gyelembe vesszük azt, hogy a me­gyében több munkástanácsban vált csendőrök, és egyéb; á tőkés rendszert vistszavőgyő eleinek vannak. Az ilyen munkástanácsok nem csoda, hogy előszeretettel bacsájtják el a párttagokat vagy a kommunistákkal egy elvet vaUó embereket. gyakran a munkástanácsok az elbocsátásoknál orra hivatkoznak, hogy az elbocsájtm- dó már korábban sem végezi.e megfelelően munkáját. De nem szívesen beszélnek arról, hagy azt a dolgozót, akit ma&t elboesájut­nak, néhány hónappal, előbb jó munkájáért jutalomban, kitünte­tésben részesítette épperc. az üzem. És m,fl különös módon egy­szeriben megváltozott a dolgozó­ról a vélemény. (Itt nem a nvan- kástanácsrá gondolok, hanem a vállalat más vezetőjére.)' Az ilyen elbocsátásokat'és az. ilyen indok­lásokat természetesen sérelttiés- nek tartják a munkások, ííe,e#ni- ben sefti az önérzetüket is, jjji tudjuk és elismerjük, . hogy a munkástanácsokra nergri JeM&sség hárul az üzem és a vállalat ter­melésének irányításában, de az elbocsájtások elbírálásánál körül­tekintőbb munkát kell végezniük. N am- értünk egyet a békéscsa­bai. Szikvízüzem munkás- tanácsának eljárásával sem, ami­kor Sz-nénelt megszüntette mun­kaviszonyát. A felmondás nem­csak anyagi szabályokat sért, ha­nem az. alaki kellékek, is. lúií- nyoznak. A felmondás indoklását néhány sorban, intézték eh. A vör vid mondatok így ellentmondanak, egymásnak. A felmondás íaa hangzik.: a munkástaiiács bizal- mmtlanságat szavazott Sz-mmek, így munkaviszonyát 15 napos fel­mondással megszüntetjük.“ A következő bekezdés így szál: .főz­nének munkakörét megszüntettük, így munkája feleslegessé vált.“ Íme egy félreérthetetlen, indok­lás. Ha ehhez, még figyelembe vesszük azt, hogy most. az üzem egy kívülállót. alkalmaz, ugyan- esak adminisztrátori munkakör­ben, akkor jogosan, tesszük fel. * kérdést: Mi hát mz igazi ok az: el- bocsájtásra? A kérdésre a választ a vállalat könyvelője mér meg is adta. ..Eddig mmt párttagot-, kommunistát, nem, bacsájthattuh el (mert nem tudták a felmondás okát bizonyítani). Az októberi események ezt lehetővé tették szá­munkra.“ JfJzt az indoklást inkább elfo­gadhatjuk, mint amit * fel­mondó levélben közöltek. Ezen különben érdemes elgon­dolkodni és hiszem, Itagy a Szík- vizüzem munkástanácsa is ezt te­szi; és ivem, tekinti befejezettnek az ügyet még akkor sem, ha Sz- né nem is fordult nyolc napon be­liéi az egyeztetőbizottsághoz, bar erre a felmondás közlésekor uta­lás nam történt, pedig az aUxki szabályok ezt megkövetelik. dr. Bondér Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom