Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-10 / 7. szám

1953L. .jiuiuac Iff... csütSrtök ©á&és megY«i; Népújírág Néluuiv sor fűm Bordás Pistát, az L. számú általános iskola VII. osztályá­nak tanulóját szorgalmas, fiú­nak tartjuk. Tizenkétezer da­rab bélyeget gyűjtött, nem egészen, Írét év alatt.. Egy ro­mán, lengyel és ír bélyeggyűj­tővel levelez. Tavaly egy jugo­szláv gyűjtőtől szép albumot kapott ajándékba.. Hetek óta rossz a Bálássa Pál utcai kút. A Csizmadia utcai kutat hosszú idő álatt hozták rendbe. A Városi Tanács veze­tői fordítsanak, nagyobb gpndbt a közkutak. megjavítására. Gon­doljanak arra, hogy tálán, nem éppen kellemes a vizet messzi­ről hordani. ' * A petrólteum árát nem emel­ték ugyan a Balassa Pál utcai l'öldművesszövetkezeti boltban, mégis többet fizetnek érte a vevők. Ugyanis fél liter helyett csak: 4 decit adtak három fo­rintért. Szennyes-e ? Egyesek kijelentették az orosházi újságról, hogy: szenny­lap. Az Orosházi' Hírlap minden egyes írásáról meg, lehet kér­dezni.: „szennyes-e, nem-e? Például az Orosházi Gépállo­más egyes vezetőiről adott le­írást lehet tisztának is monda­ni. Az aranylákodalomról szó­lót szennyesnek is gondolhatja valaki -A ezt meggátolni nem tudja, nem is alkarja senki. Ki­ki önmaga dönti er, saját ízlése szerint,, hogy igen-e, nem-e. Am, aki az említett gÉpállomá- si vezetőkről közzétett ténye­ket tisztának, szennymentes­nek, sőt talán, még dicsérendő­nek, esetleg tiszteletre méltó­nak gpndblja — ez egyéni dol­ga az illetőnek. Neki pedig csak azt tudjuk mondani: ami a lapban, szennyes, nem mi szennyeztük be. Mi csak. megír­tuk a szennyes tényeket is, amelyeket nem mi követtünk el. A szennyes tényeket elkö­vetőket valaki szeretheti, más valaki pedig undorodhat tűLük embere válogatja. Ki vÁRostmrc DOLGOZÓINAK kedveli szórakozóhelye, a Thék Endre utcai- Iparteatülei. Az el- jmúll esztendőkben, ugyan, szövet­kezeti. székház, volt a neve,, a.dol- Jgpzók. azonban továbbra is csak [partestidéinek nevezik a. köz­ponti fekvésű szórakozóhelyet. Nem is az elnevezésen van a ,hangsúly,, hanem, azon, vajon ki. •a gazda, ki tartja fenn az épüle­teit és a vendéglőt? Ezt azért vol­na jó tudni, mert az utóbbi idők 'nagy- lázában; mindenki, aki ille­tékes, elfeledkezett erről az épü­letről. Évi fenntartási költsége 42 000 forint. Eddig a kis pari ! szövetkezetek és a. KIOSZ adták le- kulturális alapjuknak egy ré- (szét, hogy fedezzék a gondnok fi­zetését, a fűtést, a. világítást. 1956-ban azonban a szövetkeze­tek alaposan elhanyagolták a tár anogatófit és mindössze az. összeg negyedrészét folyósították. Az 'épületet főként használó KIOSZ pedig semmik sem; adott. Nem csődig hogy a kötkedvelfe Ipartes- tül'et lassan eladósadik. Nem tud kötelezettségeinek. elsgEt. tennii bővült a lu­AZ UTÓBBI IDŐBEN lajdonosok száma. A KTOSZ'-szer- vezat ellenlábasaként, megalakult az Ipar-testület vezetősége. Helyet kapott a, Pénzügyi. Dolgozók Szakszervezete, süt az OMTK. is itt ütötte lel tanyáját. Beköltözni persze- nem nehéz, fellépés- dolga az egész, tekintve, hogy nincsen felelős gazda. Ifc SZÖVETKEZETI DOl.GOZÓK magukénak vallják az- épületet, de egyes- hangoskodók szerint ..semmi helye nem lehet ott szö­vetkezetieknek". Olyanok is- akad­tak, akik a vendéglőst már ki akarták dobni. Az ott ülésezők és szórakozók nyugodtan használják a szövetkezetek tüzelőjét. A me­leg termekben, a poharazgatások mellett aztán soha nem látott ’kártyacsat áfe. folynak. Olyanok is akadnak,, akik csak- családias- ala­pon szórakoznak, de- sűrűn, látni itt veszélyes hazárdjátékot is. Ba. jor György, Hoffmann Márton, Sfeita Bajos, Sz/abó J ános, Bel la­test vérek és a- Szűcs-testvérek előtt nem egyszer- 400'—500; sőt !!()" forintos bankok is hevernek A népszerű Ferenc bácsi is csak nagypénzben tuti játszani. Teheti, mert nincsen gazda. Csak, akit kifosztanak, az appellál és- sürgeti a hazárdjáték felszámolását: Na, meg a kárvallott kerékpártulaj- dbnosok, mert kerékpárlopások is előfordulnak. Nem csoda, ha a vendéglő lassan elveszti családias jellegét,, a csendes, becsületes szó­rakozást keresők elmaradoznak. mert : MINDEZ AZÉRT, szövet­kezetek néhány kilépőjük miatt nem tudj.ák, hányadán vannak. A kisiparosok pedig, nem képesek eldönteni: KTOSZ legyen, vagy Ipartestület, így aztán felelős nek senki sem érzi magát. Vajon meddig lesz ez így?! Arpádkori templom feltárása Kardoskúton *ofc~ Orvosi ügyeletes szolgálat Január 1'2-én .c 'i B2 órától, január 14-émi délelőtt) 8- óráig-: Dr. Mekis János körzeti orvos, rendel': Orosháza, Deák Ferenc u. 20. Január 19-én. déli 12 áaától, január 2I-én délelőtt 8’ óráig: Dr. Kracker Vilmos körzeti or­vos-, rendel: Orosháza, Kossuth Lajos u. T. sz: Jhmiáu 26-án déli 12’ órától, január 28Lán délelőtt 8 óráig: Dk. Nyári Péter körzeti orvos, rendel1: Orosháza, Pacsirta u. 20. sz. Az ügyeletes orvosok a rend­őri szolgálatot is tartoznak el­látni és a rendőri ügyeleti szol­gálatot mindig az a körzeti or­vos látja el, aki legutóbb’ ügye­letes szolgálatot teljesített. Az ügyeleti idő alatt Oroshá­za város gondoskodik kocsiról, amely éjjel, nappal a városi la­kácson található. A városi ta­nács telefonszáraa: 12. Amennyiben pedig, január­ban dr. Murvay Árpád SZTK felülvizsgáló főorvos betegségé­ből felgyógyulna, úgy az ügye­letszolgálatot dr. id. Árva' Béla is átveszi. A legújabb kardos!«úti ásatás :cyklóber elején kezdődött. Az ása­tást Méri István, a Történeti Mú­zeum tudományos kutatója végez, te. Az alábbiakban számolok be róla: Amint ICardoskúfc vasúk állo- |mását elhagyjuk s Tótkomlós irá- I nyálban, a Tótkomlós—Orosháza Irma úton: h áladunk,. a. pusztai: evan- Igélüíus templomot elhagyva, a templbrrr után; a 31, vagy- a 4: ta- !nya mögött nagymennyiségűt ki­termelt föld hívja magára a fi­gyelmet. A mintaszerűen végzett ;ásatásból több kisebta-nagyobb gödör, falalapozás s néhány he­lyen kisebb tégla csomó látszik. 'Alaposabb megfigyelés után a- '• zonban kirajzolódik a- többször át­épített s elpusztulás után sokszor [megbolygatott, mondhatni feltúrt templbm alapja. A kitartó kutatómunka meg.- I hozta gyümölcsét. Sikerült meg­talál ni. az. 1955, évben, feltárt Ár- ,pád. lakóház. korabeli templom alapjának nyomait. A XI—XXII. században épült kisméretű, falusi templom- hajójának mérete 4x7 méter volt. Ehhez csatlakozott a 3 méteres apszis. Torony néltül épült. Ebben a korban általában sarakban állhatott. Annak nyo­mára is bukkantak, hogy több helyen faragott kövek voltak, a falba, építve. A templom a kor­igényeinek megfelelően, díszített a.- itta templom valószínűleg, zsúp­pal volt fedve: A templomot idők folyamán többször, átépítették, illetőleg: ki­bővítették, Enneik nyoma világó­ráit. Több faragott tégla a, tanú san láthatói. Az első kibővítés-fa erre. Valószínűleg, a lábazatot, párkányt, ablak- és ajtókeretet díszítették velőit. A templom kí- vül-belül mészhabarccsal volt. va­kolva. Az. ásatáson a templom külső táláról leomlott, maltertöm- bökigazolják..Az-.épiüat. belsejéből fehér falmaradványok s piros-fes. téknyomok is- kerülíalt elő, A fal magasságának megbecsülésére, megállapítására, semmiféle tám­pont nem maradt. A templom­domb idők folyamán leitopott s legtöbb helyen a téglát a kör­nyéki) eltek kitermelték. Az ed­dig felszínre került nyomok a belső egyszerű, berendezésből nem árulnak el semmi! sem. A kor építőleehmkáját figyelembe véve la alatti döngölt anyag mindenütt az. eredeti: falaton kívül- fut. A kutatás feltárta- a templom körül- elterülő: temetőt is. Szokat­lanul nagyméretű temető ltorvo- riaTái‘böntáitözfiafc ítl'aZ ááátások előtt A falui népe- többszörösen fel-új ítattai templomát. így a templom, körül nagy temető ke­letkezett. A temetők dbben a kor­ban általában nem szoktak eltiltó, rák l'enni'. A remek kivitelű, komoly ér­tékű ásatás is hozzájárul ahhoz, hogy a nagyon elhanyagolt Ár­pádok korát pontosabban meg­ismerjük V-tföV CiWLA múzeumigazgató. Fehér" tó ! a nagy tó ro^Mt | Furcsa szilveszteri Sz.,., búzás­ban volt. része az. Alföld szálloda ivendégeinek. Az. emelkedett, han­gulatban Héjjas Béla, (lakik: Csorvási út 8.) járt az élen,, aki . néhány- liter ital elfogyasztása után fogadást kötött, hogy az ut- ’,cán ácsorgó szürke lovát bevezeti a táncterembe és odaá’lltja a nagydobos mellé. Merész elha­tározás, de állt: a fogadás 200 fo­rintban. Lett is megrökönyödés, mikor a csapóajtókon át jőve, megjelent a jámbor állat a táncteremben. A mulatság vége természetesen a rendőrségen fejeződött be. Népkertpszek Egyesek városunkban sűrűn fel­csapnak népkertésznek és szorgal­masan irtják, hegyezik az utcai iákat. Az egyik brigád megelég­szik a sudárig való teljes gallya­zással. Az utána következő bri­gád már a korona-újítást végzi lel: Megcsonkítva merednek üte­mük, a fák De nem sokáig. Az .újabb brigád tagjai már a föld :teleit,, úgy jó buktató magasság­ban fűrészelik le a, már csúffá tett facsenkokat. Ha így megy to­vábbra is, széjjel nézhetünk a ivarosban, hol marad fa. Az illetékesek akadályozzák -meg. az: önkéntes kertészkedőkot tevékenységükben. A fák ritkító- :s»t, koronázását, nyesését olya­nokra: toll. bízni,* akiknek: szívük és érzékük is van hozzá.-od­úira itthon nagyvárost és itthoni kedves A NAPOKBAN' NYITOTTA hagyta, hát a ki újra kovácsműhelyét Luzsi visszajött az Béla, a Bajcsy Zsilinszky úton. műhelybe. Az 58 éves fédérkovács is — Csak éppen rosszkor -- azok közé tartozott, akik az el- mondja tréfásan —, mert nincs múlt években vándorbotot fog- kovácsszén. A KIöSZ-tóF még lak és elmenekültek ebből a nem kapott kiutalást, anélkül a templomok tájolása kelét-nyu- városból. Kilenc- és félem*’ fo>- pedig nem boldogul. Jó volna a gat" irányé v.olt. A feliárt. temp- rint adót követeltek tőle má- lengyel szén is, de azt sem kap. lom iránya az általánostól kissé ról-holnapra, ezért vált meg az Ott sorakoznak a félig kész pat- északkelet-déinyugat felé eltér, iparától. Először a helybeli kők befejezésre várva. Munka Bejárata nyugat felé nézett. Az Bánrévéi autójavító üzeméhez akadna bőven, hiszen a síkos, ásatás fényt derített az építkezés derült, később Budapestre, az jeges- országutak sok éles- pat- néhánv részletére is. A- temDlom ^ * keiüleli Autójavító Vállai* kosarkot rendelnek a lovak la­lathoz. Mindenütt megbecsül- bára-. Kovácsszén nélkül azon- ték kiváló szaktudását és em- ban nem megy semmire, berségét. Igazi jó féderkovács REMÉLJÜK,. HOGY LUZSI kevés- van az országban, mégis BÉLA nehézségein hamarosan elüldözték itthonról. segítenek az: illetékes szervek s A HIDEG ALBÉRLETI szó- & sok nehézséget megért ko­bak, a megerőltető munkamenet váusmester ismét megtalálja, betegessé tette a mestert. Ott- itthoni- boldogulását. néhány részletére is-. A- templom téglából készült fala. szélesebb, döngölt agyagrétegre került. Ez a réteg mind színében,, mind ke­ménységében eltér 3 mellette lé­vő földtől. A fal vastagsága az alapban 80) era ltörüli. Építésére az erre a kórra jellemző vé­kony, 16x4, 5x28 cm téglákat használták. A téglákat polyvás sárból formák segítségével, a ma 'is ismert módón készítették. Ä ki­égetett téglákban a pelyva nyomai jól láthatók. De némelyik tégla a verők ujjlenyomatait, sőt a szá­^Q>*= Két tolvaj nő Ártatlan- arccal ültek ketten a járása rendőrkapitányság épületé­nek folyosóján, mint a1 riadt ve- íebecskéfe Fejkendős idősebb asz- rado téglákon _ ugrándozó kutya szonyok: Zelenák Andrásáé, Cs, lábnyomait fe őrzi. A téglákat tá- Kovács- .Kiliánná ráitóczf-telépi la- toil kemencékben; stabilával kosok. Kihallgatással vártait. Mii­égették kár Jó mészhabauQcsal ért.?.- Loptak! Három: mázsa: kuko- togták össze. Az ásatás folyamán rácát-vittek, el az egyik éjszaka #Jel valami gödörbe lépett — el- kváder-kő is került: elő. Miután Csicsely János ráitóczi-telepi la- tört a lába. De oda se. A lopás a kis templom téglából épült, a Kastól, a Vörös Csillag Tsz tagja- azonban mint szokásuk, továbbra ‘ ko bizonyai a ajtonal, aoIaUnal, tói. mc^maracit Ártatlan arccal ültek, mi sem izgatta őket, megszokták mái-. Abr hói. éhlék nagyon, régen, hogy a- mít a ítél szemük meglát, azt a két kezűit ott nem hagyja. — ha csalt egy alkalom van rá. Zele- naluiénak egyszer lopás közben —-*o«~ Fönnfongá ember hírében ál­lott Gádoroson az utóbbi: hetak- ben. R-ozsnyai József. [ Amikor arra módja volt;, azon­nal fegyvert ragadott és egyik haragosait agyon akarta lőni. A karhatalmi szervek idézésére nem volt hajlandó megjelenni, hanem visszaüzente, hogy jöjjenek ők, ■ ha akarnak vele beszélni; A találkozás alkalmával aztán kérte* hogy vegyék figyelembe azt, hogy ő hajdan parádés ko­csisa volt dr. Papp Károlynak, j ami kor az még. Gádoroson- fo- jegyző&fcödött. Azóta is, femiáll barátságuk, A felkelés híréi« a [„Tanáosháza“ feliratot visszapin- jgáltalta „Községháza“-!«. Sokan, törik a. fejüket azóta is Gádoroson; hogyan tudhatott,elő­re a- felkelésről Rozsnyai? Mert '.hogy tudott, az szentigaz. A. gú- Idorosi. italmérésben, már három .nappal előbb, október 20-án je­lezte hangos szóval az elkövet­kezendő farrá- napokat. Alikor nem hitték a szavát a gádorosiak. Most aztán törhetjük rajta a: fejünket..:­Szerkesztői üzenetek Szemenyei Sándorné, Szen- letornya, 125. Levelében ezt ír­ja: „Azt hirdeti a mi újságunk, hogy az egyszerű munkás mer­je bírálni felettesét. Nagyon jól esik, hogy harcolnak a. lelket­len önkényesek ellen. De váj­jon eredményesen-e?” Harcolunk igenis eredménye­sen — ezt üzenjük. Vijicze József tanár, P úszta- szöllős. Versét szűk lapterje- S de lmunk, miatt nem közölhet­jük. Ha ír, szívesen vesszük. Ptisztaföldvári dolgozó pa­rasztok aláírású levél íróinak üzenjük; Levelű tol alkalomad­ton felhasználjuk. Jé- lenne tazonhan, ha a levélírók, közül valakivel személyesen is tudna beszólni a szerkesztőség, azaz iá valaki a címét is közöltté elünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom