Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-09 / 6. szám

1957. január 9.. széria Békés megyei Népújság Az ellenforradalom tobzódása Mezőhegyesen Mezőhegyesen is ez történt? —; Laszti Pálnét, aki az állattc- j István Púi és társai mitsem kérdezte az egyik ismerősöm, nyészlés egy ik vezetője volt, de | törődtek a többezer holdas gaz­amikor tót-három köz-ég esemé- hasonlóan Habda Jánost is, az ' daság további sorsával. Ezzel rna- nyeirol próbáltam — noha csak igazgatóság a.apszervezetének a j gyarázhaló, hogy az elsők között megközelítően — képet adni a | párt titkárát. Ezt a sorsot szánták j küldték el Bányai Sándort, a dühöngő ellenforradalmárokról. I Sulyok Istvánnak, a gépesítés | gazdaság főkönyvelőjét, aki az Igen ez történt. Némi különbség vezetőjének, mint pártbizottsági í ország egyik legjobb főkönyvelő- azniban mégis volt más közsé- tagnak és Végh Sándornak, az \ jeként volt ismeretes és Mázán gekhez viszonyítva. Ugyanis, a- építészet vezetőjének. j András igazgató helyettest, míg a megye többi helységeiben , , , _ Akik úgy gondoltak, hogy Kovács tanar megverésével végzetes csapást mérnek a pártra A volt földbirtokos István Pál kezett. Ismeretlen emberek tüzet más községekből mentek az el­lenforradalmárok zavart kelteni, Mezőhegyes esetében ez szükség* telén volt. Hiszen szép számmal volt a községben olyan »hamfi«, mint István Pál a gazdaság hűség68 fullartárjai minden ! kértek tőle (persze ez csak ürügy ’ e 6 erejüket latbavetve gáncsolták a vol) és ezzel egyidőben ütlegelni Az orosházi járási mezőgazdasá' ! gi osztályhoz a napoikban egy ké­relem érkezett, melyben a nagy- , kopáncsi proletárok a következő­ket írják: Alulírottak azzal a kérelemmel fordulunk a járasd tanács VB me­zőgazdasági osztályához, hogy né- \ szünkre 150 kát. hold földterületet! biztosítson a nagykopáncsi taná­cson keresztül abból a földből, a- mdt a nagykopáncsi Táncsics Tsz leadott a tanács részére és mint állami tartalék terület szerepel. Ezen földterület kijelölésénél fi­gyelembe vettük, hogy az egyéní- ’eg dolgozó parasztok földterüle­-----------------------------O Q té t ne sértsük meg. Társulásunk­kal a gépek kihasználását akarjuk elősegíteni, úgy az ország, mint a saját magunk javára. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a táblásított földterületek ne aprózod janak szét és táblásműveléssel a gépek táblában való kihasználásával biztosítani tudjuk a nagyobb ter­méseredményt. Nagykopáncs, 1956. december 27. Varga Sándor, Lukács Imre és 13 agrárproletár. (A járási mezőgazdasági osztály« vezető Ígéretet tett a nagykopán­csi dolgozóknak, hogy a földterü­letet megkapják. Szerk.) szarta-m.'ír alentészié érek veze­tője, aki a Horthy világban több mint 500 holdas birtok boldog tulajdonosaként élt — s csak természetes, nem is rosszul. No, per ze nemcsak ő volt az egye­düli. aki örömujjongás közepet­te látta elérkezettnek az időt a tőkés rend visszaállítására. Ott volt bű segítőjeként Arany László agronómus is, aki lelken­dezve olvasta fel a »kinyírásra« szánt kommunisták neveit a fel­vonult tömeg előtt. Nem hiány­párt újjászervezését. Még hallani kezdték. Kovács elvtárs az arfcát- sem akartak a kommunisták szer- lan bandával való találkozás után vezkedéséről. így jutott tudomá- hosszú napokig rendkívül fájdal- suikra, hogy az ellenforradalom : makkal küszködve, ágyba kény- dühöngése, rombolása után a me- [ szerült. A tetteseket nem ismerte zőhegyesi kommunisták mindjárt j fel. összeszedelőzködtek, s hozzáfog- i Nem mondjuk, hogy István Pál, tak az MSZMP megalakításához. i vagy társai tették ezt közvetle- Az egyik este, amikor a párt ide-! nül, de azt sem mernénk állítani, iglenes intéző bizottságát megvá- , hogy semmi közük nem volt Ko- lasztották, Kovács Mátyás elv- j vács tanár megverésében. Egy társ, az MTH iskola tanára — j azonban vitathatatlan: az orvtá- mint a párt ideiglenesen megvá- | madás az ellenforradalom nyílt lasztott elnöke — hazafelé igye-! provokációja volt. Magtermeltető szakemberek a termelés fellendítéséért zott e »lelkes« kollektívából Ha­rek.« Megsemmisítő csapás a kommunistákra Akiket az ellenforradalmárok iá>z András, a gazdaság íóte-j előretolt bástyának használtak fel ny z é--cuel; vehetője sem. i Hml : ^z ellenforradalom vezetői —[társ, amikor a részükre áldozal- harman jól képzett »szakembe- mmt már ez köziemert _ igen | ként kijeiolt Laszli Pált megta­j ügyesen a háttérből irányítottak j lálták, mindegyik felismerte ben- ■ Mezőhegyesen is. Arany László |ne l'égi ismerősét. Elmondták | agronómus három csatókamarási I ugyan küldetésük célját, de az ! dolgozót lehatott és felbérelt ar-j ütlegelés helyett baráti kézszorí­I T t-... t. - ! tás és közvetlen beszélgetés ala­í ra, hogy Laszli Pált — aki ko- - lő , ... Nagy készséggé! indítottak ra- Rabban £án^ megkérdezte, hogy miért akarták galomhadjaratot a község kom- j őt megverni, mindhárman lehaj­munistái és más vezetői ellen, j verjék meg. A hálom felbéielt mit fejjel, szégyenkezve mondták Mit törődtek ők azzal, hogy a 1 munkás mindegyike párttag volt. i el> hogy gkel; Arany és Barabás oecsületes emberek nagy több- Azonban Arany és társai elszá- [ brigádvezető bízta meg ezzel az tége nem ért egyet gyalázatos mították magukat. A három elv-; embertelen feladattal; tevékenységükkel. A rágalmai persze nyomban követte a párt­tagok munkából való eltávolítá­Megjelent a horthysta jegyző is tanács vezetőjének. Sarlóst, a volt végegyházi horthysta jegyzőt. Igaz, 'álságosán nem kellett hív­ni, jött 5 a maga fejétől is öröm­mel. Aligha lehet ezek után azon csodálkozni, hogy e társaság leg­fontosabb gondja a gazdaság , Amikor az ellenforradalom láb- tása, különösen, akik a gazdaság- ( rákapott Mezőhegyesen, a föld- bán vezetők, avagy pártvezetőségi j birtokosoknak és hűséges csaho- tagok voltak. Nagy gyorsasággal j sainak itt 's az volt az első dol- kiibiték el Grestyán Gizellát, a guik, hogy a forradalmi tanácsot gazdaság állatorvosát. Az ő ese-! megalakítsák és részükre ,.meg­lőhet! nem segített a szakérte- ! £ele10" emberekkel biztosítsák ha- lem az egyetemi végzettség 1 talmukat' Suhajda Péterrel, a for- földjének szétosztása volt. Napo- Érthető ez, hiszen tagja Volt a ! radalmif tanács elnökével az élen , kon át másról sem tárgyalt e „dí- c .. , ir DJ,, kizavarták a tanacsházarol Déb- szeg" kollektíva, mint arról, hogy pártbizottságnak. Hasonlóan az, recenl Mihályt, a törvényesen ; a többezer holdas gazdaságot mi­éi bocsaj tóttá k köze kei ült Kissj megválasztott tanácselnököt. Hogy | lyen emberek között osszák szét; András, egyetemet végzett lo-j kit tettek a helyébe? Suhajdáék j Persze nem rajtuk múlt, hogy er- törzskönyvező is, mert köztudo- [ nagy gyorsasággal hívták meg a ' re már nem jutott idejükből, má-ú volt István Pálék előtt, í r hogy Kiss elv társ kezdettől fog- Furcsa, de így történt \a őszinte tagja volt a pártnak., a községi forradalmi tanács [ érdekes rendelkezés látott napvi- Nagy szorgalommal küldték el j aláírásával már az első napokban j Iágot. Hogy miről? — a hitokta­Békés megyében — a magter­melés hazájában — évről-évre nagy területen termelnek külön­böző magot a tsz-ek és az egyéni­leg dolgozó parasztok. Az elmúlt ősszel pl. a szerződéses őszi borsót, a fű és bükkönyféleségek 90 szá­zalékát — ötezer holdon még az októberi események előtt, kifogás­talan minőségi munkával elvetet­ték. A Magtermeltető Vállalat szak­emberei nagyon helyeslik, hogy előreláthatólag a közeljövőben egy irányítás alá vonják a magterme­lés termeltetését, értékesítését és exportálását. Különösen a terme­lő részére hoz ez sok előnyt. Ügy látják, ha a termelő részére ked­vező árak alakulnak, a Viharsa­rokban nagyon megnövekszik a magtermelési kedv. A begyűjtés eltörlése előtt ugyanis sokan a te­rületmentesség miatt szerződtek s a munka minőségével nem sokat törődtek. Csak üdvözölni tudják azt az intézkedést is, hogy eltörlik a visszaélésre oly sok okot adó prémiumrendszert és ezt az össze­get is az árban juttatják kifeje­zésre. A vállalat fenntartja a megkö­tött szerződéseket az olajos mag­vakra, a rizsre, a tavaszi bonsó- féleségekre stb. A szakemberek elhatároztál?, fáradtságot nem is­méivé mindent elkövetnek azért, hogy minél több jó magot adhas­sanak a népgazdaságnak. A ter­melőknek. helyszínen adnak szak­„A mai naptól kezdve bevezet­jük az önkéntes hitoktatást; El­rendeljük, hogy ezentúl minden szülő köteles hitoktatásra beírat­ni gyermekét.“ „Forradalmi Tanács.“ És mindez az „önkéntesség” je­gyében. A rágalomhadjárat és a kom­munisták üldözése megtörtént *^*n9*-*^\i^*^A^r*^A*p*^*^ fástól. íme, a rendelkezés szöve­ge: tott. A város közönsége meg- Dióhéjban ezek a múlt évek unta a vidéki pendlizésre érke- eredményei és hibái. És most ző fővárosi művészeket, akik mi a teendő, mit tervez a Pe- úgy gondolták, hogy a vidék tőfi Kultúrház? mindent „bevesz és fizet, — a népi tánccsoport újjá- mint az a sokat emlegetett bi- szervezése megkezdődött, a ve- ronyos katonatiszt. Különösen gyeskar és a zenekar első meg- az Országos Cirkuszvállalattal beszélésére is rövidesen sor ke- vásárolt be ősz elején a kultúr- rül. A balettiskola mái’ hetek ház, meg a közönség is. Egy le- óta dolgozik. A színjátszók is irt sort nem érdemel az a mű- mozgolódnak, most a darabvá- sor, amit vidékre küldtek, lasztással van gond, de nem j ugyan, de a mezőhegyesi embe- mondván ők is, hogy „vidék az olyan gond, mint régebben, | rek nem törtek meg. A földbir- Mucsa, azoknak minden jó, hogy „jó lesz-e, nem kötnek-e j tokosokat, a kulákokat és a for- csak röhöghessenek, aztán fi- bele, van-e benne pozitív hős! radalmi tanács hőzöngő tagjait, retnek.” stb . I Súhajdával együtt már hetekkel _________________________ I ezelőtt elzavarták; Azóta új élet I lm önállBSágol a jövőben! | * j MSZMP — napról-napra erősö- Dimák Ferenc igazgató, a hét leírni, deffiniálni, hogy így j dik, izmosodik. Visszatért az élet fiatalok népszerű „Feri-bácsi- vagy úgy kell, a lélek és szív | is a községbe. Az elleniorradal- ja” ezt mondja még: szava itt a döntő elsősorban, j márok újra visszahúzódták odu­— Szeretnénk végre önál- Enélkül Orosházán sem lehet I ikiba. Azonban nem tétlenkednek, lóbbak lenni, és olyan kultúr- kultúréletet teremteni. | A háttérben .láthatatlanul bújto­életért harcolni, ami összefogja Az egész orosházi társada- gatnak, uszítanak. Azt üzenjük a városunk társadalmát, minden lom, a szépre, gyönyörködtető- | mezőhegyesieknek: legyenek ébe- dolgozót. Ezzel nem dicseked- re váró ezrek adjanak választ:; rek, hogy az István Pálok és ha­hettünk eddig — talán most si- ez-e az igazság, vagy valami sonszőrű társaik még véletlenül kerül. más. Ügy gondolom, csak ez le- se ismételhessék meg az október Bonyolult dolog a kultúr- hét. 23-a utáni gálád tevókenységü­munka, az bizonyos! Nem le- S. E. : két. HAr.KUS IMRE CSAK RÖVIDEN a kultúr frontró li Az Orosházi Petőfi Kultúrházban január 13-án este szegedi és békés­csabai művészek fellépésévé! műsoros estet rendeznek. A műsoron Plaskó Béla, Elekes Zsuzsanna, Péter Pál előadóművészek, valamint Szekszár- dy Tamás hegedűművész szerepel. Az est iránt máris igen nagy az érdek­lődés városszerte. A Békéscsabai Jókai Színház mun­káját szinte leírhatatlanul gátolja az a tény, hogy a 120 tagú társulat szá­mára csupán 1 szolgálati lakás van biztosítva, a többi tagok pedig 4—500 forintos albérleti uzsorát kénytelenek Igénybe venni. Ezzel a közeljövőben bővebben is foglalkozunk. A gyomai kultúrház kezdeményezé­sére a községben fúvószenekart ala­kítanak, és rövidesen nyilvános hang­versenyen mutatkoznak be. A gyulai kultúrház mozigépésze, Paulik István nagyon lelkesen végzi munkáját. Sok esetben maga megy a filmek után, hogy mindig legyen elő­adás. Ha áramkorlátozás van, akkor agregátorral dolgozik. Gyulán újjáalakult az eszperantó­kör, megalakult a fotoszakkör, és a báb-csoport is. A népi táncegyüttes helyi gyűjtésekből összeállított új tánckompozíciót tanul. tanácsokat s minden téjna a leg­megfelelőbb mag termelését java­solják. Jó ha tndják a gazdák Állategészségügyi tanácsok Baromfiak betegsége: A baromfiak egyik igen súlyos, legtöbbször halált« lefolyású és gyors elterjedésre hajlamos fer­tőző betegsége a baromfipestis; Bár az év minden időszakában előfordulhat, tehát, nem kimon­dottan téli betegség, mégis meg kell itt említenünk, mert az el­lene való eredményes védekezés egyik fontos eszköze a védőoltá­sok végrehajtása, bizonyos Indo­kok alapján éppen az őszi, téli hónapokra jut. A betegség rendszerint tyúk­félék: tyúkok, pulykák, gyöngy­tyúkok, pávák között okoz vesz­teséget, ezzel szemben a libák, ka­csák még akkor is egészségesek szoktak maradni, ha a beteg tyúk­félékkel közvetlenül érintkeznek; A betegség kórokozóját vész­mentes vidékre, s vészmentes ud­varokba beteg, vagy lappangás időszakában levő élő, vagy leölt baromfival hurcolják be. E te­kintetben különösen az olyan ál­tatok veszélyesek, amelyekbe a betegség még nem jelentkezett külső tünetekben, vagy pedig mindössze a nátha tüneteiben nyilvánul meg, mert az ilyen ál­latoktól a tenyésztők általában nem óvakodnál? kellőképpen. Milyenek az első tünetek, me­lyekből a gazda e betegséget fel­ismerheti? Általában a betegség szomorkodással, étvágytalanság­gal kezdődik. A legtöbb esetben ezzel majdnem egyidejűleg a nát­hára emlékeztető tünetek is je­lentkeznek. Az orr Ilkákból bő vá­ladék szivárog, az állatok tüsszög. nek, fejüket és nyakukat felfelé tartva, látott csőrrel lélegeznek, lélegzetvételkor szörtyögő hangot hallatnak. A taraj és az ál-lebe­nyek sötét vörös színt öltenek, je­lentkezik a hasmenés és végül bekövetkezik az állat elhullása. A betegség általában gyógyít­hatatlan; Amikor baromfiakon e betegségre utaló tüneteket észle­lünk, azonnal forduljunk állator­voshoz. A hatósági állatorvos ba­romfipestis, vagy annak gyanúja esetén díjtalanul kimegy a hely­színre és intézkedik a betegség elfojtása és megfékezése iránt. Ha szükségesnek tartja, a fertő­zött baromfiállományt állami kár­talanítással leöleti, a szükséges fertőtlenítést végrehajtja. Az elmondottakból kitűnik, hogy a fő hangsúlyt a betegség megelőzésére kell fordítanunk. Elsősorban tehát állatainkat vé­detté kell, hogy tegyük e beteg­séggel szemben, továbbá min­dent el kell kövessünk, hogy a romfiállományunkba való behur- betegség ragályanyagának ba- colását megakadályozzuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom