Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-08 / 5. szám
4 Békés megyei Népújság 1957. január 8., kedd n forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a le gfontosabb feladatokról (Folytatás a 3. oldalról.) ges mezőgazdasági termékek megtermelését) a kormány a jövőben elsősorban a termelők anyagi érdekeltségén alapuló gazdaságpolitikai intézkedésekkel. a helyes árpolitikával, a szükséges anyagok és eszközök biztosításával, szaktanácsadással és oktatással kívánja elérni. H A kormány azok számára, * akik a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkoznak, lehetővé kívánja tenni a korlátozott ingatlan-forgalmat. A földbirtokszerzés felső határát akként kívánja megállapítani, hogy az a családi munkaerő felhasználása mellett kizárja a rendszeres kizsákmányolás lehetőségét. A családi birtok a vásárolt földdel együtt tehát nem lehet nagyobb 20— 25 holdnál. A kormány ezenkívül mindenki számára biztosítja. hogv földiét akár haszonbérbe. akár részesművelés útján kölcsönösen megállapított feltételek mellett szabadon ha o'm estthässa. ö A kormány a begyűjtési * rendszer megszüntetésén túlmenően lehetővé kívánja tenni, hogy a termelők az általuk termelt mezőgazdasági termékeket — az állami monopóliumot képező termékek kivételével — akár egyénileg, akár szövetkezeteik útján szabadon értékesíthessék. Az értékesítés biztonsága szempontjából szükségesnek tartja a termelési és szállítási szerződések rendszerének kiterjesztését olvan feltételek alapján, amelyek éssze- ; rű, gazdaságos termelés esetén biztosítják a jövedelmezőséget. O A kormány egyes kis- és * középparasztokat ért leg- j kirívóbb törvénysértések or- i voslása céljából — ahol erre le- ■ hetőség van — állami földala- not képez, elsősorban a közsé- I gi tartalékföldekből, valamint az egyénileg gazdálkodó pa- j rasztok által bérelt tartalékterületekből. ha azokra vonatkozó haszonbérleti szerződés ha- J°ie lejárt. 1 Q A kormány lehetőséget •kíván biztosítani a maivar föld minden művelőiének, hogv szakmai tudását növelje j és íffv gazdaságának szakszerű j vezetésével többet, jobban és olcsóbbon termeljen. V. Kereskedelem 1 \ szocialista kereskedeA* ’em az elmúlt nehéz hetekben is általában jól helytállt és működésével enyhítette a más okok következtében beállt zavart, segített a viszonyokat normalizálni. Semmivel sem csökken a szocialista kereskedelem jelentősége a jövőben sem. A belkereskedelemben a kötelező beadás megszűnésével jelentősen kibővül az állami felvásárlás feladatköre. Nagyrészt felvásárlás útján kell a legközelebbi jövőben biztosítani, hogy az állam megfelelő készletekkel rendelkezzék az őstermeléssel nem foglalkozó lakosság ellátására. A szövetkezeti kereskedelemben növelni kell a szövetkezeti tagság érdekeltségét, fokozni kell a szövetkező népi mozgalmi jellegét. 2 A kormány szükségesnek * tartia a magánkereskedelem tevékenységének bizonyos fokú kiterjesztését, elsősorban olyan területeken, ahol ez növeli a lakosság rendelkezésére álló árumennyiséget, például egyes különleges mezőgazdasági termékek felvásárlásánál, melyekben az állami és szövetkezeti kereskedelem az elmúlt években sem tudta megfelelően pótolni a korábbi magánkereskedelmi tevékenységet. ^ Népgazdaságunkban semmiképpen sem csökken a külkereskedelem fontossága, mert nehéz- és könnyűiparunk j egyaránt külföldi nyersanya- ! gokra szorul. Az ország gazda- 1 sági kapcsolatainak a külföldi országokkal a teljes egyenjogú- I ság, és a kölcsönös előnyök alapján kell nyugodniok. Kül- : kereskedelmi kapcsolatunkat a i kormány fenntartani és fejlesz- j teni kívánja minden országgal. I Különösen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Köl- j csönös Gazdasági Segítség Ta- ; nácsábah' részvevő országokkal való kapcsolatainkat országunk nemzeti sajátosságainak megfelelően továbbfejlesszük. Az egészséges nemzetközi munka- ! megosztás alapján be akarunk ■ kapcsolódni a nemzetközi gazdasági forgalomba, és ennek I keretében szívesen létesítünk kapcsolatokat bármely külföldi j országgal. A közvetlen kereskedelmi forgalmon túlmenően ezek a kapcsolatok egyéb hasznos gazdasági formákat is magukban foglalhatnának, például produktív beruházásoknál igénybevehető együttműködést, bérmunkát és más gazdasági j kapcsolatokat. A kormány a szocialista gazdálkodás egyik alapjának tekinti a külkereskedelmi monopóliumot, ezen belül azonban kívánatosnak tart-1 ja, hogy a külkereskedelmi forgalomba az eddiginél több ipari vállalat kapcsolódjék be, s hogy a külkereskedelmi tevékenységben több kezdeményezés, és nagyobb rugalmasság érvényesüljön. VI. A gazdasági vezetés módszereiről A helyes gazdasági célok megvalósításához szükséges a gazdasági vezetés módszereinek megjavítása és fejlesztése is. A kormánynak az a nézete, hogy a történelmi tapasztalatok által igazolt lenini demokratikus centralizáció a szocialista építőmunkában a gazdasági vezetésnek is legjobb ismert módszere. A szocialista állam központi irányító szerepe a szocialista gazdasági építésnek nagy jelentőségű és nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés és tervezés szükséges központosítása nélkül anarchia, s végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be. A központi irányítást azonban ki kell hogy egészítse a tömegek aktív részvétele a szocialista gazdaság j építésének tudatos és tervszerű j irányításában. Az utóbbi évek- i ben nálunk túlzott központos!- | tás érvényesült a gazdasági ve- i zetésben, ami károsan éreztette. hatását egész népgazdaságunk-! ban. A gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentése nem a központi irányítás megsemmisítését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell hogy eredményezze. Ennek megfelelően fontos j feladataink vannak a gazdasági; vezetés módszereinek megvál-j toztatása és javítása terén. A minisztériumok, a kö* zépfokú állami, gazdasági irányító szervek (igazgatóságok, trösztök) apparátusát csökkenteni, tevékenységüket pedig mentessé kell tenni a bürokráciától, mindezt azonban olyan módon, hogy a gazdasági vezetésben a központi állami irányítás az eddigiekhez képest hatékonyabb legyen. A központi irányításnak a legfontosabb kérdésekben kell érvényesülnie. Ugyanakkor azonban nagyobb önállóságot kell biztosítani az üzemeknek egyrészről, másrészről helyi államigazgatási (tanács) szerveknek, a helyi jellegű ipar irányításában. A vállalati igazgató (üzemigazgató) a törvényben biztosított jogkörben érvényesíti az állami vezetés irányelveit és az össznépi érdekeket az egyes üzemeken belül. Köteles a központi rendelkezéseket végrehajtani, ugyanakkor a munkás- tanácsok határozatát érvényesíteni az üzem vezetésében, amennyiben azok a fennálló jogszabályokat nem sértik. Az igazgatót az állam nevezi ki, aki személyében felelős az üzem gazdasági irányításáért. Amennyire köteles az üzemi munkástanács törvényes határozatait végrehajtani, ugyanúgy köteles a munkástanács törvénybe vagy jogszabályba ütköző határozatainak végrehajtását — ha ilyenek születnének — meggátolni és visszautasítani. 2 Az Elnöki Tanács a kor* mány javaslatára törvényerejű rendeletben szabályozta az iparvállalatoknál megválasztott munkástanácsok működését. A munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők jogot kaptak arra, hogy választott képviselőik útján részt vegyenek az üzemek gazdasági irányításában. Az ipar vezetésében — ahogy ezt az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták — jelentős bürokratikus vonások alakultak ki és ez hátráltatta a vállalatok termelőmunkáját. A törvény előírásai alapján működő munkástanácsok hivatottak az üzemvezetést bürokráciamentessé tenni, ugyanakkor az ipar szocialista állami vezetésének segítséget nyújtani. ß A munkástanácsok saját * üzemeikben tegyék érdekeltté a munkásokat a termelésben és a kormányszervekkel, valamint a szakszervezetekkel együtt olyan bér- és prémiumrendszert dolgozzanak ki, amely a dolgozók anyagi érdekeltségén keresztül elősegíti a legfontosabb gazdasági feladatok megoldását. A munkástanácsok akadályozzák meg az üzem vagyonának bűnös elherdálását, szigorúan tartsák és tartassák be a munkaviszonyra, bérezésre, értékesítésre stb. vonatkozó kormányhatározatokat. /| ^ Az üzemek nagyobb önállósága a gazdasági vezetés terén, az igazgatók és munkás- tanácsok megnövekedett jövőre lehetővé teszi, hogy a különféle felsőbb irányító szervek száma és apparátusa jelentősen csökkenjen. Ugyanakkor a kormány tanulmányozza olyan szakmai szervek létrehozását, amelyek alkalmasak arra, hogy az üzemek szakmai irányítását a dolgozók közvetlenebb és hatékonyabb bevonásával javítsa. ^ A jelenlegi gazdasági ne* hézségek miatt elkerülhetetlen és szükséges — különösen az anyag és energia legcélszerűbb felhasználása érdekében — a központi irányítást olyan kérdésekben is biztosítani, amelyek később decentralizált irányítással is megoldhatók lesznek. A fentiek iigyelembevételé- vel azonban az üzemek munkástanácsainak maguknak kell előmozdítaniok üzemükön belül termelőmunka minél iobb megszervezését. j A kormány bízik abban, hogy j 3 munkás tanácsod képesek | lesznek felelősségteljes felada- j tűk ellátására és minden segítséget megad ahhoz, hogy a munkástanácsok beváltsák azt a reményt, amelyet a dolgozók összessége és a dolgozók állama működésükhöz fűz. VII. A művelődés ügyéről A szocialista társadalom felépítésének hatékony előmozdítása érdekében s annak igen fontos részeként a kormány kötelességének tartja a tudomány és kultúra fejlődésének, s a magyar nép kulturális felemelkedésének hathatós elősegítését. Ez sokoldalú munkát ró mindazokra az állami és társadalmi szervekre és intézményekre, amelyek a tudomány és kultúra területén fejtik ki tevékenységüket. Azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek ezen a területen megoldásra várnak, a kormány szükségesnek tartja kijelenteni: J A kormány biztosítja a ha* ladást szolgáló tudományos és művészi alkotómunka szabadságát, a tudományos és művészeti meggyőződés tiszteletbentartását. A tudományos és művészeti életben helyet kell kapnia minden haladó irányzatnak és felfogásnak, amelyek segítik nemzeti kultúránk fejlődését. Szabadságot és támogatást biztosít politikai pártállásra való tekintet nélkül minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. A tudósok, műszaki értelmiségiek, írók, művészek és általában az értelmiségi szakemberek munkájának megítélésében elsősorban a képesség, a szaktudás és az legyen a döntő szempont, hogy milyen mértékben járulnak hozzá alkotó munkájukkal az egész dolgozó magyar nép anyagi és kulturális értékelnek növeléséhez, a haza, a dolgozó nép felemelkedéséhez; 2 A kormány tovább kívánja * fejleszteni szocialista kultúránkat.- Ennek érdekében építeni akar mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a magyar nép fel- szabadulása óta elért. Ápolni és tovább kívánja fejleszteni haladó nemzeti hagyományainkat. A nem. zetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével, tudósaink, íróink, művészeink külföldi utazásaival, vendég- szerepléseivel biztosítja, hogy nemzeti kultúránk a szocialista és kapitalista országok haladó kulturális eredményivel szüntelenül gazdagodjék, és ezek nemzeti kul- túránk szerves részeivé váljanak: Q A szocializmus megvalósí* tásának egész társadalmi életünkben — az államigazgatásban, ipari, mezőgazdasági és kulturális téren egyaránt — tudományos alapokon, tudományos módszerekkel kell történnie. Ezért a kormány tudományos életünk fejlődését, az elméleti és kísérleti tudományos kutatást — főleg a gyakorlati feladatok megoldását előkészítő alapkutatásokat — anyagi eszközeinkihez mérten támogatásban kívánja részesíteni. A kutatások támogatására szánt eszközök felhasználásáról maga a Tudományos Akadémia, illetve a legkiválóbb tudósok és szakemberek döntsenek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az ország legkiválóbb tudományos szakemberei, a jövőben az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegyenek részt az állami feladatok megoldásában, csökkentve az őket terhelő adminisztratív tevékenységet. /j^ Iskoláinkban az ifjúságot a * demokrácia és a szocializmus szellemében, a haza, a munka. az igazság szeretetére, emberiességre és becsületességre kell nevelni. A tantervűkben és a tankönyvekben érvényesíteni kell a napi politikai események hatásától, a hibás aktualizálástól mentes tudományosságot és az oktatás nemzeti jellegét. Az általános és középiskolákban az idegen nyelvek tanítása a tanulók választása alapján történjék. Az ifjúság számára a középiskolai és egyetemi továbbtanulást a tanulók képességei és tanulmányi eredményei alapján kell biztosítani. Az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni az iskolai tantermek számát építkezéssel és az oktatás céljára alkalmas épületek átadásával. Törekedni kell a népi kollégiumi rendszer visszaállítására és fejlesztésére. Törvényjavaslatot kell készíteni az egyetemek és a felsőoktatási intézmények reformjáról, a munkás és dolgozó parasztgvere- keknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele jelentős kiszélesítéséről azzal, hogy a felsőoktatási intézmények, a népgazdaság és a kultúra minden területe számára kénzett. a népi demokratikus rendszerhez és a szocializmushoz hű szakembereket képezzenek. Az egyetemi oktatás reformjának keretein belül számos karon 5 évre kell felemelni a tanulmányi időt. Továbbra is biztosítani kell. hoav a felnőtt lakosság általános, közép- és felső fokon a legteljesebb önkéntesség alapján továbbképzésben részesülhessen. Et A magvar műveWés e’ő** tünk álló feladatait a kormány a demokratizmus ki- szélesítésével a legkiválóbb szakemberekkel szoros együttműködésben kívánja me®oldani; A kulturális élet irányításában, a kultúra művelőinek és alkotó továbbfejlesztőinek elgondolásait messzemenően figyelembe kell venni. Ennek érdekében a kormány, vezető állami szerveink mellett, tudománvos szakintézetekre támaszkodik; A dolgozó nép kulturális színvonala szakadatlan emelése érdekében az iskolán kívüli művelődés ügyét széleskörű társadalmi feladatnak tekinti, amelyhez az állam hathatós erkölcsi és anyagi támogatást biztosít.ú Az irodalmi és művészeti * szakterületek legkiválóbb képviselőinek bevonásával sürgő, sen ki keli dolgozni azokat a szervezeti és gazdasági formákat, a- melyek az irodalmi és művészeti élet gazda®, sokoldalú kibontakozását minél nagyobb mértékben e1 esegítiki . *7 A kormánv a művelődés* ügy intézésének több minisztériumra és főhivatalra való szétdaraboltsáeát, a párhuzamos tevékenységeket kifejtő középszer- veket és intézményeket megszünteti és ahelyett kislétszármí. újti(Folytatás az 5. oldalon.)
